Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-28 / 239. szám
1977. aogoszfas 28 «RS&ffiCfra SKPLÖ C3. oldal ORVOSI DOLGOK —io— A |övő iskolája A modern pedagógiát Pestalozzi alapította meg. Pestalozzit kortársai őrültnek nézték, kinevették és csak halála után ismerték el, csak örök elnémulásával értették meg tanításait. Ma már minden kulturáltam ércbe öntötte nemes alakját és kegyelettel őrzi emlékét. A világegyetem gépezete nem foroghat visszafelé A világ halad, a technika nem ismer lehetetlent. Ami ma lehetetlennek látszik, holnap megszokottá válik. Az iskola reformja is igyekszik lépést tartani a technika vívmányaival, azonban eddig minden igyekezet mellett — lemaradt a világversenyben. A technika terén az utóbbi évtizedekben oly nagy volt a haladás, hogy ma egy tizennégyéves gimnazista aránylag többet tud. mint nagyapáink idejében egy műveltnek mondott ember. Pedig a gyermek agyveleje ma is csak olyan szerkezetet mutat, mint ezer évvel ezelőtt és mégis mennyivel nőtt a megterhelése. Ami a külsőségeket illeti: az iskolai helyiségek tágassága, szellőzése, világítása, portalanítása, a padok kényelmessége, a hygiénás berendezkedések valóban lépést tartanak a kultúra haladásával. Az aj iskolákat a legmodernebb elvek szerint építik és a régi épületekben is igyekeznek érvényre juttatni a legújabb egészségügyi irányelveket. Sokkal lassabban halad a reform a gyermekek szellemi kiképzése, nevelése A- m «-< KöraL A régi iskola ” Bor kftönő tanító mondta nekem: — Szerencse, hogy a gyerekek az Iskolában néha figyelmetlenek, különóra idegileg tönkremenének... VaKfcen: az Iskolai oktatás annyi min. italfélét igyekszik elraktározni a gver «wie agyában, hogy arra még egy felnőtt ember koponyájában sincs e.egendő beír. Más elbírálás alá esik az elemi ‘és más a középiskolai oktatás. Az elemi Iskolás gyerek Játékos, úgyszólván a játékai közül ragadjuk ki szegényt és visszük a komoly iskolába. 'A Játékos-természet Isteni adomány: a gyermek a játékokból meri« az erőt, az ügyességet — az életre. Az állatok is játszva tanítják kölykeifcet ügyességre, mozgékonyságra, életrevalóságra. Az elemi iskolás gyerekeket is játszva kellene tanítani az iskolában, ami a gyermek megerőltetése nélkül sikerülni is fog. A játék se köti le hoszszabb időre a gyermek figyelmét — hamarosan félredobja, újat kezd — hát még a tanulás. Mig a mesemondásnál hoszszabb, a számolásnál rövidebb ideig tartó figyelemmel kell számolnia a tanítónak. A szülők se vonják el a gyermekektől az üdítő és léleknevelö játékokat Ne Irigyeljük az iskolás gyerektől a játékokat, az egyetlen pihenést, ne hajtsuk őket a tanulásra, ha nincs hozzá kedvük. Természetesen a szülők feladata lesz az is, hogy távoitartsák a gyermekeket a hazárd és durva játékoktól. Annyi bizonyos, hogy nagyon nehéz elemi iskolák számára egységes tantervét megszabni, hisz a padokban a legkülönbözőbb elemek kerülnek egymás mellé: a korlátolt parasztfiu és a széles látkörü urigyerek. Az egyiknek még képeskönyv se volt a kezében a kalendáriumon kívül, a másik meg önállóan kezeli a rádiót, repülőgépeket kostruál és játékgőzgépeket kezel. E probléma megoldása a népiskolai tanítóra, a nemzet rosszul fizetett napszámosára vár. A jólelkü, hivatásos tanító a kérdést természetesen nádipálca nélkül oldja meg. Az irópaplr többet bir el, mint az agyvelő Kiáltó hibákat csak a középiskolai oktatásnál észlelhetünk. A középiskolai rendszer legfőbb hibája az, hogy sok haszontalan kivülrőlit vágatnak be a gyerekkel a »memória gyakorlása« címén és ezzel valósággal megzavarják a j lélek harmóniáját. Az emlékező tehetség fejlesztésének sok más módja van. A tanuló csak konkrét dolgokat tanuljon, elvont dolgokkal az irópapirt terheljük meg, amely többet bir el, mint a fejletlen agyvelő. A magoló-módszer rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulóval megutáltassuk a legszebb tantárgyat is. így utáltuk meg a mi diák éveinkben a latin és görög klasszisokat is. Mi csak sajnálni tudjuk azt a szerencsétlen iskolatársat, aki a negyvenéves érettségi találkozóig se tudta elfelejteni a bemagolt évszámokat: hogy mikor született Barbarossza Frigyes és mikor nősült meg másodszor XVI. Lajos. Csak az a tudás értékes, amire az élet tanít meg bennünket. A száraz, bemagolásra váró adatok rögzítésére a mai fejlett nyomdatechnika mellett kitűnő lekszikonokkal és encyklopediákkal rendelkezünk. Jó pedagógus csak jó j pszichológus lehet A magoló fráter, ha egyben stréber I is, megtéveszti nemcsak a tanárokat, j hanem a szülőket is: Azt mondják rá, j hogy tehetséges. Nem tudnak különbsí- ! get tenni a tehetség és a szorgalom között. A jó emlékezőtehetséggel megái dott diák is játszhatja ideig-óráig a — lángészt A diák szóról-szóra mondja fél a leckéjét, a tanár el van ragadtatva kitűnő osztályzatot ad: a magolóból ig eminens diák lesz. Az életben ritkán boldogulnak a »kitűnő diákok«, mert az életben nem basznál a »magolás« — itt önállóan kell gondolkozni. A gondolkozáshoz pedig ész kell, ebből pedig kevés jutott ki szegénynek. Ezzel még nem mondottuk azt, hogy az életben csak a rossz, gyenge tanulók boldogulnak. Szó sincs róla: a gyakorlati élet csak amellett szól, hogy az úgynevezett rossz tanulók élelmesebbek, edzettebb, erősebb idegzetüek, mint az iskola kitűnőségei. A tanárok gyakran ismerik félre a növendékek képességeit. Innen van az. hogy ahány lángész született már erre a világra, a tanárok szemében valamennyien tehetségtelenek voltak. | Bemard Shaw-t iparosnak küldte a | tanára, Anatol Prance-nak pedig megjósolták tanárai, hogy sohase válik belőle intelligens ember. Newton a legroszszabb tanuló volt évtársai között. Swift, a dublini főiskolán mindenből elbukott, Walter Scottra azt a lesújtó véleményt mondta a számtan-professzora, hogv: »szamár vagy fiam és az is maradsz.« Jó pedagógus csak az lehet, aki egyben jó pszichológus is. Néha azonban a diák jobb pszichológusnak, jobb emberismerőnek mutatkozik, mint a tanárja és már ez az egy tulajdonság is elég ahhoz, hogy átmesterkedje magát az osztályokon. Ehhez persze ki kell ismernie a tanárok gyengéiéi is. Az ideges diák A háborút követő években meghatványozódott az idegbetegek száma világszerte. Ez még nem mondja azt, hogy az idegorvosok prakszisa is hatványra emelődött, mert az idegek romlásává gazdasági romlás is járt. A szülők idegességével egyenes arányban nö a gyermek idegessége is. Ez csak természetes: az idegesség ragadós. Az idegélet változásával az iskolai tanitás is reformra szorul. Amit régen rosszaságnak hívtak a pedagógusok és a szülök, arra ma csak egy szó illik: idegesség. Az idegesség pedig ép olyan gondos, hozzáértő ápolást, gyógykezelést igényel, mint akármilyen másik betegség. Durvasággal, szidalmakkal, veréssel semmi szin alatt se :yógyitható. Az Ilyen »kezelésre« a baj csak súlyosbodik. Ha ezen a téren 'bát látunk, annak nem mindig a tani> az oka. Előfordul, hogy a hiba forisát a pedagógus fölöttes hatóságaiban .'.etleg a szülőkben találjuk meg, akik i tehetségtelen gyermekből is mindenáron. »intelligens« embert akarnak faragni. Az idegölő diák-mérgek közé tartozik nz úgynevezett »osztályozás«: A tanár a felelet után fontoskodó arcot vág, felrártcolja homlokát és fejcsóválás kíséretében beirja a »kalkulust« titokzatos noteszébe. Ez az osztályozás módszere, lassan, de biztosan őri! fel a zsenge, érzékeny gyermekidegeket. Jól jegyezzük meg: a kötélidegzetü ’'arasztfiunak nem árt az ilyesmi, hisz őt az apja otthon azon melegében megvigasztalja és azután együtt szidják a tanárokat. Ez csak a tanár pártján álló szülők gyermekeire nézve káros. Utób-Beréngi János Falum tiz esztendő után Hitet nem kérő, távoli isten ajándéka, égnek iitődött, lejtős bácskai talaj, ormótlan bálna-test, melynek zsírrétegében mérföldes szigony sem éri el a fájdalom iölszisszenö pontjait s a vér-bogyókat. A veszteglő falut ö tartja izzadt tenyerén, körül az őrület fényezett sima síkja örökké indulni akaró lomha kerék, a hunyortalan napsütés aranyernyőiével, torkában három torony a kopasz fölkiáltás s vonat-nemtörte csönd a lappangó jóslat zölddel és ezüsttel locsolt, selymes vasárnap csiklandja testén az ég húsos mosolyát, érett júliusa vásznára andalgó gólyák röpte rajzol unalmas köröket s a méhek | szárnya hegyéről az árvaság hegedül neki. A hét jegenye araszt se nőtt a nagy-uccán csatornájából még most se lett kövér Duna ősz embereit a mesék tündére őrzi a hatvan fölöslegét leoldja váltóikról és pirosra festi őket, ha készül a halál évenkint egyszer születésnapi látogatóba. T ragédia, de bizton hét lakat kapcsolja most is a kisfiút, aki az esték gerinces szirtiéin áll csodás hóval a lelkén és farkas szemet bárnál a sárga égi szörny előre érzett szánalmával. Almait borzongó szelek szája csókolja országai a fölröppenő különös énekek, az egész falu szomorúságát látja himbálózni az esti harang szégyenkező szaván és csöndből csodálkozik a zajba, árvaságból a párosságba, otthonból az ismeretlenségbe, s Sm» « nae^jjt dbihntt bi esetben a gyermek otthoni nyugalma, álma, pihenése, minden ettől az ostoba osztályozástól függ. A vizsga Egy diplomás tanító, akinek magána is őszülő fejjel vizsgáznia kellett, igy sóhajtott fel: —• Nem bírom idegekkel ezeket a vizsgákat... Megőrülök. Úgy van: ne a diákokat, hanem a pedagógusokat, tanfelügyelőket és közoktatásügyi minisztereket kell évenkint vizsgáztatni, akkor rövidesen le is tűnnék a vizsga-rendszer. Ennél jobb idegőrlő malmot még csak egyet találtak ki: a háborút. A vizsgák közül is a legnagyobb őrület, az érettségi. Nyolc évig viselik a diákok az érettségi vizsga lelki kényszerzubbonyát. Mire ledobhatják magukról: a legtöbbje összeroncsolt idegrendszerrel áll az élet elé. Egyik-másik még harminc év múlva is minden éjjel érettségezik álmában. Az érettségi vizsgálat öngyilkosairól Jobb, ha nem is beszélünk ... A iövö iskolája Ma a legjobb és legrövidebb utón vagyunk az ideális iskola felé. Lassú evolúció ez. A külföldi államok — különösen Németország — már el is hagytak bennünket. A jövő iskolájának hivatása: a gyermeklelkeket megmenteni az élet számára. Az iskola nem nevelhet lelki rokkantakat. A jövő iskolájából minden bizonnyal hiányozni fog az osztályozás és a vizsga rendszere. A diák és a tanár közörii viszony benső és bizalmas lesz. El kell tüntetni minden bizalmatlanságot. A tanárok nem fogják teletömni a diák fejét haszontalan dolgokkal, hanem az életre nevelik őket. A közeljövőben talán már tehetségmérő készülékek állnak a tanárok rendelkezésére. A jövő iskoláiban műhelyeket fognak felállítani, amelyekben nemcsak kézügyességet sajátítanak el a gyerekek, hanem megtanulják a munka megbecsülését is. A gyermek szeszélyességének. Csökönyösségének leküzdésére legalkalmasabb az ipari munka. Az iskolai ipartelepeken a kis gyerekek maguk csinálják a játékjaikat, az iskolai kellékeket, tolltartókat, maguk kötik be a könyveket, rajzolnak, gyúrnak, fúrnak, faragnak, alkotnak. Ez az alkotás az, ami első sorban nemcsi/i a leiket, erősíti az idegrendszert. Haszontalan magolás helyett természettudományi és gyakorlati dolgokkal foglalkoznak: megtanulják, mi az élet. A helyes szellemi kiképzéssel tartson lépést a test nevelése is. Rendszeresíteni kell az összes iskolákban az eddig lekicsinyített testgyakorUitokat, szabadkézi játékokat, légzési gyakorlatokat is. A nehezebb tantárgyakat tornajátékok, szabadgyakorlatok váltsák fel. A testgyakorlatot ne kössük gúzsba, ne alkalmazzunk katonai fegyelmet, különben nem hat üditőleg. Az utóbbi években nagy haladás mutatkozott a testi nevelés terén: a világvárosokban az iskolai kőtelező tantárgyak közé sorozták be az úszás tanítását is. Németországban, Ausztriában eredményesen kísérleteznek az erdei iskolákká! a Waldschuiekkal is. A jövő iskolája a pályaválasztás nehéz kérdését is remélhetőleg sikeresen fogja megoldani. Meg fog tanítani bennünket arra, hogy nem az a ló pálya, amelyen sok pénzt lehet keresni, vagy amit a szülök »ajánlanak«, hanem amihez legtöbb hajlandóságuk van, amire születtünk. Utoljára hagvtuk a legfontosabbat: a tanítóképzést. Minden igyekezet sikertelen lesz, ha a tanitóképzés ügyét nem sikerül az idők változásának megfelelően megoldani. Ma még olyan világot élünk, hogy jaj annak a fiatal tanítónak, aki újat akar: mint forradalmárt áthelyezik az isten háta mögé — megjavulni. A siker másik fontos kelléke a tatütők és tanárok fizetésrendezése is. mert józan ésszel el se tudjuk képzelni azt, hogy anyagi gondok mellett eredményes ideg-munkát végezzenek a pedagógusok. I' " Qc. Mnnk ^fthnr ' 'I ■■ 1
