Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-24 / 235. szám
1927. augusztus 24 bAcsmeGyh napló e- *- 3. Sacco és Vanzetti kivégzése miatt az egész világ tüntet Amerika ellen A két anarchistát kedden hajnalban ültették a villamosszékbe Az utolsó percben is ártatlanságukat hangoztatták — Bostonban általános sztrájk tört ki — Az európai fővárosokban nagy tüntetéseket rendezett a munkásság Szétrombolták a Népszövetség székhazának tanácstermét Newyorkból jelentik: A charlestoni börtönben amerikai időszámítás szerint éjfél után, európai időszámítás szerint hajnali hat órakor megtörtént Sacco és Vanzetti kivégzése. A két anarchistát Madeiressel, a halálraítélt portugál rablógyilkossal együtt végezték ki. A börtönigazgató rendelkezése szerint először Madeiresen hajtották végre a halálos ítéletet. A portugál tizenkét óra két perckor lépett a kivégzési terembe és kilenc perc múlva az orvosok konstatálták a halált. Mcdeirest tizenkét óra t'zenkét perckor Sacco követte, akinek haláltusája hét percig tartott; tizenkét óra húsz perckor Vanzettit ültették a villamos-székbe és az orvosok hat perc után megállapították, hogy meghalt. Már hétfőn délelőtt a beavatottak tisztában voltak azzal, hogy a két anarchista kivégzését ezúttal nem fogják elhalasztani. Fuller kormányzó egyik küldöttséget a másik után fogadta, melyek kegyelmet kértek Sacco és Vanzetti számára. A kormányzó minden küldöttségnek azt válaszolta, hogy a benyújtott tiltakozó iratot kötelességszerüen át fogja vizsgálni. Az egyik küldöttség tagjaival hosszabban elbeszélgetett és Igyekezett őket meggyőzni arról, bogy Sacco és Vanzetti nem ártatlanok. — Az aktákat tüzetesen átvizsgáltam — mondotta nekik — és arra a meggyőződésre jutottam, hogy a két anarchista bűnös. Semmiesetre sem csinálhatok precedenst Sacco és Vanzetti esetéből. Nyilvánvaló volt már délután, hogy a kivégzés elhalasztását sem tudják a védők elérni és mindkét anarchistát éjfélkor villamosszékbe ültetik, mert Fuller kormányzó semmi rendelkezést nem tett a kormány összehívására, a saját hatáskörében pedig még a kivégzés idejét sem halaszthatta el. Éjjel tizenegy órakor Fuller kormányzó kihallgatáson fogadta Sacco feleségét és Vanzetti nővérét. Luigio Vanzettit akik talpig gyászban jelentek meg előtte. Az asszonyok kegyelemért könyörögtek, a kormányzó azonban utalt arra, hogy neki kötelessége ragaszkodni a törvényhez, majd a beszélgetést ezzel zárta be: — Sajnálom, de nem segíthetek. Sacconé és Liugia Vanzetti után a két anarchista egyik védője jelent meg Fullernél, hogy kegyelmet kérjen a halálraítéltek számára, a kormányzó azonban öt is elutasította. történt és eltávozhatnak. A három holttestet félóra múlva a fogház halottaskamrájába vitték, ahol az orvosok újból megállapították a halál bekövetkeztét. A halottaskamrából később a temető halottasházába szállították a holttesteket. Bostonban általános sztrájk tört ki Newyorkból jelentik: Boston munkásszakszervezetei hétfőn délelőtt kihirdették az általános sztrájkot. A városban minden gyárban és üzemben megállt a munka. Az éjszaka folyamán, amikor nyilvánvaló lett, hogy a kivégzés megtörténik, úgy Bostonban, mint Amerika nagyobb városaiban, Newyorkban, Washingtonban, Philadelphiában hatalmas tüntetések fogytak le. Newyorkban közel félmillió ember vonult végig az uccákon, kegyelmet követelve az elítéltek számára. A tünteté-. sek seholsem fajultak el, csupán Bostonban keMett a rendőrségnek néhány ízben közbelépni. Az utolsó óra A kormányzótól Sacconé és Liugia Vanzetti a börtönigazgatóhoz mentek és engedélyt kértek tőle arra, hogy a halálraítéltekkel a siralomházban mégegyszer beszélhessenek. A börtönigazgató megadta erre az engedélyt és a két asszony öt percet töltött a siralomházban. Az utolsó találkozás drámai lefolyású volt,; Sacco és Vanzetti nyugod'ták voltak és vigasztalták a zokogó asszonyokat. — Ártatlanul halunk meg — mondották — köszönjétek meg, hogy a világ munkássága segíteni akart rajtunk. Vanzetti nővérének átadott egy levelet, melyet apjának irt és kérte, hogy vigye el Olaszországba. Alig távozott el a két asszony a siralomházból, megjelent a börtönigazgató és hogy éjfélkor meg kell halniok. Az anarchisták már el voltak erre készülve'és egyikük seih mutatott felindulást, amikor kivégzésüket a börtönigazgató bejelentette. A börtönigazgató után a fogház katholikus lelkésze jelent meg a siralomházban és kérte Saccot és Vanzettit, hogy szánjanak magukba és vegyék föl az utolsó szentséget. A két anarchista azonban elutasította'a lelkészt azzal, hogy ök ateisták. Amikor a lelkész eltávozott, két börtönör felöltöztette őket a halálraítéltek ruhájába. Pár perc múlva Thompson ügyész látogatta msg őket. A halálraítéltek barátságosan elbúcsúztak az ügyésztől, megköszönték neki jóindulatát, de hangoztatták előtte, hogy ártatlanul halnak közölte Saccoval és Vanzettivel, meg. „A szabadságért, az anarchiáért Genf ben szétrombolták a Népszövetség tanácstermét Qenfböl jelentik: Sacco és Vanzetti kivégzése ellen a városban nagy tüntetés folyt le és ezzel kapcsolatban forradalmi jellegű zavargások voltak. A tömeg végigvonult a város főuccáin és beverte azoknak a szállodáknak ablakait, amelyekben amerikaiak tartózkodtak. A csendőrök csupán szétakarták: oszlatni a tömeget, de az szembe szállt velük. A csendőrök erre sortiizet adtak és az egyik golyó megölt egy távolban álló férfit. A tüntetők egyik nagyobb csoportja a Monreto-parkba ment, amelynek szélén van a Népszövetség palotája. A tömeg behatolt az épületbe és abban az üvegverandában, amelyben a Népszövetség tanácsa tartja üléseit, a berendezést teljesen elpusztították. A metszett falitükröket beverték, a bútorokat összetörték és a terem romhalmaz lett. Az üvegverandából átmentek a palota más helyiségeibe Is és ott is mindent elpusztítottak. A csendőrség csak későn érkezett, amikor a hatalmas épületben már minden romhalmaz volt. A tüntetők közül több munkást letartóztattak. A rendőrség által délben kiadott jelentés szerint a romboló tüntetések alkalmával harmincán súlyosan megsebesültek. A rendőrség számos tüntetőt letartóztatott, de személyazonosságuk igazolása után szabadon engedte őket. A letartóztatottak nagy része olasz állampolgár és csak néhány svájci fiatalember volt köztük. A tüntetés halálos áldozata Charles Schaffer, ötvenkét éves magántisztviselő, aki épen a genfi föposta mellett haladt el, amikor közvetlen közelében a tömeg megtámadott egy rendőrt. A rendőr revolvert rántott és rászegezte a tömegre. A revolvert azonban kiütötték a kezéből, a következő pillanatban a tüntetők közül többen löltek és egy golyó Schäffert megölte. A rendőrség erélyes nyomozást indított a felelősség lapitására. A tömeg romboló dühe nem kimélte a népszövetségi épület falán elhelyezett Wilson-emléktáblát sem. melyet összeromboltak. A tüntetés okozta kár iélmillió svájci frank. A rendőrség minden intézkedést megtett, hogy a további tüntetéseknek elejét vegye. Az amerikai követség előtt állandó rendőrségi készültség van. Londonban kétezer rendőr őrzi az amerikai követség épületét Londonból jelentik: A Hyde-parkban tiltakozó gyűlést tartottak, amely után a tömeg az amerikai nagykövetség elé akart vonulni. A rendőrség azonban szétverte a tüntetőket és számos embert letartóztatott. Az amerikai követség előtt kétezer főnyi gyalogosrendöí t összpontosítottak és magában az épületben is rendőröket helyeztek ef. Kedd reggel, amikor hire jött, hogy Saccot és Vanzettit kivégezték, a munkások számos gyárban beszüntették a munkát és kivonultak a Hyde-parkba és több tiltakozó gyűlést rendeztek. Attól tartanak, hogy az izgatott munkásság az egész városban sztrájkba lép és a tüntetők megtámadják az amerikaiakat. Párisban mozgósitották a rendőrséget és a köztársasági gárdát Tizenegy óra harmincnyolc perckor a fogházigazgató felszólította a hivatalában tartózkodókat, akik között Sacco és Vanzetti barátai és hívei is voltak, hogy hagyják el a helyiséget. A kivégzésnél, mely éjfél után kezdődött, Hendry fogházigazgató, Capen seriff, öt fogházör és négy törvényszéki orvos volt jelen. A sajtó képviselői közül csupán az Associated Press tudósítójának engedték meg. hogy a kivégzés aktusát végigtsézze. A többi újságíró, körülbelül százan, a fogház épülete előtt várták be a kivégzést. A fogházigazgató és a többi hivatalos személy éjfél előtt pár perccel vonultak be a kivégzési terembe. Sacco és Vanzetti az utolsó pillanatban is ártatlan águkat hangoztatták. Elsőnek Madeirest ültették a villamosszékbe, utána Saccot vezették elő. Mikor Sacco a villamosszékbe ült, ezt kiáltotta: — A szabadságért, az anarchiáért, feleségemért, gyermekeimért és barátaimért halok meg! ! Abban a pillanatban, amikor a villaj nosszék mechanikusa jelentette, hogy I ninden készen áll, Sacco lehunyta szemét és ezt mondotta: — Jő éjszakát. Élj boldogul, anyám. Nyolc perc múlva Vanzettit vezették a kivégzési kamrába. Az anarchista teljesen nyugodt volt és ezeket mondotta: — Sohasem követtem el gyilkosságot. Köszönöm a fáradozást mindazoknak, akik megmentésem érdekében dolgoztak. Az egyik börtönőr fejére tette a villamossisakot és pár perc múlva ő is halott volt. A börtönigazgató, aki a kivégzés alatt az izgalomtól remegett, a halálos Ítélet végrehajtása után alig tudta megtenni a szabályszerű kijelentést: — A törvény értelmében az elítélteket halottaknak nyilvánítom. Az Ítélet végrehajtása megtörtént. Mielőtt az elítéltek a villamosszékbe ültek, odamentek a börtenigazgaíóboz és kezet fogtak vele. Éjfél után tizenkét óra harminc perckor a börtönigazgató közölte a jeíenle- 1 vökkel, hogy aj ítélet végrehajtása megPárisból jelentik: Az éjszaka folyamán a kormány széleskörű intézkedéseket tett, hogy a zavargásokat megakadályozza. A rendőrséget és a köztársasági gárda csapatait mozgósitották. Az uccákon megerősített rendőrjárőrök cirkálnak, az amerikai üzletek előtt a köztársasági gárda teljesít szolgálatot. A földalatti vasutak szintén rendőrökkel vannak megtöltve. Még a legszélsőbb jobboldali sajtó is a legélesebb szavakkal Ítéli el az amerikai igazságszolgáltatást. Az izgalom nem szorítkozik csupán a munkástömegekre, hanem a társadalom minden rétegére kiterjed. A Sacco és Vanzetti-bizottság, amelyben az emberi jogok ligájának vezetőségén kívül a legelőkelőbb politikusok és a szellemi élet vezetői is résztvesznek, a rendőrség tilalma ellenére felhívást bocsátott ki és tüntetésre szólít fel. A felhívásban többek között a következőket mondják: — Vérlázitó és embertelen Ítélet kötelességévé teszi minden bátor és jóérzésü franciának, hogy az amerikai nagykövetség előtt kifejezést adjon felháboradásának. A szocialista párt is kedden estére nagy tüntetést készit elő, a kommunista párt és a forradalmi szakszervezetek a boulevardokon este kilenc órakor tüntető felvonulást tartanak. A párisi munkásság szeptember közepére nagy ünenpségeket tervezett abból az alkalomból, hogy a háborúban résztvett amerikai légiók küldöttei Parisba érkeznek. Az ünnepség rendezőbizottsága most kiáltványt tett közzé, amelyben bejelenti, hogy lemond az ünnep rendezéséről és minden eszközzel megakadályozza, hogy hivatalos részről ünnepélyesen fogadják az amerikaiakat. Ugyanebben a felhívásban az amerikai áruk bojkottjára szólít fel. Előre látható, hogy a szocialisták és a munkások csatlakoznak a bojkottmozgalomhoz. A kormány és a rendőrség nagy előkészületeket tesz és az amerikai nagykövetség és a fökonzulátus épületeinek környéke olyan, mint egy katonai tábor; vidékről is csapatokat hoztak a két épü- Í5 (»megvédésére.
