Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-26 / 237. szám

1927. augusztus 26 9. ót&fí gxcssrffrm nmA . SPORT A Kfnfosl Szabottcán A rom ,n bajnak tji árnap a Manili’a! játs* Attak a tárgyalások, melyek a SzAND és •*. Kinizsi közt megindultak, csütör­­tö^ n credm-Jnj'esen befejeződtek. A román bajnok vasárnap Ssuboti­­cán játszik. 'A csapat kompletten érkezik azokkal a la tons játékosaival együtt, akik az utób­bi időben nem szerepelhettek és em'att a Kin z-i kénytelen V(»lt tartalékokkal lejé is/.mi utótbi mérkőzéseit. A SzAND a nagyhírű ellem .Vével szemben a kö­­\ étkező csapatot állítja ki: Siflis — Bcleszün. Weisz — Kopj­­lavics. He’d, Ördög — Kik les, Ko­­vícr. Decks, Horváth, Irr tay. A mérkőzés délután háromnegyed öt­ön kezdőd k a SzAND-pályán. A Vrb5?z5 Ampffir ötéves jubüeiitna. fA vrbászi Amatőr vasárnap tartotta •ríj; fennállásának ötéves jubileumát. A .V bili rn ti ünnepségek keretében két in érk.V/.. ist játs • 7ott* k le. A * Amatőr a Ti >: z- :>i AND csapatává 1 mérkőzött és 3: l-es félidő után 4:3 arányban győ­zf itt. A Vrhá : !Í SC 2 1 Y.-polai SC-vel 1 f. ír zott és 2 ás félidő után 5:0 arány­b,: n ne gverte. Vasárnap a tooolai csa­p ^ it T..r /fával. a VSC péiig az Ama­to Tői i; it.--.zik. A naylszsdi ryái i lóv ersenv neveré­sei. Novi száriról ie'entk: A Péter trón­örökös nevét vise'ö vajdasági lovaregy­­let pompása» sikerült nyári futtatásá­nak utókat napján, vasárnap is elsőran­gú lovakból álló nagy mezőnyök fog­nak a starthoz állani, mert a verseny­re a jugoszláv versenyistállók legjobb­jai adták le nevezéseiket. A iélvérüek versenyéhez . beneveztek: Csavargó, Hívna. .Ariján». Mll'ca. Labrador. Pre­­lepnc. Alice. Alma. üurnianka. Dáma. Od Doboia Kíújo. Cveta. A hároméve­sek versenyéhez neveztek: Koszinak Mangtjr. Dézzper. Didó. Boráé, Szre­­mica. Montogny. Nemzetközi liandikap­ra a következő nevezések érkertek: Don Juan, Deszper. Szilen*. Palermo, Koszmaj, Algír, Mon Plaisir, Mai Bébv. Édesem, Borac, Ktapec. Vigaszverserty­­re érkezett nevezések: Györgyike, Mo- I ia ló-aga. Belmont, Préference. Viruló. Alma. Montigny, Gajdás. Maimriba II.. j Prelepac. Sorsolási versenyre a követ­kezőket nevezték be: Szelica. Brzan. : Futórózsa. Szahib. Szokol. Ariján«, Al­ma. Titl-Tatl, Krketta, Fenék. .Tokeyk Steeple Chasse versenyéhez beérkezeti nevezések: Útmutató, Riadó, Dzsungel, Moja Drága, Préference, Boneta. Bin i Trkt, Schnaps, ügetővers.enyhez bene­veztek: Szorensz, Számi, Pobeda. Dia­dal, Koka. Legény és Vijor. A verseny- I hez benevezett istállók: Futald, Ijubi­­! csevó’, karagj orgyevói ménesek. Hies Vláda, I.elbach. dr. Dungverszkr Ge­­j denn. Oungyerszky György stb. A ver­­! senyék pont három órakor kezdődnek. Rádió-műsor 'A. tóin* malkKi mim m kmilémlntm/ ••/•ntD Péntek, aavmxtns 26 Récs (517.?) 11 és 16.15: Koncert. 70.05: 'Népszínmű.' Zagreb (310) 30.30: irodalmi est.-:l.A5: Hírek. 27: Tánczene. Trig* (348.9) 17: Tánczene. 20.10: Tarka órák (zene). 21: KonceTt London (.561.4) 12 és 13: Zene. 20-30: Hangverseny. Teljesítményben felülmultiatatlaa a* „ULTRA“ Orcliestron 4 I hangszóró-lámpa Din. 130*— KOXRATH P. D. Lipcse (365.8) 16.30: Koncert. Róma (450) 17.45: Hangverseny. ál.10; Csárdáskirálynő. Be, Un (483.9) 20.30: Hangverseny. 22.20: Zene és ének. Budapest (555.6) 9.30, 12 és 15: Hí­rek és közgazdaság. 17.30: Szalonzene. "0: Fliharmőmkusok koncertje. (Szünet­ben időjelzés és hírek. 23: Cigány zene. ! „ALBUS“ Szappan kitűnő I A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 150 Irta; NUS CS BRANtSZLAV Feréitetta: CSUKA Z0LTÁ! Mara asszony itt a (egyházban a kártyavetést és a tenyérjóslást is kitanulta és mikor hosszú távoliét után visszatért Beogradba, elhatározta, hegy ezt a két ipart fogja folytatni. De nyomban belátta, hogy igy nem fog boldogulni, mert a jóslásnál nem az a legfontosabb, hogy mindent pontosan eltaláljon az ember, hanem az, hogy a híre minél jobban elterjed­jen. Ezért két-három, igen előkelő héogradi házzal keresett összeköttetést, tudván azt. hogy az előkelő asszonyok a légjobb hirhordozói egy képzett jós­­nőnek. Mara asszony, elhatározva, hogy ilyen utón sze­rez reputációt, összeköttetésbe lépett egy előkelő ház­zal és tiz-tizenöt nap múlva, miután áttanulmányozta a ház viszonyai, kártyát vetett úrnőjének — és szó­­ról-szóra mindent eltalált. Azt mondotta: *Ön sze­rencsétlen a házasságban, mert a férjéhez van kötve, aki pedig nem méltó Önhöz. Egy fiatal ur mutatkozik a kártyán.« Az uriasszony csodálatát fejezte ki Mara asszony tudása felett és már a legközelebbi zsuron kijelentette: — Nem hiszik el hölgyeim — mondotta az össze­gyűlt előkelő uriasszonyoknak — hogyan eltalálja ez az asszony az igazságot. Mindent megmondott, szó­­r ól-szóra! Mara asszony rövidesen egy másik hölgynél is jelentkezett és — ott is szóról-szóra eltalált mindent. Ezt mondotta: *A nők között Önnek nagyon sok ellensége van. mert irigylik a szépségét, a férfiak azonban annál inkább bolondulnak Ön után.« Ez az urhölgy is csodálatát fejezte ki Mara asz­­szony művészete fölött és már a legközelebbi zsuron igy szólt az egybegyiilt hölgyekhez: — Ez valóságos csoda, mondom, valóságos csoda ettől az asszony tói! Úgy olvassa ki a kártyából az ember életét, mintha ö maga is velünk együtt élne. Mara asszony ezután egy harmadik uriasszony szolgálatába lépett és néhány nap múlva már ezeket mondotta: »Ön a házban, a férje mellett unatkozik, holott éjjel-n«ppai önre gondol egy fiatal ur, aki egyedüllétben szomorú napokat él át. Fgy hang... rövid ut... ágy. Valami özvegyasszony az útjába’ ! akar állni, de 6 minden gondolatával ön mellett van.« Ez az irriasszo-ny is csodálkozott Mara müvésze­­j tén és legközelebbi zsnrján igy nyüetko zott barátnői j előtt: — Ez nem közönséges asszony, hanem egyenesen Isten prófétája. Úgy eltalálja az ember gondolatait és érzéseit, mintha könyvből olvasná. Ez a három előkelő uriasszony e'egendő volt Mara részére, ők hárman nagyobb reklámot csaptak neki. mint tette volna huszonkilenc napilap együtt­véve. Mikor Mari assz; sv már biztosítottnak látta re­putációját felmondta a szolgálatot a három uriasszony­­rak, saját lakást bérelt és ez időtől kezdve hívták tű­­it jdonképen Mara asszonynak. A dolog Sven módon nagyon iól ment és Mara asszonyt úgy az előkelő beogradi urak. mint nrhőlgvek szorgalmasan látogatták, míg végre egy kis tévedéssel hosszabb pangás állott he. sőt majdnem tönkretette ne­hezen megszerzett renoméját is. Mikor még az első uriasszony szolgálatában volt megismerkedett urhöígvének kocsisával, aki nagyon megtetszett neki. különösen, mikor íetnizta díszruháját és a cilindert is a fejére tette. Ez az. ismeretség később sem szakadt meg és azzal végződött, hogy Mara a ko­csis könyörgésére beleegyezett, hogy házasságot kös­senek. A kocsin a vőlegény egyik feltétele azonban az volt. hogy Mara asszony hagyja abba a kártyavetést. Mara asszony ezt a feltételt elfogadt és kártyavetést abba is hagyta. Néhány visszavonult év Mara asszonyt egészen el­­retedtef-te, annál is inkább, mert a helyébe uj és érdekes kártyavető asszonyok jöttek. A házasélet évei azonban Mara asszony életének nem kgtündöklöhb oldalát ké­pezték. Kezdetben, mint ahogy az a házaséletben szokás minden szépen ment. Igaz, hogy a kocsis, szokásához képest, néhányszor felemelte a gyeplőt, de Mara asz­­szony ilyenkor mándie megtette a kellő lépést és a há­zasélet szokott keretében tartott tovább. Később, mint ahogy az minden házaséletbén tör­ténik. nem ment minden oiyan szépen. A kocsis-férj inni kezdett és pedig amúgy kocsismódra Ezt ugyan bizonyos mértékben előbb is megtette, de csak épen. hogy »««fken»« « kereke*«, amint mondotta, amikor egy-egy féffiter pálinkát benyakait. De egyszer na­gyon kemény tél jött és a kocsis annak a szükségét érezte, hogy megkétszerezze a kerékkenés dózisát. Ez azután a szokása maradt és azzal végződött, hogy a« urhölgy, akinél szolgálatban volt, elbocsátotta. Most aantáu, természetesen eddigi szokásához még az elkeseredés is hozzájárult és a kocsis kézzel-lább*d belegázolt az ivás szenvedélyébe. Józanon soha n«n I feküdt és soha nem ébredt és hogy ihassék, lassanként mindent elhordott és eladott, ami otthon volt Most már 5 vök az. aki Mara asszonyt kártyát vetni küldte, botor az ivás bevétele! növekedjenek, de az bizony már neto. zen ment, mert a régi reputációt nehéz volt Thrrnm rezni. Magától értetődik, hogy Mara asszony nagy gon­dokban volt, mint lesz és hogy is lesz. Megkíséreli* hogy férjét meggyógyítsa, a szomszédasszony tanácsáé­ra füveket is vásárolt és megetette férjével azokat, hát­ha igy kigyógyul az ivásból. De a kocsis rrriné! tflfib gyógyfüvet evett, annál inkább kívánta a páSnkát, r*k ' égre odáig jutott, hogy teljes egy hétig egyetJen két szótagos szót sem tudott kimondani. Végre is Mara asszony, megint csak a ssomaxédoí tanácsára, elment egy hires szakorvoshoz, aki flafoiafib korában rengeteget ivott, de azután elkeseredett ante alkoholista lett, valóságos próféta, aki kijelentette, hogy régebben csak azért ivott, hogy a bor hatását tamá­­mányozza. Mikor Mara asszony előadta az teret, az orvos elgondolkodott és ujjaival idegesen dobok az asztalon. — Ez a betegség, asszonyom, hosszú esztendők gyakorlatának következtében nem ismeretlen előtte« — mondotta az orvos. —• És van segítség’doktor ur? — kérdezte Man asszony szomorúan. — Mindennap iszik? — kérdezte a doktor. — Éjjel-nappaf! — felelte Mara asszony. — És 1« tudja-e inni magát úgy, mint a disznó? — kérdezte tovább a doktor. — Mi az, hogy disznó? — Ha a disznó terasza magát, legalább röfög, de ha az én uram leissza magát, többé semmi hangot ki nem ad magából. Úgy feksrfk, mint valami zsák! — Nagyszerű, nagyon jó — dörzsölte a doktor lel­kesülten a kezeit (Folyt, kövj

Next

/
Oldalképek
Tartalom