Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-14 / 225. szám

1927. augusztus Í4. fcÄCSMEGYEI NAPLŐ 2 'dTJTšl Műveltségi vizsga Harmadik óra A múlt órán (vasárnap, augusztus 7.) feladott kérdésekre a helyes válaszok a következők: 1. Áttérünk az ismétlésre. 1. Az elhunyt Ferdinánd román ki­rálynak Görgény Szent Imrén volt er­délyi vadászkastélya. Rudolf trónörökös volt ezelőtt a vadászkastély tulajdono­sa. 2. Az európai nemzeti kisebbségek szervezetének titkárát dr. Ewald Atn­­mendének hívják. 3. A francia kereskedelmi miniszter: Bokanovszki. 4. Gyóni Géza, családi nevén Achim, Krasznojarszkban halt meg. . 5. A párisi olasz emigráció vezére T urattí. 6. f. repülésben az időrekordot Cham­­berl'ne tartja,'ki egyfolytában 51 órát volt a levegőben. Legutóbb Risztics János magyar pilóta tett kísérletet ennek a re­kordnak megdöntésére. 7. Az 1793 cimü regényt Hugó Viktor irta és Petrovics fordította szerbre. 8. A legjobb délbánáti futballcsapat a Dw*in Szilni. 9. A Waldlauferek reggelenként me­zítláb, hiányos öltözetben a szabadban tornásznak. 10. Benes félhivatalos lapja a Csesz­­ke Szlovo. 11. Az egyiptomi király neve: Fuad. 12. San Salvador használja a posta­bélyeget kávéreklámnak. Mind a tizenkét kérdésre megfelelt: Spitzer Ferenc (Szubotica). Hatnál több kérdésre megfeleltek: Tary Lajos (Szubotica), Inotay Győző (Szombor), Zsika Miklósné (Szombor), Ligeti Miklós (Novivrbász), Klauber Ilona (Szubotica), Kohn Géza (Szuboti­ca), Kollár Szilveszter (Szombor), Mé­száros Béla Horgos), Hirsch Jolán (Já­­zovó), Weisz Irén (Szubotica), Stern József (Doinja-Lendava), Engler Rózsi (Szubotica), Fábri Jenő (Szenta), Sző­lős! Irma, Bálint Dezsöné (Ada). Hatnál kevesebb kérdésre felelt meg: Ifj. Jakobcsics János (Szombor), ifj. Ékes Sándor (Sztanisics), Kucsera Gi­zella (Német-Crnja), Szőlősi Jenő (Bo­­gyán), Simán Géza (Sztaribecsej). A jutalmat (két könyvsorozatot) Spit­zer Ferenc nyerte. 2. Ki tudja megmondani? 1. Bismarck mondta, hogy csak az ökör következetes. 2. In partbus infidelium = a hitetle­nek tartományaiban. Olyan püspökök kapják címül, akiknek nincs egyházme­gyéjük. 3. Az ősiség régi magyar jogintéz­mény, amely szerint az ősi birtok nem az egyéné, hanem a családé. Az ősiség korlátozta a birtok adásvételét. Nagy Lajos adott ki róla dekrétumot. 4. Az olyan verset, amelyben a sorok vagy strófák kezdőbetűi egy nevet al­kotnak, akrosztichonnak hívják. 5. A cogito ergo sum, gondolkozom, tehát vagyok, a rationalizmus jelszava. A rationalizmus az a filozófiai állás­pont, amely szerint az igazi ismeret forrása az ész. 6. Az eszperantó nyelvet Zamenhof találta fel 1887-ben. 7. A francia forradalom ideológiai elő­készítői Voltaire, Rousseau, Diderot, D’Alorr.bert, az úgynevezett enciklope­­disták voltak. 8. A modern biológia alapvetője Dar­win, aki az evolúció elméletét kidolgoz­ta. 9. A determinizmus az a világszemlé­leti álláspont, amely szerint az ember cselekedetei a cselekvőtől független té­­nvezők eredményei. 10. A cölöpépitmény = földvár, ame­lyet vizen vagy talajnedves helyen emeltek lakásul. A cölöpépitményck la­kói fa- vagy agyagkunyhókban laktak. Részben ma is szokásos építkezési mód. 11. A most szentté avatott István szerb vajda Arany János »Szibinyáni Jánk« cimü versében szerepel. (Jól fo­gadja István vajda, István, kinek apja Lázár.) A legtöbb kérdésre Inotay Győző (Szombor) Fábry Jenő (Szenta), feleltek meg, tizenegy kérdésre adtak vá­laszt. Hatnál több kérdésre megfeleltek: Börcsök Bözsi, Salamon Frigyesné (No­­viszad), Tary Lajos (Szubotica), Zsika Miklósné (Szombor), Ligeti Miklós (Vr­­bász), Spitzér Ferenc (Szubotica), Ino­­l-tayné Andreé Helfa (Szubotica), Klau­ber Ilona (Szubotica), Kohn Géza (Szu­botica), Oberthür János (Szenta), Rob:t­­sek Ily (Szombor), Tolmácsi Géza (Szombor), Zsitvai Károly (Szvetozár- Miletics), Schlezinger Manó (Ada), Lé­­derer Aranka (Szombor), Weisz Irén (Szubotica), Fischer Endre (Szombor), Stein Berta (Szubotica), Stern József (Doinja-Lendava), Grün Juliska (Mól), Perlesz Vilma (Pancsevó), Simon Géza (Sztaribecsej), Giuttman Imre (Szom­­íbor), B. Baba (Szombor), Bálint Dezső- J né (Ada). I Hatnál kevesebb kérdésre feleltek jmeg: ifj. Ékes Sándor (Sztanisics), Moj­­'zes Antal (Noviszad), Pál Sándor (Som­bor), Engler Rózsi (Szubotica), Kucsera Gizella, Szőlősi Jenő (Bogyán). A jutalmat (két-két könyvsorozatot): Inotay Győző és Fábry Jenő nyerte. 3. Folytassa kérem 1. így áll az őserdők dísze Az óriási cser,' A fejszés hozzásujtani Csak kételkedve mer. Garay János: Kont. 2. A regimentet áthelyezték A regimentért szörnyű kár, A kávéházak csődbe jutnak! A cukrász üzletet bezár. fieltai Jenő: Söprik a pápai uccát... 3. Peregnek a fákról az őszi levelek Kit erre kit arra kergetnek a- szelek S más vidékre száll a Csevegő madárka Nagy Törökországból. Lévay József: Mikes. 4. Repülj, repülj és délen valahol A bujdosókkal ha találkozol, Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, [veszünk. Mint oldott kéve, széthull nemze­tünk. Tompa Mihály: A gólyához. 5. Fülembe forró ólmot öntsenek, Legyek az uj, az énekes Vazul. Ne halljam az élet uj dalait Tiporjanak rám durván, gazul. Ady Endre: Prolog. 6. Temetésre szól az ének, Temetőbe kit kisérnek? Akárki már nem födi rab, Nálam százszorta boldogabb Petőfi: Temetésre szól az ének... 7. Sírjatok egy könyet Barátotok felett, Dalt érdemelt, mert költő. Könyvet, mert szeretett. Báró Eötvös József: Végrendelet. 8. Subám zálog a bírónál, Kalapom a Tiszán úszkál. De a szivem itten dobog, Forró lángja feléd lobog. Czuczor Gergely: Fuj, süvölt a Mát­ra szele. 9. Kél és száll a szív viharja. Mint a tenger vésze, Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze. Arany János: Enyhülés. 10. Szép reményink hajnal csilagánál A jövendő tündérkert gyanánt ál S csak midőn a tömkelegbe lépünk, Venni észre gyászos tévedésünk. Petőfi Sándor: Távolból. 11. Ott. ahol én nevelkedtem., A dombról egy patak folyt, Hányszor ott nem estvéledtem, Éltem akkor boldog volt. Kisfaludy Sándor: HImfy dalai. 72. Jöhetnek: Páris szivén fekszem, Rejtve, kábultan és szabadon. Hunnia uj szegénylegényét, őrzi nevetve Es beszórja virággal a Bakony. Ady Endre: Páris az én Bakonyom. A legtöbb verset, számszerint tizen­egyet Fábry Jenő (Szenta) tudta folytatni. Hatnál többet folytattak: Kassovitz Margó (Noviszad), Stein Berta (Szubo­tica), Salamon Frigyesné (Noviszad), Tary Lajos (Szubotica), Inotay Győző (Szombor), Zsika Miklósné (Szombor), Klauber Ilona (Szubotica), Kohn Géza (Szubotica), Schlesinger Manő (Ada), Lecher Gyula (Beiistye), Weisz Irén (Szubotica), Kucsera Gizella, Simon Gé­za (Sztaribecsej). Hatnál kevesebbet folytattak: Bör­csök Böske, Pál Sándor (Szombor), Sző­lősi Jenő (Bogyán), Perlesz Vilma (Pan­csevó). A jutalmat (két könyvsorozatot): Fábry Jenő nyerte. Uj kérdéseink 1. Térjünk át az ismétlésre 1. Milyen kormányok közt oszlik most meg a hatalom Kinában. 2. Ki Massachusetts állam kormány­zója? 3. Hol lesz legközelebb nemzetközi szláv turistakongresszus? 4. Melyik régi magyar törvény ren­delkezéseinek szemmeltartásával fogják kiírni a Vajdaságban a községi válasz­tásokat? 5. Kicsoda a román külügyminiszter? 6. Mennyi áz évi jövedelme Dempsey b o x-vi 1 ágbaj noknak ? 7. Mi a közvetlen következménye Amerikában a tengeri leszerelési konfe­rencia meghiúsulásának? 8. Melyik hires francia bohózatiró halt meg legutóbb és melyik darabja a legismertebb? 9. Milyen nevezetes tudományos in­tézmény alakul nemsokára Noviszadon és milyen programmal? 10. Milyen megokolással mondott le tisztségéről De Jouvenel szenátor, Fran­ciaország népszövetségi delegációjának vezetője? 11. Ki volt eddig a horvát parasztpárt mecénása? 12. Hogyan akarják az albán bégek megoldani a trónkérdést? 2. Ki tudja megmondani? 1. Ki mondta azt, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz? 2. Milyen hires mondás fűződik XIV. Lajos nevéhez? 3. A XVI. századtól napjainkig ki a négy legnagyobb magyar lirikus? 4. Ki a horvátok Dózsa Györgye? 5. Ki fordította le horvátra Zrínyi Mik­lós gróf Obsidis Szigétiana-ját? 6. Ki volt a legnagyobb görök és ki a leg­nagyobb latin szónok? 7. Kik a mithológia aviatikusai? 8. Ki fedezte fel a rádiumot? 9. Honnan származik az a szó, hogy panamista? 10. Ki a legkiválóbb jugoszláv szob­rász? 11. Kik tervezték a szubotica! városhá­zát? 12. Melyek a román nyelvek? 3. Folytassa kérem 1. Várja, várja, egyre várja. Hogy kinő majd csonka szárnya. 2. Megy a honvéd, áll a hadnagy, Mély sebében összeroskad. 3. Háza, kertje, földje, pénze, mindene [volt, Alig tudta számát ökrének, lovának. 4. Álomleány volt, egy fojtott sikoly Ájulva hullt egy durva szó miatt. 5. Éljen az élet mámora, gőze, Éljen a vágy, mely minden időbe. 6. Jobbra perdül, balra ofrdul, Spicce van tán egy kis boriul. 7. Pest-Budáról sok nép kijár S alig érti nyelvünket már. 8. Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyről-helyre röpköd gondolatom. 9. De vájjon ki zörget? Nézz ki fiam, [Sára? Valami szegény kér helyet éjszaká­ira. 10. A gárdának a jelszavát Egész világ hangoztatja. 11. Véred forrjon, mint az örvény árja- Rendüljön meg a velő agyadban. 12. Itt az irás, forgassátok Érett ésszel, józanon. TINTA Ősz fiatalember Halántéka ősz volt, teljesen ősz. A haj ezüst keretbe foglalta ifjú arcát Két esztendővel ezelőtt találkoztam ve­le, de akkor még hollófekete volt. El­mondta, hogy történt: — Nem egy éjszaka alatt, mint a rémregényekben, a fellengző költemé­nyekben olvassuk. Nem, barátom, nem, Sokkal rövidebb idő' alatt. Percek alatt: két perc alatt, vagy egy perc alatt. Nem tudom. Ismered a kislányomat. Ötéves Ekkor még csak három volt. Egy ilyen rekkenő napon, délután kettő felé haza­ballagtam, ebédelni. Ma is abban az ötödik emeleti lakásban lakunk, melyben már jártál. Az ebédlő előtt kőerkély lóg rajta — alul — petúniák, verboniák, sarkantyuvirágok. Feleségem szereti a virágokat. A bérpalotát fásitott tér ve­szi körül, középütt bódé a zenészeknek* akik időként cincognak valamit a für­­döző vendégek mulaitatására. Ez a te­rep. Amint áthaladtam a térep, szoká­som szerint a föllíekintettem az ebédlő ablakaira, az erkélyre. Az erkély pere­mén, mely alig szélesebb huszonöt cen­timéternél, egy jó férfiarasznál, kislá­nyom sétált egyedül, hajladozott, ide­­oda tipegett, a kék, virágos kötényke­­jében, né<ha meg-megálít, nyilván gyö­nyörködött az alatta elterülő panorámá­ban Első gondolatom az volt, hogy íöl­­orditok, a nevét kiabálom, vagy intek karommal, zsebkendőmmel. Szerencsére nem igy cselekedtem. Ez lett volna tudnillik a legrosszabb. Hangom, vágj: neve hallatára okvetlenül megrezzen, a jelre lerepül hozzám, belezuhan abba a szakadékba, abba a szörnyű levegő-ör­vénybe, mellyel a mitsemtudás angyali biztonságával kacérkodott. Mit lehet ilyenkor tenni? Mondd, mit tettél volna például te? Mellettem a zenekar valami émelyítő táncdarabot nyúzott, kis cserké­szek labdáztak, villamosok csilingeltek, Csak másodperc múlhatott el. Erre már rohantam fölfelé a lépcsőn, öt-hat fo­kot ugorva, eszeveszetten, versenyt fut­va a halállal. Bensőm dongott, mint va­lami fürészmalom. Szavakat dadogtam magamban, fintorogva, hogy ne halljam gondolataimat. Isten anyám segíts. No emmi baj. Ezalatt fölértem, hihetetle­nül gyorsan, a rémület repülőgépén. Most óvatosan fékezve sietségemet las­sítottam, nesz nélkül nyitottam az ajtót mint a gyilkos, hogy meg se nyikkanjon. Vágtatva, de ravasz csöndességgel, az ebédlőbe osontam. A német kisasszony akire a gyermeket biztuk, épp a só tar­ót tette az asztalra. Egy szót se szól­tam. Szemem odalobbant az erkélyre Kislányomat kerestem, de máir nem lát­tam. Csak az üres szék volt ott, mely7 ről a peremre mászhatott Még ma­radt annyi erőm, hogy az erkélyre ván­szorogjak. Itt pillantottam meg. Már egészen a falnál állott, az erkély túlsó szélén, háttal nekem, arccal az égnek, Közben idáig botorkált. Vadul elkaptam derekát. Bevittem a szobába. Leállítot­tam az áldott, biztos földre. Azután a díványra rogytam elkezdtem hahotázni zokogni, üvölteni . . . Arcára meredtem, melyen még a régi izgalom lüktetett, apró hullámokkal* Mosolygott. Én is mosolyogtam. Haja fehér volt, hideg, mint a sírboltok sa­­létroma. Kánikula verőfény lángolt. Kosztolányi Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom