Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-19 / 230. szám

12 OLDAL « ARA 1'/, PiNAR rostarina piacena u gotovomí XXVII!. Évfoíygm. fzifbotiGa, 1927. PÉTITEK, augusztus 19, 230. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség S—19» 8—52, 379. Megjelenik mindennap reggel, ünnep u.'án és hétfőn is. Előfizetési ár ftcgyedívre 165 din. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Sznbotica Zmai Jovin trg. 3. (Minerva palota) Meddő problémák Genfben ki lehetne tűzetni a fehér zászlót: e pillanatban falai között nem ülésezik egyetlen kongresszus sem. A régi börtönök romantikus szokásaihoz tartozott, hegy kitűztél: falára a fehér lobogót, ha nem őriz­tek bent egyetlen rabot sem. íj jvan-e vigasztalanabb rab, mint a kongresszusok zöld asztalára fekte­tett gondolat? 1 Kongresszuson innen s kongresz­­jszuson túl, ebben a talán csak per­cekig tartó nyugalmi időben érde­mes kicsit összefogni a problémákat, amik a tervek és goneo!atok hamvai alatt parázslanak. ] Mi a leszerelési probléma? Annak a feladatnak elvégzése, hogyan fej­leszthetik az egyes államok tengeri haderejüket oly módon, hogy min­den más hatalom ezalatt csökkentse hadi erejét? Hogyan lehet a fegy­verkezést úgy mérsékelni, hogy minden állam a maga felkészültsé­gének fokozásával védje meg biz­tonságát? Hogyan vessenek véget a ; fegyverkezésnek olyan módon, hogy j minden hatalomnak megengedjék a , legnagyobb flotta építését. És itt mindjárt hozzátehetjük: le- ; het-e, szabad-e józan észszel ered­ményt várni op-an icsáíre'ési kon­gresszustól, melyben tengernagyok és ellentengernagyok a delegátusok? Le’het-e józan észszel azt várni, hogy a hivatásos tengerésztiszt», k i fogják sürgetni a tengeri leszerelést j s fogjak kövételni a maguk — nyug­­dijbahelyezését? Majd ha a bírósá­gok megszüntetését a bírák fogják követelni, a föld szétosztását a föld­­birtokosok, az adóztatás megszünte­tését a pénzügyi tisztviselők, a fog­­technikusok szabad és korlátlan prakszisáért ha majd a fogorvosok kezdenek harcot, akkor lehet majd eredményt várni azoktól a leszere­lési kongresszusoktól, melyekre hi­vatásos katonákat küldenek ki a : résztvevő hatalmak. Anglia gazdasági problémái, a Ruhr-megszállás. a német-lengyel ; komplexum mind a szén kríziséből sarjadzott ki. A szén problémája pe­dig a következő feladatokat tárja egy világgazdasági konferencia elé: Hogyan lehet a széntermelést olyan móden csökkenteni, hogy minden bányatulajdonos több szenet adhas­son el, mint amennyit eddig termeit? j Hogyan lehetne a bányászok mun- j kabérének csökkentésével fokozni a ' bányamunkások munkaképességét s I munkájuk eredményességét? Ho- \ gyan történhetnék meg a termelés ; olyan módon való szabályozása, í hogy,a mai munkabérek egy töredé- j kével ötszörennyi munkást lehetne i foglalkoztatni s tizszerennyi szenet húszszor magasabb áron eladni? A világ egyre érezhetőbbé súlyo­sodé mezőgazdasági problémái pe­dig a zöld internacionálét a követ­kező kérdésekkel foglalkoztatják, i Hogyan lehet a föld értékét emelni j a földre nehezedő adók csökkenté­sével? Hogyan lehetne a búzának és i zabnak fogyasztásét fokozni ugyan­akkor, amikor a gtpék foglalják el a mezőgazdasági munkás és az iga­vonó jószágok helyét? Hogyan le­hetne a munkabérek leszállításával s a mezőgazdasági munkások kikap­csolásával a munkásság fogyasztó­­képességét és igényességét emelni? Mindezekre a kérdésekre megfe­lel Ceal'Jigger, a neves amerikai közgazdász: ez a kánikula eszeve­­szettségc. Az emberiség történelme most egy világtörténelmi kánikula tébölyitó hatása alá került. A józan a hűvös szemlélet elvesztette min­den alapját és minden feltételét. A világ lelkiisirercte megoldhatatlan rejtvényekkel gyötri magát. Eddig a kör négyszögüsitéfével, a perpe­tuum mellűével és a bölcsek kövének titkává] gyötörték magukat, hol szenvedélyből, hol mulatságból, hol hóbortból az egymás után következő korok divatja és lelkisége szerint. Most világmegváltó problémák lép­tek a nagy rejtvények sorába. Nem­csak egyes emberek szédülnek bele a rejtvény-fejtés epidémiájába, ma­ga az emberiség is rejtvényekkel bíbelődik. De csak — megoldhatat­lan rejtvényekkel. Hibásak a rejtvé­nyek s ezért cl sem képzelhető meg­fejtés. Az elképzelések problémáit a lehetőségek eszközeivel nem lehet im‘g sem közelíteni. Csak egy pár kérüést kell kira­gadni a problémák dsungeljéből, hogy a felvillanó értelem világánál meglássuk: vessetek le minden re­ményt, megfejthetetlenek a kérdé­sek. Nem a feleleteket kell más uta­!kon s más eszközökkel keresni: a kérdéseket kell revideálni. Nem kell I foglalkozni, hogy a problémák ho­­; gyan oldhatók meg. más problémák- 1 kai kell foglalkozni. Az abszurdu- Imok sivatagjáig vonszoltuk már el gyötrődéseinket, hiába szórjuk már i el a gondolatok magvait s hiába ön­tözünk sivatagot vérrel és verej­­: lékkel. Nincs más ut: vissza kell íor- i dúlni. Nincs más ut. ínint a'visszafelé I vezető. Él kell érnünk újra oda, ahol I elhagyta az emberiség a realitások : termő vidékét. Addig minden vita, minden tanácskozás és minden kon­gresszus csak a köldöküket bámuló I fakirok termékeny és teremtő tevé­kenysége marad. Primo de Rivera lemond a diktatúráról? Spamjolcrszikban hamarosan helyreáll a parlamentáris kormányzat Parisból jelentik: Madridból jelen­tik a Journalnak, hogy október má­sodik felében nagy politikai változá­sok készülnek Spanyolországban. A jelentés szerint Primo de Rivera önként le akar mondani a diktatúráról és kész átmeneti kormányt elismerni, amelynek élére Gabriel Maura. a 'spanyol konzervatívok régi vezéré- ' nek a fia állna. Ez a fordulat azt je­lentené, hogy Spanyolország visszatérne a par­­mentáris kormányzáshoz a diktatúra hosszú évei után. Marinkovies külügyminiszter nem tartja fon­tosnak Rothermere lord akcióját Á külügyminiszter meiíáílaipitja, hogy a magyar kormány nagyon óvatos ál­láspontot fogtál el ebben az ügyben — Marinkovics Voja kijelentette, hogy nem merült fel uj momentum a jugoszláv-bolgár viszonyban A külügyminiszter bledi nyilatkozatai Beogradból jelentik: Dr. Marinkovics Voja külügyminiszter, mielőtt Blédböl elutazott, jogadta az újságírókat, akik­nek nyilatkozott a jugoszlá v-o!ász és a jugoszláv-német viszonyról, továbbá a Rothermere akcióról. A külügyminiszter először a Pravda munkatársának nyilat­kozott és a jugoszláv-oiasz viszonyra vonatkozólag kijelentette, hogy a helyzet teljesen normáüs és a vá- Irsztás’k után folytatják a tárgyalá­sokat, hogy a még vitás kérdéseket rendezzék. — Mikor írják alá a jugoszláv-német kereskedelmi szerződést? — kérdezte az újságíró. — A szerződés kész — felelte Marin­­kevies — de addig nem adhatok berlini delegá­cíónbtnk megbízást a szerződés alá­írására. f.irlg a kereskedelemügyi mi­niszter véleményt nem nyilvánít a szerződésre vonatkozólag. A Népszövetség őszi ülésszakára nézve a külügyminiszter kijelentette, hogy az ülés programján nem szerepelnek Jugo­szláviát érintő ügyek és reméli, hogy nem is lesz rá szükség. A »Pravda« munkatársa ezután meg­kérdezte a külügyminisztert, hogy mi a véleménye lord Rothermere revíziós ak­ciójáról? — Nincs komoly alapja — mondotta Marinkovics — lord Rothermere gaz­dag ember és több lapnak a vezére, de akciója semmit sem jelent. Neki Angliá­ban semmi befolyása sincs és csak Magyarországon kísérik figye­lemmel Rothermere akcióját, ami ért­hető is. Mi tudtunk a Magyarországon uralkodó ilyen hangulatról, ami most ezáltal csak bebizonyosodott. I.ord Rothermere ak­ciójának azonban ott is csak egyes kö­rök tulajdonítanak fontosságot, mig maga a magyar kormány nagyon óvatos álláspontot foglal el ebben az ügyben. Marinkovics külügyminiszter ezután több újságírót fogadott és közölte ve­lük, bogi- kölcsönös jegyzékváltás utján rendezték a jugoszláviai román kisebb­ségi iskolák ügyét. Az újságírók kér­désére a külügyminiszter nyilatkozott Radicsnak Petrovaradinban a jugoszláv­­bolgár egyesülésről tett kijelentésére és azt mondta, hogy erről semmit sem tud és a jugoszláv-bolgár diplomáciai vi­szonyban nem merült fel uj momen­tum. Az újságírók ekkor közölték a kül­ügyminiszterrel, hogy a zagrebi lapok i:j albániai Gyuraskovics-aif érről ír­nak. — Semmit se tudok újabb afférról — felelte a külügyminiszter — különben is előbb látnunk kell. hogy alattvalónkat érte-e sérelem és csak azíán lépünk közbe. — Összeállitották-e a genfi jugoszláv delegációt és igaz-e, hogy Radics Ist­ván is megy? — kérdezték az újságírók, amire Marinkovics külügyminiszter a következőket' mondotta: — Az bizonyos, hogy én elmegyek Genf be, egyébként a delegációt még nem állították össze. Ami Radicsot illeti, le­het, hogy elmegy, de nem mint a dele­gáció tagja. Úgy nem fog menni — Azt mondják, hogy a miniszter ur uj választási törvénytervezetet dolgo­zott ki? — Igen, még öt év előtt kidolgoztam egy választási törvénytervezetet és re­mélem, hogy ezt most el is fogadják. Lehetővé kell tenni a választóknak, hogy arra szavazzanak, akire akarnak, mert a választók sokszor pártjuk kere­tein belül sem kívánnak egyes szemé­lyekre szavazni. A választásoknál két í< ntos tényező van: a személy és a prog­ram. Sokszor előfordul, hogy a program miatt a választó feláldozza a személyt és fordítva, a személy kedvéért a prog­ramját Módot kell találni, hogy ez ne történjen meg. A kormány helyzetére és Korosecnek a kormánybalépésére nézve a külügy­miniszter azt mondotta, hogy a kormány helyzete jó, Korosec kor­­mányfíalépését helyesnek találja — minden egyéb pedig a választások eredményétől függ. Dr. Marinkovics Voja Bledhől Bohiny­­szka Bistricán keresztül visszatért Beo­­gradba, ahová csütörtökön reggel érke­zett meg, r

Next

/
Oldalképek
Tartalom