Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-05 / 185. szám

927. július 5

9. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

TŐZSDE

Zürich, Julius 4. (Záriul.) Beograd 9.1.3,

Paris 20.345, London 25.23 és hétnyolcad, Newyork 519.56.25, Brüsszel 72.225, Milánó 2S.25, Amszterdam 208.15, Berlin 123.14, Bécs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.155.

Becgrad, Julius 4. (Záriul.) Paris 224.26, London 276.80, Newyork 56.88, Genf 10.96.50. Milánó 314.36. Amszterdam 22.86, Berlin 13.51, Bécs 8.0275, Szaloniki 78.25, Prága 169, Budapest 9.95.

Zagreb. Julius 4. (Zárlat.) Paris 222.25—1224,25, London 265.96—276.76, Newyork 56.70—56.90, üenf 1093.50— 1096.50, Amszterdam 2278—2284, Berlin 1348.50—1351.50, Bécs 799.80—802.80, Prága 108.20—169, Budapest 989.70— 932.70.

Szentai gabonaárak, julius 4. A hétfői piacon a következő árak szerepeltek: óbuza 265—270 dinár, újbúza azonnali kasszával 247.50—250 dinár, augusztusi fizetéssel 255 dinár. Tengeri morzsolt prompt 157.50—160 dinár, augusztusi kasszával 165 dinár. Takarmányárpa 145—150 dinár, rozs 180—185 dinár, bab 145—150 dinár. Őrlemények: uj lisztek árai júliusi’ és auguszusi szállításra: 0-ás liszt GG 460 dinár, 0-ás G 460 dinár, 2-es íözőliszt 435 dinár, 5-ös kenyérliszt 400 dinár, 7-es 260 dinár, 8-as 170 dinár, korpa 150 dinár. Irányzat: változatlan. Kínálat-kereslet: minimális.

Szombori terménytőzsde, Julius 4. Búza bácskai 76 kgr. 272.50—275, uj búza júliusi, augusztusi és szeptemberi 260 —262.50, zab uj 160—165, rozs uj 200 —205, árpa uj_ 170—175, tavalyi 200— 205, tengeri bácskai 105—167.50, bánáti 160—162.50, korpa 150—160, bab fehér 155—160, liszt 0-ás 425—445, 2.es 390 ■—410 dinár, 5-ös 360—380, 6-os 340— 360, 7-es 295—305, 8-as 165—175. Irány-Noviszadi terménytőzsde, julius 4. Búza 1.5 vagon bácskai 75—76 kilós, 2 százalékos 282.50 dinár, 3 vagon bácskai 75 kilós, 2—3 százalékos hajó Noviszad 270 dinár. Liszt 2 vagon OG szerémi 435 dinár, l vagon 0 bácskai 437.50 'dinár. Kukorica bácskai kinálat 167.50 dinár, bánáti kinálat 165 dinár. Irányzat változatlan. Forgalom 7.5 vagon.

A szappan kartondobozán mesékből vett ivágható képe . vannak. Altiig a háziasszony zavartalané vé.zi a mosást, addig a gye mekek a meseképek kivágd savai szórakozhatnak.

Terpentint tartalmaz.

Jól kézbeilfi nagy szappanalak.

Kellemes az illata.

Kivágható meseképek.

A csomagolás megvédi. Különösen világosszinü, — úgyszólván — fe’sőbbrendü „Schicht “-szappan.

„Schicht“ terpentin-szappan fertőtlenít! 5193

Schicht

Közgazdaság

közepes 100—112, gyenge 88—96, bú valy 80—100, tehén legjobb 90—118, ki vételesen 120, közepes 76—88, gyengi 56—72, kicsontozni való marha 44—61 fillér. A sertésvásárra 3600 sertést haj tottak fel. Árak kilónkint élősúlyban könnyű sertés 1.36—rl.40, közepes 1.52 —1.56, nehéz 1.52—1.56 pengő.

Budapesti gabonatőzsde, julius 4. A gabonatőzsdén az irányzat nyugodt. A készpénzpiacon a tavalyi áru olcsóbbodott. mig a határidőpiacon az irányzat inkább tartott. Az uj búza és uj rozs is alacsonyabb áron kapható. Hivatalos árfolyamok pengő értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 31.70—31.98, zárlat 31.72—31.74, októberre 29.22—2..40, zárlat 29.26—29.28, rozs márciusra 26.60 —26.96, zárlat 26.60—26.62, októberre 24.34—24.62, zárlat 24.34—24.36. A készpénzpiacon: búza 27.25—29.55, rozs 26.55— 26.86, árpa 22.50—23.50, tengeri 21—

21.10, zab 23.30—24.30, repce 43—45, uj buza 28.70—29.375.

A Nemzeti Bank nem ad kisiparoshiteleket. Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi és iparkamara több más kamarával karöltve eljárt a Nemzeti Banknál, hogy folyósítsa továbbra is a kisiparosoknak az eddigi ötezer dináros olcsó kölcsönöket, mert az Országos Iparosbank még nem működik oly mértékben, hogy az ország minden területén ilyen hiteleket engedélyezhessen. Hivatkoznak arra, hogy az Országos Iparosbank 10 százalék mellett folyósítja a kölcsönöket,. mig a Nemzeti Bank 6 százalék mellett adott a múltban ilyen kölcsönöket. A Nemzeti Bank igazgatósága most arról értesítette a kamarát, hogy nincs módjában a kérelmet teljesíteni, mert az Országos Iparosbank már megkezdette működését és kisiparoshiteleket ezentúl csak az Iparosbank fog folyósítani.

448.000 dinár a titeli Tisza-hid anyag, beszerzésére. Beogradból jelentik: Az építésügyi minisztérium 448.000 dinár hitelt utalt ki a titeli Tisza-hid építési munkálataira. Fzt az összeget építési anyagszállításra fogják fordítani.

Vízállás

Á noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna Bezdán 366 (—4), Apatin 453 (—5), Bogojevó 448 (—2), Vukovár 372 (—6), Palánka 360 (—4), Noviszad 360 (—3), Zemun 240 (—5), Paitcsevó 230 (—2), Szmedcrevó 320 (—2), Orsóvá 268 (—2). Dráva: Oszijek 244 (—10). Száva: Mitrovica

153 (—3), Beograd 184 (—2). Tisza:

reskedelmi Bank 120, Magyar cukor 214, Georgia 20.4, Rimamurányi 121.5, Salgó 72.5, Kőszén 699, Bródi vagon 3.8, Beocsini cement 213, Nasici 164, Ganz Danubius 198, Ganz villamos 153, Athenaeum 28. Nova 44.8, Levante 21.6, Pesti Hazai 231. Irányzat lanyha.

Budapesti állatvásár, julius 4. A vágómarhavásárra 269 állatot hajtottak fel. Árak kilónkint: ökör legjobb 106—120 fillér, közepes 82—104, gyenge 56—84, bika legjobb 112—124, kivételesen 132,

Fiatal házaspár keres a délelőtti órákra

tisztességes bejáró takariiónót

C i ni a kiadóban

A KÖZSÉG GYERMEKE

fgy Csecsemő regénye »

Irta: NUS.CS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZQ'-TÁH

Fzután indítványok hangzottak cl. hogy a gyereket Pálnak. Tódornak. Vincének kereszteljék. Így egész sereg tisztességes nevet soroltak cl, de egyet sem tudtak megtartani, mert mindig kiderült, hogy van már a faluban valaki, aki ilyen nevet visel. Végül valaki felemlítette a Milics nevet és ennél meg is maradtak Mindenki magára gondolt, a barátaira és hozzátarto-1 zóira és úgy találták, hogy senki sincsen p faluban, akinek ilyen neve legyen.

Es valóban másnap korán reggel minden úgy történt. ahogy az Írnok azt megtervezte. Végrehajtották az államcsínyt és mikor Krnya Radoje délelőtt meghallotta, hogy reggel megkeresztelték a gyereket, éktelen káromkodásban fakadt ki:

— Amióta nap és hold van az égen, nem volt nagyobb erőszak ennél! Elvenni egy embertől a keresztapaságot! Ezt még a törökök sem tették és íme, mit ériünk meg mi, mikor szabadság van és saját édes anyaföldünkön élünk!

HATOD K FEJEZET

amelyben olyasvalami történik, amelyet nem várt az olvasó, de amelyet nem várt Prelepnica község elöljárósága sem

Ebben az elbeszélésben mindeddig nem jelentkezett Szréja, a községi kisbiró, nem azért, mintha ő egyáltalában nem szokott volna jelentkezni, hanem egyszerűen azért, mert az Írónak mindeddig nem volt reá szüksége. Szréjának egyébként meg van az a jó szokása, hogy jelentkezzék, meghívottait, avagy hívatlanul, történjék az akár valamilyen ünnepségen, akár pedig ebéden, avagy halotti torón. És pedig annál inkább szokott jelentkezni, mivel Szréja magát is beszámítja a -.községi IjatówgbíK, A mez« kár pörösködők

nek fontoskodva jelenti ki: »nem lehet máskép, ahogy a törvény előírja, aképen is ítélkeztünk!« — habár ö abban az időben, mig a biró és az elöljárók ítélkeztek, a téli káposztát rakta el az Írnok hordájába, amely a bírósági terem előszobájában áll.

Tehát ez a Szréja egyik szép csütörtök reggeli napon lélekszakadva futott le a hegyről, amely alatt .lockó vízimalma volt, lihegve ért a községházához, befutott a biróság termébe, azon át az irodába, rálépett az Írnok lábára és úgy kezdett kiabálni, mintha legalább is az ö lábára léptek volna.

A biró felijedt munkájából, bár már félóra óta igen nagy gonddal irt alá egy aktát és most már az aláírás »cs« betűjénél tartott és csupán egy vonalat kellett volna a név alá huzni. így nagy izgalmában természetesen a vonal helyett egész széles barázdát vágott a papirra.

Az Írnok pedig, tekintet nélkül arra, hogy Szréja a tyúkszemére lépett, az asztalon fekvő aktákat a földre dobta, amit pedig csak akkor szokott cselekedni, mikor nagyon megharagszik valamelyik pörösködő félre. Mivel pedig itt nem lehetett pörösködő félről szó, az Írnok azonnal felkelt és kezdte összeszedni az aktákat, miközben a biró Szréja elé ugrott és torkaszakadtából rákiáltott:

— Mi az, testvér, mit ordítasz?

— Elszökött ma éjszaka! ... — lihegett Szréja.

— Ki az ördög?

— Hát ö!

A biró llátva, hogy Szréja felindulása semmiféle bizottság érkezésének nem lehet a következménye, a mely a községbe érkezett volna, hogy a behajtott adókról átvizsgálja a számadásokat, visszakapta az erejét és bátorságát és most már amúgy határozottan és erélyesen, ami az állását megilleti, igy kezdte:

— Tehát, tulajdonképen ki szökött meg?

— Ö! . . . Anika! — mondja Szréja.

— Hát jó — mondja a biró közömbösen — hát csak szökjék, jól tette, szerencsés utat!

— Úgy van! — tette hozzá az Írnok.

— Igen ám — folytatta Szréja — de itt hagyta a

A biró arca, amely az előbb felderült, most ismét beborult.

— De hát melyik gyereket, ugy-e, az ő gyerekét?

— Hát persze!

— Ami tehát azt jelenti, hogy a gyermek nem

volt részes a szökésben — folytatta a biró hivatalos hangon, azt is csak azért, hogy mondjon valamit, mint amikor az ember azért énekel az erdőben, hogy elűzze a félelmét. .

— Ami azt jelenti, hogy Anika megszökött és a gyereket a község nyakán hagyta — tette hozzá az Írnok kurtán.

— Igen, úgy van — mondta a bíró félhangon, aztán elhallgatott, mélyen elmerült a gondolataiban és rágni kezdte ugyanazt az aktát, amelyet kevéssel előbb aláirt.

Hallgat a biró, hallgat az Írnok, Szréja pedig először az egyikre, aztán a másikra néz és megint csak megszólal:

— Na és mit csinálunk most?

A biró úgy tesz, mintha semmit sem hallana, mert ezt a kérdést »AIR csinálunk most?« ő már néhányszor feltette magának.

Szréja ismét folytatja:

—1 Mit csinálunk most?

A biró megint úgy tesz, mintha nem hallaná a kérdést, hanem ő kezdi a kérdezősködést;

— És mikor szökött meg?

— Azt mondják, még az éjszaka.

— Biztosan valaki betanította és rábeszélte — mondja az írnok.

— Úgy lesz, valamelyik ellenségünk rábeszélte. Hanem eredj csak ki egy percre Szréja, hogy beszélgethessek az írnokkal.

Mikor egyedül maradtak, a biró barátságosan megveregette az írnok vállát és nagyon gyöngéd, hízelgő hangon kezdett beszélni, olyan hangon, amilyent csak bizonyos bizottságok előtt használt.

— Hát Írnok testvérem, beszéligessiink csak barátságosan, úgy mint az testvérek között szokás.

— Mi beszélgetni valónk van?

{Folyt kör.)

é