Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-20 / 231. szám

2. oldal BÁC5MEGYEJ NAPLÓ 1927. augusztus 20. A rensi rendőrség szembehelyezkedett a közgyűlés vizsgálóbizottságával A rendőrfőnök nem hajlandó felvilágosítást adni a júliusi lázadásnál tanúsított magatartásáról Becsből jelentik: A városi közgyűlés részéről a júliusi események vizsgálatára kiküldött bizottság pénteken ülést tar­tott, amelyen Dunneberg dr. tartomány­­gyűlési elnök felolvasta a rendőrség le­velét, amely rámutat arra, hogy a rend­őrfőnök már augusztus másodiki leve­lében megküldte a bécsi tartomúnygyülés elnökének az események hivatalos je­lentések alapján váló részletes ismerte­tését. Ami a bizottságnak a rendőrség­hez intézett különféle kérdéseit illeti, a rendőrfőnökség kétségbevonja, hogy mini a büntetőperrendtartás értelmében a megfelelő intézkedések végrehajtására kötelezett közbiztonsági hatóság hiva­tott ezekre a kérdésekre válaszolni, ame­lyek részint tisztán belső szolgálati ügyekre vonatkoznak, részint pedig olyan eseményekre, amelyek büntetőbírósági vizsgálat tárgyai. A kancellári hivataltól kért utasítás alapján a kérdésekre megtagadlak a vá­laszt. A nyomozás befejezése után a rendőrfőnökség a rendőrség egyes kö­zegei ellen emelt vádakat az ügyészség elé terjeszti és igy fogja tisztázni tör­vényszerű bűnügyi vizsgálat után a szám­­bajövő közbiztossági tisztviselők állító­lagos bűneit, melyeket a zavargások idején elkövettek. A bizottság elhatározta, hogy legkö­zelebbi ülésén a rendőrfőnökség leve­lére való tekintettel befejezi tárgyalá­sait. Előadónak Danneberget küld­ték ki. Rummelshardt várrisi képviselő kijelen­­:c(.te, hogy a bizottság keresztényszo­­eialisía tagjai fenntartják a jogot, hogy állástfoglaljanak a jelentéshez és min­den esetre kisebbségi jelentést terjeszte­nek a városi közgyűlés elé. A jugoszlá v-bolgár közeledés Készül a Balkán-Locarnó Beogradból jelentik: A Bácsmegyei Napló munkatársa a napokban beszél­getést folytatott egy szerb diplomatával, aki a jugoszláv-bolgúr barátság fejlődé­séről a következőket mondotta: — A beogradi sajtó az utóbbi időben már több ízben jelentette, hogy a Balkán külpolitikájában nagyjelentőségű válto­zások előtt állunk. Azok a hírek, amelyek Alckszandar király müncheni utazásá­val kapcsolatban kerültek a sajtóba Alek­­szandar királynak Boris királlyal való találkozásáról, hivatalos helyről cáfo­latban részesültek. A híreknek mégis rendkívül nagy a jelentőségük, mert ez­előtt, néhány esztendővel még az is a le­hetetlenségek közé tartozott, hogy vala­ki komolyan gondolkozzék annak a Y3- lószinüségén, hogy-a jugoszláv király és a bolgár- király között találkozás jöhes­sen létre. A balkáni sajtó sokat irt a Balkán Lo­­carnö-ról és ha a balkáni Locarnónak a lelki előfeltételei nincsenek is még meg­adva, ma már nincsen kizárva egy erő­sebb közeledés lehetőségű a balkáni ál­lamok között, Fjapcsev bolgár minisz­terelnök, a siobranje költségvetési vitája alkalmával, már rámutatott arra, hogy a bolgár kormánynak le kell számolnia a macedón szervezetekkel, mert külön­ben a Balkán békéjét nem lehet megte­remteni. A szerb sajtó sem támadja már a bolgár hivatalos köröket, pedig az­előtt nap nem múlt el, hogy a bolgár kormány ellen valamilyen kirohanás ne lásson napvilágot. Beogradi politikai kö­rökben igen nagy feltűnést keltettek azok a jelentések, amelyek Pecsanac vojvoda tiszteletére rendezett ünnepségek után kerültek nyilvánosságra és amelyek sze­rint. amikor Pecsanac vojvoda háború­­alatti Bulgária ellenes akciójáról beszel­tek, csak Pecsanac hősiességét emleget­ték és egy szóval sem emlékeztek meg a bolgárok húborualntti kegyetlenségei­ről. Aki ismeri Szerbiának azt a részét, ahol a háború alatt bolgár okkupációs seregek kormányoztak, az tudja, hogy sok házban még talán most sem szárad­tak fel azok a könnyek, amelyek a bol­gárok okozta halál és vér nyomán fa­kadtak. ’ V ' . ! — A Balkán Államokat, a nagyhatai­­írtak,(“különösen Olaszország • balkáni• im­perialista törekvései hozzák egymáshoz közel. A Balkánon mindenki nagyon jól tudja, hogy a Balkán népek közti mély ellentéteket leginkább a nagyhatalmak exponensei szítják és a Balkán népek közti ellentéteket egymásközt sokkal job­ban el tudják intézni, mintha a nagyim talhiak jóakaratára bízzák a sorsuk n­­tézését. — Remélem, hogy már a szeptemberi népszövetségi ülés alatt a jugoszláv­­•bolgár közeledésnek kézzelfogható ered­ményei is lesznek. Nincs nyomuk az elinni honolnia: repülőgépeknek Harmincezer dollárok dijat tűztek ki az eltűri repülök felkutatására Újabb német repülőgép k'séi Newyorkból jelentik: Honoluluból ér­kező jelentések szerint a Sanfrancisco—• Honolulu közti repíilőderbyn eltűnt Miss Dorian repülőgépet egy elhagyott szigeten megtalálták. Á repülő felkutatásáról pontos részlete­ket egyhamar nem lehet várni, mert az eltévedt repülőgépet a Havaii szi­getek .Mául nevű szigetén találták meg, amely nagyon messze fekszik, gyér népességű és majdnem járha­tatlan. A jelentés ellenére, amely még meg­erősítésre szorul, a tengerészeti hatósá­gok nem látják még megokoltnak a ku­tatás beszüntetését. Negyvenkét hadihajó, nagyrészt tor­pedórombolók és tengeralattjáró na­szádok, két repülőgép-anyahajó, több tucat repülőgép és 19 kereske­delmi hajó kutat az eltűnt derby­­repülögépek után, amelyek felkutatá­sára ST.IWMI dolláros dijat tűztek ki, rli me-* az óceán átrepü'ésót [mert ha valónak is bizonyul az a hir, I hogy a Miss Dorian megkerült, a másik I eltűnt repülőgépnek a Qolden Eaglc-ntk j még mindig nincs nyoma. A legújabb honolului jelentés szerint a Man-i szigetről érkező legutóbbi jelentések megcáfolják, hogy a Miss Doriant megtalálták. A sziget kormányzójának a közlése sze­­; rint valószínűleg egy halwszlini-i volt az, amit a tengeren a Miss Dorian repülő­­' gépnek néztek. A Times tudósítója jelenti Honolulu­ból, hogy Kiámae eíöít a tengeren egy nszó repülőgépei láttak, amelyet a hullámok beljebb sodortak a : nyílt tengerbe. Azt nem lehetett megállapítani, hogy vannak-e emberek h repülőgépe» és lm?.­mi a repülőgép felírása. Hadászok ino ■­I tak el a tengerre, hog.v a repülőgépet Jci- I vontassák a partra. I Mint Kölnből jelentik, Köln városa és | a Pressa .nemzetközi sajtó kiállítás vs- j zetősége 35.000 márkát utalt ki Kön-1 nccke repülő számára. Péntek este befejeződtek az utolsó j próbarepülések és a Germania szombattól kezdve indu­lásra készen fog állni a start­helyen, hogy mihelyt kedvező időjárási jelenté­sek érkeznek, utrakeihessen az- óceánon át Newyork felé. ; —_______ _________ I Szombaton reggel startolnak újból a zürichi repülőverseny résztvevői Egy jugoszláv repülőszázados már a start éléit megtelte ‘ a versenyutót Zürichből jelentik: Az alpesi tufarepü­­lésre indult gépek pénteken visszatértek a dübendorfi repülőtérre. A verseny zsű­rije a start időpontját szombaton reg­gelre tűzte ki. Nagy feltűnést keltett, hogy Gra-li­­csnik jugoszláv repülő-százados már megtette az előirt utat és a berlini zó­nán keresztül sértetlenül leszállt a dü­bendorfi repülőtéren. A zsűri a jugoszláv pilótának ezt a teljesítményét nem közölte a nyilvános­sággal, amiből arra következtetnek, hogy a zsűri nem ismeri el Grádicsaik szá­zados teljesítményét, mert nem a kijelölt időpontban és mert a zsűri rendelkezé­se ellenére tette meg az utat. A jugo­­szlávokv ezzel szemben ragaszkodnak, hogy az alpesi tara nagydiját ők kapják meg. A rajnai megszálló csapatok csökkentés® A frane’a kormány azt kívánja, kogy Anglia és Belgium is csökkentse a csapa'olt-.létszámát Londonból jelentik: Illetékes angol kö­rökben a legteljesebb tartózkodást tanú­sítják annak a francia válasznak dolgá­ban. amelyet a rajnavidéki szövetséges haderő létszámának csökkentéséről szó­ló angol jegyzékre adtak. A Reuter-irc­­da megbízható helyen mégis arról érte­sül, hogy a francia kormány azt a ja­vaslatot tette, hogy ezidöszerint mint­egy 55.000 főnyi csapatainak létszámát 5000 emberrel apasztja és a francia kor­mány ugyanilyen arányú létszámcsök­kentést vár az angol és a belga kor­mánytól. Rámutatnak arra, hogy a nagyköveti konferencia - annakidején megígérte « német kormánynak, hogy a szövetsége­sek csapatainak létszámát a Rajnavidé­­ken észrevehetően leszállítja. Ez Ígéret nem teljesítése miatt a német kormány gyakran emelt panaszt. Noha a nagykö­veti' értekezlet közlésében nem nyilvá­nul még a hajlandóság, hogy e kérdés felesleges • részletezésébe belemenjen, mégis általában azt hiszik, hogy a szö­vetségesek rajnavidéki csapatainak kö­rülbelül 55.000 főre leendő csökkentése a szövetséges kormányok hozzájáxulá­­sát megkapja,... aminek .nincs semmilyen elvi akadálya. ■- * Leon Daudet Brüsszelben Z orvosi kutatásokkal foglalkozik A francia royaiisic. vezér a rák és tuberkolózis szérumát a karja fe f edezn i Parisból jelentik: Leon Daudet-nek tudvalévőén sikerült Franciaország te­rületéről távozni és most egész családjá- I val és Delest-te 1, az Action Francatse ; igazgatójával, akit tudvalévőén León I Daudet-vai együtt szabadítottak ki a i »király rikkancsai« a párisi Saníé fog­­j házból, Brüsszelben tartózkodik és az I Avenue de l’Yseren lakik. Itt kereste I föl a Daily Mail munkatársa és a fran­­j cia royalisták vezére mosolyogva fo- I gad hí az angol szerkesztőt, j — Hogyan tölti szabadságát Belgium- I ban? — kérdezte a Daily Mail szerkesz­tője. — Nagyszerűen! — válaszolta Daudet, — hiszen most van a vakáció ideje min­! clenki részére, kivéve barátaimat, akik [Franciaországban maradtak és kivé:e I természetesen — tette hozzá gúnyos k.i- S caj kíséretében — a francia kormány tagjait! I — Hát mi akadályozza meg a francia I minisztereket — kérdezte az angol szer­kesztő — hegy szabadságra menjenek? — Arról nem beszélhetek önnek — vi­­j szónozta Daudet. — De kérdem öntől, 'vagon hány miniszter hagyta el Párisi? Azután saját magáról nyilatkozott: — örülök, hogy Belgiumban léhetes j barátaim között és hogy itt olyan kitűnő j vendégszeretetben részesítenek. Kivé\e j az Action Francaise részére napon-'a j Írott politikai cikkeimet, politikával nem ! foglalkozom. Orvosi és irodalmi tanul­mányaim, amelyek részére most meg­van a szükséges nyugalmam, foglalj ik le egész időmet. Remélem, hogy rövid idő múlva az orvosi tudományos világot a rákbetegség és a tuberkulózis terén <jj eredményekkel logom meglepni. 1 Az angol szerkesztőnek arra a kérdé­sére, meddig szándékozik még Belgium­ban maradni, Daudet ezt válaszolta: — Nem tudom önnek megmondani, meddig maradok még itt. A barátaim to­vábbra is örködnek telettem. Kiszabadu­lásom történetét bizonyára jólismeri. .4 kiszabadításomat követő őt hét alatt n inden olyan intézkedésről, amellyel a francia kormány azt célozta, hogy is­mét letartóztasson, nyomban értesültem. \ Franciaországból kivezető összes uta­kat figyelemmel tartotta a rendőrség, amelynek az éberségét csak fokozták az­zal, hogy pénzjutalmat tűztek ki elfog i­­fásomra. Barátaim segítségével azonban, akik mindenütt ottvannak, mégis Belgi­umba jutottam. Ha majd elérkezik az az idő, hogy visszatérjek Franciaország­ba, barátaim meg fogják mondani, hogy \ eszelynélkül megtehetem-c. Most Hol­landiába fogok menni és irodalmi elő­adásokat tartok, el fogok látogatni bi­zonyára Londonba is, ahol sok barátom van. Amidőn junius folyamán letartóztat­tak. éppen egy skóciai túrára készültem, abba az országba, amelyet annyira sze­retek. Ez a túra nem marad el. csak el kellett halasztanom. Daudet végül sajnálkozását fejezte ki, hogy nem nyilatkozhat részletesebben, de annak, aki Belgium vendégbarátságát élvezi, bizonyos kötelezettségei is van­nak a vendéglátóval szemben és ngm akarja különben sem, hogy Belgiumnak az ő ott tartózkodása miatt akármilyen( kellemetlensége legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom