Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-17 / 228. szám

12 OLDAL * ARA V/z DINAR ACSMEGYEI Pošfarina plaćenn u gotoríxn! XXVIII. évfolyam. Szubotlca, 1827. SZERDA, augusztus 17. 228. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52, 379. _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és kőnyvosztálv, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep ulún és hétfőn is. Flöiizeíési ár negyedévre 165 dut Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) Iskolapolitika Nagyon megértjük, ha a sztari­­becseiek nem tudnak belenyugodni -_a—közoktatásügyi miniszter válaszá­ba s ha uj mozgalom megindítását tervezik a gimnáziumuk kifejleszté­se érdekében. Ha most nem ígérték meg a főgimnáziumot, akkor való­ban kevés remény van arra, hogy j megadják. Ha a kormány álláspont­ja csupán az eléje terjesztett kérdés- J re vonatkoznék, nem lehetne elvi! tanulságokat vonni a kérelmet visz- | szautasitó válaszból. Az a kormány­­program azonban, mely ötven gim­názium megszüntetését tűzi ki fel­adatul, aligha elégítheti ki a kultúra híveit, ha nem hallják, hogy a köz­­oktatásügyi kormányzat milyen iskolákkal, miiven ui iskolatípusok­kal és milyen egyéb kulturszerveze­­tekkei akarja helyettesíteni a halálra i it§lt gimnáziumokat. Semmi esetre sem lehet helyesel- j ni azt az elhatározást, mely ötven; főgimnáziumnak meg akarja szün- : tetni négy felsőbb osztályát s a régi terminológia szerint ötven nyolc osztályos főgimnáziumot ötven négy osztályos algimnáziummá kiván visz­­szaíejleszteni. Ahogy mi látjuk, a gimnázium, mint iskolatípus kezdi egész Európában elveszteni régi te-, kimélyét, mely tabuként állt min­den reformtörekvés e'é. A világba- i ború élettapasztalatai a kulturhistó- j riai fejlődés nyomán évszázados j távolságra sodorták el egymástól a ; mai életet s a mai iskolát. Ki tanul- i ja ma az iskolában azt. amire sziik- ■ sége volna s amire szüksége lenne? Ki szerez az iskolában olyan tudást, ] amire az éle.ben támaszkodhatik s j amire ráépítheti tapasztalatainak és j szemlélődésének tanulságait? A vi­lágháború előtt ébredező szabad gon- j dolkodás az iskolák akkori .ipusai-; ban az uralmon lévők védekezési eszközét látta a tudomány terjesz- i tésének s az ismeretek kibővülésé­nek — fenyegetésével szemben. Aki­nek haíhma van a katonai pályára, az elmegy katonának.- akinek fogé­konysága van az orvosi pálya iránt, az elmegy orvosnak, akinek tehet­sége van a zenéhez, abból muzsikus lesz, akinek azonban semmi iránt nincs hajlandósága, semmi iránt nincs fogékonysága, az elmegy ta­nárnak. vallja William Clissold is, a konzervatív forradalmár. Nem szeretnénk a vitát kiszélesíteni s be­levonni az iskolák rendeltetése és céljai felől vallott meggyőződések feletti igazságtevést, de ha valóban uralmi eszköz az iskola, mai forrná­­jábán s mai lén vegében még ennek a politikai feladatának sem tud ele­get tenni. Mit segít azonban az a reform, mely ötven gimnáziumról le akarja j bontani a négy felső osztályt. A, nyolc osztályú gimnázium sem ad , úgynevezett általános műveltséget s nem adja az elemi ismereteket sem a gyakorlati élet felől, sem pedig nem ad alapot a tudományos pá­lyákhoz. Annyit azonban mégis le- j hetövé tesz, hogy egyetemi tanul­mányait megkezdheti az, aki az érett­ségi papirbizonyitványát megszerez­te. De mit ad a négy osztályú gim­názium? Sem a szükséges ismere­teket nem közvetíti, sem a gyakor­lati pályára nem készít elő. sem nem kvalifikál semmire sem. A zongo­rát — mondották valamikor — azért találták ki, hogy a leányok eltölt­­hessék valamivel az iskola és a férj­­hezmenés közti időt. Ezek az algim­náziumok pedig csak arra lesznek jók, hogy a gyermekek eltöltsék va­lahol az időt a tiz és tizennégy éves koruk között. Azt megértenénk, sőt helyesel­nénk is, ha a közoktatásügyi kor­mányzat teljes iskolareformmal jön­ne, mely azon alapulna, hogy az is­kolák mai rendszere, melynek alap­jai még az úgynevezett Bach-kor­­szakban alakultak ki, nem felel meg az ország sem gazdasági, sem kul­turális szükségletének. Az ellen sem lehetne kifogást emelni, ha a kor­mányzat olyan uj iskolatípust al­kotna meg, mely a mai ember s a mai ország komolyan felfogott és komolyan átérzett szükségleteihez volna méretezve s megfelelne azok­nak a követelményeknek is, miket gazdasági, kulturális, nemzeti és szociális szempontból lehet a közép­iskolákkal szemben támasztani. De a négy gimnáziumok negyed-mű­veltsége, az intézményileg kite­nyésztett félbemaradottságok nem fogják szolgálni az ország kulturá­lis érdekeit és gazdasági törek­véseit. A német pilóták másodszor is megkísérlik az óceán átrepülését Az Európa sérülései olyan suyosak, hogy hamarosan nem vállalkozhatik az útra — Rísz j ccs es EcSzard az Északi Tenger fö.ött sürü ködbe jutottak — Az Európa mo­or jának a sebess ig-’i nem lehetett csökkenteni és az a veszedelem fenyegette, hogy dö előtt elfogy a repü ö ép benzinkészlete — A Bremen pilótáinak helyzete az or­kánban menthetetlernzk látszott - Óriási csalódást keltett a repülők visszatérése Mihelyt az Európa tsstvérgépe elkészül, startolnak Rlszticsék Dessaubói jelentik: Az Európa és a Bremen váratlan visszatérése óriási csa­lódást kelteit egész Németországban, azonban í> német repülőgépek újból neki iog­­n k vágni r.z óceánnak, mihelyt az orkán bcs'i,J,esetik cs az Időjárás kedvező 'tsz. illetve mihelyt az Európa tcstvér*épc elkészül s start­ra, riert az En.ópa sérülései olyan súlyosak, hogy hamarosan nem vál­­ialkozhatik az útra. ! A pilóták égnek a vágytól, hogy meg­­! mutassák, mire képesek és Junkers ta­­j nár sietteti az előkészületeket az uj I starthoz, amelyet most már becsületbeli ■ "lógnak tekint. Az Európa azonban ki­­í esik a versenyből és helyette teljesen I hasonló uj gép fog a Bremcnnel start- I hoz állni. íz Európa küzdelme a köddel es a gép motorjával Risztics és Ed zárd, az Europa pilótái eszállásuk után elmondották, hogy rögtön Fre ien utón sárii iei.o- és küdtciregbe jutottak, amely í z egész tengerpartot teljesen elborított«:, tz Északi tenger felett olyan sürü volt 1 köd. hogy a pilóták még a szemük elé ártott kezüket sem látták. A főok, amely miatt a pilóták elhatá­­■zták. hogy okvetlen visszafordulnak, íz a tény volt, hogy az Európa motorjának sebességét eddig ismeretlen okból nem lehetett cs "kkenteni. A m 1 : olyan gyorsan működött, hegy pz a veszedelem fe­nyegetett, hogy a benzinkészlet jö­vel e'öhb log elfogyni, semmint a repülőgép Amerikába érkezne és így benzinhiány miatt a nyílt cceánon kell leszállnia. Mindezeket fontolóra véve, tért visz­­sza az Európa Brémába. Szakadó eső- és olyan zivatarban szállt le a gép, amilyenre már évek óta nem volt példa. Mielőtt az Európa földet ért volna, falával érintette a talajt, és egy kert kerítését is a földre döntöt­te. Risztics és Edzár a balsiker mellett is elég jókedvnek. Bremen pilótái a viharban nem tudták hol vannak A Bremen visszatérése a dcssaui re­­ülőtéren nagy meglepetést keltett. Jun­­err. tanár és mérnökei hétfőn délelölt agyon aggódtak, mert az időjárási je­­mtések hírül hozták, hogy az Atlanti eeán fölött óriási erősségű szélvihar iihöng. A repülőtér és a Jnnkers-mii­­ck telefonjai egv perc-e se pihentek, az rdeklődők ezrei tudakozódtak, hogy mi ir a Bremenről. Egyszerre csak a des­­aui repülőtér felett erős motorzugás allatszott és a repülőállomás műszaki mberei elképedve vették észre, hogy a remén tért v'ssza. A leszállás után a repülök elbeszélték, ngy- Eremen borzalmas orkánba jut tt, ; mely a gépet hol a magasba sodor­ta. h ! a mélybe rántotta le, záporeső csapkodta a szárnyakat, a iz a kabin ablakán beomlott, amitől űmmit sem lehetett látni és a repülő­ép minden izében recsegett-ropogott. zután ködbe kerültek a pilóták és egyálta­lán nem voltak képesek tájékozódni, nem tudták, hogy még a levegőben vannak-e, vagy már a víz szinén úsznak. A Bremen menthetetlennek látszott, vgy himbálta a vihar, a motoroknak tel­jes sebességgel kellett dolgozni, hogy ellenállhassanak a szélnek. A repülök — mint elmondották — tisztában voltak az­zal. hogv ha ki is jutnak az óceánra, annyi üzemanyagot pocsékolnak el, hogy a nvilt tenger fölött fogyott volna el a benzinjük, tehát elhatározták, hogy visz­­szatérnek. A jövő év elejére halasztják az oceánrepülést? A repülők kedden összeültek tanács­kozásra a Junkers-müvek igazgatóival hogy megvitassák a vasárnapi kísérlet sikertelenségének okait és megbeszéljék, hogy most mi történjék. * A re-ülök hamarosan iijjjől indulni akarnak, de a Junkers-müvek veze­tőségében felmerült az a terv, hogy az óceáni épülést esetleg tanácsos volna a Jövő év eleié: e halasztani, mert rendkívül sok tanulságos technikai , észleletet lehetne addig a siker érdeké­­! ben felhasználni. A tanácskozáson részt­­vesz a német tengeri állomás vezetője és Berson tanár, az óceáni repülés me­teorológiai tanácsadója is. Newyork továbbra is várja a német repülőket Newyorkból jelentik: Hétfőn este érke­zett Newyorkba a jelentés a német oce­­ánrepiilők vállalkozásának sikertelensé­géről. A hir csalódást okozott ugyan, de nem adják fel a reményt, hogy az uj start nem fog soká késni és ezért nem hagyták abba az előké­születeket a német oceánrepülők fogad­tatására. A washingtoni állomás kedden is viharokat jelzett az óceán felett. Elhalasztották a francia oceánrepülők startját Párisból jelentik: A Le Bourget-i e­­pülőtéren startra kész gépek pilótái úgy határoztak, hogy a kedvezőtlen ídöjárásjelentések miatt elhalasztják a startot, úgyhogy hétfőn egyetlen repülőgépet sem vontattak ki a startmezőre. Levine gépét, a Miss Columbiát rendőrök őr­zik, mert az amerikai repülő attól tart, hogy Drouhin megszökteti gépét. Cos­­tes startra kész gépét a Zöld Madarat »Nungesser és Colli« névre keresztelte. Négy pilóta életét vesztette a San-Francisco—Honolulu repülőút próbarepülésén Londonból jelentik: A San-Franciskó —Honolulu közti repüléshez hir szerint, kedd délután startoltak. A repülés elő­készületei a balszerencse jegyében foly­tak le, amennyiben négy pilóta a próbarepiilések alkal­mával életét vesztette. A repülőútra tiz repülő vállalkozott. Szerencsétlenségek a zürichi nemzetközi repülő versenyen Zürichből jelentik: A dubendorfi repü­lőtéren rendezett repülömeeting első nap­ján több szerencsétlenség történt. Az akadályversenyben résztvevő Bohner svájci pilótahadnagy vasárnap délután lezuhant és szörnyet halt. Az alpesi tú­rára való tréning közben ugyancsak délután folyamán lezuhant egy holland Fokker-gép, amely izzé-porrá zúzódott, de a benne ülő két pilótának csodálatos­­kép nem történt semmi baja. Az alpesi repiilőtura, amely a repülömeeting leg­kiemelkedőbb pontja lett volna, egyelőre a kedvezőtlen idő miatt halasztást szenved

Next

/
Oldalképek
Tartalom