Bácsmegyei Napló, 1927. augusztus (28. évfolyam, 212-242. szám)
1927-08-01 / 212. szám
HÉTFŐI KIADÁS * ARA 1'/, DINAR PtitaríM pl»6*oa u gőte »am! XXVÍIJ. évfolyam. Szubotica, 1927. HÉTFŐ, augusztus 1. 212. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre 165 din. ’erkesztöség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3, (Minerva palota) Szubotics igazságügyminiszter elmondotta programbeszédét Szuboticán Az igazságügyminiszter hangsúlyozta a nemzetiségek jogegyenlőségét — Két egyént, akik a radikális párt népgyülését meg akarták zavarni, előállítottak a rendőrségre és ezért Radonics Jovan dr. panasztáviratot intézett Őfelségéhez és a miniszterelnökhöz — Nagy lelkesedéssel fogadták Szubotics Dusán dr. programbcszédét Végleg megejtették a radikális-párt szuboticai jelöléseit Vasárnap délelőtt tiz órakor tartotta meg a szuboticai radikális párt kerületi konferenciáját, ami után uépgyülés következett, amit a városház előtti téren tartottak meg nagy tömeg jelenlétében. A kerületi konferencián minden szervezet képviseltette magát és azon véglegesen megejtették a jelöléseket ugv, ahogy a Bácsmegyei Napló vasárnapi számában már jelentette. Listavezető: dr. Szubotics Dusán igazságügy-miniszter. Szubotica mindkét járás jelöltje: Juries Márké, helyettese dr. Milics Ivó egyetemi tanár. A topoiai járás és Szenta város jelöltje Sztrilics Béla, helyettese dr. Batta Péter magyarpárti. A szentai járás és Sztarakanizsa város jelöltje dr. Stre- Vczky Dénes magyarpárti. helyettese Vatics Száva szentai földbirtokos. A radikális párt népgyiilése A népgyülést pontiján tiz órakor Jovies Gyura a radikális párt aleltiöke nyitotta meg. Az első szónok Juries Márké nemzetgyűlési képviselő volt, aki a radikális párt programjáról beszélt. Utánna Szántó Gábor dr. mondott temperamentumos beszédet, majd dr. Miladinavies Radivoj közjegyző vezetése alatt küldöttség ment az igazságügyminiszterért akinek megérkezése előtt dr. Milics Ivó egyetemi tanár tartott hosszabb beszédet. — Az elmúlt hetekben — kezdte,— nagy harcok voltak a radikális pártban. Néhány ember, akiknek egyedül az a szándékuk, hogy a hatalmat magukhoz ragadják, mindent elkövettek, hogy Juries Márkó jelölését megakadályozzák, de ez nem sikerült. Ezek az urak egy ifjoncot hoztak ide Bcogradból. akit soha sem ismertünk, soha nem is hallottunk róla és ezt akarták, hogy ez legyen ennek a városnak a képviselője. Ha ez megtörténik, ez lett volna Szabadta legnagyobb szégyene. Mi azonban figyelmeztettük a kormányt, hogy itt a határon nem lehet politizálni a bunyevácok nélkül és a bunyevácok ellen. Az állam érdeke megkívánja, hogy Szubotica városnak bunycvác képviselője legyen. Ezt a várost, melyben hetvenezer bunyevác él, bunyevácok építették, fejlesztették és szégyen volna, ha a bunyevácok között nem akadna ember, aki alkalmas ja képviselőház tisztségre. A belátás politikáját kell folytatni és ezen az utón haladva megmutattuk, hogy győz az igazság és a tisztesség. Az a politika, amit ármánykodás vezet, előbbutóbb meg fog bukni. Ekkor óriási lelkesedés és éljenzés közepette vonult az emelvény elé dr. Szubotics Dusán igazságügyminiszter, a radikális párt szuboticai kerület listavezetője és megkezdte beszédét Az igazságügyminiszter programbeszéde — Nehéz volt elhagyni nyugodt állásomat — kezdette beszédét az igazságügyminiszter — de az állam érdeke megkívánta. hogy a nyugalmat és kényelmet intenzív munkával, választási harccal cseréljem fel. Nyolc év elmúlt már amióta uj államunk megalakult. Kormányok jöttek. kormányok mentek, de egyik sem volt képes programját keresztülvinni a parlamentben és ennek kizárólag az az oka. hogy néni volt erős pártunk. A fejlődés nagyon lassú tempóban haladt előre. Most azonban ar a cél lebeg előttünk, hogy megváltoztassuk az államigazgatást, hogy más, tisztességesebb szellemet vezessünk be a hivatalokba, hogy megtisztítsuk a közéletet a korrupciótól. amely a háború utáni időben sokakat megfertőzött. Eddig a választások sohasem adtak teljesen megfelelő képviselőket és az uralkodó látva a parlament munkaképtelenségé;, kényszerítve volt azt feloszlatni. — Önök bizonyára ismerik az alkotmányt, amely az összes polgárok jogait és szabadságát, tekintet nélkül a nyelvre és vallásra, biztosítja és amely úgy az országnak, mint a népnek fejlődését garantálja. A háboruelőtti ins Szerbia alkotmánya legjobb kifejezője volt a szerb népet tekintet nélkül nemzetiségére és vallására és nemcsak az állampolgárokat védte, hanem a külföldieknek is ugyanazokat a jogokat biztosította Mi mindannyian egy .nép da teüíön éltünk egymástól és külföldi hatalmak akartak bennünket elidegeníteni, de ez nem sikerült). Az osztrák-magyar monarchia volt az, amely a kis háború előtti Szerbiát gazdaságilag tönkre akarta tenni, hogy ezzel a szerbség fejlődését megakad;'>-.zza. A sertéskiviteleii akartak bennünket megölni úgy. hogy torkunk alá tartották a kést. úgy mint mi a kiszállításra szánt sertéseknek. De egy ilyen kis országban is, amelynek minden érdeke veszélyeztetve volt, megadatott a nemzetiségeknek és a külföldieknek szabadsága. A felszabadulás után a nemzetközi szerződésekbe és egyezményekbe is felvették a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását. Szerbia politikusainak egy része azt követelte. bogy a háború előtti Szerbia alkotmányát az egész megnagyobbodott országra terjesszék ki, illetve, hogy az uj alkotmány a réginek mása legyen. Ennek az elvnek nagyon sok ellenzője volt, de mégis sikerült keresztülvinni. Sokan azt akarták, hogy hosszabb időre az elfoglalt területeken katonai uralom legyen, de mi ez elleti legerélyesebben tiltakoztunk és azt mondtuk: Azok- a mi testvéreink és a mi népünk, nekik teljes szabadságot kell adni. Az egész ország népe kell. hogy az államigazgatásnak állandó ellenőre legyen. Ez benne van különben a legnagyobb országos párt, a radikális párt programjában is. A színház felől ekkor mintegy húsz ember csoportba verődve jött a gyűlés színhelye felé és hangosan éltette az ig&Btógítgymints:tért, meid azt- kiabálták: Le Juries Márkával!« Az ügyeletes detektívek felszólították őket. hogy hallgassanak el, mire ezek még jobban kiabálni kezdtek és meg akarták bontani a rendet. A rendőrség erre két rendbontót elövezetett a rendőrségi ügyeletre. Gyorgyevics Dragoszláv volt polgármester. aki a tüntetők közelében volt. odalépett Momirovics Veljkó dr. főkapitányhelyetteshez és követelte. Itogy 'a l:ét tüntetőt bocsássák szabadon. Ez azonban csak a gyűlés végeztével történt meg. Szubotics dr. igazságügyminiszter, aki szintén figyelmes lett a zavargásokra, erősen kikelt a rendbontók ellen s eze.ket mondotta: — Hagyjátok u 'ni:ingókat, a rendbontókat, a haszontalanokat, akik a gyűlés szabadságát veszélyeztetik. Itt van a rendőrség, az tudja mit kell csinálni. Ti hallgassatok engem, tiszteljétek a hatóságot és becsüljétek meg a rendet. — Mindenki kell. hogy ur legyen a saját hazájában — folytatta beszédét — mindenkinek megadatott az a jog. hogy az állam sorsával törődjön és keli, hogy ezt mindenki szent kötelességének tartsa. Ha szeretitek a hazátokat, akkor a határok biztonságban vannak és nem kell őket különösebb módon védeni. Jó államigazgatás kell, de a mai közigazgatástól távol áll az a gondolat, iiogy a rendőrség ; által jelöltessen, fin az Önök meghívására jöttem Szuboticára és az Önök felajánlására fogadtam el a képviselőidöltséget. Most a választópolgárokon a sor, hogy kit fognak megválasztani. Nyolc év után végre egy erős kormányra van szükségünk, mely négy évig kormányozhat. A tervényegységesitési munka lesz a kormány és a parlament legfőbb feladata, mert az lehetetlen, hogy tovább is iiat külön törvény szerint dolgozzunk az államban. Jnformáltattam magam az Önök szükségleteiről. Tudom, hogy az Önök adóterhei tulnagyok. A kormánynak az a kiváltsága, hogy _ az adóegységesítési törvényt mihamarabb meghozzák, hogy az ember ne fizessen mindent az adóba, hanem öregségére is takarítson meg egy keveset. Nem akarok Önöknek valótlanságot állítani, nem mondom azt, hogy eltörlik az adót. Ez lehetetlen is. Mert kell, hogy jó és erős katonaságunk, csendőrségünk és bíróságunk legyen: ehhez pedig pénz kell. Jó gazdasági politikával azonban csökkenteni lehet az adóterheket és fejleszteni a gazdasági életet. Hiteleket kell nyújtani, hogy a népet ne uzsorázzák ki 50—100 százalékos kamatokkal. Az eddigi kormányok azonban ebben a tekintetben vajmi keveset érhettek el. mert alig volt kormány, amely négy-öt hónapnál tovább kormányozta volna az országot. A nép kell, hogy végre lássa, hogy itt erős parlamentre van szükség. Alkalmas erőket, dolgozni akaró embereket kell küldeni a parlamentbe, akik szeretik ezt a földet és a munkát. Az állam lehetőséget nyújt nekünk aria, hon- szabad ok legyünk. hogy fejlődjünk. Ezt a lehetőséget pedig ki kell használni. Az okozza a széthúzást. hogy nálunk két-három párt helyett huszonhat párt és ötven vélemény van. Két pártnak kell lenni: az egyik a jobb, a másik balpárt. mert csak igy teremthető meg a jólét és csak igy lesz erős katonaságunk és államunk. — fin kragujeváci vagyok — folytatta az igazságügyminiszter — de eljöttem, mert hívtatok és kell. hegy megismerjük egymást és hogy megöleljük egymást: hisz egy nép vagyunk. A Sumadija meg kell hogy ismerje Szuboticát, mert egyszer. ha szükség, lesz eljönnek a sumadiaiak, hogy megvédjék a mi északi határainkat, ha valaki megtámadná. Minden magyar, német, román, vagy arnauta polgárnak érdeke, hogy a radikális pártot támogassa. Látom, hogy a magyarok, akik a magyar pártban vannak, belátták, hogy velünk egyenrangúak, egyenlő jogot és szabadságot élveznek és okos lépést tettek, amikor a radikális párttal szövetkeztek. Még csak egy lépés hiányzik és akkor a magyarok is radikálisok lesznek. Nekünk kellenek olyan emberek, akik több nyelvet beszélnek. Svájcban három nemzetiség él és mindenki mind a három nyelvet beszéli és mégis mind testvériesen élnek és mindenben megértik egymást. Nálunk is ilyen összetartás kell. Miért ne Iehetnc a Vajdaság egy kis Svájc, ahol egyetértésben, szeretetben és megelégedésben éljen a nép egymással. Paslcsnak, a radikális párt halhatatlan vezérének a jelszava: A népért, mindent a népért«, kell hogy vezéreljen bennünket Felejtsük el a személyi érdekeket, dobjuk azokat félre, áldozzunk végre egyszer a közérdeknek is. Ez a kormány azért jött. hogy valamit alkosson és most a választópolgárokon a sor, hogy megmondják. bizalommal vannak-e a kormánnyal szemben, vagy nincsenek, fiijen a mi szeretett királyunk, éljen a haza, amely kell. hogy erős legyen, hogy az ellenségek meg ne támadhassanak! Mi nem engedjük meg, hogy minket kigunyoljanak. mert azt a kis Szerbia sem engedte meg. Mi nem engedjük meg, hogy a mi testünkből kiszakítsanak, de ha mégis kiszakítanának, tudják meg, hogy Beograd az egész világot felgyújtja. Ha nem lesz összetartás — fejezte be beszédét az igazságügyminiszter — és ha valaki bennünket meg akarna alázni, vagy ki akarna gúnyolni, tartsa azt széni előtt, hogy a Balkán hatalmas és képes felgyújtani az egész világot. Nem fenyegetésként mondom ezt. de kijelenteni, hogy mi nem adunk semmit. Óriási éljenzés fogadta a beszédet és ezzel a gyűlés végétért. Szubotics Dusán dr. igazságügyimniszter ezután a föispáni hivatalba ment ahol a küldöttségeket fogadta. Elsőnek a Bunjevacska Matica küldöttsége, azután a szuboticai gyárosok és kereskedők küldöttsége, a szuboticai kerületi törvényszék küldöttsége, a szerb nöegylet az ipartestület, a kiskereskedők és iparosok küldöttsége és több más társadalmi egyesület küldöttsége tisztelgett az igazságügy miniszternél. Délután egy órakor a Bunjevacska Matica helyiségeiben a radikális nárt bankettet rendezett dr. Szubotics igazságügyminiszter tiszteletére. A banketten több üdvözlő beszéd elhangzása után dr. Szubotics igazságügyminiszter rövid beszédben mondott köszönetét a szuboticai polgárok bizalmáért. Az igazságügyminiszter vasárnap délután kíséretével együtt visszautazott Beogradba. Radonics .lován ta\irata Őfelségéhez Vasárnap délelőtt keriiteu konferenciát tartott Radonics Jovan ds, párt»
