Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-25 / 236. szám

iž. Ml

•mm

mcmmrm naxw

f9Q[). aagasztm 23L

A bánáti búza kivitele helyett a tiszt exportálását kell forszírozni

A becskereki kereskedelmi és iparkamara javaslatai a Bánát közgazdasági életének fejlesztése érdekében

Becskerekről jelentik: A gazdasági szervezetek szeptember harmadikán és negyedikén tartják Beogradban kongresszusukat, amelyen a jövő évi kivitel kilátásait és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket beszélik meg. A bánáti kamara ezen a kongresszuson a kövekező nagyfontosságu előtetjesztést fogja tenni: :A y K

' * Búza 1 1 *■ '

Bánát területén ez évben 409.000 hold föld volt búzával bevetve, amelyen átlag 5 és fél métermázsa összesen, két és félmillió métermázsa búza termett. Holdanként egy mázsát számítva vetőmagra és és fejenként két mázsát a termelő szükségletére, ami 1.700.000 métermázsát tesz ki, kivitelre marad

549.500 méter.

A fölös búza kivitelét nem kellene forszírozni. Az állam érdeke az, hogy a búzát a belföldön őröljék meg és csak a fehér lisztet exportáljuk, a kenyérliszt azonban maradjon itthon, hogy igy olcsóbb, nyolc dinár körüli kenyérlisztárak alakuljanak ki. Ecélból szükséges, hogy a kormány a malmokat támogassa főként vasúti kedvezménnyel, vagy refakciákkal. A vasúti tarifát érték és minőség szerint kell megállapítani, mert nem igazságos, hogy a korpa fuvardija ugyanaz legyen, mint a liszté. Szükséges továbbá, hogy fehérlisztnél a kormány kiviteli prémiumokat adjon, továbbá be kell szüntetni a különböző városi és községi illetékeket és a kövezetvámokat a kiviteli lisztre vonatkozólag.

Magyarországon a termés sokkal jobb, mint nálunk, tehát erős konkurenciát jelent, azért gazdasági érdek, hogy minél több fehér liszt kivitelét lehetővé tegyék még idegen búza behozatala árán is, ami még olcsóbbá tenné nálunk a kenyérlisztet. A belföldi fogyasztásra szánt liszt tarifáját is csökkenteni kellene, legalább erre az évre. Különösen Bánát fekvése nagyon kedvezőtlen, mert egy vagon liszt fuvardíja Beográdig kétezer, Zagrebig háromezerhatszáz, Ljubljanáig négyezer dinár. Végül szükséges, hogy a kormányszšntesse tneg a tiszt forgalmi adóját, valamint a malom-olaj vámját, amely rtta nagyobb az olaj értékénél. A betegpénztári járulékok oly magasak, hogy azok Is megdrágítják a liszt árát. Le kellene azokat szállítani, vagy legalább pausalirozni kellene.

Egyéb gabonanemiiek

Árpa, rozs, zab, bab, burgonya és cukor ebben az évben nem jöhetnek figyelembe a kivitel tekintetében, mert a Bánátban a termés egészen csekély. Kukoricával 428.687 hold van bevetve* A kukorica termés kilátásai nem katasztrofálisak, mint azt 10—14 nappal ezelőtt gondolni lehetett. A termés 65 százalékkal kevesebb lesz mint a múlt évben, holdanként 7—8 mázsa várható, Összesen tehát három millió métermázsa körül. Kivitelre talán nem marad semmi, vagy nagyon kevés, de az utolsó eső révén a belföldi szükségleteket bizonyára fedezni fogja.

Bor és szőlő

Az idei bortermés a bánátban mintegy négyszázezer hektoliter lesz. Ebből kivitelre kerülhet körülbelül kétszázezer hektoliter négyszáz dinár körüli áron. A bor kiviteléhez szükséges, hogy Magyarországgal kölcsönös tarifánk legyen, mert a kivitel Ausztriába és Csehszlovákiába Magyarországon keresztül bonyolódik le. A jelenlegi viszonyok között nincs rá kilátás, hogy ez év szeptember f-től jövő év szeptember 1-ig bort exportáljunk, ezért feltétlenül biztosítani kell a szőlő és must kivitelét.

A Becs és SzilisZtria között közlekedő express-hajúnak meg kellene állni Pancsevón, hogy ott felvegye a vasúton odaszállított szőlőt és mustot, amelyek hordókban vaunak csomagolva. El kellene rendelni, hogy a vasúti személyzet tartozik a szőlőt és mustot hivatalos órán kívül is felvenni, úgy nappal, mint éjjel és az árut a legközelebbi vonattal továbbítani, mint az Tirolban történik. Azonkívül ki kellene eszközölni a mágyar vasutaknál, hogy ä szőlőt és mustot Magyarországon keresztül hetenként egy Vagy két direkt tehervbnattal továbbítsák. Ha ez nem lehetséges, akkor a mi államunk a szüret idején át augusztus 15-től október 15-ig gyorstehervonatokat vagy személyvonatot küldjön Belacrkva—VrSac—Novisad—Vinkovci—Máribor—Bécs utiránynyal.

Hogy a must a bécsi utón meg ne roiholjon, bizonyős mennyiségű cukrot kell hozzáadni és azt a cukrot fogyasztási adómentessé kell tenni. Végül különös fontossága van annak, hogy a közlekedésügyi minisztérium adjon a borkereskedőknek hosszabb időre bérbe néhány zárt teherkocsit, hogy a nagyhordőkat azokban megerősíthessék és igy a külföldi szállítást lehetővé tegyék.

Áliatkivitel

A marhaállomány a Bánátban minőségileg gyöngült, úgy hogy ez évben mintegy húsz százalékkal kevesebbet fogunk exportálni belőle mint tavaly. Ellenben élénkebb kivitelre van kilátás baromfiból és tojásból. Az állatkivitel körülbelül igy fog kialakulni:

8000 darab ló, ötmillió dinár értékben, 8000 darab élőmarha nyolcmilliódinár értékben, négyezer élő sertés 8 millió dinár értékben, 5000 métermázsa sertészsír 10 millió dinár értékben, negyvenmillió tojás 82 millió dinár értékben,

600.000 kilo vágott liba kilencmillió dinár értékben, százezer kilogramm nyúl egymillió dinár értékben, 500.000 kilogr. élő szárnyas hatmillió dinár értékben,

40.000 kiló raarhabör 600.000 dinár értékbe», 70.000 kg. vadállati bőr 1.400.000 dinár értékben, 7000 marha 25.5 millió dinár értékben.

Az az állat, baromfi és tojás kivitel érdekében a Bánátnak gyorsabb és élénkebb közlekedésre volna szüksége. A kedvezőtlen közlekedési viszonyok igen sok kárt okoznak. Az alsóbb vasúti személyzet nincs tekintettel az állam és a közgazdaság érdekeire. A tojás rakodást figyelmetlenül végzik és a vasút sok kártérítést fizet.

Ipari export

Az ipari termékek kközül a Bánátból kivitelre kerülhet: 50.000 kilogramm nyersselyem és egyéb termékek negyven millió dinár értékben. Ha a kukorica termés megjavul, akkor mintegy hatvan vagon keményítő hulladék kivitelére lehet számítani egymillió kétszázezer dinár értékben. Cserépkivitelre abszolúte nem lehet számítani mindaddig, amíg nem kötünk kereskedelmi szerződést a déli államokkal, Görögországgal, Bulgáriával és Törökországgal.

A gyógynövények közül kivitelre kerül ezer mázsa kamilla másfélmillió dinár értékben, ezer mázsa egyéb gyógynövény egymillió dinár értékben és 80.000 kg. szárított cukorrépaszelet 8 millió dinár értékben.

Az egyéb kivitelre kerülő kisebb tételek értéke 25 millió dinárt fog kitenni.

A gyógynövények kivitele érdekében szükséges volna szervezni a gyógynövények védelmét. Egyes községi hatóságok megtiltják a gyógynövények szedését, mert állítólag legázolják a füvet és gabonát. A bánáti kamilla a legjobb az egész világpiacon, de ennek gyűjtése teljesen primitív és hanyag. Nemcsak a parasztság, de sok helyütt maguk a hatóságok sem birnak érzékkel ennek az istenadta növénynek kiviteli fontossága iránt.

BELFÖLD

Szeptember elsejéig kell bejelenteni a részvénytársaságoknak a mérleg valorizációját. A részvénytársaságoknak a mérlegjeik valorizációjára vonatkozó kérelmét szeptember elsejég kell bejelenteni. A bejelentés módozataira vonatkozólag a kereskedelemügyi minisztériumban Zebics osztályfőnöknél kaphatók meg a szükséges felvilágosítások.

Tranezirozzük már az uj vasútvonalakat. A közlekedésügyi minisztériumban az elmúlt héten huszonöt bizottságot állítottak össze, amelyek az uj vasútvonalak tran szírozását vannak hivatva elvégezni. Hetvenöt vasúti vonal transzirozásáról van most szó, amelyek 9000 kilométer vasútvonalat jelentenek és huszonhat milliárd dinárba kerülnének. A jugoszláv közvélemény azonban ban rendkívül kíváncsian várja az adriai vasútvonal munkálatait, amely célra a Blair-csoport 15 millió dollárt adott kölcsön.

A pancsevói mocsarak lecsapolása.

Beogradból jelentik: A pancsevói mocsarak leszáritását még gyakorlatilag nem kezdették meg, bár a szárítási munkálatok elvégzésére a pénzügyminisztérium 260 millió dinárt utalványozott, illetve ekkora hiteltételt nyitott meg. A pancsevói szárítási munkálatokat a Duna-Temes ánnentesitőtársaság — fogja elvégezni. A munkálatoknál körülbelül 2000 munkás fog kenyeret találni. A lecsapolási munkák költségeit felerészbeh az állam és felerészben a magános földtulajdonosok fogják fedezni. Ha a kétszázhatvanmillió hitelt túl fogják lépni, akkor a tulkiadásokat teljesen az állam fogja fedezni. A pancsevói rét leszáritása a háború utáni legnagyobb ilyenfajta munka lesz. 72.082 katasztrális holdat fognak lecsapolni és a leszáritott földek értéke 15 ntíttió aranydinár értéket fog képviselni. Ebből a területből 16.973 hektár magánosoké, a többi pedig az államé

Versenytárgyalási árlejtés a bafmokl elemi iskola építésére. Szomborból jelentik: A bácskai tartományi építészeti és közlekedésügyi hivatal augusztus hó 27-én délelőtt tizenegy órakor nyilvános árlejtést tart a bajmoki állami elemi iskola felépítésére. Az előirányzott építési összeg 243.892 dinár. Az ajánlattevők huszonötezer dinár bánatpénzt tartoznak letenni a tartományi pénzügyigazgatóságnál. A részletes tervek, költségelőirányzat és feltételek minden kőznapon délelőtt 9-től 11 óráig a tartományi építészeti hivatalban megtekinthetők.

Vasúti vendéglőket és szállókat építenek Jugoszláviában. A közlekedésügyi minisztérium megengedte, hogy a vasúti állomások mellett magánosok vendéglőket építenek és kész az ilyen vendéglők koncesszióját hosszú esztendőkre biztosítani a vállalkozóknak. A miniszter azt is szeretné, ha vasutak mellett szállodák is épülnének.

Jugoszlávia 600 milliós ármentesitésl kölcsönt keres. Minthogy a múlt évi árvíz az ország legtermékenyebb vidékén pusztított, a kormány sürgős ■ intézkedéseket tesz egy 600 millió dináros kölcsön felvételére, hogy az elpusztított területeket helyreállítsák és hasonló katasztrófákat a lehetőség szerint a jövőben elkerüljenek. A genfi világgazdasági konferencia határozatai alapján a Népszövetség volna hivatott arra, hogy erre a célra hosszú lejáratú, olcsó kölcsönt szerezzen, azonban a jugoszláv kormány sokkal sürgősebbnek és fontosabbnak látja a kölcsön megszerzését, semmint hogy erre várhatna. A kormány több helyen informálta tja magát egy ilyen kölcsön feltételeiről és a legmesszebbmenő garanciát nyújtja, csakhogy kedvező feltételeket érjen el. Tekintettél erre, a kölcsön tárgyalások valószínűleg sikerre vezetnek.

I A kettösbfrtokosok mustja. Szubotica

város tanácsa már régebben rendeletet adott ki, amely szerint a kettősbirtokősók által Magyarországról behozott

mustot négyszeresen megadóztatja vagyis minden liter must után egy diná* fogyasztási illetéket kell fizetni, mig a helybeli szőlők tulajdonosai literenkint összesen huszonöt párát fizetnek. A rendelet a kettősbirtokosok körében nagy elégedetlenséget keltett és Brődei Lajos kettösbirtokos és tásai kérvényt adtak be a városi kiszélesített tanácshoz, hogy a sérelmes rendeletét változtassák meg és ne tegyenek kivételt a kettősbirtokosok és a szuboticai szőlők tulajdonosai között. Az ügy a pénteki városi közgyűlés napirendjén szerepel és a közgyűlés döntését nagy érdeklődéssel várják a kettősbirtokosok.

Beogradi kereskedelmi körök a bécsi hitelezövédegylet ellen. A Bácsmegyei Napló is jelentette már, hogy a bécsi hitelezővédegylet Zagrebban és Noviszadon fiókokat állított fel. A beogradi közgazdasági körök nem jó szemmel nézik a bécsi hitelezővédegylet jugoszláviai terjeszkedését, mert ebben azt látják, hogy a jugoszláv kefeskedelem teljesen idegen befolyás alá kerül. Jellemző a beogradi kereskedelmi körök véleményére a Privrednl Pregled citnü gazdaság hetilap éies cikke, amelyben a védegylet jugoszláviai működése ellen a leghatározottabban állást foglal. A lap a többek között a következőket írja: »Mi nem csodálkozunk azon, hogy a jugoszláv adminisztráció megengedte, hogy ilyen idegen társaság működjék a belföldön. Nálunk a külföldiek sokkal gyorsabban kapnak meg ilyen konceszsziókat már azért is, mert a külfökfiek intervenciója mindig sokkal hatásosabb a hazai intervenciónál. Mi csak azon csodálkozunk, hogy a mi hatóságaink nem látják, hogy a bécsi hitelezővédegylet itteni működése utján az egész nemzeti kereskedelmünk idegen befolyás és gyámság alá kerül. Nekünk is vannak hitelezövédegyleteink, miért nem ezeket támogatja a kereskedelemügyi minisztérium? Ami protestánsunk net» sokat ér és nekünk bojkottéin! kell azokat a bécsi kereskedőket akik tagjai a bécsi hitelezővédegyletnek. Közgazdasági életünknek energkUSaü védekeznie kell az idegen invázió ellen, mert meg, akarnak fullasztani bennünket. Ilyesmit ! semmilyen idegen államban nem törnének el, csak minálunk lehetséges egy bécsi hitelezővédegylet« A beogradi lap bizonyára nem gondol arra, hogy Ausztria szállítja a legtöbbet Jugoszláviába és nem lehet csodálkozni azon, ha a mai gazdasági viszonyok mellett a bécsi kereskedők fokozottabb módon Védekeznek.

A miniszterelnök megszüntette « ekék és a műtrágya vámját. A miniszter elnök, a pénzügyminiszter távoltétében rendeletet irt alá, amellyel megszüntette az ekék vámtételeit és a szuperfoszfát vámtételeit is felfüggesztette. A jugoszláv gazdasági élet a mihiszterelnöknek és a pénzügyminiszternek ezeket a rendelkezéseit a legnagyobb örömmel veszi tudomásul, mert a rossz árakkal küzdő mezőgazdáink közül azok, akik még mindig faekékkel szántanak, könynyebben juthatnak vasekéhez.

Két-három milliárd adóssága van a jugoszláv kisgazdaosztálynak. A földművelésügyi minisztériumban hozzávetőleges statisztikát állítottak össze a kisgazdaosztály eladósodásáról. A Statisztikai eredmények szerint a jugoszláv kisgazdaosztály adósságai két-hárommilliárd dinár körül mozognak. Á földmivelésügyi minisztérium most rendeletet dolgoz ki, amely arra lesz hívatva, hogy a kisgazdaosztály adósságán kőnynyitsen, valamint, hogy a mezőgazdasági hitelek segítségével a kisgazdák újabb és olcsó hitelekhez jusson. A földművelésügyi miniszter a napokban neveztetette ki a mezőgaddasági hitelek osztályának äz igazgatóját Moacsevlcs Antun oszijeki agronom személyében és most már komolyan hozzálátnak ennek a már könnyebben is előirt mezőgazdasági hitelakciónak komoly megindításához. * • ‘