Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-05 / 216. szám

12 OLDAL * ARA 1V2 DINAR Poitarina plaćena u goíovom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIff. évfolyam. Szubotica, 1827. FENTEK, augusztus 5. 216. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Sz* kés ..tőség 5—SO. 8—52, 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Élöfizetésl ár negyedévre Ifiő din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) Zsákucca A leszerelési konferencia kínos vergődés után üenfben ma csönde­sen elszenderült. Az első kérdés, ami fölvetődik: ki a bűnös abban, hogy siker helyett újabb kudarcot könyvelhetnek el a nagyhatalmak? Az amerikai politika olyan gondos óvatossággal játszotta ki adutiait, hogy az európai és ten­gerentúli közvélemény csak Angliát ültetheti a vádlottak padjára. -De nem szabad elfelejteni: a látszat sokszor csal és a diplomácia néha bolond tréfát űz a valósággal és — az igazsággal. Anglia, ha volna eh­hez bátorsága, megfordíthatná köny­­nyen a dolgot és a kudarcért a jen­kikre háríthatná a felelősséget. S tel­jes joggal — mert Genfben valahogy az a helyzet, hogy mindenkinek iga­za van'és senkinek sincs igaza. Sem Amerikának, sem Angliának, sem a sárga nagyhatalomnak, mely pedig teljes gőzzel játszotta a békebarátot, hogy a gyanút messze elhessegesse magától. A valóság egész nyersen és őszintén: hármuk közül egyik sem akarta a leszerelést, egyik sgm kí­vánja. becsületesen, hogy a hadiha­jók és fegyverek eltűnjenek és a bé­ke, az igaz béke ragyogjon glóriát az élet homloka fölé. Amerika, amely ártatlan képpel fölvetette a gondolatot, soha nem beszélt arról, ami tulajdonképpen a szivén feküdt. Mert mi fájt Coolidge elnöknek, mi aggasztotta az amerikai plutokráciát, amikor Genfbe összetoborozta a ten­geri hatalmakat? A jámbor rossz­akarat azt felelhetné: a jenkik sze­rettek volna szabadulni a konku­renciától. azt akarták, hogy az Unió egy lépéssel előrejusson a Tnilitariz­­mus versenyében. Ám rögtön kitű­nik: hogy ezzel a váddal nem lehet fején találni a szöget, ha elgondoljuk, hogy az újvilág nagyhatalma, ha csak konkurenciáról lenne szó, játszva fejére nőhetne Angliának és Japánnak. Hiszen mindene megvan ehhez: pénze, hatalma, szívóssága, ipara és diplomáciája. De a jenki nem akar versenyre kelni, nincs kedve dollárokat ölni hadihajókba és fegyverekbe. Nem azért, mert a fegyvert nem becsüli, hanem, mert erre a versenyre csak ráfizethet ott­hon és ráfizethet — Európában. A nevfvorki pénzfe'edelmek okos üz­letemberek és amikor bajban volt Anglia, magas kamatokra milliókat kölcsönözitek a szigetországnak. A kamat és a teke már régen esedé­­des. London azonban még mindig csak elején tart a törlesztésnek. Az adósnak fizetni kell. de hogy fizet­het Anglia, ha azt a pár miUiárdot, amit kisajtol a domíniumokból és gyarmatokból, hadihajókra és ágyuk­ra kö'ti? Coolidgenek nemes szive van és ez a nemes szív nagyot dob­bant. amikor az angol flottaépités grandiózus programját hírül kanta. S kiadta azonnal a jelszót: a brit kalmárt rá kell valahogy ' enni. ho^y a mi pénzünket ne pocsékol ia fegy­verekre, amelyekkel könnyű ugyan halottakat aratni, de nehéz a halot­takkal a dollárokat megfizetni. An­glia, mely mindig azzal védekezett, hogy azért épít uj hadihajókat, mert az Ünió is serényen gazdagítja flot­táját, kénytelen volt a meghívást el­fogadni. Nehéz szívvel ment el Genf­be. mert érezte: Amerika a nyereg­! ben van, könnyen sarokba szoríthat­na. ha nagylelkűen lemond néhány i drcadnoughtról. És a jenkik nem is mulasztották el az alkalmat, a béke j fehér palástjában leckéztették meg a könyelmü adóst. Anglia azonban nem vesztette el a fejét, érvelt, támadott, vádolt és — nem engedeti A konfe­rencia végül is befutott a zsákuccá­­ba: oda, ahol már elvérzett száz be­csület és száz igazság. A genfi kudarc újabb bizonyítéka annak, hogy csak két útja van a vi­lágnak — vagy üzletet, vagy békét kötni. Eredmény nélkül ért véget a genfi leszerelési konferencia Nem lehet áthidalni az ellentéteket Géniből jelentik: A tengeri lesze­relési konferencia delegációinak két­­két tagja tegnap este tiz órakor bi­zalmas tanácskozásra ült össze az­zal a céllal, hogy megkíséreljék a delegációk közti ellentétek áthidalását. A tanácskozás egész éjszaka tar­tott és mint a svájci távirati iroda jelenti, a delegátusok megállapították, hogy a megegyezés lehetetlen. A konferencia ezek szerint csütör­tökön este utolsó ülését tartja és utána a delegátusok hazautaznak. A pénzügyi bizottság leszavazta a kormányt Pribicsevies javaslatára a pénzügyi bizottság elhatározta, hogy a kitűzött kérdéseket leveszi a napirendről és a gazdasági krízisről fog tárgyalni — Ra­­donics Jován dr. elnök levélben közli a határozatot Vukicsevics Velja mi­niszterelnökkel — A kormány tagjai közül senki sem jelent meg az ülésen A szavazásnak nincs kihatása a kormány helyzetére Beogradból jelentik: Nagy érdeklődés­sel tárgyalja a politikai világ azt az ese­ményt; hogy a pénzügyi bizottság a csütörtök délután megtartott ülésén leszavazta a kormányt. A pénzügyi bizottságnak ez a magatar­tása előrelátható volt, mert hiszen a bi­zottság radikálispárti tagjainak nagy része is heves harcot folytat a kormány ellen a választási agitáció során. Setye­rov Szlávkó dr. demokrata felszólalása alkalmával kérdést intézett Radonics Jo­ván dr. elnökhöz, hogy vájjon a kor­mánnyal egyetértésben hivta-e össze az ülést, mire ' Radonics csak annyit felelt, hogy levélben értesítette a kormány tag­jait az ülés összehívásáról. Kormánykörökben a leszavazás tényé­nek semmiféle jelentőséget nem tulajdo­nítanak. A pénzügyi bizottság ülése Délután félötkor nyitotta meg Rado­­nics Jován dr. elnök a pénzügyi bizott­ság ülését. Az elnök bejelentette, hogy a napirenden három pont szerepeb a novtszadi végrehajtók javadalmazásáról szóló rendelet, a közgazdasági tanács felállítása és a közoktatási miniszter rendeleté az óradijakról. Bejelentette az elnök, hogy Perics' Ninkó dr. közoktatási miniszter levelet intézett hozzá, amely­ben közli, hogy az óradijakról szóló endeletet leveszi a napirendről. Hasonló evelet küldött a kereskedelmi miniszteri osztályfőnök is, aki a közgazdasági ta­nács felállításának kérdéséről referált volna, mig Szubotics Dusán dr. igazság­ügyminiszter arról értesítette a pénz­ügyi bizottság elnökét, hogy nem jelen­het meg, de az illetékes osztályfőnököt elküldi az ülésre. Pribicsevies é.es támadása a kormány ellen Az ülés első szónoka Pribicsevies Szvetozár volt, aki temperamentumos és éles beszédben támadta a kormányt. déseket, hanem foglalkozzanak a leg- I fontosabb problémával, a gazdasági kri­­! zis kérdésével. — A Vukicsevics-kormány — mon­­j d-otta Prihicisevics — szabotálta a par­lamentet és Így a pénzügvi bizottságot is j és Vukicsevics a kormányt a maga mo- i nopólinmámk tekinti. Az egész válasz­­! tási agitáció arra mutat, hogy a radiká­lis Párt egy része akarja kezébe venni I hatalmat. A választásokat ólvan me­tódus szerint folytatják, amely a válasz­tások szabadságának elvébe ütközik. A választásoknak a választási tömegek szabad mérkőzésének kell Icnniök. A kormány az államhatalmat teljesen le­járatja, egyik választást a másik után rendezi és már most lehet tapasztalni, hogy egyes országrészekben a töme­gek elvesztették bizalmukat azokban, akik magukat képesnek tartják egy mo­dern állam vezetésére. Pribicsevies ezután indítványozta, hogy ne tárgyalják a napirendre tűzött kér-Setyerov Szlávkó dir. ezután meg­kérdezte Radonics Jován dr. elnöktől, hogy a miniszterekkel egyetértésben hivta-e össze az ülést. Megállapította Setyerov, hogy a minisztereknek, ha tudtak az ülésről, el kellett volna jön­­niök. Két rossz között kell most válasz­tani: vagy a kormány távollétében le­tárgyalni a kitűzött kérdéseket, vagy olyan kérdéssel foglalkozni, amely ninos n; pirendre tűzve. Végül hangsúlyozta Setyerov, hegy r gazdasági helyzet katasztrofális és a kormánynak mindent el kell követnie a bajok enyhítésére. Jovánovics Jován, a földmivespárt el­nöke szólalt fel ezután és azt hangoz­tatta. hogy a közgazdasági tanács fel­állítása olyanformán, ahogy a kormány tervezi, nem fér össze az alkotmánnyal, mert. a közgazdasági tanács nem ' lehet a kereskedelmi minisztérium segédszer­ve, hanem önálló intézménynek kell lennie. Jovánovics Jován azt kívánta, hogy a pénzügyi bizottság a szárazság következtében beállott helyzetet be­szélje meg. Gavrilovics Ottó beszédű Gavrilovics Ottó, a pénzügyi bizott­ság előadója választási visszaéléseket tett szóvá. — Az igazságügyminiszter választási agitációja a Bácskában —• mondta Gav­­rKovios — tönkre teszi a kisebbségek előtt /az államhatalom auktoritását. Trifkovics Márkó. a parlament el­nöke. nem tarthat ott gyűlést, ahol akar, még a-tisztvistlők is tiltakoznak a rend­őrhatóságok beavatkozása ellen. Mikor Vrbaszcn diadalkapuval várták Tirifko­­vics Márkot, letépték a zászlót a diád d­­kapuról és a porba taposták. A nép nem érti, hogy miért üldözik a radiká­lisok a radikálisokat. Setyerov: Gavrilovics ur, ön ezelőtt sohasem tiltakozott a választási visz­­szaélések ellen és legalább tízszer sza­vazott Vukicsevics mellett, mig a man­dátumát nem látta veszélyeztetve. Gavrilovics: Sztapár községnek 14.000 lakosa van és a többsége radikális. Itt két aljegyzőt s egy Írnokot elbocsátottak, ami ellen a képviselőtestület és a közsé­gi biró is tiltakozott. Erre dr. Matics, az ottani járási jelölt kívánsága alapján uj képviselőtestületet neveztek ki. Érde­kes, hogy az ujonnan kinevezett képvi­seleti tagok közül csak hárman tették le az esküt. Bácskában 140 tisztviselőt menesztettek, akik ezt a Bácsmegyei Naplóból tudták meg. Különben is a Bácsmegyei Naplóból tudják meg az érdekeltek a közigazgatási vál­tozásokat. Ezeket a változásokat Rajics Szveti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom