Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)

1927-08-13 / 224. szám

4. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1927. augusztus 13

Viriiltiiius, vagy demokrácia a vajdasági községi önkormány' zatokban ?

Adamovics István dr., a vajdasági ügyvédi kamara elnöke vtriliz.nusi kö/eteí a közsácj autonóm), ban

Noviszadról jelentik: Az egész Vajdaságban érthető feltűnést és örömet keltett a kormánynak az az elhatározása, hogy a városi és községi képviselőtestületi választásokról szóló szabályrendelttervezetet elkészítette és azt legközelebb, a kapott felhatalmazás alapján* közzéteszi és ezzel egyidejűleg k.itfa a községi választásokat is.

Adamovics István dr. volt főispán, a vajdasági ügyvédi kamara elnöke a kormány rendelettervezetéről a következőket mondotta:

— A március 31-iki pénzügyi törvény szerint a kormány felhatalmazást kapott, hogy készítsen három hónapon belül egy olyan szabályrendeletfervezetei, amely az 1880-ik évi XXI. és XXII. ‘törvénycikkekkel és az alkotmány törvényben lefektetett elvekkel összhangban legyen és ez alapon írja ki a községi képviselő estül éti választásokat, fiz a három hónap julius elsején letelt és kérdés most már, vájjon egyáltalán van-e joga a kormánynak a három hónap leteltével szabályréndelcttervezetet kibocsájtani. De ha már túl tesszük magunkat ezen a szépséghibán és pedig a cél érdekében, nagyon megfontolandó vájjon a betöltendő k ép vise, öt est iil éti

tagsági helyeket nem keiltne-e valami lyen kvalifikác óhoz- kötni? Például ősz sze lehetne állítani egy listát, amelyben hehet foglalnak az összes okleveles férfiak és azonkívül, mondáik, száz legtöbb adót fizető polgár, mely szám természetesen a község lakosságához képest szűkíthető vagy tágítható volna és az igy összeállított listán szereplő Ć-. képesítéssel bírók közül kellene t képviselőtestület felét megválasztani •trig a ntás’k fele olyanok. köréb.ől kerülne ki, akiknek jelölése .semmiféle képes'téshez nem volna kötve és a választók névsorából kerülnének ki.-- Ez az intézkedés nem ütközik az alkotmányba, mert az alkotmány \6?-!k .paragrafusa a képviselőválasztásoknál e tik; azt írja elő-, hogy- azok az általános. egyenlő, «titkot* választójog .alapján legyenek végrehajtva. Az alkotmány ezen szakasza kifejezetten kimondja, hogy a kisebbségek képviseletét is biztosítani kell. Az alkotmány So-ik paragrafusa a községi képviselőtestületi választásokra vonatkozólag azt mondja, hogy a képv'selötestületek a választási rendszer alkalmazásával töltendők be. Az alkotmány tehát semmiféle különleges korlátokat nem szabott, de ugylát*zik, nem is akar szabni, mert különben ,) passzív választói jog elnyerését mindenesetre, bizonyos képesítéshez kötötte volna. Állami szempontból, különösen nálunk, ahol a demokratizmus többnyire demagógiává fajul, nagyon fontos törvényileg biztosítani azt, hogy a községi adóíizetiik pénzét ne olyanok kezeljék, akik a közterhekhez nem járulnak hozzá és hogy a községek ne legyenek kiszolgáltatva subversiv elemeknek.

— A szabály-rendelettervezet azon

intézkedése, hogy minden száz község lakosnak legyen eg.v képviselője, talán mégsem célszerű, mert hiszen a mos tani képviselőtestületekben is épp nagy számú összetételük miatt vannak bajok és a Szerbiában érvényben levő közsé gi törvénnyel is homlokegyenest ellenkezik. ahol tudvalevőleg a községek va gyonát kisebb keretű képviselőtestületek kezelik.

Tízezer dinárt szavazott meg

Szombor város a magyar dalosünnep költségeire

Viharos volt az uj kiszélesített tanács első érdemleges közgyűlése

Gyerekek

Irta ; Kosáryné-Réz Lola

A Rovna-heev tétéiért nagy volt a lió. Derékig álltak benne a fenyők. A Rózsa-szálló alig látszott ki a fák közül.

Két öregur lépegetett egymásután a nagy fehérségben. Hátuk mögött a lábnyomok: egy-egy tátongó fe kete lyuk.

— Nézd csak — emelte fel az egyik a botját — a bedeszkázptt tánchely csupa hó a tisztáson. Itt tán coltunk valaha.

— Itt — bólintott rá a másik. S ballagtak tovább. Egy-egy csokor virág volt a kezükben, rózsaszín selyempapirosba csomagolva. Azon zizegett a peJyhedző hó.

Körülöttük csend.

Messzebb, lent, a hegy másik oldalán. a kis bányászházikók düledező fedeleikkel egészen belemerültek a hóba. Elhagyatott régi építmény gerendája nyúlt fel közölök s valami hivatalos épületnek vagy műhelynek megvakult ablakai meredtek üresen elő oldalt.

A két öregember lefelé indult óvatosan a hegyoldalon.

— Vigyázz, meg ne csússz!- Vigyázok.

A lejtő egyik hajlásúnál előtűnt a temető. Az egyik öregur megállt. Elkáromkodta magát.

Szomborból jelentik: PéntcKen Tartotta az ni szom bori kiszélesített tanács első ó "'emleges közgyűlését, amely mindvég je zgalinas és viharos lefolyású vo 1.

A közgyűlést délelőtt kilenc óra.'o nyitotta meg Cvejanov György o ligái mesier, majd a közgyűlés tagjai letették az esküt, amelyet Grádics Vita mir főjegyző olvasott fel. A közgyűlés első érdemleges napirendi pontja Ír Tomics György volt polgármester nyugdíj iránti kérelme volt. amelyet a köz gyűlés elutasított, meri dr. Tomicsiiak csak ügyvédjelölti íveivel együtt Dtt volna tiz évet meghaladó szolgálati ide•c ezeket az éveket azonban a közgyűlés nem volt hajlandó beszámít-ni. A közgyűlés dr. Tomicsiiak 36.000 dinár végkielégítést szavazott meg. Elutasította a közgyűlés dr. Nikoücs György 'olt polgármester nyugdíj iránti kérelmét is, mert dr. Nikelics polgármesterré való kinevezésekor már ■ hatvan éves clmult és igy kinevezése nem tekinti üő a régi szolgálata folytatásának. Egeken Breuer Jenő bizottsági tag Indítványára, aki beszédében éles támadást intézett a volt polgármester ellen, elhatározta a közgyűlés, hogy vizsgálatot indít, vajion azokra a beruházásokra, amelyeket dr. Nikolics ptós-ármester rége -alatt végeztetett, volt-e a törvényes fórumoktól felhatalmazása. A vizsgálat lefolytatásával a közgyűlés a pénz- és jogügyi bizottságot bízta meg. amely a legközelebbi közgyűlésnek jelentést

fog tenni. 1 a

Elutasította a közgyűlés dr. Alföldi Árpád volt alpolgármester, dr. Thnr szky Zsiga volt tiszti főügyész. Spunvol József volt tanácsnok, dr. AgyicS János volt városi főjegyző és társaik nyugáijir.egállapitása iránti kérvényét is, mirt annakidején nem tették le a hivatali esküt és igy a belügyminiszter rendel de

értelmében állásukból minden jogigé íy

nélkül el kellett őket bocsátani. A nyűgéi; né kiil elbocsájtvtt magyar tisztvhe— Be van csukva a kapu. Látom. i

— Ki van dőlve a keritćs. Ott bemegyünk.

Megint csak csöndben mentek tovább egymásután. Sokasodtak mögöttük a fekete gödrök.

Ott voltak már a temetőnél. Az öregebbik megfogta a virágbokrétát és levette ősz fejéről a kalapot.

— Meghűlsz — szólt a fiatalabbik halkan, de azért levette ő is. Kopasz volt a feje egészen. A kapu közelében le volt omolva a kerítés. Arra mentek be.

— Diákkorom óta nem másztam kerítést — mormogta az öregebbik, a ruhájáról porolva a havat. De azért mégis meg kellett tennünk.

A fiatalabbik bólintott.

Odabent csupa fehér halom volt egyik a másik mellett. A sírkövek mintha fáznának s magukra akarnák huzni a hótakarót, szinte leguggoltak. Sok oldalt hajolt.

— Itt van az anyánk -• mondta az öregebb halkan s odamutatott a sírra.

Megálltak. A fiatalabbik lehúzta a keztyüjét. elsöpörte tenyerével a lágy havat egy kis helyen a földről s odatette a csokrát.

— Tedd ide te’ is.

Odatették mind a ketten. Aztán

ott álltak csöndesen. Aztán egyszeriül érdekében senki sem szédült lel. noha a közgyűlésnek több magyar tagja is van, akik azonban nagyrészt meg sem jelentek a közgyűlésen.

A közgyűlés, elhatározta, hogy 150.000 dinárt ferdít a helybeli kátönazenekur hangszereinek beszerzésére. 900.000 dinárt szavazott meg a közgyűlés a \ á■■ >si villanytelep rísz're beszerzendő Diesel-tnctcr költségeire.

Ezután a közgyűlés tárgyalta a tanács és az állandó választmány javas lakát, hogy a folyó hó 14-ikén Szó Tiborban a Magyar Iparos Dalárda negyvenéves fennállása alkalmából rendezendő országos dalosünncp költségeire tízezer dinárt szavazzanak meg. .Szia dojevies Mita föklmivespárti közgyűlési tag ellenezte a tanácsi javaslatot. Cvejanov polgármester szavazást rendelt el. amelynél a tanács javaslata mellett

32-en. ellene 31-ett szavaztak és igy \gy szavazattal megszavazta a közgyűlés a tízezer áináros segélyt. A tanácsi ja vaslat mellett szavazott a tanács mintegy tizenkét-tizennégy tagja - is, úgyhogy voltaképpen a közgyűlési tag rk között a tanácsi javaslat kisebbségben volt.

A szubotieai Lovaregyletnek 5000 dinár segélyt szavazott meg a közgyűlés, de elutasította a szombori fogyasztási szövetkezet segély iránti kérvényét.

Nagy vita volt a tanítók kérvénye felett, hogy továbbra is kapjanak természetbeni fát. A tanács ^utasítani ké'te a tanítók kérvényét, de az összes rclszőlalók a tanítók kérvényének, honorálása mellett érveltek. Ismét szavazás következett, melynél a tanácsi javaslat 42 szóval 19 ellenében kisebbségben maradi. Dr. Abramovícs Iván tiszti-röügyész erre a nyűt ülésben leletbe zést jelentett be a közgyűlési határozat ellen, mert az államtanács már egy iz rnt úgy döntött, hogy a tanítóknak nem jár természetbeni tűzifa.

Megválasztotta a közgyűlés a tizenkét szavazóhely helyettes választási élűire az öregebbik letérdepelt. A fiatalabbik is, remegő térddel, utána.

Csönd volt. Sehol senki. Csak ők ketten s a két friss virágcsokor a régi siron.

Lehajtott fejjel térdeltek ott.

— Meghűlsz — mondta végre a fiatalabbik, szinte suttogva. A másik csak a fejét rázta.

—- Milyen jő uszony volt —mondta aztán. — Milyen jó asszony volt, kedves, szeliü. bölcs, fájdalmas szivii. És nézd. Itt a sirja. Itt fekszik egyedül . . . Harminc év óta . . . Én nem tudom ... Olyan, mintha gyerek lennek... hogy igy együtt itt vagyunk a temetőben ... Bárcsak még egyetlenegyszer nála lehetnék .

Nagyot nyelt. A másikra nézett, nem rándul-e meg az arca türelmetlen, keményszívű, férfias gúnnyal. De a másik egyszerre az arca elé kapta a két kezét és fel zokogott.

— Mennyit szenvedtem — tördelte. Mennyit kellett csalódnom... Anyám, ha tudnád...

És leborult a havas dombra.

Mind a ketten sírtak.

— Na — szólt végül az öregebbik — most már elég lesz, mert csakugyan meg találunk hülni. Vén gye tekek vagyunk már. Gyere, Bercit

— Minek menjünk? — kérdezte ;t! fiatalabbik, a kopaszfejü. — Nem lenne jobb itt maradni? Kérlek, már

j keit; és pedig Koroderovics Dusán vá! rosi aljegyzőt, Dávid István ellenőrt, i Grádics Vitomlr városi főjegyzőt. Kro; tin Szvetozár mérnököt, Bikár István j aljegyzőt, Vukicseviés Boskú állatni j anyakönyvi ezetői. Masirevics Számító jaljegyzöt, Krónics Vladimir főpénztárunkét, Kapetdnovics Nikola katas/.:.Ti ellenőrt, Grocsics György városi pénztáritokét és Ivkvv ‘György főmérnököt.

Több kisebb jelentőségű ügy letár: gyalusa utált a közgyűlés délben vc! getért.

Turista egyesület Szubolican

j Menetjegyirod 11 tesit a Frus. a Gora szubaiieni f óra

Az elmnlt napokban rmg.ifnkirlt Sztiboticán a noviszadi Fruska Gora Turisíaegyesület fiókja, amely a turisztika fej- I lesztését és a külföldi tttrbták kuli zo- 1 fását, valamint a közlekedés n»egja\ Há: sát tűzte ki célul. Ezzel egyidőbut ntetr, alakult SzuboticSn a EruskaTiora gaz! dasági szekciója, a Putnik is, amely a ! legközelebbi napokban tuegkezl.i nnikö-J dését.

I A Fruska Gora szubotieai vezetösé- I gében a szubotieai társadalom reprezentánsai foglalnak helyet. Az egyesület igazgatósági bizottságának elnökévé Manojlovics Dusán szubotieai főispánt választották meg. Az igazgatósági bizott- I ság tagjai: Proties Márkó, Prohászka \ Viktor, Gedikc Ervin, dr. Miiics Ivó,

1 dr. Bán Lajos, Bogdánov Vásza, dr. Mar.ojlovics Jóca, dr. Jeremies Riszta, Rájics Ncttád, dr. Sztipics Károly, Kosztics t Sándor. A felügyelő bizottság elnöke: dr. Alanojlovics Vladiszláv. tagjai: Laus Rudolf és Milekics Jóca. A végrehajtóbizottság elnöke: Proties Márkó, tagjai:, dr. Miiics Ivó, Bogdanov Vásza, Gedike, Ervin és Prohászka Viktor.

A szubotieai Fruska Gora pénteken beadványt intézett a városi tanácshoz, a mélyben azt kérte, hogy a vasúti parkban megfelelő helyet1 bocsássanak az egyesület rendelkezésére, ahol a Putnik; jegyiroda részére egy épületet fognak felemelni. A kérvény a kiszélesített tanács legközelebbi ülésének napirendiére kerül. A Putnik addig is a Jugoszláv Bank helyiségében fog működni Prohászka Viktor vezetése alatt és az iroda tiszta jövedelméből az egyesület Palicsőn turista pihenőházat fog épiteni.

az állásomat is elvették tőlem, a fiatalok irigykedtek, még csak azt sem várták meg, hogy egy fizetési osztállyal előbbre érjek ...

— Hát én? — mondta az öregebbik. — Ott penészednek az irataim, a könyveim, senki sem törőd'k vele... Szegény anyánk, bontan szerette olvasni, ha valamit irtain ...

Megtörülték a szemükét s felálltak. Még egyszer odanéztek a sínkőre, amin kopott aranyozással álltak a néma hetük, aztán megindultak lehajtott feijel és otthagyták egyedül a két csokor virágot.

Mentek visszafelé a nagy hóban. Hátuk mögött a lábnyomok: egy-e^y fekete lyuk. Betemetetten sírja sok keserű csalódásnak, bánatnak, emléknek.

De lassan felemelték a fejüket. Á Rovna-ltegy teleiére érve, már mosolyogtak is.

— Emlékszel a Kalocsay Mátkára? Micsoda egy kacér teremtés volt! Hogy nézett jobbra balra ü£>k*. kai a nagy fekete szemeivel?

Már mindenféle tréfás dolog ju tott az eszükbe. Az arcuk kipiroso dott. Nevettek valamin.

... Elpanaszolták a bánatukat any juk szivén, anyjuk sírján, aztán men tek vissza, tovább játszani, to vább nevetgélni az öreg gyerekek . . .