Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-07 / 187. szám

4. oldal

BÁCSMEGYE1 NAPLÓ

1927. julius 7

Egy nő akit uénitenek

Pipike, a teRnősbéka Szuboticdn

Az ember sose tudhatja, mibe botlik bele manapság. Éppen azon gondolkoztam. mit is kellene a holnap reggeli lapba irni, mikor belebotlottam a teknősbékába. Három nap óta vendégszerepel Szuboticán, anélkül, hogy a sajtó kellőképen megemlékezett volna a jeles tengeri vendégről. Nincs igazunk. Egy Kétszáz éves és 75 kilós jövevényről még akkor is kell legalább egy személyi hirt irni. ha az illető véletlenül teknősbéka is. Erről a véneoske teknősről megállapítható, hogy egyetlen nőnemű lény Szuboticán, amely nem szégyellt bevallani, hogy hány éves.

A teknős először a Lifka-mozi udvarában mutogatta bájait, de mivel a közönség inkább a mozit nézte, mint a tengeri csodát, a teknősbéka átköltözött a húspiacra, egy nyári vendéglő kerthelyiségébe. Itt látogattam meg a 200 évesnek feltüntetett békát, akit becéző nevén Pipikének szólított az impresszáriója, egy barnaképü fiatalember. A tengeri Pipike egy négyszögletes kádban éppen délutáni álmát aludta és nem vett tudomást látogatóiról. Bebu.it a viz alá és meg se mozdult. Pipike tagadhatatlanul szép példány, valóban súlyos, de nem valószínű, hogy kétszáz éves. Hogy én ezt elhigyjem, ehhez legalább is keresztlevél kell, ezt pedig nem tudjtt felmutatni a Pipike. akinek általában nemcsak iratai, talán még az állampolgársága is vitás.

A teknős Pipi őre vadul nekem rontott, mert véleményemet hangosan nyilvánítottam:

— Téved az ur, a Pipike kétszáz év&s, husvétkor töltötte be százkilencvenkilencedik születésnapját.

Pipiké megmozdult a viz alatt és ha beszélni tudott volna, bizonyosan tiltakozott volna a vénités ellen. De Pipike néma volt, mint a hal. csak két mellső végtagját mozgatta.

—• Nini úszik — sipított egy szőke hölgy mellettem — de milyen édes — és lakkozott körmöcskéivel a hölgy megbirizgálta a teknős Pipi hónaalját.

Eközben újabb kiváncsiak érkeztek a sátorba és befizették a két dinárt. Mikor már vagy hußzan álltunk a kád körül, csodálkozva szemléltük a teknősbékát, megszólalt a barna fiatalember.

— Uraim és hölgyeim, ez a teknősbéka egy igazi teknősbéka. az Adriai-tengerben fogták a halászok és a zagrebi professzorok megállapították, hogy az afrikai partok közeléből tévedésből jött fel az Adriába. Eltévesztette az utat. A professzorok Pipikét kétszáz évesnek becsülték és 25.000 dinárra értékelték.

Minden szem Pipike felé fordult és a csodálkozás moraja zúgott végig a teknősbéka csodálóin. Pipikét mindez hidegen hagyta és látszott, hogy jobb szeretné. ha nem fogdosnák örökké a tekuöjét. Két fanatikus fiatal fiú erővel le akart törni egy kis darabkát Pipike tek-1

nőiéből, de az impresszárió lekapcsolta őket. Igaza is volt. Mert mi lenne, ha Pipike minden látogatója letörne egy darabot a drága hölgy teknőiéből. Végül elvinnék a teknöt és maradna a béka.

Kétszáz éves béka pedig van a Pa'.icsban is.

— Mit eszik a Pipike? — érdeklődött egy családanya.

— Halat eszik, naponta egv kilói. Nagyon kényes jószág — mesél boldogan az érdeklődéstől a Pipi gazdája — háromszor kell vizet cserélni és ha alszik, akkor a világért se szabad háborgatni.

Megtudtam, hogy Pipikét hatezer diárért vette meg az adriai halásztól három ember, akik részvénytársasági alapon dolgoznak és Pipikével már bejárták egész Horvátországot, most a Vajdaság nagyobb helyein mutogatják sorba az óriási teknőst. Innen Párisba készülnek.

Beszélgettem a teknősbéka-cég egyik

Szomborból jelentik: Mint ismeretes, a múlt évi nagy árvíz folytán a sok szer hold termésének tönkremenetelén kivül az a súlyos kár is élte a Duna méltót fekvő községek lakosságát, hogy házaikat rombadöntötte a Duna áradása. így Bács községben 153, Vajszkán 140, Bogyánban 60 házat döntött romba a megáradt folyam s igen sok ház dőlt össze Bogojevó, Deronya, Plávna, Novoszeló és Bácsmonostor községekben is.

Az árvízkárosultaknak állam, hatóságok, községek és társadalom egyaránt segítségükre siettek és Így csakhamar olyan összeg gyűlt egybe, hogy lehetővé vált nemcsak a károsultak sürgős segítése, hanem rombadőlt házaik felépítése is. Az adakozók és az állam a Vöröskereszt Egyesületet bízták meg a segélyek kiosztásával és a házak felépítéséhez szükséges segélyek kiosztásával is, amit azután egytypusu házak, felépítésével végzett el az egyesület., .

Most, hogy a rombadőlt házak felépítése befejezést nyert, a károsultakat keserű csalódás érte. A Vöröskereszt-egyesület megbízottai ugyanis sorra járják mindazokat a károsultakat, akik az állam, a megye, a községek és a társadalom adományaiból segélyt kaptak házaik felépítésére. Az egyesület megbízottai a károsultakkal nyilatkozatot iratnak alá, amelyben elismerik, hogy fejenként 5.000 dinár kölcsönt kaptak házaik felépítésére és egyben megengedik, hogy az 5.000 dináros kölcsön összegét

tulajdonosával, aki beismerte, hogy nagyon kockázatos voli ez az üzlet, mert igaz. hogy a zagrebi professzorok azt mondták, hogv a teknős még eléldegélhet négyszáz évig. de lehet, hogy a szárazföldi levegő ártani fog neki ős bekrepál. mielőtt még kereshettek volna rajta a merész vállalkozók. Egyelőre azonban nem kell félni, Pipike egészséges és ha Isten segíti, kétszáz év múlva urnáink unokái Is gyönyörködhetnek bájaiban.

— Hányán nézik meg Pipikét naponta? — kérdeztem az impresszáriótól.

— Száztól-kétszázig. Legtöbb látogató nő és diák és Szuboticán már akadt Pipikének rajongója is egy idős hölgy személyében, aki mindennap eljön Pipikéhez és legutóbb nápolyi szeletet hozott neki a cukrászdából —■ de a nápo'vi szeletet az egyik tulajdonos ette meg. Pipike nem bírja az édességet.

ilyen nő a Pipike. Még rúzst sem használ. Lemosná róla a viz. (sz.)

a Vöröskereszt Egyesület javára, mint 30 éves, négyszázalékos amortizációs kölcsön telekkönyvfileg bekebeleztessék. Az aláirt nyilatkozat szerint a telekkönyvi bekebelezés költségei is az árvízkárosultakat terheli.

Az árvízkárosultakat, akik abban a jogos feltevésben voltak, hogy az államtól, községektől és társadalmi gyűjtésből kapott «egé'.yeket nem kell viszszafizetniök, nagyon elkeseríti, hogy a kapott segélyeket a Vöröskereszt Egyesület kölcsönnek tekinti s hogy a kapott segéllyel házaikat megterhelik. Elkeseredésüket csak fokozza, hogy a telekkönyvi bekebelezés költségeit is nekik kell viselniök.

Sokan, amint ilyenkor már szokás, azt is hangoztatják, hogy a Vöröskereszt utján,, kapott építési anyagok nem jók s iiogy a tégla, amiből házaikat felépítették. nem az a minőségű, amit. vártak s ami nekik Ígérve volt.

Az árvízkárosultak között mozgalom indult meg, hogy küldöttség utján kérjék fel a szociálpolitikai minisztert, miszerint a házaik felépítéséhez kapott segély telekkönyvi bekebelezését szüntesse meg, illetve. hogy a Vöröskereszt vezetőségének ilyen irányú utasítást adjon.

Azoknak felzúdulásával szemben, akik kifogásolják, hogy a Vöröskereszt által folyósított épitkezési kölcsön egy részét vissza kell fizetniük, a humánus egyesület vezetősége joggal hivatkozhat arra, hogy ötezer dinár, amit az egyesület az épitési költségekből visszakövetel, az. építési költségek csak elenyésző kis része, a visszafizetésre megállapított mód az, hogy az 5000 dinárt is harminc év alatt kell visszafizetni, úgy hogy minden háztulajdonosra egy-egy évre csak alig 200 dinár jut, annyira méltányos és kedvező. hogy a háztulajdonos a terheket alig érzi.

Igaz, hogy a Vöröskereszt az összegyűjtött pénzből építette fel a házakat s az adakozók a pénzt nem a Vöröskeresztnek, hanem az árvízkárosultaknak adták, azonban kétségtelen, hogy a Vöröskeresztnek arra is gondolnia kell, hogy máskor és másut is szükség lehet segítésre s nem volna méltányos sem, hogy akkor, amikor egyes kategóriák pótolhatatlanul sokat veszítenek az árvíz alatt, mások minden ellenszolgáltatás nélkül kapjanak uj házakat.

Az Ady-por

Hegedűs Lóránt Mikő Izidorra hivatkozik a nagy költő körüli vitában

Régóta húzódik már az a polémia, amit a magyar irodalmi és tudományos élet előkelőségei folytatnak a budapesti lapok és folyóiratok hasábjain arról a kérdésről, hogy nagy és nemzeti költő-e Ady Endre. Ennek a vitának az az érdekessége, hogy a hivatalos magyar irodalom vaskaiaposai közül is sokan behódoltak már a nagy költő szellemének, akinek, amig élt, nemcsak nemzeti jellegét vonták kétségbe, hanem költői mivoltát is lekicsinyelték.

A vitába most bekapcsolódik Hegedűs Lóránt is, aki jóizü táblabirói stílusban, kel Ady Endre védelmére. Bennünket cikkének különösképen az a része érdekel, amelyben az utódállamok magyar-' ságának Ady-kultuszát hozza fel érvül és mint irányadó tekintélyre hivatkozik a Vajdaság illusztris magyar írójára, Milkó Izidorra. A cikknek ez a passzusa igy szól:

— Maga az, hogy az erdélyi magyarság oly erősen ragaszkodik Adyhoz, észretérithetné azokat, akik a hazafiságnak csak a kartotékját látják és nem nézik; meg alaposan, hogy ez a négy betfi: »Haza«, voltaképen mit jelent. Az erdélyiek ragaszkodására nézve nagyon jellemző. hogy az utódállamok egyik legkitűnőbb magyar írója, MUkó Izidor már 1919-ben ugyanezzel ajánlotta be Adyt a magyar közönségnek és ma is állja ezt.

Hegedűs Lóránt szavait örömmel idézzük annak bizonyítékául, hogy a mi büszkeségünknek, Milkó Izidornak Írói érdemeit az ország határain túl is nagyrabecsülik.

Betáblázzák a segélyt az árvízkárosultak

A Vöröskereszt o c ó ö c önk p s nem ajándékba adja

az éj} t si ös ze"eke

Egy kritikus albumából

Irta: Baedeker Apai tanácsok

Semmit se tégy, amit holnap megbánhatsz. De mivel nem tudhatod ma, hogy mely cselekedet vagy elhatározás az, amelyet meg fogsz bánni holnap, le kell mondanod arról, hogy ebben a tekintetben egészen biztosra menj. Hogy mégis ne kelljen félned a késő bánattól, gondold meg mindenesetre jól és alaposan, amit csinálsz, akkor tán nem holnap fogod megbánni, hanem — holnapután. S ha különös szerencséd van, még későbben.

#

Módosított közmondás. — Lassan járj, tovább élsz.

*

Ha a kedveseddel szakítani vagy kénytelen, válj el tőle lehetőleg olyan módon, hogy ne legyen megbántva. Mert nincs jogod kedvetlenséget okozni annak, aki valaha gyönyörűséget szerzett neked.-*

Vigyázz! Nemcsak bántalmat, de szivességet is csak bizonyos mértékig bir el az ember. A jótetteiddel se légy tolakodó.

#

' Ugyanezt a kiméletességet természetesen, eejn kiyánhatodUa szeretődtől. aki el akar hagyni, mert a nőnek — rátanitották, ránevelték és ráoktatták a férfiak — minden szabad.

A barátaidat könnyebben veszted el, ha jót teszel velük, mint ha szolgálatokat fogadsz el tőlük. Az előbbi esetben szégyenérzetet okozol nekik, amivel elidegenited, az utóbbiban pedig önbecsérzetet keltesz föl bennük, amellyel még jobban megnyered őket.

*

Ha házasodni akarsz, . ne akkor kérj tanácsot, amikor a nő — a kis ártatlan! — már elhatározta, hogy a feleséged lesz, hanem jóval előbb. De hát azért vagy bölcs és meggondolt férfi, hogy ezzel is elkéssél.

#

Ha bajban látsz valakit, ne vigasztald (mert az nem ér semmit), hanem mutass részvétet iránta. Ezt becsülni fogja valamire s jól fog neki esni. A részvét: félsegitség.

#

A kérdéseiddel nyomós ok nélkül ne légy terhére senkinek s csak azokra a kérdésekre felelj, amelyeket hozzád intéznek.

*

Nem mondom, hogy a más felesége legyen szent előtted, mert bizony szentek s ők nevetnének a leghangosabbsn. ha ezt az* .erényt az összeségükre ráfognád. De a barátod hitveséhez ne közeledjél kéjes vággyal, a férjnél lévő asszonyok nem mind mert ez nemcsak házasságtörésre vezethet, de bizalommal való visszaélésre is, ami amannál a bűnnél is nagyobb hiba. Arra az ellenvetésedre, hogy nagyon sok kitűnő férfiú nem respektálta a barátja, sőt a fivére házassági békéjét se, csak azt felelhetem, hogy e kiváló közéleti alakok még különben festenének, ha ezeknek a nőknek (és a barátjuknak) a nyugalmát nem háborították volna. *

Buta nőt csak az esetben végy feleségül, ha az ő részére is van eszed raktáron. Akkor ezt a fényűzést megengedheted magadnak.

*

Mindennap foglalkozzál magaddal, de ne mindig magaddal légy elfoglalva.

*•

Ne sajnáld a pénzt, amibe a*lekszikonok kerülnek. Ezek sokkal pontosabban felelnek a kérdéseidre a legbölcsebb embernél is és nem nevetnek ki a tudatlanságodért.

&

Elégedettebbekké teszed az embertársaidat, ha igazat adsz nekik beszélgetés közben és nem cselekszel a kedvükre, mint ha a receptjük szeriéit jársz el. de arról próbálod meggyőzni őket, hogy nincs igazuk. Mindent szívesebben viselnek el az emberek, mint azt a vádat vagy gyanút, hogy nincs igazuk.

Gondod legyen rá (bár ez nem függ egészen tőled), hogy a kedvesedet ne szeresd annyira, amennyire ő szeret téged s akkor boldog leszel vele.

Ne légy az első, aki valamely^ uj divatot a magadévá teszel s ne légy az utolsó, aki azt abbanhagyed.

*

Az evést akkor hagyd abba, amikor legjobban izlik az étel. Okos ember éhesen kel föl az asztaltól.

Hallgass meg mindenkit szívesen, mert hiszen te is szereted, ha figyelnek rád, amikor beszélsz.

*

Ha boldogulni akarsz az életben, le kell szoknod bizonyos erényekről s rá kell szoknod bizonyos hibákra. A gyakorlati élet mást kivan, mint a morál törvénykönyve.

*

Ha nyitva tartod a szemedet és csukva a szádat, sokkal nyugodtabban és boldogabban fogsz élni, mint ha a szemed van csukva és a szád. nyitva.