Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-30 / 241. szám

1927. au gusztus 30.

BÁCSMEGYE1 NAPLÓ

Mi okozza a iugosiláv repülők szerencsetiensegeit ?

A repülcparancmokság nyilatkozata

A petrovaradini r epii 1 ftp ar a n c s nők s.. g a sajtótörvény 26 és 27. paragrafusába Vr.ló. hivatkozással a következő helyet i:-*a/itá.s közzétételét kéri:

A : Bácsmceyei Napló« f. é\ i juli.is hó 24-iki számában, a 23 oldalán, a »Párisi posta- ciniii cikkében többek között a köve tezőket mondja: Ojo-n ova to; ember. F.gys/e füen fél az életéért. <) ismeri t'azjíia gj át unány dt. A Mov's-zacli repülősök sz’ntut tói ismerik a liircs franc,a gépeket, légynek it'.vait éieiük’ el fizették ezt a drága ivei.-nicr.'sv, fs hhe's:s-e erek titán csodáik zni proa, .rosszr:en vehető e, l:ogy nem akar' ■ randa c?pbc tikit.

A ■’ órsmmyci v unió' rosszat’ van ći tc.d.ve erői a eb I gró!. Ponti állítása a PoVlszsoH pilótákra nem. felel meg a vai-.k ’giii-k. A noiiszadi repülőtér egyik áld z.-fa sem. .ec.vctliii.cgy bV(■ctg sutra rossz anyag következménye.

Mindezen áldoz':tok s tu'ndezep balesetek. szakszer» ví.zsgi'at sv ifi it. n agának a szolgálatnak. a repülés elkerülhetetlen hib'r.-'ak és a személvz t diesépetreiiiéltó önbiza.piának következmények

______________

VCgcl ér a budanesti vasipari sztrájk

Amurt' áss g ~cr i/ré ze e!fora Ha u gyurak ál aí Je ajánlót* cérem l s(

Budapestről jelentik: Hétfőn délelőtt a vasipari bérharc ügyében keovezö tor dulat állott be és a hosszú ideje húzódó bérharc megoldottnak tekinthető. A három leghatalmasabb vasipari üzemben, a csepeli'Welsh' Manfred gyárban, az. Egyesüli Izzónál és a Schllck-Nteholsoii gyárban a munkásság amellett döntött, hogy elfogadja a gyárak béremelési ajánlatát és kedden, reggel megkezdik a tmilikát1 A csépeli gyár á hetibérek öt százalékát adja "béremelés fejében, az Egyesült Izzó négy százalékot ajánlott fel. A csepeli béremelés a munkásság hetven százalékára terjed ki. az Egyesült Izzónál pedig 1700 munkás közül 10C b-ni'‘ meg a magasabb munkabért.

Illetékes Heben biztosra veszik, hogy a három legnagyobb gyár munkásságának, határozata folytán a többi üzemekben is hasonló elhatározásra jut a munkásság. amely kijlönhen is békére vágyik és így szerdán már valószínűleg "valamennyi vasipari üzemben megindul a munka.

Dr. Singer leg őzte Boschánt

P'sshán isrntadu hulyre szőrűit a i-a íoí&c sakkväisen iKOiSóeiátti fo-dui^j n

i'yr'ovácról jelent"k: Az országos bajnoki sakkverseny uíosó előtti, tizei,negyedik fordulóján játszották a torna legérdekesebb játszmáját, amely vp'ószinüleg döntő fontosságú lesz a bajnokság sorsára: a zagrebi dr. .Singer legyőzte ét fél ponttal megelőzte a torna eddigi favorltját, a szuboticáí Boschant. Pirc pedig mindkettőjük ete kcritlt. Dr, Singer. mint fekete, orosz partit játszott és állandóan komplikálta a játékot, trug Boschan szolid pozíció kiépítésén fára dozott. Singerrjk egy paraszt-áldozat árán sikerült bizonyos előnyöket elérni de gyakran elmulasztott jó lépéseket amit a játékosokat körülvevő érdeklődök tömege minduntalan felhangzó morajjá' kisért. Végül a partit féibeszakitották. de Boschan később, rövid analizálás után feladta, mert belátta, hogy semmi re menté sincs.

Pirc Maribor) a zagrebi lilipcsics felett aratott győzelmével megerösitett»vezetö pozícióját, Agupjejev (Zagrel . győzött Grencsarski (Zagreb) ellen, Ne deljkovics (Beograd) Rupnik (Ljubljana) ellen, Acsimovics (Paticsevó) Vidmai (Ljubljana) ellen, Jonke .Karlovác) Fritz (Szarajevói, eílen- Tóth (Vrsac) kidig

Zsidovec (Karlovác) elten. Az Ábruhdm (Varasdin) es Kurdjukov (Beograd) kő zötti játszmát félbeszakították. Nedel - kovics már le is játszotta holnapi parti-1 iát .lónkét el és győzött, úgy hogy az f pontszáma tnár végleges.

A verseny állása az utolsó előtti f.ordu'ó után: Pirc !0>í. Singer 10. Boschar 9'A, Filipcsics, Nedeljkovics ,8X. Agap- j

jejev, Jonke, Tóth 7hí. Viduiar 7, Ácsimovies 6ki, Zsidovec 6 1). Kurdjukov Fritz 5 (1), Rupnik 5, Ábraiiárn i'A (1) Grencsarski 3.

A keddi utolsó fordulóban a következő párosításban játszanak: Pirc—Tóth, Singer—Rupnik, Boschan Kurdjukov, Vidmar—Áhrahám, Agapjejev—Zsidovec és Ácsi movies- Fritz.

5. oldal

f ^criihg rájön arra, amit ön elméletileg gondolok ki.

I — Hegy születtek meg az ön híres : slágerei?

— Mind számtani alapon. A publikum j ísak a legegyszerűbb zenei sablonokat j tudj,a megjegyezni, .én tehát előveszem

ezeket a legközönségesebb formákat, amikhez más zeneszerző már hoazá se mer nyúlni. Egyszer elhatároztam, hogy három, egymást .egész távolságban követő hangból, egy egyszerű téréből csi[ nálc*k egy dalt. Lezongoráztam eg.v terj cet, megismételtem, egy hanggal feljebb I vittem és egy visszatérő hanggal lezártam. Ez volt az .első mondat. Ugyanezt i moduláltam egy hanggal magasabban, j Ez a második, mondat. Az egészet mo: duíáltam mégegyszer, még egy hanggal feljebb. Aztán befejező mondatnak j visszafele a tercet. Ez lett az .Erről álmodnak csak a leányok« hires refrénj je. Amikor a kiadómnak. Benjámin- 1 nak eljátszottam, azt mondta, hory hji, monoton. Igaza is volt. De ezért lett sláger.

— Ha ez igy lenne, akkor a dtir-skála lenne a legnagyobb sláger...

Gilbertnek felcsillan a szeme.

— Tudja, hány slágert komponáltam he!öle? Persze, valami eredeti ritmussal el kell tüntetni, hogy a melódia nem

j más, mint a skála. Általában a puttL I kttm amennyire idegenkedik a komplij káli melódiától, annyira szívesen veszi a komplikált ritmust. A slágernak érm az a trükkje, hogy az ember valami új ritmiM-Ötiettel eltüntesse a melódia ko- I zönségességét. A skálát az operetíkom! cionisták közül főleg Kálmán Imre hasz-. ! nálja fel melódiának, fin a felbontott j hánjiashaugzatra specializáltam nu- i gam.

j — Az »ln der Nacht«...

— Úgy van. Az volt az első. Egyszer I estefelé leültem a zongorához és bemondtaTM Juhos Freundnek, az akk ni szövegírómnak, hogy »na most a cé-dnr hármasbangzatból, a legközönségesebb

! akkordból csinálok eg.v v alcerr. El is I keszdtem zongorázni: cé-é-gé, cé-é-gé, cá-é-gé. ötször egymásután három ne! gyedes ritmusban. Freund nevetett, hogy 1 ez már mégis csak tiil-primitiv. Nekem ! se tetszett. Dühös tettem és a maga n j kicsúfolására elkezdtem a valcert négyj negyedes taktusra játszani. Freund rög* tön velem fütyülte és ebből a zenei j karriháturdböl lett az *In der Nacht e. A kiadómnak ez se tetszett és Giamp’etra kijelentette a premier előtt, hogy ezt a vacakot nein tudja és nem akarja elénekelni. Terr őri zá ni kellett, fis a j premieren ötször ismételteitek el vele, I elejétől végig a dalt.

— A slágerek szövege nem a dallammal együtt születik meg?

— Nálam nem. Egyetlenegyszer UVrtént, Olaszországban nyaraltam és egyszerre elkezdtem ezt a verset dudolnt magamban: »Lass mich dir in die Au! gen sehn — lass mich doch nicht vor i vergehn.« Ebből lett a »Buksi ciinij operett slágere. A próbák alatt azonban j átírták a szövegeméi, igy: »Puppchca,

I du bis) mein Augenstern, Puppchen. ich I hab’ dich gar zu gern.« Persze, ez jobb. j Ugyiátszik. nincs tehetségem a költé! széfhez. A fiam, Robert Gilbert maga I írja a szöveget a dalaihoz. Fokkal jobb I szövés ét ír, mint zenét

A papa nem szereti a konkurrenciát.

; még a fiában se.

Elmondja mégy hogy bármennyire is kiszámítja. szinte a melódiáit, sose tudja előre, hogy melyik fog beütni. A »Wenn der Frühling kommt« dmši operettjében a harmadik felvonás nagy duettjét szánta slágernek, ezt forszírozta a nyitányban, ismételte a fináléban. A i közönség egyáltalán nem kapta fel, ha‘ nem az első felvorásbeli »Wenn der : Frühling kommt...« kezdetű szeriős I dal lett sláger.

— Könnyen dolgozik? — kérdem.

Az egészen változó. Néha készen van egy dalból négy taktus és hónapokig modulálom, változtatom, töröm rajta I a fejemet, amíg eszembe jut egy jó ötöí dik taktus hozzá. Viszont a »Susann*. Su-.ann« cimü kupiét egy társaságban 'a zongora mellett improvizáltam. Fél év i nem dolgozom sokszor semmit, csak kapálok a kertemben; nagyon szeretek

Hogy szülelik a s'dger?

„FI kompon sfa leayrrn or3?n >ré“ — rmnőja lean Qübert, aki most fejezte be ötuenegyeőik operettjét

Be-Kp augusztus hó.

A éráin • Uc> • ;n: icfój-i. hogy teszerződtette karmesternek Jean Gilbrrt-1. a világhírű. operett-komponistát, aki most minden este felmászik a varieté dirigenspultjára.. és clvezényli a héíventagu zenekarnak a revühe beillesztett régi slágereit, a Puppchen«-:t, a .».la. das, haben die Mädchen sn gerne«-t. a-z. »üpiumrausch«-t., .azutáji pedig a fináléban megjelenik a színpad m és eljátssza zongorán leghíresebb szerzeményét. — .amiből Amerikában kétmillió kottát, adtok el áz ' In. der Nacht.. .«-ot.

Előadás uí' i beülünk az ősz zeneszerzővel a bárba, orauzsádot rendel, mert elvből ant’alkoholista és elmeséli kérésemre, hogy’ lett muzsikus?

— Nagyon nehezen ment — mondja

— az apám grövpl lebeszélt róla, azt akarta, hogy cipész legyek. Hogy a zenét nem szívelte, azt értem, ritka hótfüle volt az öregnek, de hogy mért épp a suszterságot választotta ki számomra. az rejtély, mert ő maga borkereskedő volt. Az anyám titokban biztatott, hogy tegyék zenész; az ő részéről »terhelt« voltam, családjukban minden generáció kitermelt énekeseket, komikusokat és virtuózokat. Tizenegyéves koromban a hamburgi konzervatórium vizsgájára elhívtam az apámat. Szép sikerem volt, amikor hazafelé mentünk. váltani, hogy majd megdicsér. Egy szót se szólt. Kiderült, hogy már az első hangversenyszúmnál elaludt és engem nem is hallott. Hat év.vel később dirigáltam először, próbaképp, nyilvánosság előtt. Oda is elvittem. Ezúttal nem' tudott elaludni, arról gondoskodott az ötvenhat tagú zenekar. Nem tudom, őszintén tetszett-e neki a dolog, tény, hogy gratulált utána. »Úgy látszik mégis viszed ezen a pályán valamire«, — mondtte,*Eltalálta, mert négy mip múlva első karmestere voltam a hamburgi Zentralhalten theater-nek. Tizenkilencéves koromban.

— Mikor kezdett zeneszerzéssel iog‘alkozni?

' —Egy hétlel rá. hogy karmester lettem. A direktor megkérdezte, hogy tudok-e komponálni? »Mért ne tudnék?«

— feleltem. Az első évben hét látványos darabhoz szereztem kísérőzenét is bemutattuk első operettemet, a »Juigfernstiít«-et. Mérsékelt sikert aratott. A következő évben szinrekerült második operettem. »Der Prinzregent« volt a ohne, úgy megbukott, hogy nyolc esztendeig nem mertem utána rgv taktust sem komponálni.

— Mit csináit ez alatt az idő alatt?

— Dirigáltam és tanultam. Meg akartam tanulni, hogy kell'slágert írni. Elemeztem a népszerű operettsz.ámokat és amikor rájöttem az operettkomponálás titkára. megírtam az »Ártatlan Zsuzsi«-t. Utána »A lengyel menvecské«-t'és a többit. Mind sláger tett. Az utolsó négy évben csak Londonban czerhétszáz előadáson mentek kiitörtbőlé darabjaim.

— Árulja el. mester, h 'gy mi az operéttkomponálás titka?

Elneveti magát és feketére festett bajuszát sodprsatia.-- Erről tnl-aidonképen nem opportumis beszélni — mondja. — Konyát maga valamit a zenéhez?

:•— Tudok egy kis összhangzattant.

— Az elég. Ha ránéz akármelyik kottámra, vagy bármelyik zeneszerző úgynevezett »nagy siáger«-ére, rögtön láthatja. Ordenárénak kell lentri. Csak az lehet sláger, amit a közönség első hallásra meg tud jegyezni. Kis intervallumok az egymást követő hangok közt. Tiszta diatón'kus akkerdok. A publikum csak a legegyszerűbb, tegkomplikálatlanabh dallamot képes azonnal megtanulni. A Rigolet to híres nagyáriáját Verdi alig tudta a premier előtt rákényszeríteni a tenor istára, aki egy zeneileg művelt ember volt és szemébe mondta .Verdinek, hogy »Az asszony ingatag« a világ legordenárébb dallama. Igaza is volt. Mutatja a siker —

A világhírű operettkomponista egy kissé keserű. Meg is mondom nateh Gilbert nevet:

— Ne liigyje. írtam én operát is, de van annyi önkritikám, hogy tudom- ugvse tenné halhatatlanná a nevein. Hit akkor már inkább pénzt keresek. Ez se szégyen. Megmutattam, hogy egy kérgeit muzsikus meg tudja verni a »fütyülő zeneszerzőket« a saját területükön is. Ha akarok, sokka! ordenárébb tudfk lenni, mint Irving Berlin, pedig ő pincér' volt. nem karmester.

— Jósé Padilla?

— Nem dilettáns. Tanult muzsikus és csak véle)lentil sikerült treki u Valinda. Soha nem fog még egy slágert írni.

— Nekünk van egy fütyülő zeneszerzőnk, aki nagyon népszerű. Zerkowitínak hívják.

— Ismerem. Na, az csakugyan asm képzett zenész. Azonban kitiinö ötletei vannak, sok tó dolgot csinált, ösztön-Hatvanmillió isi hiányt állapitoltak meg a román államnyomdában

Fa5cr>i»nu vsiérig 'J5|afó mú f mindig tagadja a sik*eas?!tási>kt>Hn való rés;? ességót

Bukarestből jelentik: Vasárnap dél i-.n házkutatást tartoliak a hivatalos lap öngyilkossá leit igazgatóiénak. To- Iliescunak a lakásán A c'guranza és a rendőrség ‘ emberei felkutatták az egész bk-ást. de csak a végrendeletet találtak meg, amelyben Tömésen több mint harmincjrrJb’ó lei vagyonit feleségére és gyermekeire hagyta. A végrendelet szerint tizm’I’ió 'ei adósság van bekebelezve Töméseit házára és 'fö’dhtttokára és ez < ~ összeg F«Voten« vezérigazgató kézé : sikkadt el. aki százezreket kiét köterőn Tomescutól.

A hivatalos lapnál és az államnyomdában mrtnlt lüvata’os v./«gátat szerint a hiány hatvanmillió lei. A hivatalos termák Kisincvben is volt fiókiizeme

és ott is óriási visszaéléseket követtek cl. Megállapították, hogy nemcsak a hirdett’sekkel, hanem a papirossal is óriási panamák történtek, úgyhogy az á’k-míól kapott papírt magánosoknál értékesítették nagy haszonnal. A makulatúrával »ent számoltak el és ezzel is nagy kárt okoztak az államnak.

Falco mul az államnyomda letartóztatn:r vezér igazgatója még mindig tagadja, hogy a sikkasztásban része van csak a mi V it' ismer e'. hogy Tomescutól akit gazdag embernek ismert, , többször kért nagyobb kölcsönöket. A vádtanács elutasította Falco’ami szabadlábrahelye zésí kérelmét és az ál’amnyomda vezérigazgatóját vasárnap átszállították a va» karestij fogházba.