Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-25 / 236. szám
16 OLDAL * ARA f/2 DINAR PoStarina piaćsna u gotovomi £7 BACSMEGYEI NAPLÓ KXVIÍf. évfetyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, augusztus 25. 236. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 378. , . r.i £zerkesztöség, kiadóhivatal ós könyvosztály. Szubotlca Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár nessedevro 165 din ZmaJ Jovln trg. 3. (Minerva palota) Az uzsora A sznboticai törvényszék egy monstre-pört tárgyalt, amelyben szerény egzisztenciáju, tisztes polgárok kerültek a vádlottak padjára uzsora vádjával terhelten. Azt a cselekményüket inkriminálta az ügyészség, hogy a törvényben megállapított mértéket messze túlhaladó kamatra helyezték el pénzüket egy iparvállalatnál, amely később teljesen tönkrement. Groteszk szereposztásban folyt le az életnek ez a szjnjátéka: szorgos munkából élő emberek, akik kínos takarékosság vagy valamely kedvező véletlen révén tettek szert némi tőkére, Shylock jelmezét viselték, mig a háztulajdonos, földbirtokos és nagyiparos nő, aki a titokzatosság ködébe burkolt szerencsétlen spekulációk következtében rosszul járt, mint ezeknek a kishitelezőknek kiszipolyozott áldozata lépett fel. Úgy látszik, a rikító kontrasztban rejlő argumentum is hozzájárult az elsőfokú felmentő ítélet megalapozásához. De adhuc sub judice lis est — a pörnek még nincs vége és nekünk nem szándékunk, hogy bármilyen tekintetben prejudikáljunk. Csak rá akarunk mutatni a háború után beállott gazdasági konvulziók egy jellegzetes tünetére és arra az eltolódásra, amit egy katasztrofális pénzkrizis a gyakorlati életnek a tételes törvényekhez való viszonyában felidézhet. William Clissold mondja a szocialista jelzőről, amit évtizedekig magán hordozott, hogy olyan, mint valami régi vasúti jelzőcédula egy ócska kofferen. Egyszer ráragasztották, hogy »Paris Marseilles« és ez a cédula még mindig rajta van, pedig az a szegény koffer mennyi más utat tett meg azóta. Valahogy Így vagyunk az uzsorával is, amelynek kritériumait az 1883. XXV. törvénycikk foglalja magában. Hol vagyunk már attól az állomástól, ahol a nyolc százaléknál magasabb kamatok szedésével járó hitelműveletekre az uzsora címkéjét ragasztották! A háború után, mint mindig, amikor a termelésnek akadozó a ritmusa, elharapóztak a konjunkturális üzletek és ezek finanszírozására nem volt elég az a hitel, amit a reális lehetőségekkel számoló bankok nyújtottak. A spekuláció, amelyet rendkívül nagy nyereségek kecsegtettek,a megfelelő bankhitel hiányát úgy pótolta, hogy a kistőkét az üzleti haszon egy részének lekötésével magához vonzotta. A kistőke kapvakapott az alkalmon, mert a rohamosan növekvő drágasággal szemben a betéti kamatláb elenyészően cse kély volt és a megsulyosodott létfeltételek a kistőkést vagyoni pusztulással fenyegették. így alakult ki a dús jövedelmekhez szokott magánvállalkozók kezdeményezésére az úgynevezett kosztpénz intézménye és igy lettek pincérek, házmesterek és szűkölködő nyugdíjasok javakban dúskáló üzletemberek hitelezőivé. Ebben a lázas gazdasági korszakban általános volt a havi három-négy százalékos kamat és mint a szuboticai uzsorapör tárgyalásán előterjesztett szakértői jelentésből kiderül, maguk a bankok is gyakran negyven százaléknál több évi kamatot szamiíottaJí ” • * • -1 Világos, hogy ennek az egészségtelen állapotnak nem maradhatott el a reakciója. A konjunktúra megdőltével a ráépített üzletek is szükségképen összeomlottak, adóst és hitelezőt egykép maguk alá temetve. Aki kockáztat, az ki van téve a veszteségnek. Azok a kisemberek, akiknek összekuporgatott pénzecskéjét elnyelte a kosztkamat ingoványa, tragikusan nagy tandijat fizettek a leckéért, amiben részesültek. A közvélemény azonban semmi esetre sem lát bennük horgasujju és szőrösszívű uzsorásokat, akik egy-egy font húst akartak kivágni a nyereségvágy tapasztalatlan, könyelmü és megszorult kincskeresőinek mellehusából. Az uzsoratörvény mindamellett érvényben van és a bíróságnak el kell járnia mindazok ellen, akiket pénzük kosztoltatása miatt feljelentettek, noha a havi négyszázalékos kamat fizetése annakidején köztudomású, bevett uzus volt és most is piám desideriam még a nyolcszázalékos kölcsönpénz. A vasúti jelzőcédulát , könnyebb felragasztani a podgyászra, mint -levakarni róla, ha tárgytalanná válik. Az események olyan loholóan gyors tempója mellett, amit az utóbbi évtizedben átéltünk, a törvényalkotás nem követheti a fejlődés minden kanyarulatát és innen van az, hogy különösen a közgazdasági életben annyi ellentét támad a valóság követelményei és, a törvény tételes rendelkezései között. Az újjászületett parlamentárizmusnak lesz hivatása, hogy az ebből származó meghasonlásokat kiegyenlítse és a törvényhozást a ma problémáinak megoldására alkalmassá tegye. „A Népsz©vétségnél tett panaszok csak ártottak a kisebbségeknek** A kisebbségi iroda főtitkárának jelentése a genfi kongresszuson Géniből jelentik: A kisebbségi kongresszus befejezte a nemzeti szuverenitásról és a kisebbségi jogról szóló vitát. Margulics csehszlovákiai zsidó delegátus beszédében hangsúlyozta, hogy az államoknak nem szabad a kisebbségek védelmének ügyét, mint terhet kezelni. Seiman lettországi német delegátus kifejtette, hogy az államoknak nem az a feladata, hogy politikai világnézetet erőszakoljon a nemzetiségekre. A kongresszus ezután meghallgatta Ewald Ámmende főtitkár jelentését, mely részletesen ismertette az egyes kisebbségeik helyzetét és sérelmeit. Ammendc kifejtette, hogy a Népszövetségnél tett panaszok nem használtak, hanem csak ártottak a kisebbségeknek, melyeknek követelni kell, hogy a Nénszövsir-^g • rendszeres intézkedésekkel segítse elő a kisebbségi kérdés rendezését. A kongresszus szerdai ülésén a kisebbségek kölcsönös együttműködésének kérdését tárgyalták le, mely körül tudvalevőleg egyes kisebbségi csoportok közt ellentétei merültek föl. Schmid Wolde dániai német képviselő beszéde után Most kin lettországi zsidó delegátus határozati javaslatot terjesztett be, mely kölcsönös szolidaritást követel az egyes kisebbségi csoportoktól. A javaslatot rövid vita után elfogadták. A miniszterelnök meghosszabbította likai és horvát tengerparti agitációs útját Vuldcsevics Velja egyelőre nem tér vissza Beogradba, hanem a banjalukai kerületbe utazik A radikális-párt belső viszonyairól fog beszélni Marinkovics Voja külügyminiszter Nisben Beogradból jelentik: Vukicsevics Velja miniszterelnök váratlanul meghosszabbította likai és horvát tengerparti agitációs útját és onnan minden iel szerint egyenesen a banjalukai \eriiletbe megy, anélkül, hogy közben Beogradba visszatérne. Ennek következtében a beogradi politikai élet még mindig igen csendes. A pártvezérek mind vidéken tartózkodnak: Davidovics Délszerbiában, Pribicsevics a Bánátban, Korosec Szlovéniában, Spahó, Jovartovics Jován és Trifkovics Márkó Boszniában. Trifkovics pártia a banjalukai kerületben az utolsó pillanatban mégis benyújtotta a jelölőlistát és a volt parlamenti elnök most bejárja a kerület községeit A kormány tagjainak nagy része szintén a választókerületekben tartózkodik. Minél inkább közeledik a választások napja, annál inkább növekszik a feszültség az egyes pártok között, minthogy a pártok szónokai egyre íiesebb hangot használnak egymás ellen. Ennek a jelenségnek azonban nem tulajdonítanak nagyobb fontosságot. mert ez a választási agitáció természetes velejárója. A pártirodákba továbbra is érkeznek jelentések választási erőszakoskodásokról, minthogy azonban a tegima fcatesáKÍ intéztedé* a kommunisták és a Radics-párt ellen irányúi, a többi párt emiatt nem igen háborodik fel. A kormány egyes tagjainak, különösen pedig a miniszterelnöknek ismételt kijelentései, hogy felülről jövő terror nincs, megnyutgatóan hatnak a politikai közvéleményre és a közeledő választásokat általában szabad választásoknak tekintik. Més nem tették közzé a demokrata oárt választási kiáltványát A demokrata párt választási kiáltványát, amelynek a kibocsátását a főbizottság megsürgette, még mindig nem publikálták, mert a szöveget Marinkovics Voja még nem olvasta át. Ez a körülmény bizonyos ellenzéki köröknek módot ad arra, hogy a kiáltvány publikálásának halogatását a demokrata pártban dúló ellentétek bizonyítékául tüntessék fel. A közlekedésügyi miniszter meefelenik a pénzügyi bizottság ülésén A pénzügyi bizottság péntekre "sszehivott ülése iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg és különösen a kormánynak a pénzügyi bizottsággal szemben tanúsítandó magatartása elé tekintenek élénk várakozással. A pénzügyi bizottság Mését tudvalevőleg a kormánnyal való előzetes megegyezés nélkül hívta össze Radonics Jovan dr. elnök. Általános vélemény szerint a kormánynak egyetlenegy tagja sem fog megjelenni az ülésen, egyesek azonban úgy vélik, hogy Miloszavljevics Szvetiszláv tábornok, közlekedésügyi miniszter meg fog jelenni, mert súlyt helyez a beU földi vagongyárakkal kötött szerződések jóváhagyására. Hír szerint a pénzügyi bizottságnak a kormány iránt egyébként ellenzékileg hangolt tagjai is meg fogják szavazni a szerződéseket. Marinkovics atrftácJóis a nisi kerületben Marinkovics Voja dr. külügyminiszter vasárnap Nisben tart beszédet és állítólag a radikális pártban uralkodó állapotokkal is foglalkozni fog. Vasárnap délután Aleksinácon mond beszédet a külügyminiszter. Megzavarták a Radicspárt beoeradi népgvüíését A Radics-párt kedden este hat órakor a Kis-Petrograd vendéglőben tartotta első beogradi választógyüíését, amelyen Radics Pavle listavezető programbeszédet mondott Radics Easdeteszéde közbe» jaéüáay
