Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-25 / 236. szám

16 OLDAL * ARA f/2 DINAR PoStarina piaćsna u gotovomi £7 BACSMEGYEI NAPLÓ KXVIÍf. évfetyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, augusztus 25. 236. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 378. , . r.i £zerkesztöség, kiadóhivatal ós könyvosztály. Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár nessedevro 165 din ZmaJ Jovln trg. 3. (Minerva palota) Az uzsora A sznboticai törvényszék egy monstre-pört tárgyalt, amelyben szerény egzisztenciáju, tisztes pol­gárok kerültek a vádlottak padjára uzsora vádjával terhelten. Azt a cselekményüket inkriminálta az ügyészség, hogy a törvényben meg­állapított mértéket messze túlhaladó kamatra helyezték el pénzüket egy iparvállalatnál, amely később telje­sen tönkrement. Groteszk szereposztásban folyt le az életnek ez a szjnjátéka: szorgos munkából élő emberek, akik kínos takarékosság vagy valamely kedve­ző véletlen révén tettek szert némi tőkére, Shylock jelmezét viselték, mig a háztulajdonos, földbirtokos és nagyiparos nő, aki a titokzatosság ködébe burkolt szerencsétlen speku­lációk következtében rosszul járt, mint ezeknek a kishitelezőknek ki­szipolyozott áldozata lépett fel. Úgy látszik, a rikító kontrasztban rejlő argumentum is hozzájárult az első­fokú felmentő ítélet megalapozásá­hoz. De adhuc sub judice lis est — a pörnek még nincs vége és nekünk nem szándékunk, hogy bármilyen tekintetben prejudikáljunk. Csak rá akarunk mutatni a háború után be­állott gazdasági konvulziók egy jel­legzetes tünetére és arra az eltoló­dásra, amit egy katasztrofális pénz­­krizis a gyakorlati életnek a tételes törvényekhez való viszonyában fel­idézhet. William Clissold mondja a szo­cialista jelzőről, amit évtizedekig magán hordozott, hogy olyan, mint valami régi vasúti jelzőcédula egy ócska kofferen. Egyszer ráragasz­tották, hogy »Paris Marseilles« és ez a cédula még mindig rajta van, pedig az a szegény koffer mennyi más utat tett meg azóta. Valahogy Így vagyunk az uzsorával is, amely­nek kritériumait az 1883. XXV. tör­vénycikk foglalja magában. Hol va­gyunk már attól az állomástól, ahol a nyolc százaléknál magasabb ka­matok szedésével járó hitelművele­tekre az uzsora címkéjét ragasztot­ták! A háború után, mint mindig, ami­kor a termelésnek akadozó a ritmu­sa, elharapóztak a konjunkturális üzletek és ezek finanszírozására nem volt elég az a hitel, amit a reá­lis lehetőségekkel számoló bankok nyújtottak. A spekuláció, amelyet rendkívül nagy nyereségek kecseg­tettek,a megfelelő bankhitel hiányát úgy pótolta, hogy a kistőkét az üz­leti haszon egy részének lekötésével magához vonzotta. A kistőke kapva­­kapott az alkalmon, mert a rohamo­san növekvő drágasággal szemben a betéti kamatláb elenyészően cse kély volt és a megsulyosodott létfel­tételek a kistőkést vagyoni pusztu­lással fenyegették. így alakult ki a dús jövedelmekhez szokott magán­­vállalkozók kezdeményezésére az úgynevezett kosztpénz intézménye és igy lettek pincérek, házmesterek és szűkölködő nyugdíjasok javakban dúskáló üzletemberek hitelezőivé. Ebben a lázas gazdasági korszakban általános volt a havi három-négy százalékos kamat és mint a szuboti­­cai uzsorapör tárgyalásán előter­jesztett szakértői jelentésből kide­rül, maguk a bankok is gyakran negyven százaléknál több évi kama­tot szamiíottaJí ” • * • -1 Világos, hogy ennek az egészség­telen állapotnak nem maradhatott el a reakciója. A konjunktúra megdől­­tével a ráépített üzletek is szükség­képen összeomlottak, adóst és hite­lezőt egykép maguk alá temetve. Aki kockáztat, az ki van téve a vesz­teségnek. Azok a kisemberek, akik­nek összekuporgatott pénzecskéjét elnyelte a kosztkamat ingoványa, tragikusan nagy tandijat fizettek a leckéért, amiben részesültek. A köz­vélemény azonban semmi esetre sem lát bennük horgasujju és szőrös­szívű uzsorásokat, akik egy-egy font húst akartak kivágni a nyere­ségvágy tapasztalatlan, könyelmü és megszorult kincskeresőinek mel­­lehusából. Az uzsoratörvény mindamellett érvényben van és a bíróságnak el kell járnia mindazok ellen, akiket pénzük kosztoltatása miatt feljelen­tettek, noha a havi négyszázalékos kamat fizetése annakidején köztudo­mású, bevett uzus volt és most is piám desideriam még a nyolcszáza­lékos kölcsönpénz. A vasúti jelző­cédulát , könnyebb felragasztani a podgyászra, mint -levakarni róla, ha tárgytalanná válik. Az események olyan loholóan gyors tempója mel­lett, amit az utóbbi évtizedben átél­tünk, a törvényalkotás nem követ­heti a fejlődés minden kanyarulatát és innen van az, hogy különösen a közgazdasági életben annyi ellentét támad a valóság követelményei és, a törvény tételes rendelkezései kö­zött. Az újjászületett parlamentá­­rizmusnak lesz hivatása, hogy az ebből származó meghasonlásokat kiegyenlítse és a törvényhozást a ma problémáinak megoldására al­kalmassá tegye. „A Népsz©vétségnél tett panaszok csak ártottak a kisebbségeknek** A kisebbségi iroda főtitkárának jelentése a genfi kongresszuson Géniből jelentik: A kisebbségi kon­gresszus befejezte a nemzeti szuvereni­tásról és a kisebbségi jogról szóló vitát. Margulics csehszlovákiai zsidó dele­gátus beszédében hangsúlyozta, hogy az államoknak nem szabad a kisebbsé­gek védelmének ügyét, mint terhet ke­zelni. Seiman lettországi német delegá­tus kifejtette, hogy az államoknak nem az a feladata, hogy politikai világnézetet erőszakoljon a nemzetiségekre. A kongresszus ezután meghallgatta Ewald Ámmende főtitkár jelentését, mely részletesen ismertette az egyes ki­sebbségeik helyzetét és sérelmeit. Am­­mendc kifejtette, hogy a Népszövetség­nél tett panaszok nem használtak, ha­nem csak ártottak a kisebbségeknek, melyeknek követelni kell, hogy a Nén­­szövsir-^g • rendszeres intézkedésekkel segítse elő a kisebbségi kérdés rende­zését. A kongresszus szerdai ülésén a ki­sebbségek kölcsönös együttműködésének kérdését tárgyalták le, mely körül tud­valevőleg egyes kisebbségi csoportok közt ellentétei merültek föl. Schmid Wolde dániai német képviselő beszéde után Most kin lettországi zsidó delegátus határozati javaslatot terjesz­tett be, mely kölcsönös szolidaritást kö­vetel az egyes kisebbségi csoportoktól. A javaslatot rövid vita után elfogadták. A miniszterelnök meghosszabbította likai és horvát tengerparti agitációs útját Vuldcsevics Velja egyelőre nem tér vissza Beogradba, hanem a banjalukai kerületbe utazik A radikális-párt belső viszonyairól fog beszélni Marinkovics Voja külügyminiszter Nisben Beogradból jelentik: Vukicsevics Velja miniszterelnök váratlanul meg­hosszabbította likai és horvát tenger­parti agitációs útját és onnan minden iel szerint egyenesen a banjalukai \eriiletbe megy, anélkül, hogy köz­ben Beogradba visszatérne. Ennek következtében a beogradi politikai élet még mindig igen csendes. A pártvezérek mind vidéken tartózkod­nak: Davidovics Délszerbiában, Pri­­bicsevics a Bánátban, Korosec Szlo­véniában, Spahó, Jovartovics Jován és Trifkovics Márkó Boszniában. Trifkovics pártia a banjalukai kerü­letben az utolsó pillanatban mégis benyújtotta a jelölőlistát és a volt parlamenti elnök most bejárja a ke­rület községeit A kormány tagjainak nagy része szintén a választókerü­letekben tartózkodik. Minél inkább közeledik a választá­sok napja, annál inkább növekszik a feszültség az egyes pártok között, minthogy a pártok szónokai egyre íiesebb hangot használnak egymás ellen. Ennek a jelenségnek azonban nem tulajdonítanak nagyobb fontos­ságot. mert ez a választási agitáció természetes velejárója. A pártirodákba továbbra is érkez­nek jelentések választási erőszakos­kodásokról, minthogy azonban a teg­­ima fcatesáKÍ intéztedé* a kommu­nisták és a Radics-párt ellen irányúi, a többi párt emiatt nem igen háboro­dik fel. A kormány egyes tagjainak, különösen pedig a miniszterelnöknek ismételt kijelentései, hogy felülről jövő terror nincs, megnyutgatóan hatnak a politikai közvéleményre és a közeledő választásokat általában szabad választásoknak tekintik. Més nem tették közzé a demokrata oárt vá­lasztási kiáltványát A demokrata párt választási kiált­ványát, amelynek a kibocsátását a főbizottság megsürgette, még mindig nem publikálták, mert a szöveget Marinkovics Voja még nem olvasta át. Ez a körülmény bizonyos ellen­zéki köröknek módot ad arra, hogy a kiáltvány publikálásának haloga­tását a demokrata pártban dúló el­lentétek bizonyítékául tüntessék fel. A közlekedésügyi minisz­ter meefelenik a pénz­ügyi bizottság ülésén A pénzügyi bizottság péntekre "sszehivott ülése iránt nagy érdek­lődés nyilvánul meg és különösen a kormánynak a pénzügyi bizottsággal szemben tanúsítandó magatartása elé tekintenek élénk várakozással. A pénzügyi bizottság Mését tudvalevő­leg a kormánnyal való előzetes meg­egyezés nélkül hívta össze Radonics Jovan dr. elnök. Általános vélemény szerint a kormánynak egyetlenegy tagja sem fog megjelenni az ülésen, egyesek azonban úgy vélik, hogy Miloszavljevics Szvetiszláv tábor­nok, közlekedésügyi miniszter meg fog jelenni, mert súlyt helyez a beU földi vagongyárakkal kötött szerző­dések jóváhagyására. Hír szerint a pénzügyi bizottságnak a kormány iránt egyébként ellenzékileg hangolt tagjai is meg fogják szavazni a szerződéseket. Marinkovics atrftácJóis a nisi kerületben Marinkovics Voja dr. külügymi­niszter vasárnap Nisben tart beszédet és állítólag a radikális pártban ural­kodó állapotokkal is foglalkozni fog. Vasárnap délután Aleksinácon mond beszédet a külügyminiszter. Megzavarták a Radics­­párt beoeradi népgvü­íését A Radics-párt kedden este hat órakor a Kis-Petrograd vendéglőben tartotta első beogradi választógyüíé­­sét, amelyen Radics Pavle listaveze­tő programbeszédet mondott Radics Easdeteszéde közbe» jaéüáay

Next

/
Oldalképek
Tartalom