Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-19 / 230. szám
12 OLDAL « ARA 1'/, PiNAR rostarina piacena u gotovomí XXVII!. Évfoíygm. fzifbotiGa, 1927. PÉTITEK, augusztus 19, 230. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség S—19» 8—52, 379. Megjelenik mindennap reggel, ünnep u.'án és hétfőn is. Előfizetési ár ftcgyedívre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Sznbotica Zmai Jovin trg. 3. (Minerva palota) Meddő problémák Genfben ki lehetne tűzetni a fehér zászlót: e pillanatban falai között nem ülésezik egyetlen kongresszus sem. A régi börtönök romantikus szokásaihoz tartozott, hegy kitűztél: falára a fehér lobogót, ha nem őriztek bent egyetlen rabot sem. íj jvan-e vigasztalanabb rab, mint a kongresszusok zöld asztalára fektetett gondolat? 1 Kongresszuson innen s kongreszjszuson túl, ebben a talán csak percekig tartó nyugalmi időben érdemes kicsit összefogni a problémákat, amik a tervek és goneo!atok hamvai alatt parázslanak. ] Mi a leszerelési probléma? Annak a feladatnak elvégzése, hogyan fejleszthetik az egyes államok tengeri haderejüket oly módon, hogy minden más hatalom ezalatt csökkentse hadi erejét? Hogyan lehet a fegyverkezést úgy mérsékelni, hogy minden állam a maga felkészültségének fokozásával védje meg biztonságát? Hogyan vessenek véget a ; fegyverkezésnek olyan módon, hogy j minden hatalomnak megengedjék a , legnagyobb flotta építését. És itt mindjárt hozzátehetjük: le- ; het-e, szabad-e józan észszel eredményt várni op-an icsáíre'ési kongresszustól, melyben tengernagyok és ellentengernagyok a delegátusok? Le’het-e józan észszel azt várni, hogy a hivatásos tengerésztiszt», k i fogják sürgetni a tengeri leszerelést j s fogjak kövételni a maguk — nyugdijbahelyezését? Majd ha a bíróságok megszüntetését a bírák fogják követelni, a föld szétosztását a földbirtokosok, az adóztatás megszüntetését a pénzügyi tisztviselők, a fogtechnikusok szabad és korlátlan prakszisáért ha majd a fogorvosok kezdenek harcot, akkor lehet majd eredményt várni azoktól a leszerelési kongresszusoktól, melyekre hivatásos katonákat küldenek ki a : résztvevő hatalmak. Anglia gazdasági problémái, a Ruhr-megszállás. a német-lengyel ; komplexum mind a szén kríziséből sarjadzott ki. A szén problémája pedig a következő feladatokat tárja egy világgazdasági konferencia elé: Hogyan lehet a széntermelést olyan móden csökkenteni, hogy minden bányatulajdonos több szenet adhasson el, mint amennyit eddig termeit? j Hogyan lehetne a bányászok mun- j kabérének csökkentésével fokozni a ' bányamunkások munkaképességét s I munkájuk eredményességét? Ho- \ gyan történhetnék meg a termelés ; olyan módon való szabályozása, í hogy,a mai munkabérek egy töredé- j kével ötszörennyi munkást lehetne i foglalkoztatni s tizszerennyi szenet húszszor magasabb áron eladni? A világ egyre érezhetőbbé súlyosodé mezőgazdasági problémái pedig a zöld internacionálét a következő kérdésekkel foglalkoztatják, i Hogyan lehet a föld értékét emelni j a földre nehezedő adók csökkentésével? Hogyan lehetne a búzának és i zabnak fogyasztásét fokozni ugyanakkor, amikor a gtpék foglalják el a mezőgazdasági munkás és az igavonó jószágok helyét? Hogyan lehetne a munkabérek leszállításával s a mezőgazdasági munkások kikapcsolásával a munkásság fogyasztóképességét és igényességét emelni? Mindezekre a kérdésekre megfelel Ceal'Jigger, a neves amerikai közgazdász: ez a kánikula eszeveszettségc. Az emberiség történelme most egy világtörténelmi kánikula tébölyitó hatása alá került. A józan a hűvös szemlélet elvesztette minden alapját és minden feltételét. A világ lelkiisirercte megoldhatatlan rejtvényekkel gyötri magát. Eddig a kör négyszögüsitéfével, a perpetuum mellűével és a bölcsek kövének titkává] gyötörték magukat, hol szenvedélyből, hol mulatságból, hol hóbortból az egymás után következő korok divatja és lelkisége szerint. Most világmegváltó problémák léptek a nagy rejtvények sorába. Nemcsak egyes emberek szédülnek bele a rejtvény-fejtés epidémiájába, maga az emberiség is rejtvényekkel bíbelődik. De csak — megoldhatatlan rejtvényekkel. Hibásak a rejtvények s ezért cl sem képzelhető megfejtés. Az elképzelések problémáit a lehetőségek eszközeivel nem lehet im‘g sem közelíteni. Csak egy pár kérüést kell kiragadni a problémák dsungeljéből, hogy a felvillanó értelem világánál meglássuk: vessetek le minden reményt, megfejthetetlenek a kérdések. Nem a feleleteket kell más uta!kon s más eszközökkel keresni: a kérdéseket kell revideálni. Nem kell I foglalkozni, hogy a problémák ho; gyan oldhatók meg. más problémák- 1 kai kell foglalkozni. Az abszurdu- Imok sivatagjáig vonszoltuk már el gyötrődéseinket, hiába szórjuk már i el a gondolatok magvait s hiába öntözünk sivatagot vérrel és verej: lékkel. Nincs más ut: vissza kell íor- i dúlni. Nincs más ut. ínint a'visszafelé I vezető. Él kell érnünk újra oda, ahol I elhagyta az emberiség a realitások : termő vidékét. Addig minden vita, minden tanácskozás és minden kongresszus csak a köldöküket bámuló I fakirok termékeny és teremtő tevékenysége marad. Primo de Rivera lemond a diktatúráról? Spamjolcrszikban hamarosan helyreáll a parlamentáris kormányzat Parisból jelentik: Madridból jelentik a Journalnak, hogy október második felében nagy politikai változások készülnek Spanyolországban. A jelentés szerint Primo de Rivera önként le akar mondani a diktatúráról és kész átmeneti kormányt elismerni, amelynek élére Gabriel Maura. a 'spanyol konzervatívok régi vezéré- ' nek a fia állna. Ez a fordulat azt jelentené, hogy Spanyolország visszatérne a parmentáris kormányzáshoz a diktatúra hosszú évei után. Marinkovies külügyminiszter nem tartja fontosnak Rothermere lord akcióját Á külügyminiszter meiíáílaipitja, hogy a magyar kormány nagyon óvatos álláspontot fogtál el ebben az ügyben — Marinkovics Voja kijelentette, hogy nem merült fel uj momentum a jugoszláv-bolgár viszonyban A külügyminiszter bledi nyilatkozatai Beogradból jelentik: Dr. Marinkovics Voja külügyminiszter, mielőtt Blédböl elutazott, jogadta az újságírókat, akiknek nyilatkozott a jugoszlá v-o!ász és a jugoszláv-német viszonyról, továbbá a Rothermere akcióról. A külügyminiszter először a Pravda munkatársának nyilatkozott és a jugoszláv-oiasz viszonyra vonatkozólag kijelentette, hogy a helyzet teljesen normáüs és a vá- Irsztás’k után folytatják a tárgyalásokat, hogy a még vitás kérdéseket rendezzék. — Mikor írják alá a jugoszláv-német kereskedelmi szerződést? — kérdezte az újságíró. — A szerződés kész — felelte Marinkevies — de addig nem adhatok berlini delegácíónbtnk megbízást a szerződés aláírására. f.irlg a kereskedelemügyi miniszter véleményt nem nyilvánít a szerződésre vonatkozólag. A Népszövetség őszi ülésszakára nézve a külügyminiszter kijelentette, hogy az ülés programján nem szerepelnek Jugoszláviát érintő ügyek és reméli, hogy nem is lesz rá szükség. A »Pravda« munkatársa ezután megkérdezte a külügyminisztert, hogy mi a véleménye lord Rothermere revíziós akciójáról? — Nincs komoly alapja — mondotta Marinkovics — lord Rothermere gazdag ember és több lapnak a vezére, de akciója semmit sem jelent. Neki Angliában semmi befolyása sincs és csak Magyarországon kísérik figyelemmel Rothermere akcióját, ami érthető is. Mi tudtunk a Magyarországon uralkodó ilyen hangulatról, ami most ezáltal csak bebizonyosodott. I.ord Rothermere akciójának azonban ott is csak egyes körök tulajdonítanak fontosságot, mig maga a magyar kormány nagyon óvatos álláspontot foglal el ebben az ügyben. Marinkovics külügyminiszter ezután több újságírót fogadott és közölte velük, bogi- kölcsönös jegyzékváltás utján rendezték a jugoszláviai román kisebbségi iskolák ügyét. Az újságírók kérdésére a külügyminiszter nyilatkozott Radicsnak Petrovaradinban a jugoszlávbolgár egyesülésről tett kijelentésére és azt mondta, hogy erről semmit sem tud és a jugoszláv-bolgár diplomáciai viszonyban nem merült fel uj momentum. Az újságírók ekkor közölték a külügyminiszterrel, hogy a zagrebi lapok i:j albániai Gyuraskovics-aif érről írnak. — Semmit se tudok újabb afférról — felelte a külügyminiszter — különben is előbb látnunk kell. hogy alattvalónkat érte-e sérelem és csak azíán lépünk közbe. — Összeállitották-e a genfi jugoszláv delegációt és igaz-e, hogy Radics István is megy? — kérdezték az újságírók, amire Marinkovics külügyminiszter a következőket' mondotta: — Az bizonyos, hogy én elmegyek Genf be, egyébként a delegációt még nem állították össze. Ami Radicsot illeti, lehet, hogy elmegy, de nem mint a delegáció tagja. Úgy nem fog menni — Azt mondják, hogy a miniszter ur uj választási törvénytervezetet dolgozott ki? — Igen, még öt év előtt kidolgoztam egy választási törvénytervezetet és remélem, hogy ezt most el is fogadják. Lehetővé kell tenni a választóknak, hogy arra szavazzanak, akire akarnak, mert a választók sokszor pártjuk keretein belül sem kívánnak egyes személyekre szavazni. A választásoknál két í< ntos tényező van: a személy és a program. Sokszor előfordul, hogy a program miatt a választó feláldozza a személyt és fordítva, a személy kedvéért a programját Módot kell találni, hogy ez ne történjen meg. A kormány helyzetére és Korosecnek a kormánybalépésére nézve a külügyminiszter azt mondotta, hogy a kormány helyzete jó, Korosec kormányfíalépését helyesnek találja — minden egyéb pedig a választások eredményétől függ. Dr. Marinkovics Voja Bledhől Bohinyszka Bistricán keresztül visszatért Beogradba, ahová csütörtökön reggel érkezett meg, r
