Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-27 / 207. szám

2. oldal tíÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 július 2? Ausztrián az elmúlt események súlyos delict is ejtettek, tmjidliatatton, ’ ogy a felelősség egy része ezt a házat is terheli. Kérem Önöket — fejezte be beszédét Seipel kancellár — ne állítsanak fel a kormánnyal szem­ben olyan követeléseket, amelyeket az most nem tud teljesíteni és amelyeket ezekben a napokban nem lehet megbeszélni, de amelyekre majd egy másik alkalommal fogunk kitérni. Viharos, hosszantartó tapssal fogad­ta a.jobboldal Seipel kábelhír beszédét. A szociáldemokrata párt ve­zére a felelősség kérdéséről Bauer Ottó dr. szólalt fel ezután a szociáldemokrata párt nevében. Elsősor­ban azt a felszólítást intézte a parlament valamennyi tagjához, gondolkozzanak azon, hogy mennyire terjed a Ház tag­jainak felelőssége azokban a súlyos ese­ményekben, amelyek a múlt héten le­zajlottak. — Elismerem — mondotta a szo­ciáldemokrata párt vezére — hogy a szociáldemokrata párt Is hibázott, de megkérdezem itt Seipel kancellárt és Schober rendőrfőnököt, vájjon részükről nem#törtéiit-e hiba. A munkásokra ráiöttek a régi Ausz­triában is, de a régi Ausztriában minden hatóság csak a lehető leg­végső esetben rendelte el a fegyve­rek használatát, most azonban úgy. látszik, hogy a lövöldözés különösen - népszerű lett. < Óriási felháborodás fogadta a jobbol­dalon ezeket a szavakat, itiig a szociál­demokraták viharosait megtapsolták Rauer Ottó kijelentését.) Kétségtelen, hogy a nyugtalanság leküzdésére kétféle módszer van: az egyik az emberek hé­­kés erkölcsi befolyásolása, a másik a vak lövöldözés. A pénteki lövöldözésért Tausz udvari tanácsos, rendőrparancs­nok a felelős, aki teljesen elvesztette a fejét. A világ minden államában az a szokás, hogy kürtjellel figyelmeztetik a tömegét,, hogy oszoljon szét, mert külön­ben lőni jognak. Ez Béesben nem történt meg. - ' . . Rauer ezután megismételte azt a vá­dat, hogy a rendőrség dum.dum golyókat hasz­nált és bemutatta azokat a golyó­kat, melyeket a sebesültekből ope­­rátak ki, majd igy folytatta: — A helyzet pénteken az volt, hogy a munkásság, követelte, hogy fegyverez zék fel őket. A szociáldemokrata párt tisztában volt azzal, hogy ez polgár­háborúra vezetne és ezért arra töreke­dett, hogy a sztrájk fegyveréhez nyúljon a munkásság. Igaza volt Seipelnek, ami­kor azt mondta, hogy csak egy hajszál választotta el, hogy a forrongásból nem lett forradalom. A szociáldemokrata párt büszke arra, hogy fegyelmével megmentette Ausztriát. Azt kívánjuk, hogy a parlament vizsgálja meg az ese. menyeket és a kormány adjon am­nesztiát. A rendőrség csekély bűnökért letartóz tatott embereket, megtöltik a börtönöket és senki sem gondol arra, hogy milyen nagy az elkeseredés a tömegekben. Nem kérünk elnézést, csupán belátást a kor mányfól. Bauer végül két indítványt terjeszteti elő: az egyik a parlamenti vizsgáló­­bizottság kiküldéséről, a másik a kor­mány elleni bizalmatlansági indítvány, ráltak ki, Miklas elnök kérte a képviselőket, hogy mérsékeljék a hangjukat, majd megadta a szót Kunschak Lipót képvise­lőnek. a keresztényszociallsta párt alel - nőkének. Felszólalása után az ülést be­rekesztették és folytatását szerdára tűz ték ki. Betörőből bácskai községi jegyző A főispán felfüggesztene állásától a községi jegyzőt, akit betö­réses lopás miatt két évre elitéit s aki ellen most csalás> okirat­­hnmisitás és su'yo ■ testisértás mialt újabb bűnvádi eljárás tndult Szomborból jelentik: Lukics Predrág bácskai főispán kinevezése után első­sorban a közigazgatás megjavítását vet­te programjába és amint elfoglalta hiva­talát, a legnagyobb szigorúsággal fogott hozzá terve megvalósításához. Első­sorban Baranyát kereste fel, ahonnan a jegyzői bábáskodások ellen a lakos­ság részéről a legtöbb panasz érkezett és az ottani tisztító munka után a bács­kai községeket vette sorra. A főispán körútját, már több községi jegyző fel­függesztése kísérte, legutóbb a bajmoki jegyzőt, aki ellen a szuboticai ügyész­ségen bűnvádi eljárás is indult, távolí­totta el a jegyzői hivatal éléről. A főis­pán hivatalvizsgálata mégis Kulán vég­ződött a legmeglepőbb eredménnyel. Lukics főispán a kulai jegyzői hiva­talban lefolytatott hivatal vizsgálat sorár megállapította, hogy Gá.iics Milán jegyző ellen a szom­­bori ügyészség vádat emelt ötrend­beli csalás és okirathamisitás, vala­mint súlyos testi sértés miatt. Kiderült ezeken kívül az is, hogy a jegy­zőnek régebbi ki nem töltött büntetése is van, mert még jegyzővé való kine­vezése előtt jogerősen elitélték Gájics jegyzőt betöréses lopás miatt két évi börtönre, A főispán természetesen, amint tudó mást szerzett Gájics jegyző viselt dol­gairól, nyomban felfüggesztette állásá­tól és a jegyzői hivatal vezetését községi aljegyzőre bízta. Lukics főispán legközelebb folytatja a vizsgálatot a megyében. A demokratákkal tárgyal a noviszadi magyar párt A magyarok helyet kapnak Davidovics listáján Beavatott helyről szerzett értesülés szerint a noviszadi magyar párt és a demokrata párt között tárgyalások in­dultak, amelyeket Ír. Nikolics Bránkó közvetít. A tárgyalások folytatására Breszovszki Nándor, a noviszadi nfa­gyar pártszervezet elnöke kedden Beo­­gradba utazott. Hir szerint a tárgyalások eredmény­nyel kecsegtetnek és a noviszadi ma­gyar párt helyet kap Davidovics lis­táján. 5TIS Valódi svájci selyemharisnya azösazeti divabuánekbena legolcsóbban Klein >Ie«d üzleteiben Novisad, \Te|» Pewfcerelt és Senta Minden jugoszláv fürdő megtelt! Augusztus végéig nem lehet szobát kapni — Sok a külföldi Szervezési mizériák takarékosak. Nem is annyira az olcsó­ság — Ők tíz márkáért nagyszerűen él­nek bármelyik jugoszláv fürdőben. A magyarok a legvidámabb és leg­­költekezöbb fürdölátogatók. ök a leg­modernebb és legvigabb helyeket kere­sik fel s hä valahol a kis elhagyott dal­mát városkában még éjfél után is hal­latszik a zene és pezsgődugórobbanás, ott biztosan magyar társaságot lehet találni. A magyarok közül is a vajda ságiak a leghangosabbak. Hogy milyen az élet a jugoszláv für­dőkben? Hát a legkülönbözőbb és pa­nasz van mindenhol elég. A fürdőtulaj­donosok örülnek, hogy ily jól megy ne­kik, sokat keresnek, de .semmit sem tesznek, hogy a jövőre is biztosítsák a jó üzletmenetet. Nálunk az a 'baj, hogy nincs egyetlen igazán európai nívójú •fürdőnk sem. Igaz ugyan, Crikvenica, Dubrovnik és Rab a tengeren, Bled és Rogaska S’.atina Szlovéniában rendel­keznek ugyan modern szállodákkal, ét­termekkel, fürdőtelepekkel, de ez még nem az a luxus é.s kényelem, amit a Riviéra, Svájc, az Északi-tenger, az osztrák Alpok fürdőhelyein kap az ide­gen — nem sokkal több pénzért. Mert ezekben az elsőrangú fürdőkben 150 di­nárba kerül egy vendég napi ellátása de äz evés, ivás és alváson kívül nem nyújtanak neki egyebet annál, amit a természet úgyis ingyen bocsát rendel kezesre: levegőt és vizet. Hiányzik a jó szervezés, -az előzékenység és kénye­lem. ami természetes követelménye min­den embernek, aki pénzéért jól akar é! ni. Láttam sok idegent, amint az esti hajóval megérkezik Rabba, eredmény nélkül végigjárja a hoteleket s aztán rezignálton letelepszik éjszakai nyugo­vóra egy sétatéri padra, mert a hajó már elment s indulás előtt senki sem figyelmeztette, hogy nem kap helyet. Nem egyszer bosszankodtam, amikor este tizenegyig kellett várnom az uc­cun, mig beengedtek egy étterembe pót­­vacsorára, mert egész egyszerűen nem volt egyetlenegy szék sem vacsoraidő alatt s minden asztal abonemseknek van rezerválva. így volt ez tavaly is, két év előtt is. A szállodások meg van-, nak elégedve, hogy. a szobákat kiadták, nem is gondolnak arra, hogy kiíejlesz­­szék üzemüket. Pedig lehetséges, hogy Zagrebból jelentik: Talán az idei sz)­­k-atlan nagy hőség az oka, vagy á lira drágulása, de tény, hogy ma Jugoszlá­via minden valamire való fürdő- és nyaralóhelye vasúti, vagy hajóállomá­sára kifüggeszthetné a »Megtelt!« fel.-: irá'su táblát. Nincs hely -az Adrián, nincs hely a szlovén Alpokban, a tengeri für­dőkben époly kevéssé, mint a gyógy­fürdőkben és klimatikus üdülőtelepeken. Crikvenicán, Rabon, Hvaron, Dubrov­­nikban, a jugoszláv Adria úgynevezett »mondain« tengedi fürdőiben már a ta­vaszi szezon óta tart az elhelyezkedési mizéria s egy hónapja már a kisebb ten­geri fürdőkben, Seleén, Noviban, Baskan, Metkovicson, Kupariban. Alekszandro­­vón, Kraljevicán, sőt a kis balászfal­­vacskákban sem lehet szobát kapni. A szlovén alpokban ha/sonló a hely­zet. Bléd'ben, különösen mióta az udvar és a diplomáciai kar odaérkezett, még aranyért is alig lehet ágyat kapni, a bohinyi tavon is hasonló a helyzet, Ro­gaska SÍatln-a fiirdöigazgatósága újsá­gokban szólítja fel a közönséget, hogy augusztus végéig még csak ne is pró­báljon meg szobát rendelni. Rimske Toplicen, Kranjszka Gorában, Kamuikon, a Ptitvicai-tavakon, Topuskón, Lipiken, Daruváron, Varazsdinske és Krapinske Toplicen, llidzseben már a fürdőkádak is átváltoztak ágyakká és a .szerbiai gyógyfürdők is soha nem látott ide­genforgalmat mutatnak fel, Vrnyacska Bánjának van az idén több mint tízezer vendége. »» A jugoszláviai fürdők idei látogatói­nak nemzetiségi tagozottsága is nagyon vegyes. A különböző nemzetiségű bel­földiek mellett rengeteg a külföldi is. A legnagyobb kontingenst Csehszlovákia állította. A Prágából érkező vonatok már két hónapja túlzsúfoltak. A józan csehek leginkább az, Adria kisebb für­dőit keresik fel. Olcsón akarnak élni. Demokratikus ország, ott a falusi tanító és a kereskedősegéd is elmegy nyaral­ni. persze olcsón. Jönnek is a családok egész csoport gyermekekkel és nagy podgyásszal: tele ennivalóval. Spórol­nak. Konzerveket, szárított főzeléket hoznak magukkal, meg povidlt. Nem is lehet rajtuk keresni. Számszerűit második helyen követ­keznek a birodalmi németek. Ök kevésbé ! jövőre nem próbálnak újabb szerencsét egy keménypadon töltendő éjszaka koc­kázatával az idegenek s lehet, hogy ak­kor még a meglevő szobák sem tel­nek meg. Aztán még valami: egy fürdőben sem hallottam tisztességes zenekart. Kis, alkalmi zenekarok, némelyikére tnég azt L mondhatná az ember, hogy dilettán­sokból ál! s aztán tizenegykor, legfel­jebb éjfélkor záróra. Az öreg dalmá­­ciai patríciusok nem engedik háborgatni álmukat s ezért vége a muzsikának — Rabon még a villany is kialszik az uc­cun. Nem kell nagyon csapodáriiak len­ni, ha az ember megkérdezi:, olyan „bor­zasztó bűn, lm a fiatalság n.vár-i pihe­nését egy kis charlestonnal igyekszik tarkítani? Túl kórliáaszeriiek ezek a mi fürdő­ink, a levegösziváson és eVéseti kivid nincs más szórakozás. A bohinyi vagy bledi tóban halászni lehetetlenség: egy­szerűen tilos mindenkinek. A legártatla­nabb amatőrhalűsznak Is a csendőrség­­ge! gyűlik meg a baja. Kirándulás: az csak annak való, aki bírja lábizmokkal, mert társas kirándulás, különhajó, autó­busz majdnem ismeretlen fogalom, az ember inkább otthon marad, mielőtt megalkuszik a méregdrága kocsisokkal. Propaganda? Ez nálunk nincs. Sőt, az ellenkezője. Tessék megnézni a hivata­los Csolics-féic vasúti menetrend térké­pét! Ott a Zagreb—spliti vasútvonal, mely már harmadik éve van forgalom­ban, még mindig pontozott vonallal, mint tervezett-vonal van jelezve. Nem csoda tehát, hogy a külföldi nem szerez tu­domást a vonal létezéséről és a cseh­szlovák Olaszország felől igyekszik megközelíteni Splitet. A kisebb fürdőkben hasonlók a mi­zériák, ott is — még viszonylagosan is — szintén primitiv minden. Igaz, hogy olcsók ezek a helyek és napi 50 dinár­ból is ki lehet jönni, de ez még nem je­lenti azt, hogy ezért a pénzért a fürdő­­látogatónak nincs joga sétatéri padra, kivilágított útra! A fürdőigazgatóságoknak meg kell gondolniok: ha egy idegen eljön hozzá­juk és jól érzi magát, visszatérése után elmeséli tiz ismerősének s jövőre tizszer annyi lesz a vendég. Ha pedig rosszul érzi magát, azt sohasem lehet többé odacsábítani, ahol csalódott... P. O. Félt, hogy sertéspestise van s főbelotte magát egy adai tanár Adáról jelentik: Kovdcsevics Pavle, az adai földmives iskola iharmincötéves tanára főbe lőtte magát és meghalt. Kovacsevics Pavle még a háború előtt Oroszországba költözködött, ahonnan 1922-ben került Beogradba. ahol Ko­­njcv tanárnak, a hires bakteriológusnak egyik legkiválóbb tanítványa lett. Fél évvel ezelőtt nevezték ki Kovacsevicset Adára földmivas iskolai tanárnak. A búskomorságra hajló ember nagyfokú idegességében képzelt beteg lett és at­tól félt, hogy sertéspestist kap. amikor pedig meggyőzték róla, Hogy ilyen be­tegsége nem lehet, állandóan rákbeteg­ségérő! panaszkodott. Négy héttel ez­előtt a beogradi kórházba ment, ott gyógyittatta magát, szombaton érke­zett vissza Adára és édesanyjának zo­kogva mondotta: — Hazajöttem,, hogy édesanyám mel­lett haljak meg. Vasárnap délelőtt édesanyja dörre­nést hallott fia szobájából. liedten ro-_ hatit be és a szoba közepén átlőtt fej­jel találta fiát, akinek a golyó jobb ha­lántékán hatolt be a fejbe és a bal fül mögött elhagyva a koponyát a falba fúródott. Dr. Benedek Jakab orvos megvizsgálta Kovacsevicset. de már csak a beállott halált konstatálhatta. Az öngyilkos tanár levelet nem hagyott Hátra. Az ügyészség eltekintett a bon­colástól, mivel kétségtelenül megállapít­ható. hogy öngyilkosság történt. Kovacsevics Pavlet hétfőn délután te­mették el óriási részvét mellett. Teme­tésén az iskola tanári kara, ifjúsága is részt vett. . • , ................

Next

/
Oldalképek
Tartalom