Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-25 / 236. szám

4. oktal

1327. augusztus 25

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

Az ágylepedóből sávokat hasított le, amelyeket összecsavart és a nyaka köré font, majd az asztalra állt és a hurkot a cella ablakának vasrácsára illesztette. Amikor le akart ugrani az asztalról, az megbillent és felborult. A zajra fogházőrök rohantak be, akik megmentették Vanzettit és azóta szigorúan őrizték egészen kivégzéséig.

Nem engedélyezték Sacco és Vanzetti felravatalozását

Bostonból jelentik: A Sacc-Vanzetti védelmi bizottság közölte, hogy a két kivégzett anarchista holttestének felravatalozását nem engedélyezték és szombaton elhamvasztják tetemeiket.

Vanzetti hamvait nővére Newyorkba. Londonba, Parisba, Berlinbe és más városokba akarja vinni és végül Olaszországba szállítja.

Több anarchista egyesület országos értekezletet akar egybehívni Newyorkba, hogy azon bebizonyítsák Sacco és Vanzetti ártatlanságát.

Kenysrháboru

Sztaribscsejen

Hogyan jutó t olc ó kenyérhez a sztaribecseji közönség

A sztaribecseji kenyérfronton üdvös forradalmat idézett elő Ács Lajos pékmester. A jó sztaribecsejiek, akik eddig nem győztek panszkodni a nagy drágaság miatt, egy napon mit sem gyanítva arra ébredtek, hogy leesett a kenyér ára. Még pedig úgy leesett, hogy erre még álmukban sem mertek gondolni.

. Az olcsó kenyeret, hangzatos röpcédula vezette he, amelyben Ars Lajos pékmester bejelentette, hogy kenyérüzletet nyitott és az eddigi kenyérárakat letörve, a fehér kenyér kilogrammját 3.50 dinárért, a félbarnát 3 dinárért árusítja a mélyen tisztelt fogyasztó közönségnek. A röpcédula nem - várt hatásáért el, úgy a mélyen tisztelt fogyasztó közönség körében, mint a brancsban. Míg az egyik oldalon örömmel vettek tudomást az olcsó kenyérről, a másik oldalról hadat üzentek Ács Lajos pékmesternek és megkezdődött a kenyérháboru Kíméletlen harc, amelynek kimenetelét izgatottan várja a sztaribecseji közönség, miután a jelekből következtetve, újabb áresések várhatók a kenyérpiacon.

Elsőnek Sztojanovics Daruján üzent hadat Ács szaktársnak. Erről azután ugyancsak röpcédulán tájékoztatta a közvéleményt. Sztojanovics, miután leszögezi azt a tényt, hogy »nem művészet gyenge anyagból olcsóbban árusítani kenyeret« közli, hogy a jövőben a nála készült közismerten elsőrangú anyagból álló kenyér szintén 3.50 dinár. De még

tovább megy és ezt is közli az érdekeltekkel;

»Felhívom a nagyérdemű veszten figyelmét és egyúttal tudomására adom. hogy ezentúl a tenyér árakat nem fogom kiirni, hanem ha az Ács ur a kenyér árát le meri szállítani 3 dinárra, úgy mindenki már most vegye tudomásul, hogy ugyanazért az árért a kenyér az üzleteimben is kapható.«

Ez különösen megragadta az érdekeltek figyelmét, akik nem győzik bátorítani »Ács urat«, hogy ne féljen, csak merje tovább azt az árleszállítást.

Dr. Csirics Irinej, noviszadi görögke, leti püspök, kedden érkezett vissza többhetes külföldi Htjáról, ahol mint a görögkeleti egyház delegátusa résztvett a winchesteri és lausannei nemzetközi egyházi kongresszusok munkájában és azokon méltóan képviselte a görögkeleti egyházat, amelynek tudós püspöke mindkét kongresszuson nagy megtiszteltetésekben részesült.

Dr. Csirics Irinej püspök a két kongresszus munkájáról a kővetkezőkben tájékoztatta a Bácsmegyei Napló munkatársát:

— Winchesterben az »Élet és a munka« nemzetközi egyházi szervezet tartotta igazgatósági ülését, amelyen a világ minden tájékából, mintegy 60—80 delegátus vett részt Ez a szervezet, a mely az egész világ összes egyházait felöleli, az egyházak szociális feladatainak megvalósítását tiizte maga elé s tevékenysége főleg arra terjed ki, hogy olyan plattformot találjanak, amely valamennyi egyháznak szociális kérdésekben való együttműködését lehetővé teszi. A tavalyi kongresszus Bemben volt Az idén Winchesterben ülésezett, jövőre meghívtam Noviszadra és különös megtiszteltetésnek tekintem, hogy

A .< •%*!*»/., xjj. % f . ( ' ,

a kongresszust jövő évben minden

valósziniiség szerint Novlszadon -fogják megtartani.

— Winchesterből a lansannei egyházi világkonferenciára mentem, amelyen négyszáz főpap, a világ minden tájékából vett részt, csak a katholikus egyház nem képviseltette magát. A szervezetnek az egyetlen célja, az egy házak egységesítésén dolgozni. A katholikus egyház is híve ennek a mozgalomnak, de kijelenti, hogy ezt az egyesítést úgy értelmezi, hogy a többi egyházak lépjenek be a katholikus egyházba, amely szívesen fogadja őket. A kongresszuson amelyen a görögkeleti egyházat én képviseltem, Angliából, Amerikából, Ausz-Ács szaktárs azonban taktikus hadvezér és nem vitte harcba egyszerre minden nagyágyúiért, hanem a harcot átterelte bírói útra: Sztojanovicsot üzlet- és hitelrontásért beperelte, de megnyugtatásul megígérte, ‘ hogy ha valaki még olcsóbban adná a kenyeret, akkor ő sem zárkózik el az újabb árleszállítástól.

Sztiboticán, ahol bizon’ bizon’ öt dinár a fehér és négy és fél a barna, irigykedve gondolnak a boldog Sztaribecsejiekre. Nem volna rossz. Ács Lajos pékmestert, rövid vendégszereplésre ide is meghívni.

tráliából, Afrikából és Európából minden számbavehetö egyház képviselve volt.

— A tanácskozás három hétig tartott.

— A kongresszuson Brent, newyorki anglikánus püspök elnökölt. A hivatalos nyelv az angol, német és francia volt.

— Személyemet ismételten nagy megtiszteltetésekben részesítették, beválasz, tottak a sziikebb igazgatóságba és a határozatokat véglegesen szövegező bizottságba.

Nagy lelki megnyugvásomra szolgált, hogy a kongresszusokon, a vallásbeli ellentétek ellenére is a legbékésebb szeretet szeHeme uralkodott, soha a türelmetlenségnek a legkisebb jele sem volt észlelhető.

Az indiánus, japán és kínai püspökök is élénk résztvettek a vitákban.

A naptáregyesités kérdése nem kelült szóba, hisz az elintézett kérdés csak technikai nehézségek akadályozzák ann-ak ezidőszerinti megvalósítását

— Winchesterből a Southampton melletti New-Forestbe, Lausánneból pedig Silóra rendültünk. A tanácskozások majd minden nap éjfélig tartottak. Lauií§á'n¥fébafií' a it égyétlemen' folytak! aVvta-'' nácskozások, ahol külön postahivatalimk. külön sajtóirodánk és külön információs -irodánk'volt. ■■ ’ív!> '<Mw i

—- Az upszalai luteránns püspök meghívott őszre magához és felkért, hogy Upszalában a templomban.misét celebráljak és az upszalai egyetemen három előadást tartsak. A meghívást megtiszteltetésnek tekintem, de annak elfogadása ügyében csak akkor fogok véglegesen nyilatkozhatni, ha egyházamban való elfoglaltságom lehetővé fogja tenni, hogy a meghívást elfogadjam.

— Visszajövet Párison át utaztam, a hol a párisi pazarfényü orosz templomban ünnepi, misét celebráltam, amelyen az utolsó orosz cár nővére is jelen volt

au—................................................■■mm I

Felbontották

Csernoch János végrendeletét

Az elhunyt hercegprímás egész vagyonát egyházi célokra hagyta

Budapestről jelenik: A budapesti központi járásbíróságon ma bontották fel az elhunyt Csernoch János végrendeletét Az egyházfejedelem egész vagyonát az esztergomi egyházmegye magyar impérium alatt maradt egyház intézményeinek céljaira hagyta. Magánvagyonából az udvari papok és szegény vidéki papok részére juttat adományokat. A cselédség az egész évi fizetését megkapja. Fiúi hódolata és hűséges ragaszkodása jeléül ötezer lírát hagyományoz az apostoli szentszéknek. A végrendelet a következő szavakkal végződik:

Szentén a búza negyven, a kukorica hatvan százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly

A szentéi gazdák és malmosok msmoranduma a fiSldmizeiésUgyi miniszterhez

Szentáról jelentik: A ftldmüvelésügyi miniszter rendelete értelmében szerdán a városházán értekezletet tartottak a gazdák, malomtulajdonosok és gabonakereskedők annak megállapítása céljából, hogy mennyi gabona maradt meg tavalyról és mennyire becsülhető az idei termés. A gyűlésen, amelyen a szentai és környékbeli gazdakörök kiküldöttei is részt vettek, Vuics Szávó földbirtokos, a szerb gazdakör elnöke elnökölt. Az előadói tisztet Taraszov VaszflHe gazdasági felügyelő töltötte be.

A konferencián megállapították, hogy a múlt évről körülbelül negyven vagon búza, száznegyven vagon kukorica 'ás tiz vagon bab maradt- A beérkezett és szóbelileg előadott jelentések alapján búza negyven, zab hetven, bab hetvenöt, árpa huszonöt, tengeri hetven, lucerna haivofh rozs., negyven..százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly volt.

Az értekezlet ‘ elhatáloztá;’ hogy memorandumban • kérik fef á ' mmisztérittmot, hogy a többtefmelés biztosítására olcsó nemesített vetőmagvat osszon ki a gazdák közt és a műtrágyát tegye olcsóbbá a kartellek megszüntetésével. Felkérik továbbá a minisztériumot, hogy a műtrágya, mezőgazdasági gépek £» eszközök behozatali vámját törölje el és kerületenként állítson fel államsegély«! vetőmagnemesitö állomásokat. Kér*, még, hogy a tenyészállatokat külföldről vámmentesen lehessen behozni. A gabona behozatali vámmegszüntetését nem tartják kívánatosnak és célravezetőnek.

Egyházi világkongresszus Novlszadon

Dr. Csirics Irinej noviszadi püspök a winchesteri egyházi világkongresszuson a jövő évre Noviszadra hivta meg a kongresszust: amely azt elfngadta

Egy kritikus albumából

Irta: Baedeker

Petőfi egyik-másik költeményéből szinte helyesen és mindenesetre logikusan következtethetné az olvasó, hogy a halhatatlan lírikus szerette a bort. sőt nem egy verse azt a gyanút is költhetné, hogy egyenesen iszákos volt a természete, Jókai s a költőnek többi barátai és kortársai rég megcáfolták ezt a hiedelmet. A valóság az, hogy sose látta őt senki se részegnek. A bort se nem szerette se nem győzte. Mintegy két deci italnál — a múlt század közepe felé »egy pisztoly«-nak nevezték ezt a szerény kvantumot — nem tudott többet bekebelezni az »iszákos« Petőfi. De ne:-\i tetszett a borkedvelőt »adni«. A költő mindig tettet érzelmeket és hangulatokat s játszik szenvedelmeket, amelyek idegenek tőle. Az őszinte Petőfi — aki pedig azt hitette el magával, hogy színész tehetsége vagyon — kevesebbet komédiázik bármely poétatársánál s na alaposan vizsgáljuk az érdekes egyéniségét, rájövünk, hogy nem is hazudott, amikor a versei egynémelyikébeti úgy tett mint ha részeg volna. Petőfi (mint minden igazándi költő) gyakran volt mámoros. Ha nem lett volna az. nem irt volna halhatatlan költeményekért. Van tudvalevőleg egy fajtája a részegségnek, a költői mámor, amely focit verstan, amely versben nyilvánul meg. Ezt a mámort — a bőrrésze gségnél

tebbet, tranceszerübbet — gyakran érezhette a »Megy a juhász« s »Az örült« költője, mert igen sok szép mámorvers és versmámor maradt utánna. '

Egy másik nagy magyar poétánál, Ady Endrénél, két mámor találkozik s ölelkezik, a poézisé meg a boré. Pusztán az italé nem szülhette volna meg a becses tiz kötetét, ez ezer mámorverset, — költői részegség is kellett hozzá. Az Ady Endre viszonya a borhoz és a pohárhoz nem kevésbbé érdekes mint a szenvedélye, amely Léla asszonyhoz s a többi nőkhöz fűzte s mint életének és költészetének bármely más fontos vonatkozása. A barátai, akik együtt éltek s együtt ittak vele, már nem egy jelentős adattal szolgáltak az Ady-kozönségnek a költő és az ivópohara közti intim kapcsolatról, s bizonyára kapunk még tőlük fölvilágosító magyarázatokat a hatásról, amelyet a bor gyakorolt Adynak az egyéniségére, a fejlődésére, a költészetére, a modorára, az erotikájára s a termelése módjára. Az orvosnak, pszikológusnak, lélekelemzőnek és esztétának is méltó feladat lenne kimutatni, mit köszönhet költészetünk az Ady Endre kétféle mámorának, mit és menynyit az egyiknek, többet vagy kevesebbet-e a másiknak. Hogy mind a kettőnek sokat, az bizonyos, s akik letrézőteg sajnálkoznak a költő italos hajlamain, azoknak be kellene adni tudatos és tudományos bizonyossággal, hogy a szofid borsoédUr neatissza Ady. Ö» utaMo

ilyen lehetetlen elképzelés) nem lett volna nagyobb alkotó mint a borkedvelő Ady — sőt kisebb. A költő sok mindent másképpen lát, ha bortól is mámoros s van nem egy látomás, kép, vízió és halhatatlan verssé magasztosuló eszme. amely csak akkor támad és éled a lelkében, amikor italtól is be van csípve.

A költő másképpen részeg mint a segédszolgabiró vagy az illétéketkiszabó hivatalnok s a mámora nem is akadályozza a hivatása gyakorlásában anynyira mint az említett tisztviselő urakat — sőt- talán elő is segíti benne. Ki tudja, hány pompás költemény marad megiratlanul, ha a szerzője nem kapott volna hozzájuk lelkesítést épp egy pohár bortól?

Nem mondom, hogy Petőfi különb költő lett bolna, ha italos is (nem is volt rá szükség, hogy nagyobb legyen), de biztos, hogy Ady nem volna oly jelentékeny, amilyennek az objektív kritika szempontjából el kell őt ismerni, ha csupán kávét iszik és korcsmába nem jár. Az ő egyéniségéhez éppen úgy hozzátartozott a boros részegség mint Petőfiéhez a borfalun mámor.

*

A költőnek érzést kell kifejezni, hogy érzést kelthessen — és gondolatot, hogy gondolatot ébresszen.

*

Csak, akt rendkívülit alkot csak an- J0»a szakitatő a művészet elfogadott és az Idő által szentesi tett törvényeivel.

*

A költőket idézik, de nem olvassák. Kinevetik és megkoszorúzzák.

*

A szatócsnak szebb az élete mint a halála, a költőnek szebb a temetése mfcit az élete.

Egy költői lelkű úriembert így mutálták be egy társaságban:

— Egy költő, aki nem ir verseket.

Mindenesetre szebb ajánlás, mint ha i7.t kell megállapítani valakiről, hogy verseket ir, de nem költő.

Ilyen pedig sok van azok között, akik verseket írnak.

#

A mesterember dolgozhat kedv nélkül, s amit ily kétes hangulatban csinál, megfelelhet a célnak, amelyet szolgál. A művész és a költő nem dolgozhat a kedve ellenére, s artiit a lelke ily állapotában produkál, az nem mestennü lesz, hanem csak mesterember müve.-$•

Nincs lealázóbb a költőre s a művészre mint ha pártolják őt, és semmi se kívánatosabb a költészetre és művészet« mint hogy pártolásban legyen része.

*

A Természet sok olyat tud, amit i művészek nem tudnak megcsinálni, de í Művészet is tud egyet s mást, amivel t Tormáséért nem tud megbirkózni