Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-11 / 222. szám
1927. augusztus 11. BACSMEGYE1 NAPLÓ 13. oldal Uj helyettes kormányzót választ a Narodna Banka. Beogradból jelentik: A Narodna Banka igazgatósága augusztus tizennyolcadikára plenáris ülést hivott össze. Az ülésen dr. Protics Dragutin helyettes kormányzó lemondását fogják ismertetni és uj helyettes kormányzót választanak. A választás elé a pénzügyi világban nagy érdeklődéssel tekintenek. A jugoszláv függő államadósságok. Beogradból jelentik: A pénzügyminisztériumban máT régen kiadták a rendeletet a függő állami adósságok rendezéséről. Bár mostanában mindössze százötven millió visszafizetéséről van szó, amelyet az állam a Blair-kölcsönből akar fedezni, ez az aránylag kis összeg mégis meg fogja nyugtatni a külföldi hitelezőket az SHS állam fizetési készsége tekintetében. Az állam a függő adósságok visszafizetésének olyan módját választotta, hogy a Narodna Banka utján kamatozó és két évre szóló bonokat ad a hitelezőknek. ötvenhat százalékkal csökkent Jugoszlávia bortermelése. Most készült el a hivatalos kimutatás Jugoszlávia múlt évi bortermeléséről. A statisztika szerint 1926 évben 1,300.000 hektoliter bor termett Jugoszláviában. vagyis 1,680.000 hektóliterrel kevesebb, mint a megelőző évben, mert 1925-ben Jugoszlávia bortermése 2,980.000 hektoliter volt. A bortermelés csökkenése egész Európában észlelhető volt. A visszaesés Magyarországon volt a legnagyobb, mert ott 75 százalékos volt a csökkenés a megelőző év termésével szemben. Ausztriában C5, Jugoszláviában 56, Romániában 50 és Franciaországban 36 százalékkal kevesebb bor termett. Ennek tulajdonítható, hogy több európai államot, amelyek a borexport tekintetében eddig egyáltalán nem játszottak szerepet, felkeresték boraikért. Egész Európa területén a statisztika szerint 75 millió hektoliterrel termett kevesebb bor. Csökkenő tendenciát mutat a jugoszláv kivitel. Beogradból jelentik: Az idei jugoszláv kiviteli statisztika nagy csökkenést mutat. Az idén is, mint az elmúlt esztendőben, az épüietfa a legnagyobb kiviteli cikk. összeg szerint 1927 első hat hónapjában három milliárd ötmillió volt a kivitt áruk értéke, míg az elmúlt esztendő ugyanezen időszakában három milliárd 938 millió volt a kivitt áruk értéke. A kiviteli mérleg esése igen szomorú kilátásokkal biztat. Az utolsó két esztendőben állandó csökkenést mutat a kereskedelmi mérlegünk, amelynek a gabonaárak esésén kivül más kereskedelem politikai okai is vannak. Az elmult esztendőben a gazdasági élet vezetői azzal vigasztalták a közvéleményt, hogy a kiviteli mérleg csökkenésének az oka a gabona világpiaci árának az esésében rejlik, az idén azonban már nemcsak az árak estek, hanem a kivitt sulymennyiség is kisebb lett. Súlyban tizennyolc és fél százalékkal kisebb a kivitel. aranydinárban pedig majdnem huszonöt százalékkal kevesebb a kivitelből befolyó jövedelem. Az idén ötvenkétezer vagonnal kevesebb kukoricát vittünk ki mint a elmúlt esztendőben, amely hétszázmillió dinár ellenértéknek felelt meg. Búzából hatezer vagonnal csökkent a kivitel, búzalisztből 488 vagonnal kevesebb a kivitt mennyiség. Kisebb már a tojás kivitel is 98 millió dinárral, a friss hús ötvenmillió dinárral, sajtnemüek pedig 29 millió dinárral A gabonanemiiek nagyrészét a szomszédos államokba importálták: Olaszországba, Magyarországba, Angliába ment az épületfa nagyrésze. viszont Ausztriába, Németországba szállították az élelmiszerek legnagyobb százalékát. A kereskedelmi mérleg romlása a jugoszláv gazdasági életnek mérhetetlen károkat okozott. A gazdasági iskolák átszervezése. Beogradból jelentik: A földművelési és vízügyi miniszter bizottságot küldött ki az országban levő összes gazdasági iskolák áttanulmányozására. A bizottság a tapasztaltak összegezése után a gazdasági iskolákat teljesen átszervezi. A bajo országi sörgyárosok szövetségének elnöke Novíszadon. Noviszadról jelentik: Max Kirschner, a bajorországi sörgyárosok szövetségének elnöke és a németországi sörgyári szövetség alelnöke, középeurópai szemleutján a napokban Noviszadon időzött és a vajdasági komlótermelő szövetség vezetőségének kíséretében megtekintette a noviszadi és a noviszadkörnyéki komlóültetvényeket. Max Kirschner elnök kijelentette, hogy meglepte a vajdasági komlótermelés nagy fellendülése és a komlótermelők nagy szorgalma. Az itt termelt komlót általánosságban a világpiacra alkalmas komlónak tartja és egyes mintaültetvényeket is látott, mint amilyen a vajdasági komlótermelő szövetség elnökének: Gerich Istvánnak komlóültetvénye, amely egészen elsőrangú. Kirschner elnök bízik abban, hogy a vajdasági komlótermelés fokozatosan első minőségűvé fog fejlődni. Versenytárgyalás. Noviszadról jelentik: A noviszadi városi mérnöki hivatalban e hó 18-ikán tartják meg a nyilvános versenytárgyalást a légszeszgyár mögötti ut feltöltési munkálataira. A feltételek délelőtt 11-től 1-ig a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Szeptember 6-ikán délelőtt 11 órakor a városháza kis tanácstermében lesz a Kajmakcsalan, Kumanovo, Zmaj Ognjeni, Vük Gundulics, Szveti Jován, Temeriniuccák és a Buzatér, továbbá a tőzsde előtti tér kövezési munkálatainak nyilvános árlejtése. Jelentés a komlófrontról. Noviszadról jelentik: A komlókereskedők és exportőrök egyesülete szerdán a következő jelentést adta a komlótermés helyzetéről: Julius 31-ike óta a terméskilátások roszszabbodtak, mert a nagy hőség miatt különösen Bácska déli részében elszaporodott a vörös pók. Bácska északnyugati részén a terméskilátások jobbak, mert az eső jó hatással volt ^ komlóra. Rég) Eli ltipiEli és lillllllt az összes is vO atipusokkal és virapen»ionátus svájci minta sxerint Bécs villanegyedében. 6294 B. Freylers Nchfg., Wien I Kolowratring 9 és XIII., Wenzgasse 19 Tel. 96-2-50 85 6-21 Kérjen képei rrospek'u.t és ref •rnrclékal I------——— wZ Jfj KÍNA VASBOR étvágygerjesztő, Ideaerösltö és vérjavitószer Lábbadozók és vérszegények részére a legkiválóbb orvosok állal ajánlva. Kitűnő izü. Több, min! 10.000 orvosi bizonyítvány. Kapható minden gyógyszertárban. Rádió-műsor lA várót mailéül txám a haüámJtMtxt iéltntO Csütörtök, augusztus 11 Bécs (517.2) 11 és 16.15: Koncertek. 20.05: »Fra Diavolo«, operaelőadás Prága (348.9) 11; Zene. 12.10, 17: Koncert. 20.10: Tarka-est. 21—22: Zene. London (361.4) 12: Zene. 15.45: Koncert. 18.20 és 22.30: Tánczene. 20.10; Operazene. Radioamateuröknek nélkülözhetetlen a most megjelent magyar nyelvű radiohibakereső kulcs 7128 Kapható: K0NRATH D. D. SUB0TICA Lipcse (365.8) 16.30: Koncert. 20.15: Zene-estély. Róma (450) 17.45: Koncert. 21: Nagy hangverseny. Berlin (483.9) 22.30—0.30: Tánczene. Budapest (555.6) 9.30, 12 és 15: Hírek és közgazdaság. 11: Szalonzene. 18: Cigányzene. 20: A nagy Galeotto, dráma. 22.40: Időjelzés és hirek, utána tánczene. Objava Obnarodujem, da ću izdati u zakup usled rešenja kr. sreskog suda u Subotici br. 11473/1926. i 11474/1926., oranicu Ivana Mlinko i supruge mu rodj. Terezije Mesaroš i Aleksandra Vujiéa i supruge mu Marije Uharček na Maloj Tompi (Nosa) u površini od 18—18 katastralni jutara, za ekonomsku godinu 1927—1928. onome, koji najviše bude obećao. Dražbu ćiu držati 17. VIII. 1927. godine po podne u >/24 sata u advokatskoj kancelariji dr. Jakova Fischer i dr. Elemera Kalmar, Aleksandrova ul. br. 4. Zakupnik je dužan zakupninu kao i pristojbu dražbe odmah isplatiti is sklopiti samnom zakupni ugovor, koji važi za zakupea odmah, a za mene tek nakon odobrenja nadležnog suda. Subotica, 9. VIII. 1927. godine. Koloman Neorčić staratelj sekvestra. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 40 Irta: NUS1C3 BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁP — Csak ne tessék nevetni — mondotta a vámos •— nem úgy van a dolog, ahogy elképzeli. Ha az egész*t elmesélem, meglátja, hogy nem úgy áll az ügy. Elza erre etkomolyodott és a vámhivatalnok tovább folytatta: — Én is úgy gondoltam és hideg lett a szivem, mint a dinnye, amelyet a kutból kihúznak. Az uceákon gondterhelt arccal jártam, az irodában semmit sem tudtam dolgozni és általában olyan szórakozott voltam, hogy a csempészés ebben az időben veszedelmes arányokban kezdett növekedni. Éjszakánként, mikor az ágyban feküdtem, még a fejemet is betakartam és úgy kezdtem saját magammal beszélgetni. Először is azt mondom magamnak: igy van! Aztán meg azt felelem: nem igy van! Egyszerűen úgy éreztem magamat, mintha két félbe szakadtam volna, mindakettő mégis én vagyok és ez a két fél veszekszik egymással és pirongatja egymást. Körülbelül ilyenformán: Első én: Nem, az sohasem lehet, hiszen ő a barátom, a násznagyom! Második én: Lehet, lehet, minden lehet ezen a világon! Ma a barátod, holnap nem, a násznagy pedig nem rokon. Első én: De hát ő nősített meg engem! Második én: Talán saját magáért nősített meg! Első én: De hát miért is tette volna ezt a feleségem? Második én: Azért, mert már vén vagy! Első én: De hát nem szeret a feleségem? Második én: A szomszéd szebb is, fiatalabb is!. Első én: De hát ő tisztességes ember! Második én: Megtörténik az a tisztességes embereknél is! Első én: Nem, nem, nem hihetem el! Második én: Boldogok az együgyüek! Hát körülbelül igy beszélgettem én sajátmagammal éjszakánként, néha-néha fölnéztem, észrevettem Rajkót — kiköpött násznagyom! És minél inkább növekedett, annál inkább hasonlított a szomszédra, annál kevésbé azonban rám. Észrevette a szomszéd is, hogy rosszkedvű vagyok, kérdezgették, hogy ml a bajom, én meg csak töprengtem azon, mit is mondjak nekik. Közben Rajkó felnövekedett, már járkált, szaladgált. A feleségem nadrágot is varrt neki, az én egyik régi nadrágomat szabta át a gyereknek, jó hosszúra, ahogy a felnőttek viselik. Felöltöztette Rajkót, aki hozzám szaladt dicsekedni, hát volt is mit látnom, egy kis ember futott felém, egy kis násznagy. Épen csak az hiányzott, hegy gyertyát vegyen a kezébe, a hátam mögé álljon és megbázasitson. Ezt már nem bírtam kitartani, elmentem a feleségemhez és szép sorjában, őszintén elmondtam: — így és igy áll a dolog, ez a gyerek tökéletesen a násznagyunkra hasonlít! — Hát persze! En is észrevettem — mondja az asszony — és csak arra vártam, hogy te egyszer már szólj erről. — Hát most szóltam! — mondom én az asszonynak. — Ha nem szóltál volna te, szóltam volna én — feleli az asszony. —■ No jól van, mivel magyarázod te ezt a dolgot? — kérdezem erre a feleségemet. A feleségem erre nagyot sóhajtott, amiből arra következtettem, hogy valami nyomja a lelkét. —• Megmondanám, de félek, hogy bántani fog téged! Most jöttem csak zavarba. Úgy látszott, hogy a második énemnek lesz igaza, mert ime az asszony is beismeri a dolgot, sőt még sajnál is engem! És ámbátor hidegvérű ember vagyok, mégis fellángolt valami bennem és megmozdult a kezemben a tű, amellyel a gyerekeket szoktam szurkálni. — Beszélj, mindent tudni akarok, — dörögtem szigorúan, olyan szigorúan, mint a vámolásnál szoktam, mikor azt mondom: »Nyissa ki a koffert, meg akarom nézni, mi van benne!« A feleségem a legkevésbbé sem idegeskedett, hanem egészen nyugodtan mondotta: — Már régen meg akartam mondani, de kíméltelek, mert tudtam, hogy fájni fog neked. Mivel azonban a te gyanúd nekem fáj, jobb ha te viseled el a fájdalmat és nem én. Ezért hát elmondom, miként magyarázom azt, hogy a gyermek miért hasonlít annyira a násznagyunkra. És akkor az asszony egy nagy titkot mondott el nekem, ami még ma is kínoz. Azt mondotta: — Úgy hiszem, nem lehet más oka, csak az, hogy a bábaasszony a keresztelő alkalmával kicserélte a csecsemőket. — Hogyan? — rázkódtam össze. — Úgy gondolom — folytatta az asszony — hogy a bábaasszony összecserélte a gyerekeket és a szomszédét adta ide, a mienket pedig odaadta a násznagyunknak. A hajam az égnek meredt. — Ami azt jelenti, hogy a mi fiunk meghalt? — Természetesen! — És hogy Rajkó nem az én fiam? — Meg mernék rá esküdni! — mondotta az aszszony — hogy nem a te fiad! Olyan voltam, mint az őrült, nem tudtam, mit is tegyek és mit is mondjak. Világos volt. mint a nap, hogy úgy van, ahogy az asszony mondja, ez a történet azt jelenti, hogy a fiam, akit annyira szerettem, nem az én fiam és... — Hát jó — mondottam az asszonynak elrémülve — ez azt jelenti, hogy a szomszédunk, ha megtudja, visszakövetelheti tőlünk a gyereket? — És benyújthatja a számlát a másik gyerek temetéséért. — Na, az még a legkevesebb, de ... Nem tudtam tovább gondolkodni. Leforrázottan elhallgattam és sokáig, sokáig némán ültem, végre felemeltem a fejem és megkérdeztem az asszonyt: — Hát jól van, mit gondolsz, mit kellene most csinálnunk? — Úgy hiszem, semmit — mondotta az asszony. — Úgy kell viselkedned, mintha a gyerek a tied lenne és semmivel sem szabad mutatnod, hogy gyanút fogtál ebben az ügyben. Légy vele szemben kedves, mint eddig, még kedvesebb, mint eddig és mi ketten mint örök titkot őrizzük ezt az ügyet. így is tettem és szóról-szóra betartottam az aszszony tanácsát. Jókedvű lettem, kedvesebb voltam a násznagyomhoz, mint valaha, úgy, hogy igazán nem foghatott gyanút. Csak épen néha-néha, mikor átjött hozzám és cirógatta a gyereket, jutott eszembe, hogy is állunk és mondogattam magamban: — Szent Isten, talán nem is tudja, hogy a saját édes gyerekét dajkálja! (Folyt, köv.)
