Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-17 / 228. szám

927 augusztus 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal TŐZSDE Zürich, rúg. 16. Becgrad 9.13, Paris 20.33, London 25.21 egynyolcad, New­­york .518.75. Brüsszel 72.18, Milánó 28.2375, Amszterdam 207.875, Berlin 123.28. Becs 73.075, Szófia 3.745, Prága 15.3?, Varsó 58, Budapest 90.55, Buka­rest 3.215. Szcnobori tőzsde. Aug. 16. Uj búza: Bácska vasút 302.50—305. U.i rozs: Bács­ka vasút 270 —275. Uj zab: Bácska vas­út 205 207.50. Uj Árpa: Takarmányi ( I—62 kgr. 235—240. takarmányi 63—64 kgr. 2 1 - 230. tavaszi 65—66 kgr. 275— 280. Tengeri: Bácska vasút 212.50—215. IOrzt: (gg. 440—460. Og. 440—460. 2-cs 410—430. 5-ös 380—400. 6-os 340—360. 7-cs TC'C—310. 8-as 200—210. Korpa: 1SC—185 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom: 189 vagon. Ncviszadi terménytőzsde. Alig. 16. Bú­za: bácskai 79 kilós, 2%-os Tisza hajó 305 dinár, bácskai 78—79 kilós 297.50— 3CC dinár, szeretni 78 kilós 2%-os 295— 297.50 dinár. Árpa: Bácskai 66 kilós 265—270 dinár, szerémi 66 k;!ós 260— 265 dinár. Zcb: Bácskai 20^0—210 di­nár, szerémi, paritás IncÜja. reláció Beo­grad 212.50—.215 dinár. Kukorica: Bács­kai 215—217.50 dinár, szerémi, paritás Indija 217.50—220 dinár. Liszt: Og. bácskai 445—447.50 dinár, Og. bánáti 435—440 dinár. Kettős számú bácskai 420—425 dinár, ötös számú bácskai 390— 395 dinár, hatos számú bácskai 340—345 dinár, hetes számú bácskai 280—285 di­nár. Korpa: Szlavóniai jutazsákokban 190—195 dinár, szerbiai jutazsákokban 185 dinár, bácskai jutazsákokban 192.50 —195 dinár, irányzat: nyugodt. Forga­lom 34 vagon búza, 5 vagon zab. 20 va­gon kukorica. 11 vagon liszt, 7 vagon korpa, összesen 77 vagon. Budapesti gabonatőzsde. Aug. 16. A gabonatőzsdén a csekély árukínálat és újabb exportkereslet nagy áremelkedést eredményezett,, A készárupiacon a búza 20—30, a ;rozs 35—40, a tewjgrj. és zab 25 fillérrel emelkedett, a határidőpiacon ! még nagyobb a drágulás, a márciusi rizs ] 60. az októberi 70 fillérrel emelkedett, 1 mig a búzánál 40—50 filléres volt az I I emelkedés. Hivatalos árfolyamok pengő- j I értékben a liatáridöpiacon: Búza ok- I tóberre 31.10—31.34, zárlat 31.34—31.36, I márciusra 33.50—33.88, zárlat 33.86— 133.88, rozs októberre 27.58—28, zárlat j 28.2S.C2, márciusra 29.08—29.56. zárlat j 29.46—29.48. A I.észárupiacon: Búza 130.10—31.50, rozs 27.60—28, árpa 24—25, ; sörárpa 22.50—33, tengeri 24.75—25. zab j 2'0.5C—21.50, repce 44—45., korpa 18.25— j 18.75. Budapesti áilatvásár. Aug. 16. A vágó- i marhavásárra 406 állatot hajtottak fel. ! Árak kilórkint: Ökör legjobb 100—120, í kivételesen 124 fillér, közepes 84—96, j gyenge 56—80, bika legjobb 110—124, j kivételesen 132, közepes 102—114, gyen- 1 ge 80—98. bivaly 70—82, tehén legjobb ICO—116, kivételesen 124, közepe-. 82— j 102, gyenge 56—80. kicsontozni való I marha -40—56. növendékmarha 80—104 j fillér. A sertésvásárra 1200 sertést haj­ítottak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Könnyű sertés 1.46—1.56, közepes 1.56— 1.64. nehéz 1.64—1.68 pengő. Budapesti értéktőzsde. Augusztus 16. Magyar Hitel 97. Osztrák Hitel 53, Ke­reskedelmi Bank 136.9, Magyar Cukor 242. Georgia 23.5, Rimamurányi 135. Salgó 86.8. Kőszén 793. Bródi vagon 4. ! BeoCsini Cement 276, Nasici 194, Ganz Danubius 229. Ganz Villamos 198. Ros­­kányi 14. Athenaeum 31.5. Nova 48.25, Levante 28.8. Pesti Hazai 254. Irányzat ingadozó. VizáalíH A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai ál­lása a következő: Duna: Bezdán 290 í (—4), Apatin 355 (—10), Bőgőjévé 350 (—7). Vukevár 292 (—6), Palánka 272 (—6), Növi szád 266 (—;6). Zernun 14S (—2), Pancsevó 120 (—2). Szmederevó 230 (—1), Orsava 178 (—1). Dráva: Oszijek 144 (0). Száva: Mitrovica 63 (—^4), Beograd 76 (—2). Tisza: Becsei 20 (--1), Titel 216 (—4). Dl AYVMC 3 biat tei!ćr *380,1 DI-UaYÍK ELI DA CREME DE fH CHAQUE HEUEE különösen a déli találkozásnál a reggeli órák erős elfoglaltsága után is. A szél és időjárás behatásai elől megóvja a bőrt és megőrzi annak aiabástromszerü matt színét. N em fényes, nem zsíroz, nem tapad. Nem látszik meg, de mindig hatásos. A nap minden órájában hasz­nálható,- — számtalan megcsodáir arcbőrnek ez a krém a titka. E 1 i cl a Creme de C h a q u € H c u r c A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉXYE ^ Irta: NUSXS BRANISZLAV Fordítotté: CSUKA Z0LTÁ'' — Lehetetlen! — csikorogta a fogai közölt a tanár. — De — mosolygott kokettül ismét Szófia asszony és közelebb hajolt a zenetanárhoz — az én ked­vemért ... —- Az Ön kedvéért?... Hát jó, de mit tetszik kí­vánni? — Ne álldogáljunk itt. menjünk le a Lomina-uc­­cán és ott éppen a pénzügyminisztérium parkjába érünk. Kísérjen el oda. olyan kellemes hiis levegő van ott. nincs annyi ember, egészen nyugodtan be­szélgethetünk. A zenetanár nagyot fújt., letörölte homlokáról a verejtéket, miközben egy pillantást vetett Nedeljka­­vics Színia ablakára és észrevette Szima urat, amint kétségbeesett grimaszokat vágott. Útközben igen kedv s párbeszéd folyt le. amibő! szegény zenetanár ncir. sok szót hallott, mert nagyon elfáradt a keze. Minél tovább haladtak, annál inkább el­zsibbadt a keze és majd meghalt az ijedtségtől, ami­­ki.-r érezte hogy Nedeljkó fészkelődül kezd. Elgondolhatjuk, hogy érezte magát, mikor Szófia asszony többek között igv szólt: — Ez az übe'cl'r.er nem jól áll Önnek! — Tudom. — Visz valamit talán? — Igen, íudom. — De az istenért, miért nem fogad hordárt? Hordárt?... Nem, nem, az lehetetlen... ezt sen­kire sem bízhatom. — De hát mi az? — Micsoda? — kérdezte a tanár és a hideg verej­ték kiütött a homlokán. —• Ez, amit az übereilter alatt visz. — Amit itt viszek? ... az tulajdonképen... hogy is mondjam ... ez a hangszer... — Hangszer? — Igen — felelte határozottan a tanár, mert úgy gondolta, hogy nagyon helyes választ adott. — Most vásárolta? — Igen, most! — Minden bizonnyal a próbára viszi? — Igen. a próbára viszem, de... tetszik látni, mi­lyen meleg van... — tette hozzá gyorsan a tanár mintha eszébe jutott volna, hogyan keil más útra te­relni a beszélgetést. Közben a parkhoz értek és leültek, egy padra, mire a zenetanár fellélegzett, gondolván, hogy most kipihen­ted a kezét. De ebben a pillanatban, bár eddig úgy hall­gatott, mintha néma Sett volna, megszólalt Nedeljkó. mint valami birka. Szófia asszony összerezzent, a sze­rencsétlen tanár pedig elrévedezett a tekintetévei jobb­ra és balra, mint a gyerek, akit lopáson kaptak. — Talán harmonika van -a kabát alatt? — Igen . . . harmonika — felelte a tanár, lelke fe­nekéig megrendültén, előre érezve, hogy Nedeljkó nem marad meg c'ső megnyilatkozásánál. Egyik pillanatban r.rra gondolt, hogy elmenekül, mint ahogy a tolvajok, szoktak a csendőr elöl, vagy -ahogy azt az adósok te­szik, mikor meglátják a hitelezőjüket. Ez merész és dftüitő jelentőségű elhatározás volt,.de nem maradt más választása. Es Csakugyan, épen egy hosszú frázis közepénél, a mellyel Szófia asszony szerelmét akarta megváltani, a tanár összeszedte minden erejét és futásnak eredt. Ki­­rohant a parkból, át néhány uccán, egész a felsőbb leány iskoláig, ahol végre meglassította kissé a lépteit De amig itt előre sietett, egy tir loholt utána és torka­­sza-kadtából kiabált: —- Álljon meg, álljon meg! A szegény tanár első pillanatban azt hitte, hogy valami féltékeny nyugdíjassal van dolga, amilyen a pénzügyminisztérium parkjában rengeteg üldögél, de aztán az üldözője hangjában megismerte Jóca szabót aki nagyon rossz szabású ruhákat készit ugyan, de van egy igen jó szabású sógornője, akinek a zenetanár há­zassági ígéretek hangoztatása mellet: már többször sze­reimet vallott és viszont igy aztán megállt és megvárta leendő sógorát. — De liát várjon, elvesztett egy cédulát! — Cédulát? — kérdezte rémülten a zenetanár. — Igen — mondotta a szabó, itt van, ezt! — Adja ide, drága Jóvó ur! — Hogyan? Hogy odaadjam? — Hát persze, hogy odaadom, de először egy kis felvilágosítást kérnék teendő sógor uram! Ezeket a szavakat »leendő sógor uram« a szabó határozottan ejtette ki, mintha ollóval szabta volna ki őket. Egyébként a szabónak teljes joga volt, hogy eb-' Fen az ügyben határozott: n viselkedjék. A tanár már hét hónap előtt megígérte felesége nővérének, hogy el­veszi és erre a számlára igen kellemes és jói elkészített vacsorákat fogyasztott el a szabónál. A szabó, termé­szetesen már néhányszor követelte a végleges választ, mikor is kéri meg a leányt, de a tanár mindig kibújt a felelettel. így tehát Jóvá urnák jól jött ez a cédula, a melyet a tanár m íutásközben elvesztett és amely nem volt tnás, mint amit kevéssel előbb Nedeljkó ruhái közé dugtak a már ismert .szöveggel. El lehet képzelni, hogy érezte magát a tanár, ami­kor a szabó kezében észrevette ?. fatális cédulát, ame­lyet saját kezével irt meg. — Tehát, micsoda ez — kérdezte a szabó, olyan hangnemben, amilyent akkor használ, mikor az adósá­val beszél, aki mégnem fizette ki a tavalyi télikabátját — Cédulácska — felelte a zenetanár színlelt nyu­galommal. — fis az Ön kezeirásávalr — Nem. — Mi az, hogy nem, ugyanaz a kézírás, amellyel 4 sógornőmnek a szerelmes leveleket szokta inti. — Hát jó — mondotta a tanár, maga sein tudva hogy mit is mondjon. — fis kié ez a gverek, akit a cédulán megemlít az a szegény asszony? — Nem tudom! — De tudom én! — kiáltotta a szabó. — Most az­tán világos, hogy mi-ért halogatta folyton a leánykérést! Itt a cédulája és legyen szives, többé a lábát az én há zamba be ne tegye! Tekintsen mindent megszűntnek! Ezekkel a szavakkal a szabó átadta a cédulát, meg­fordult és hatalmas léptekkel eltávozott, mint ahogy a generálisok szoktak eltávozni katonáik elöl, minekutána megdicsérték, vágj' leszidták őket. A zenetanár tiszta Urai tenorján hiába kiáltotta utána, »Jócó ur! Jócó ur!« — a szabó meg sem for­dult, hanem büszkén és győzedelmes léptekkel ment előre. A zenetanár nagyot fújt és öklével megszorította Nedeljkót, aki intrikáival ime rövid idő alatt már a má­sodik szerelmét zúzza széjjel, azután befordult a Bal kán-uccába és megindult Nedeljkovics Színia ur háza felé és tekintet nélkül arra, hogy az uccán két-három szakácsnő is járt, a kapu előtt leeresztette a gyerekei ő maga pedig ment tovább, nem nézve se jobbra, if balra. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom