Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-24 / 235. szám

TŐZSDE

Zürich, augusztus 23. (Zárlat.) Beor.rad 9.135, Paris 20.33, London 25.21 és ötnyolcad, Ncwyork 5.18 és ötnyolcad. Brüsszel 72.185, Milánó 28.255, Amszterdam 207.85, Berlin 123.45, Bécs 73.075, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.75, Bukarest 3.19.

Beograd, augusztus 23. (Zárlat.) Paris 224, London 276.65, Ncwyork 55.85. Brüsszel 794.50, Genf 109.50, Milánó 310.70, Berlin 1394. Becs 801, Prága 168.94, Budapest 9.97, Bukarest 31.21.

Szentai gabonaárak, augusztus 23. A keddi piacon a következő árak szerepeltek: Búza 292.50—295 dinár, tengeri morzsolt 220 dinár, takarmányárpa 220—225 dinár, sörárpa 243—250 dinár, zab 160—165 dinár, rozs 230—240 dinár. bab 280—300 dinár; őrlemények: uj lisztek árai augusztusi és októberi szállításra: 0-ás liszt gg 490 dinár, 0-ás g 490 dinár, kettős főzőliszt 470 dinár, ötös kenyérliszt 450 dinár, hetes 3?0 dinár, nyolcas 230 dinár, korpa 210 dinár^. Irányzat: nagyon lanyha. Kínálat: erkély. Kereslet: minimális.

Szomhori gabonatőzsde, augusztus 23. Búza bácskai vasút 78—79 kg.

292.50— 295, rozs bácskai vasút 71—72 kg. 280—285. zab bácskai vasút 197.50 —200, árpa takarmányi 61—62 kg. 220 —225, takarmányi 63—64 kg. 235—240 tavaszt 65—66 kg. 265—270, tengeri bácskai vasút 200—202.50, bab fehér 300 —310, liszt: Ogg 430 -450, Og 430—450, kettős 410—430. ötös 380-400, hatos 340—360, hetes 290—310, nyolcas 210— 220, korpa finom 185—190 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom összesen: 134 vagon.

Noviszadi terménytőzsde, augusztus 33. Búza felsőbácskai 79 kilós két százalékos 297.50—300 dinár, bácskai 78— 79 kilós 295—297.50 dinár, zab szeretni

207.50— 210 dinár, kukorica bácskai 205 —207.50 dinár, szerémi 207.50—210 dinár, liszt: Ogg és Og bácskai 440—442.50 'dinár, kettős számú bácskai 420—425 di •

1927. augusztus 24.

nár, ötös számú bácskai 390—395 di 1 nár, hatos számú bácskai 340—345 di- | nár. hetes számú bácskai 275—280 dinár, korpa szlavóniai jutazsákokban 182-50—185 dinár, bácskai buzakotpa jutazsákokban 190—192.50 dinár. Irányzat: lanyha.

Budapesti értéktőzsde, augusztus 23. Magyar hitel 93.2, Kereskedelmi Bank 133.5, Magyar cukor 233, Georgia 22, Rimamurányi 131.8, Salgó 87, Kőszén 761, Bródi vagon 4, Beocsini cement 356, Nasici 180, Ganz Danubius 317,

Ganz villamos 186, Athenaeum 2925, Nova 465, Pesti Hazai 248. Irányzat: lanyha.

Budapesti gabonatőzsde. augusztus 23. Szilárd nyitás után nyugodt menetben bonyolódott le a forgalom, A tengeri megszilárdult, a többi terményben csak néhány fillérnyi emelkedés volt. Hivatalos árfolyamok pengőértékben a határidőpiacon: búza októberre 31.60—

31.70, zárlat 31.64—66. márciusra 33.90 —96, zárlat 33.88—90, májusra 34.44—

34.49, zárlat 34.44—46, rozs októberre 28.92—29.04, zárlat 28.99—92, márciusra zárlat 29.94— 96.

Chicágói gabonatőzsde, augusztus 23.

Búza szept 141.375, bttza dec. 145.625, búza márc. 148.626, tengeri szept 112.125, tengeri dec. 116.375. tengeri márc. 119, zab szept. 4650, zab dec.

50.375, zab márc. 50.325.

Newyorki gabonatőzsde, augusztus

23. Búza őszi vörös 152.375, busa kemény 155.375, tengeri 121.125, liszt 675.735. Irányzat búzánál tartott, tenBACSMEÖÍEI

ELI DA

génnél szilárd.

Vízállás

A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bczdán 274 (—), Apatin 357 (—1), Bőgőjévé 369 (—), Vukovár 298 (+2), Palánka 284 (+6), Noviszad 276 (4-5), Zemun 162 (4-2). Pancsevó 130 (+4). Szmederevó 233 (—1), Orsava 178 (4-4). Dráva: Osziiek >70 (4-6). Száva; Mitrovica 67 (49), Beograd 84 (+2Í). Tisza: Szenta 40 (0). Becsei 55 (4-1), Titel 235 (0).

CRÉME DE m) CHAQUE HEURE

az est társadalmi kötelezettségének ezen remek segitő szere. A bőrnek alabástromszerö matt színezetet ad, ami villanyfénynél oly rendkívül fontos. Nem fényes, nem zsíroz, nem tapad.

Nem látszik meg, de mindig hatásos. A nap minden órájában hasz» nálható/— számtalan megcsodált arcbőrnek ez a krém a titka.

Eíida Creme de Ch

u e

H

eure

A KÖZSÉG GYERMEKE

EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (4S

Irta: NU8IC3 BRANISZUV Fordította; CSUKA 201TÁF

A gyerek — mondotta — nem kutya, hogy Ro-1 meónak, vagy Armandnak nevezzék. Azután pedig I

keresztény gyerek, miért kell ilyen nemkeresztény j nevet adni neki? I

A zenetanár a maga részéről azt ajánlotta, hogy i a gyereket Betthovennek nevezzék el, hozzátéve, hogy mindörökre áldaná a keresztapját, ha ezt a nevet adnák neki.

Ez viszont Színia urnák nem tetszett.

— Micsoda Beethoven, kérem alássan! — mos- j dotta. — Ez a név rettenetesen akadályozná az élet- J ben. Gondolja csak meg: Beethoven államtitkár, vagy j Beethoven szoigahiró. avagy Beethoven esperes. | Gondolja csak meg. milyen komédia lenne az! Ege- j szén más, ha az ember tudná, hogy kockajátékos, j vagy betörő lesz belőle, mert csak azoknak van ilyen j nevük: Murga«. »Csapa-, »Sipszl«, »Beethoven«. |

Végre, miután a tanár javaslata is megbukott, az j anyós hozakodott elő egy kiilönjavaslattal. hogy a I gyereknek a Nenád (magyarul váratlan. Ford.) nevet adják, mert váratlanul találták. Ezt a javaslatot mindannyian elfogadták és az ügy igy elrendeződött.

Másnap mégis, mikor a templomból visszatértek, a zenetanár közölte Szirna úrral, hogy a gyermeknek a Simon nevet adták, mivel ez Boszilika asszgny határozott kívánsága volt, aki kijelentette, hogy ezzel Szima urat tisztelik meg. aki csak szerénységből nem akarta eliogadni ezt a megtiszteltetést

így a község gyermekét harmadszor is tnegke- Tesztelték, talán azért, mert az Isten is háromszír áld meg. •

HARMINCADIK FEJEZET

A csecsemövédő egyesület első konferenciája

A keresztelés után eltelt egy, azután két hét, ami Nedeljkovics Szima ur lelkében mintegy csendes pihenő volt ama nehéz napok után. Mikor aztán a negyedik hét is elmúlt, Színia ur ismét gondolkodni fcmdeét jwbb a* eszmén, amefe «amok -a «aéosaek

utolsóelőtti feketében annyira megörvendeztette a lelkét. Egy teljes hétig gondolkodott és igy lassan egy egész hónap is eltelt a keresztelés óta, amíg végTe Nesdeljkovics ur egészen tisztába jött azzal, hogy meg •kell valósítani a nevezetes eszmét, azaz meg kell kezdeni a csecsemóvédö egyesület alakítást munkálatait.

Nedeljkovics ur ezután újabb egy hétig gondolkodott azokon a módozatokon, amelyeken meg lehetne valósítani a tervet és végül is úgy találta, hogy az egész dolog igen egyszerű ügy. Az. ami magának az ideának megvalósításához legjobban szükséges, azaz a csecsemő, már meg van és most már semmi mást nem kell csinálni, mint megírni az alapszabályokat, összegyűjteni az embereket, megalakítani a bizottságot és minden készen van. Ezért Nedeljkovics Szima ur egy teljes hétig fogalmazott és töröisetett, kibővített és javított egy szép levelet, amelyben összehívta a nemcsszlvíi emberek konferenciáját, hogy egyetlen közösségbe tömörüljenek, olyan egyesületbe, amely épolyan szükséges, mint amilyen humánus.

A tekintélyes embereknek ezt a konferenciáját a Polgári Kaszinóban kellett egy hét múlva megtartani. Nedeljkovics tir ezt az egész hetet arra használta föl, hogy elkészüljön nagy beszédével, amelynek mottója Krisztus szavai voltak: Engedjétek hozzám a kisdedeket!

Mikor a konferencia napja elérkezett. Nedeljkovics ur a zenetanárra! (aki szintén roppantul el volt foglalva az eszme valóraváltásának munkájával) pontosan délelőtt tiz órakor elindult a Polgári Kaszinóba. Itt már két-három meghívott urat találtak és türelmetlenül várták, hogy mások is megjelenjenek a fontos konferencián. Csakhogy Nedeljkovics ur hiába fordult minden kis neszre az ajtó felé, hiába szaladt a zenetanár kétszer-háromszor még az ticcára is és nézett jobbra-halra, a konferenciára nem jött senki. Végül is nem teliettek egyebet, a fontos tanácskozást egy héttel el kellett halasztani.

így aztán Szimenu megkeresztelésétö! egészen a konferencia megtartásáig teljes két hónap múlt cl, amikor is végre sikerült megtartani a konferenciát.

Erre a konferenciára egy-két meghívott kivételével valamennyien eljöttek. Eljött Grigorije archiniandrita. aki belépésekor megszorította Szima ur kezét és ezt mondotta: »Hálás köszönet illeti önt, amiért ezt a keresztényi gondolatot megvalósította. Amíg fiatal voltam, magam is sókat gondolkoztam azon. mit lehetne tenni a csecsemő védd cm ügyében, de mióra

szönet érte, hogy Ön most meg akarja valósítani ezt a nemes célt.«

Óh, kérem, ez a gondolat a feleségem agyában született meg — mondotta Nedeljkovics ur szerényen, megköszönve a magas helyről jövő elismerést.

A konferencián résztvett Lekics Sztaooje, a matematika professzora is, aki széles körökben ismert arról, hogy minden választmányban szeret helyet ioglalni. Lekics tanár ur az irodalmi társaság választmányának, a Vracsar városrész szépítő bizottságának (különben a Palilulán lakik), a lovaregylet választmányának. a polgári kör és a dalárda választmányainak a tagja, sőt megkísérelte, hogy egyik nőegylet választmányába is beválasztássá magát, ami csupán azért nem sikerült, mert a nők a tanár ur nemét kifogásolták.

Ott volt Osztoiics Szretykó nyugalmazott szoigahiró, aki kijelentette, hogy ehhez az ügyhöz, azaz a csecscmövédelemhez egyáltalában nem ért, mire Szima ur kijelentette, hogy azért hivták meg a konferenciára. mert egyik sógornője bábaasszony.

Eljött Jankovics Száva ur is, aki minden egyesület megalakulásánál pénztárosnak ajánlkozott, mivel az volt az elve, hogy a tagdíjakból egész szépem meg lehet élni: megjelent Sztanojevics Pája is, aki nemes leikéről volt ismert és akiről azt állítják, hogy testámentumában minden vagyonát jótékony célokra hagyta, míg szomszédasszonya szerint ez nem igaz, mert a vagyont feleségére íratta.

Azután Radoszavljevics Rajica ur érkezett meg, aki ugyan egész életében legényember volt. de családi érzései nagyon szépen kifejlődtek.

Megjött Petrovics Torna kereskedő is. aki a hivatalos lapban kitagadta a fiait és aki szintén kezet szorított Nedeljkovics úrral, mondván: »Nagyon szívesen elfogadom és a magamévá teszem ezt a nemes eszmét, mert valóban arra vagyunk hivatva, hogy az idegen és elhagyott gyermekekről gondoskodjunk.«

Eljött Risztics Akszentlje ur is. aki annyiTa szereti a gyerekeket, hogy állandóan tart egyet-kettőt a házában és pedig tizenhat-tizennyolc éveseket, akiket úgy szeret, mintha sajátjai lennének és mindezt elhunyt neje iránti tiszteletből cselekszi.

Ezenkívül még igen sok tekintélyes ember jött el a konferenciára és mindannyian kijelentették, hogy csatlakoznak Szima ur eszméjéhez, aki ismételten hangsúlyozta, hogy ez a gondolat neje agyában született meg,

(Folyt. tóS*J