Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-24 / 235. szám

rM BÁCSMEGYH NAPtß 1927. augusztus 24 2. A teljes polgári jogegyenlőség biz­tosítását és keresztülvitelét a politikai, kulturális és gazdasági élethon a nem­zeti önrendelkezési ,ioc szabadságának biztosítását. 3. A követelések biztosítására és a foganasitandó rendszabályok tartóssága érdekében nemcsak a politikai képvise­letben való megfelelő részvételt, hanem az állami igazgatásban való részvétel is biztosítandó legyen. _A német párt itt megjegyzi, hogy a német lakosság számarányának megfe­lelően tiz-tizenkét mandátumra van joga. A Radlcs-párt Temerinben l)r. Kra/acs Iván, a noviszadi kerület Radics-párti listav ezetője vasárnap a no­­viszadi járás, több községében megfor­dult es igy főbbek között Temerinben is beszédet./mondott, utána Potner Márkó beszélt 'magyarul. Dr. Ribar Iván a novi­­szadi kerületben Dr. Ribar Iván, a noviszadkeriileti de­mokrata párt listavezetője péntek este Noviszadra érkezik és résztvesz a demo­krata párt pártértekezletén. Szombat reg­gel 7 órakor Novi-Futogon, 8 órakor Be­­gecsen, fél 10 órakor Glozsánban, 11 óra­kor Kulpinban, fél 2 órakor Nove-Sovén, 4 órakor Petrovácon, fél 6 órakor Kiszá­­cson, vasárnap reggel fél 7 órakor Te­memben. 8 órakor Titelen, 9 órakor Lö­kön, 11 órakor Vilovón, 2 órakor Gardi­­novein, 4 órakor Kovilon, 5 órakor Budi­­szaván és 6 órakor Kátyon mond Ribar Iván programbeszédet. 'gül Mayer István, majd dr, Singer be­széltek. A vrsaci demokraták néf>­­syiilése Nagy érdeklődés mellett tartották meg a vrsaci demokraták a Szerbia-szálloda nagytermében népgyülésiiket, amelyen Uiorgijcvics Jóca elmondotta program­beszédét. Nyolc éve már annak — mon­dotta — hogy állandóan kormányok váltogatták egymást, de semmi sem tör­tént abban az irányban, ami az ország fejlődését előmozdította volna. Kifogá­solta 3z állami adminisztrációt és kije­lentette, hogy egyedül a demokrácia ve vetheti ki a mai sivár politikai és gaz dasúgi helyzetből az országot. Betiltották a fügegtlen mun­kások vrsaci gviilését A délbánáti független munkások Vrsa­­con népgyiilést akartak tartani, amely­ről plakátokon értesítették a közönsé­get. A vrsaci rendőrség azonban for­mai okokból visszautasította kérvényü­ket és a gyűlés megtartását nem enge­délyezte. A Rőth r rmere-akció szíarakanizsai áldozata: Négy letartóztatás államellenes híresztelések miatt C: Gyűlések a szombori kerületben Szomborból jelentik: A kormány ttámo­gató radikális párt a hét folyamán a ku­­lai járás községeiben tart agitációs nép­­gyüléseket A gyűléseken dr. Lalosevics Jócó képviselő tart beszédet. Lalosevics kedden Torzsán tart gyűlést és jövő hét­főig a járás összes községeit bejárja. A német párt szombaton Kucurán, Tor­zsán, vasárnap Novivrbászon. Sztarivrbá­­szon. Kulán és Crvenkán tart választói gyűléseket, amelyeken Schumacher Sá­muel. dr. Neuner Vilmos vök nemzetgyű­lési képviselő és Bladt Dániel “tartomány­­gyűlési képviselő mondanak beszédeket. Csütörtökön, szeptember elsején Schuma­cher Pribicsevicsevón és szeptember má­­sodikán Sztaribecsejen vesz részt válasz­tói gyűléseken. A vajdasági parasztpárt hétfőn Szvito­­.ievón, Priglevica-Szveii-Ivánon, Dubose­­vicán, Petlovácon, Branyinán, Jagodnyá­­kon és Torjancin tartott népgyiiléseket, amelyeken Pálics József listavezető, Baka János. Farakó István és Strasser Antal járási jelöltek beszéltek. Miietics Szlávkó és Pribi­­csevics Szvetozár a Bánát­ban Becskerekröl jelentik: A Miletics-frak­­ció kedden több gyűlést tartott a Pelső­­hánátban. Többek között Szerbcrnján, Itebén voltak nagyobbszabásu gyűlések, amelyeken Miietics Szlávkó volt egész­ségügyi miniszter, Rcriics Tósa volt kép­viselő és Grigorijevies .lócó mondottak beszédet. Pribicsevićs Szvetozár .szintén már napok óta a Felsöbánátban tartózkodik és kedden Kovasicán. Jarkovácon, Szerb Neuzinán, Jasa Tomicson és Bókán tar­tott gyűléseket. Este visszatért Becske­rekre, ahol a független demokrata párt közgyűlést tartott. A gyűlés titán ban­kett volt. Német nagygyűlés Vrsacon Vrsacról jelentik: A német párt Vrsa­con nagygyűlést tartott, amelyen Zif­­fertnayer Ottmár Vrsac város képvise­lőjelöltje megtartotta programbeszédét. A népes gyűlést dr. Singer Miklós párt­elnök nyitotta meg. utána dr. Barimarm Simon, a pancsevói kerület képviselő­jelöltje emelkedett szólásra, aki a gaz­dasági helyzetről és a német párt par­lamenti működéséről számolt be. A né­met parlamenti képviselők egyik jelen­tőségteljes sikere volt, hogy megakadá­lyozták annak a rendeletnek életbelép­tetését, amelyik eltiltotta volna a kisebb­ségeket attól, hogy a határ mellett bir­tokot, ingatlant vásároljanak. Dr. Bart­­maun szerint ezt a német képviselők si­keres közbelépésükkel érték el és ez csak azért volt lehetséges, mert nem léptek be a radikális parlamenti klubba, hanem megőrizték önállóságukat. Szóvátette ezután a német iskolák kérdését és ki­jelentette. hogy a német párt iskolái ré­szére csak annyit kér, mint amennyit a magyar impériam alatt a szerb isko­lák élveztek. Ziífermayer Ottmár a né­­metftpárt .szorj£ía^e4&,ériő!v begg&t. A sztarakanizsai lAndörség vasárnap délután letartóztatta és a szuboticai ügyészség fogházába szállította Gyulai András huszonkétéves, Nagy Ferenc hu­szonötéves, Pósa Ágnes tizennyolcéves és Nagy Matild tizenhétéves földművese­ket, akik a jelentés szerint az állam el­len izgattak. A csendőrség Gyulai An­drás, Pósa Ágnes és Nagy Matild ellen külön feljelentést tett, amely szerint Gyulai András vasárnap délelőtt Szta­­rakanizsán egy kocsmában és más he­lyeken is többeknek azt mondotta, hogy Jugoszlávia harminc városábajbe fognak jönni a magyarok és ezeket átadják a magyaroknak. Gyulai András kihallgatásakor azt vallotta, hogy ezeket a híreket Pója Ágnestől és Nagy Matildtó! hallotta. Nagy Matild egy ismeretlen férfitőt kapta a fantasztikus híreket. A hirt ez­után szájról-szájra adták és a »szenzá­ció« rövid idő .alatt elterjedt a kanizsai szállásokon, amiről természetesen tudo­mást szerzett a csendőrség is, amely ki­nyomozta az álhir terjesztőit és letar­tóztatta. Nagy Ferenc ellen hasonló ügyben indult meg az eljárás, mert ő is áihire­­ket terjesztett és ezzel államellenes pro­pagandát fejtett ki. Kedden délelőtt hallgatta ki a vizsgáló­bíró a három előbbi letartóztatottat és kihallgatásuk után elrendelte ellenük a vizsgálati fogságot. Gyulai András és társai dr. Ognyanov Szvetozár ügyvéd utján felfolyamodással éltek a vádta­nácshoz, amely kedden délelőtt tizenegy órakor tartott illésén foglalkozott a fel­­folyamodással. A vádtanács az államvé­delmi törvény 1. szakasza és a szerb büntetőtörvénykönyy 103. paragrafusa alapján fenntartotta Gyulai András és Pósa Ágnes ellen a vizsgálati fogságot, tűig nagy Marildot szabadlábra helyez­ték. Nagy Ferencet, akit kedden délelőtt szállítottak be az ügyészség fogházába, a vizsgálóbíró szerdán délelőtt fogja ki­hallgatni. Két katonai lőszerraktár felrobbant Romániában A rom n lőszergyárak beszüntetik üzemüket Bukarestből jelentik: A Lupta ér­tesülése szerint a román lőszer­gyárak beszüntetik üzemüket és a kormány minden katonai felszere­lést és muníciót külföldön szerez be. A lőszergyárak már megkezdték a munkások elbocsátását. Gyulafeliérvárott a lőszerraktár felrobbant és nagymennyiségű muníció pusztult el. A vasúti vonal megrongálódott s több ház összedőlt. A tövisi pályaudvar közelében szintén felrobbant egy katonai raktár. A hatóságok szigorú vizsgálatot in­dítottak, mert az a vélemény, hogy merénylet örtént. Letartóztatásban marad a Radics-párt topolai jeüitje A vádtanács helybenhagyta a vizsgálóbíró határozatát A szuboticai törvényszék vádtanácsa kedden délelőtt foglalkozott Krmpotics Iván momvicai kisgazda, a horvát pa­­rasztpárt topolai képviselőjelöltjének fel­­folyamodásával, amit a vizsgálati fogság ellen nyújtott be. A vádtanács az állam­­védelmi törvény 1-ső szakasza és a szerb büntetötörvénykönyv 103. szakasza alap­ján helybenhagyta a vizsgálóbíró ható­­rozatát, amellyel vizsgálati fogságot ren­delt el. Krmpotics Iván ellen egy volt városi titkos rendőr adott, be feljelentést, amely szerint Krmpotics Ivó áliamellenes kije­lentéseket tett az agitáció során. A fel­jelentés alapján Krmpoticsot a szuboticai rendőrség éppen akkor tartóztatta le, amikor a városház előtti téren hiveket toborzott pártja részére. Dr. Dolyanin István ügyvéd, Krmpo­­tics Iván jogi képviselője, a vádtanács határozata ellen felfolyamodással élt a noviszadi táblához, amely a napokban fog dönteni. 4 miniszterelnök agitációs útja Liká an és a banjalukai kerületben A kormány a választások után rendezi a tisztviselőkérdést Augusztus 29-re hívták össze a radikális-párt főbizottságát Goszplcsból jelentik: Vukicsevics Velja miniszterelnök kedden folytatta likai kör­útját. Goszpicson, ahová hétfőn este ér­kezett meg, kedden délelőtt fogadta a tisztviselői kar küldöttségét, majd Gosz­­pics Radics-párti polgármestere, Polalio­­i’ics Antal tisztelgett nála. Vukicsevics megígérte, hogy kormányának egyik leg­sürgősebb munkája a választások után a tisztviselőkérdés igazságos megoldása, főképpen pedig a fizetéskérdés méltányos rendezése lesz. Ezután a radikális párt kerületi szervezetének kiküldötteivel foly­tatott tanácskozást a miniszterelnök, majd Otocsacra utazott, ahová délben érkezett meg. Itt is tisztviselői küldöttségeket és t város képviselőtestületét fogadta Vuki­csevics, este pedig egy pártértekezletet tartott, amelyen ismertette a politikai helyzetet. A miniszterelnök holnap Dal­máciába utazik, a hét vége felé pedig a banjalukai kerületben, ahol ő a listave­zető, folytatja agitációs körútját. Augusztus 29-ikén ül össze a radikálispárt főbizottsága Beogradból jelenik: Sztanojevics Áca déküán négy-ótára tósg össze a radikális párt főbizottságát. Ezen az ütésen fog dönteni a főbizottság, hogy milyen állást foglaljon el a kormánnyal szemben. Miietics Szlávkó agitáció ja a Bánátban Miietics Szlávkó dr. volt közegészség­ügyi miniszter, a Pasics-csoport egyik vezetője visszatért Beogradba, miután huszonöt népgyülést tartott a Bánátban. Miietics Vukicsevics miniszterelnöknek egyik nyilatkozatában felvetett kérdésére, hogy miért állított listát Nincsics ellen, kijelentette, hogy neki Nincsics ellen sem­mi kifogása, hanem Vukicsevics politiká- i ellen küzd. Miietics egyébként biztos­ra veszi, hogy mind a három kerületben, ahol föllépett, egynél több mandátumot íog szerezni a Pasics-csoportnak. HÍREK 1917—1927 Paris, augusztus hó. Ötszázötven amerikai érkezett ma Pá­­risba. És még tizenhétezemégvszázötven van utón Európa felé, légionáriusok, akik 1917-ben itt jártak már egyszer, diadal­ra segíteni az antant fegyvereket. A kirándulást a hajóstársaságok orga­nizálták természetesen, (tizennyolcezer elérzékenyült amerikait átszállítani az óceánon; a legjobb üzletek közé tarto­zik) ezzel a jelszóval: »a tizedik évfor­dulót Parisban keli megünnepelni a vele­­ránoknak!* És a frontharcosok ■ össze­szedték a dollárjaikat, hogy viszontlát­hassák Európát. A bajtársakat nagy pa­rádéval fogadták mindenütt. Banketteket rendeztek, tisztelegtek az Ismeretlen ka­tona sírja előtt és felkeresték a régi sze­retőiket is, azt a bizonyos barna kis­lányt, aki sírva borult a vállukra, ami­kor elindult a század a frontra. De fel­keresték a régi csatatereket Is, kötőn autóbuszok vitték ki őket a pokoK szín­játék földijére, ahol valamikor, tíz éVvél ezelőtt fogvacogva, sárosán, fázva les­ték a halált. Marne... A kiváncsi idegeneknek hetven frank­ért mutogatják a harcmezét amelyen a történelem legvéresebb, legelkeseredet­­tebb ütközete játszódott le. A född háta itt még ma is borsódzik a rémülettől. Tv év óta nem ocsúdtak fel az ájult mezők, a részeg futóárkok és a rozsdás grá­­náttépte drótsövéoyek úgy szegélyezik körül, mint egy töviskoszoru. Szinte érezni még a puskapor szagát. A fölü­li anyás, amit gránát túrt fel — ördögi vakondok — egészen friss, a konzervdo­bozok, a kilőtt töltény magazinok, ron­gyos bakkancsok, törött ágyukerék, mind, mind, akár egy festmény, csatakép, vagy: mondern csendélet. Az, amerikaiak kalap!évévé szökdé­cselnek az árkok között. Van. aki fel­ismeri a régi őrhelyét: itt álltam, itt mentünk szurony rohamra, itt lőtték le mellőlem a legjobb pajtásomat... Eljöttek emlékezni. De egynek se jutna eszébe megkérdezni: miért kellett ez? Csak vakon révedeznek, álomkórosan és elösmeréssel bókolnak: nagy időket él­tünk! — és valami ünnepi láz fogta el őket, mint mikor az ember rendkívüli cselekedetet vitt véghez. Azt hiszik: hősök! Pedig csak: öltek. A banketten felköszöntötték a »hős francia hadvezetőséget«. A poharak ösz­­szecsendiiltek és az amerikaiaknak könny szökött a szemükbe. Magasztos per­cek: Óh, ba.itársak... Tizennyolcezer amerikai... (és akik vissza se mentek többé?) De hol vannak a félkeziiek. a félsze­­müek, a féllábuak, hol maradnak a nyo­morékok, bénák, a szálütöttek, akik szin­tén ott voltak a. tüzvonalban, amikor bömbölt az ágyú és ég és föld táncolt a veszett mérkőzésben? És mért nem jöt­tek el a bankettre tósztokat mondani a halottak? A tízmillió halott európai pol­gár, fiuk, apák, nagyapák, akiket a »hő­sök« mészároltak le gépfegyverrel, gáz­zal, bombával és szuronnyal? Az Ismc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom