Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-04 / 215. szám

1927. augusztus 4. RÁCS MEGYEI NAPLÓ • 13. oldal nöki hivatalnak adta ki s legközelebb a tanácsülés fog foglalkozni az érdekes és Szomborban valóban közszükségletet jelentő tervvel. Közigazgatási árlejtés. Szomborból jeléntik: A szombori kerületi pénzügy­igazgatóság augusztus 13-íkán délelőtt kilenc órakor nyilvános szóbeli árlej­tést tart kétszáz köbméter elsőosztályu tűzifa szállítására. A szállítási feltéte­lek minden köznapon délelőtt 10—12 óráig a kerületi pénzügyigazgatóság irodájában megtekinthetők. A helyszíni szem'ék költségei. Az ál­lami számvevőszék július hó 5-ikén kelt rendeletével elrendelte, hogyha ma­­gánfe'ek peres és más hivatalos ügyek­ben a közigazgatási és bírósági tisztvi­selők kiküldetését kérik, kötelesek egy­úttal a 96.000—1920. évi rendeletben szabályozott megfelelő úti- és napidij költségelőleget az illető hivatalnál le­tétbe helyezni, amelyből a kiküldendő tisztviselő költségeit fedezik. A kikülde­tés befejeztével az illető tisztviselő kö­teles úti számláját az illetékes pénz­ügyi hatóság mellett működő Mesna Kontrolának érvényesítés végett bekül­deni. Ezek után, ha a fél többet, illet­ve kevesebbet helyezett letétbe, a több­letet visszafizetik. SPORT A Vajdaság tenniszbajnokai A becskereki tenniszklub nemzetközi versenye most fejeződött be. A versenyt a Vajdaság tenniszbajnokságaiért ját­szották és igy a győztesek bajnoki cí­met nyertek. A verseny végeredménye: Férfi egyes: 1. dr. Luppu (Románia). 2. Balás (Jugoszlávia). Női egyes: 1. Qönczné (Budapest). 2. Fülöpné (Arad). Férfi páros: 1. Balás (Becskerek)— Meyer (Grác). 2. Radovics (Szombor)— Kaciancs.ics (Szubotica). Női páros: 1. Gönczné—Füiöpné. 2. Wattay Szöszi—Bokorné. Vegyes páros: 1. Balás—Wattay Sző szi. 2. Luppu dr.—Gönczné. II. osztályú férfi egyes: 1. Demkó Vi­dor (Budapest). 2. Urbán Andor. Férfi egyes junior: 1. Horváth Jenő. 2. Bállá István. Női egyes junior: 1. Zsembery Lici. 2. Engel Maca. A verseny rendezése nem volt teljesen kifogástalan. Különösen hibáztatták a versenyzők, hogy a rendkívüli melegben egy-egy játékosnak nagyon sok mécs­esét kellett egy nap lejátszani, holott ökonómikusabb beosztással erre néni lett volna szükség. VRSAC TAC (Temesvár)—Dusán Szilni 3:2 (2:1). Biró: Ninkovics. Nemzetközi mér­kőzés. A Dusán Szilni az egyik legkivá­lóbb temesvári csapatot látta vendégül, a temesváriak azonban három tartalék­kal érkeztek. A mérkőzés mindvégig élvezetes sportot nyújtott, a vendég­csapat azonban nagyfokú indiszpozició­­val küzdött. Az első félidő temesvári fö­lénye sok gólhelyzetet teremtett, amit azonban a csatársor nem tudott kellő­képpen kihasználni. Legjobb akcióikat balszerencse kisérte, a mezőnyben azon­ban kidomborodott technikai fölényük. A második félidőben a Dusán Szilni ke­rült fölénybe és nagy ambicióval feküd­tek a játékba. A temesváriak csapatá­ból különösen kivált öszterling, Romá­nia többszörös válogatott játékosa, Wetzer II. és Poszák. A gólokat Oga­­nyov, Poszák (TAC), Tóiéin és Imbrock lőtték. Az első félidő 30-ik percében a biró egy percre megállította a játékot az elhunyt I. Ferdinánd román király emlékezetére. Ninkovics biró kifogásta­lanul vezette a mérkőzést. — TAC: Csermák — Trinks, Kozovics — Wet­zer II., öszterling, Klein — Zarics, Ko­rom, Poszák, Oganyov, Farkas. — Du­sán Szilni: Misula — Otz, Mitrovics I.. — Nikolics, Konstantinovics, Cseholszki — Imbrock, Szerbül, Sztankovics, Tó­iéin, Szmederevac. Agyaggalamblövöverseny Debeljacsán. |Debeljacsáról jelentik: A kovacsicai já­rási vadásztársaság Debeljacsán vasár­nap délután agyaggalamblövőversenyt I tartott. A verseny eredménye: 1. Béres I János Kovacsica, 2. Gratenko Mihály Kovacsica, 3. Kungel Mátyás Debeljacsa. TŐZSDE Zürich, augusztus 3. (Zárlat.) Beograd 9.13S, Páris 20.325, London 25.20, New­­york 518 és tizenöttizenhatod, Brüsszel 72.15, Milánó 28.225, Amszterdam 208.025, Berlin 123.45, Bécs 73.05, Szó­fia 3.75, Prága 15.39, Varsó 59, Buda­pest 90.50, Bukarest 3.18. Beograd, augusztus 3. (Zárlat.) Páris 224.20, London 276.60, Newyork 56.90, Genf 10.96, Milánó 310.25, Berlin 1354, Bécs 802, Prága 169, Budapest 992. Zagreb, augusztus 3. (Zárlat.) Páris 222.25—224.25, London 275.80—276.60, Newyork 56.70—-56.90, Brüsszel 791, Zü­rich 1093.50—1096.50, Trieszt 308.15— 310.25, Berlin 1353.25, Bécs 799.18— 802.18, Prága 168.20—169. Budapest 992. Szentai gabonaárak, augusztus 3. A szerdai piacon a következő árak szere­­jpeltek: Búza 300—305 dinár, tengeri mor­­, zsolt 210—220 dinár, takarmányárpa 220—230 dinár, tavaszi sörárpa 250—260 I dinár, zab 160—170 dinár, rozs 230—235 j dinár, óbab 180 dinár, uj bab 200 dinár, őrlemények: uj lisztek árai augusztusi és októberi szállításra: 0-ás liszt gg 500 dinár, 0-ás g 500 dinár, kettes főzőliszt 480 dinár, ötös kenyérliszt 460 dinár, hetes 320 dinár, nyolcas 220 dinár, da­raliszt 200 dinár, korpa 200 dinár. Irány­zat: lanyha. Kínálat: csekély. Kereslet: minimális. Szombori terménytőzsde, augusztus 3. Uj búza bácskai vasút 300—302.50, uj rozs bácskai vasút 71—72 kg. 270—275, uj zab bácskai vasút 185—187.50, uj ár­pa takarmányi 61—62 kg. 220—225, ta­­karmányi 63—64 kg. 240—245, tavaszi 65—66 kg. 27S—2S0, tengeri bácskai vasút 202.50—205, lisztek: Ogg 440—460, Og 440—460, kettős 410—43p, ötös 370 —390, hatos 340-360, hetes 290-^10, nyolcas 190—200, korpa 165—175 dinár. Forgalom 317.50. Irányzat: változatlan. Noviszadi terménytőzsde, augusztus 3. Búza: Bácskai 77—78 kilós 2%-os 300—302.50 dinár. Bácskai 78—79 kilós 2%-os 305—307.50 dináros. Bácskai 79 kilós 2%-os augusztusi 307.50—310 di­nár. Bánáti 78—79 kilós 2%-js 300— 302.50 dinár. Árpa: Szerémi 65—66 kilós 270—275 dinár. Zab: Szerémi 196— 200 dinár. Bácskai 194—195 dinár. Bács­kai augusztus—szeptemberi 200 dinár. Kukorica: Bácskai 205—207.50 dinár. Bácskai ab augusztus 15. 207.50—210 di­nár. Bácskai csatorna hajó 208 dinár. Szerémi 205—207.50 dinár. Bánáti 205— 207.50 dinár. Liszt: Bánáti Og. 440—450 dinár. Bácskai 0-ás 450—455 dnár. Bács­kai kettes 425—430 dinár. Bácskai ötös 395—400 dinár. Bácskai hatos 340—350 dinár. Bácskai hetes 280—290 dinár. Bácskai nyolcas 200—210 dinár. Korpa: Szerémi jutazsákokban 172.50—175 di­nár. Irányzat: tartott. Forgalom: 18 va­gon búza, 22 vagon zab, 101 vagon ku­korica, 17 vagon liszt, összesen 158 va­gon. Budapesti gabonatőzsde, augusztus 3. A gabonatőzsde irányzata szilárd és a forgalom szokatlanul élénk volt. A kész­árupiacon a különböző árucikkeknél 5— 30 fillér között mozgott az áremelkedés, mig a határidőpiacon 8—10 filléres volt a drágulás. Hivatalos árfolyamok pen­gőértékben a határidőpiacon: Búza ok­tóberre 30.34—30.48, zárlat 30.42—30.44, márciusra 32.74—32.86, zárlat 32.82— 32.84, rozs augusztusra 25.90—26.08, zárlat 26.14—26.20, októberre 25.84— ] 26.02, zárlat 26.14—26.20, októberre 25.84—26.02, zárlat 26—26.02, márciusra ■ 27.92—28,08, zárlat 28.06—28.08. A kész­árupiacon: Búza 29.30—30.60, rozs 26— ! 26.50, árpa 23—24.56, tengeri 23—23.30, Budapesti értéktőzsde, augusztus 3. I Magyar hitel 91.5, Osztrák hitel 52.5, Kereskedelmi Bank 129, Magyar cukor 1223, Georgia 20.5, Rimamurányi 124.3, (Salgó 78.2, Kőszén 730, Bródi vagon 3.6, iBeocsini cement 233, Nasici 170.5, Ganz Danubius 221, Ganz villamos 184, Athe- I naeum 28, Nova 43.7, Levante 25.5, I Pesti Hazai 249. Irányzat: barátságos. Chicágói gabonatőzsde, augusztus 3. Búza szeptemberre 137.25, decemberre 141.125, márciusra 144.50, tengeri szep­temberre 105, decemberre 107.75, már­ciusra 111.25, zab szeptemberre 44, de­cemberre 46.875, rozs szeptemberre 91.25, decemberre 94.375, márciusra 94.375. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 33 Irta: NUSICS BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁF — Ah, gyónjál meg nekem, mondd, hogy szeretsz, itt, ahol egyedül vagyunk, itt, ahol egyedül Isten a tanunk! — Nem, nem vagyunk egyedül — felelt Lenka bájosan — látod-e a bűbájos holdat (és ezzel ujjával a plafonra mutatott, ahonnan a lámpa függött alá) és hailod-e onnan, a ligetből, milyen kedvesen énekel­nek a madarak! — és ezzel hátra mutatott, a kulisz­­szák mögé, épen oda, ahol Torna állott. Es épen ebben a pillanatban történt valami hallat lan, valami borzalmasabb menydörgés zúgásánál, bor­zalmasabb a földrengésnél. Ugyanakkor, mikor Lenka odamutatott és ezeket a szavakat mondta: »és hallod-e onnan, a ligetből, milyen kedvesen énekelnek a ma­darak«, Nedeljkó egyszerre ordítani kezdett, de úgy, mint a disznó sivalkodik. mikor mészárolják. És ez nem volt valami közönséges gyerekorditás, hanem olyan hang, mint amikor valaki minden erejét össze­szedi és belefuj a dudába. El lehet képzelni, micsoda borzalom következett erre. A publikum taps helyett, amelyel pedig épen mostanra várt Lenka, hatalmas kacagásban tört ki, Lenka kisasszony zavarba jött, elpirult és elhallgatott, A hősszerelmes gyengéd, átszellemült hangon kezdte a gyerek apját és anyját szidni, habár igazság szerint nem is rajta volt a beszéd sora, a közönség pedig tovább hahotázott, miközben Nedeljkó ordított, mint a szamár és még pedig olyan szorgalmasan, mintha ez szerepe lenne a darabban. Lenka kisasszony végül is a nagy szégyentől és a haragtól sírásban tört ki és elhagyta a színpadot. A csengő megszólalt és a füg­gönyt leeresztették, hogy a közönség elcsendesüljön és hogy legalább a további botrányt elkerüljék. És ezután a leeresztett függöny mögött tört ki az a valami, amit Torna papnövendék egész életében nem fog elfelejteni. Először is mint valami furia, Lenka kisasszony rohant hozzá: — Maga szamár! Hát itt, a kulisszák mögött kell a gyerekre vigyázni? A komikus odarohant és Tégi bajuszt és szakáttt kezdett tömni az ordító Nedeljkó szájába és odarohant az igazgató, aki be sem mutatkozva a vállánál meg­ragadta Tornát és a legnagyobbfoku páthosszal kiál­totta: — Ki innen! Az ajtó, amelyen át »«a nagy törekvések színhe­lyére« szokás belépni, kinyilot és azon át kirepült Torna mögötte pedig az igazgató lába, amely lenyoma­tát Torna kabátjának hátsó részén felejtette. Toma a következő pillanatban a közönség sorai közt találta magát, ahol újabb hatalmas kacagás fogadta. Torna pedig átsuhant a termen mint a kilőtt puskagolyó, ro­hant fel az emeletre, egyszerre két lépcsőt is ugorva. Mikor megérkezett a szobájába, Nedeljkót az ágyra dobta, csípőre tette a kezét és gyilkos pillantással né­zett a gyerekre: — Mit akarsz te tőlem? — kiáltotta végül kétség­­beesetten.— Tudod-e, hogy az egész karrieremet tönkre­tetted?! Ezután nagy lépésekkel sétálni kezdett a szobában elkeseredetten gondolkozva a helyzetéről és a gyűlölet pillantásait vetve az ágyra, ahol Nedeljkó feküdt. To­rna eddig soha az életében Iskariotes Judáson kívül senkit nem gyűlölt, de most íme, meggyíilölte Nedelj­kót. Egyik pillanatban még megállt az ágy előtt, lekö­pött Nedeljkóra és odakiáltotta: — Judás! Még az a nemkeresztény gondolat is az agyába ci­kázott, hogy Nedeljkót, mint valaha testvérei Józsefet valami lyukba dobja és azután mint a szegény Jób, a cethal szájába ugrik. De azt sem tudta, hogy hol találna itt a hotelben valamilyen megfelelő nagy lyukat, azt sem, hogy kinek vagy minek a szájába ugorjon. Sőt még más bűnös és iszonyú gondolatok is kínozni kezd­ték. Az egyik pillanatban még azt is megtette, hogy megállt az ablaknál és öngyilkossági szándékból mére­gette, hogy milyen mélyen van a kövezet, de azután a következő pillanatban összerázkódott, kijózanodott és saját magának kiáltotta: — Quo vadis, Torna?! Kiegyenesedett, homlokáról letörölte a verejtéket és azután Elza szobájához ment, hogy megnézze visszajött-e már a városból. Talán a nagy tragédia hatása alatt, amely vele történt és ami miatt még mindig izgatott volt, vagy talán azért, mert sötét volt és nem látta jól a szobák számát, a hetes számú szoba helyett a kilencesbe nyitott be és látva, hogy a szoba üres, legalább az vigasztalta, hogy Elza visszatérését jelenti. Vissza­tért a saját szobájába, felragadta az ágyról Nedeljkót, három lépéssel ismét elérte a kilences számú szobát és belegyömöszölte az ágyba Nedeljkót. És ekkor mintha valami borzalmasan nagy tehertől szabadult volna meg, lerohant a hotel lépcsőin és elment az ajtó mellett, amely mögött az előadást tartották. Ismét taps ütötte meg a fülét, de ez a taps most ahelyett, hogy elvarázsolta volna, iszonyatosnak tűnt fel előt­te. Kirohant az uccára, be a sötétbe, maga sem tudva, hogy hová, merre megy. HUSZONHARMADIK FEJEZET Az intrikus meséje Torna egy, két, sőt három uccán is átbolyon­gott, úgy érezte magát, hogy minél messzebb kell me­nekülnie attól a szállodától, ahol ezt a borzalmas éj­szakát átélte. Amint igy a sötét uccákon járkált, ala­csony kivilágított ablakokra bukkant, ahol a ház be­járatánál lámpa lógott. A lámpavilágnál ezt a felírást látta: »Kávéház a csaphoz«. Ebben a pillanatban hir­telen nagy szomjúságot kezdett érezni. Toma, a teoló­gus azonkívül, hogy évente néhányszor megkóstolta a -templomban a szent kelyhet, sohasem ivott bort. De most valami kis állat kezdett mozgolódni benne és módfelett izgatta a gyomrát. Belépett a kávéházba letörten leült az egyik asztalhoz és félliter bort ren­delt. A másik asztalnál, amit Torna nem is vett észre, az »intrikus« foglalt helyet, aki szerepét a harmadik felvonás kezdetén játszatta el és most maszk nélkül már Torna előtt érkezett a kávéházba Amikor az »in­trikus« észrevette, hogy a pincér félliter bort vitt Torna elé, felállt a helyéről, Tornához lépett és egé­szen barátságosan melléje helyezkedett, mintha min­dig elválhatatlan bajtársak lettek volna. Sőt még azt is megtette, hogy az asztalra koppantott és tiszta po­harat kért, azután pedig udvariasan megkérdezte To­rnát: — Megiszunk egy feketét? — Lehet! — felelte Torna hanyagul és fel sem emelte a fejét. — Hát... mit akar? — folytatta az intrikus, mi­után megrendelte a kávét. — így történt ez, a való­ságban nincs sok jelentősége. Inkább valami érdekes történethjez hasonlít, amelyben annyira bővelkedik az élet. •" - .(Folyt, kövj

Next

/
Oldalképek
Tartalom