Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-31 / 211. szám

9. oldd TOST julhis S\ »jtcwuwrrn wmA Közgazdaság A földművelésügyi miniszter az idei termésről A búza jé, a kukorica katasztrófá­ban rossz ' SztankoviCs Szvetozár földmivelési miniszter, aki Szubotics Dusán igazság­ügyminisztert Noviszadig eikisérte, a heogradi gyorsvonathoz csatolt szalon­­kocsiban fogadta a Bácsrnegyei Napló munkatársát, aki előtt a jugoszláv mező­gazdaságot érintő kérdésekről a követ­kezőképen nyilatkozott: — A földmivelési minisztériumban szorgalmasan dolgoznak a mezőgazda­­sági hitelek megszervezésén. A mezőgaz­dasági hitelekről szóló törvényt még két évvel ezelőtt hozták, de a törvény ren­delkezéseiből a gyakorlatban nagyon kevés valósult meg. Az Állami Jelzá logbank pénztárában már erre a célra százhuszonötmillió dinárt gyűjtöttünk össze. A mezőgazdasági hiteleket külön erre * Célra alakított szerv fogja intéz­ni, mely rövidesen megkezdi működését A földművelési minisztérium a mezőgaz­dasági hiteleket szétosztó osztály ré­szére pályázat utján keresett egy igaz­gatót és a pályázatra tizenegy ajánlko­zó jelentkezett. A mezőgazdasági hitele­ket szétosztó osztály-igazgatóság már régebben megalakult, a pályázók közül a legmegfelelőbbet a pénzügyminiszter­rel egyetértőén én fogom kinevezni. A j kinevezés eddig a pénzügyminiszter ur | betegsége miatt késett. — A minisztertanács tegnap esti ülé- j sén huszonhatmillió dinárt utalt ki kü­lönböző folyók szabályozására, még pe­dig ebből az összegből a Duna szabályo­zására tízmilliót, a Tiszáéra kétmilliót, a Dráváéra hatmilliót, a Száváéra hét­milliót fogunk fordítani, az összeg fenn maradó részét pedig a Béga és a Rijeka melletti Recsina folyó szabályozására, fordítják. Az idei teruiésiről .Szfankovics mi­niszter a következőket niqndta: — Az idei búzatermés minőségileg a j ló és a legjobb osztály között van. A j búzatermés minőségileg igen jó, bár mennyiségileg a múlt évi mögött marad I Ilyen búzája már régóta nem volt az országnak. — Ami a kukoricatermést illeti, az bi­zony mennyiségileg és minőségileg rend­kívül gyenge. A kukoricatermés folytán előállott helyzetet szinte katasztrofális­nak mondhatjuk, mert ez egyik legna­gyobb exportcikkünk és azonfelül a né-t pesség sok helyütt kukoricával táplálko­zik. Nagyon kevés lesz az a mennyiség amit majd exponálhatunk, mert a kuko­ricatermés alig fogja az itthoni szük­ségletet is fedezni. Igen rossz a szilva­­termés is, bár ha tartósabb esők jönnek az megjavítaná, — A szőlőtermés kitűnőnek mondható, bár a szemek nagyon aprók. Az állati takarmány szintén nem lesz elegendő és azzal kell majd számolni, hogy a gazdák takarmányhiány következtében cl fogják adni állatjaikat. — A szárazság a gazdasági életben mérhetetlen károkat okozott — fejezte be nyilatkozatát a földmivelésiigyi mi­niszter. Dr. G. D, TŐZSDE-----— Zürich, julius 30. (Zárlat.) Beograd 9.135, Paris 20.32, London 25,21 és há­romnyolcad. Newyork 519.25, Brüsszel 72.20, Milánó 28.245, Amszterdam 208.10, Berlin 123.475, Becs 73.075, Szófia 3.75, Prága 15.39, Varsó 58, Budapest 90.525, Bukarest 3.175. Szombori lerménytözsde, julius .40. Uj búza: Bácska vasút 302.50—305 di­nár. Uj rozs: Bácska vasút 71—72 kgr. 260—265 dinár. Uj zab: Bácska vasút 185—187.50 dinár. Uj árpa: Takarmányi 61—62 kgr. 220—225 dinár, takarmányi 63—64 kgr. 240—-245 dinár, tavaszi 65— 66 kgr. 275—280 dinár. Tengeri: Bácska vasút 202.50—205 dinár. Liszt: Ogg. 440— 460 dinár. Og. 440—460 dinár. 2-es 410— 430 dinár. 5-ös 370—390 dinár. 6-os 340— 360 dinár. 7-es 290—310 dinár. 8-as 190— 200 dinár. Finom korpa: 165—175 dinár. Irányzat: nyugodt. • 101.75, szeptemberre 104.75, decemberre 106.75, júliusra 41.375. Zab szeptemberre 43.375, decemberre 46.375. Rozs júliusra 100.25, szeptemberre 92.25, decemberre 95.625. Newyorki gabonatőzsde, julius 30. Bú­za őszi vörös 146.375. őszi kemény 150.375. Tengeri 113.75. Liszt 700—735. Irányzat lanyha. Vizállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizák mai állása a következő: Duna: Bezdán 332 (—8), Apatin 412 (—106), Bogojevó 404 (—8), Vukovár 332 (—8), Noviszad 320 (—£), Zemtm 196 (—4), Pancsevó 176 (—2), Szmederevó 277 (—2). Orsóvá 222 (0). Dráva: Oszljek 188 (+12). Száva: Mitrovica 77 (—3), Beograd 128 (—2). Tisza: Szenta 90 (0), Becsei 103 (—2), Titel 270 (—7). St. 1483/1927. sz. Rádió-műsor lA várp* mtlltttí •tóm « hmUmmhvnnt nlé Vasárnap julius 31 Becs (517.2) ll: A bécsi koncertzene­kar hangversenye. 17: Két cgyftlvoná­­sos opera. 20: Négy egyfelvonásos. Zngreb (310) 20.30: Zene. 21.45: Hí­rek. 22: Zene. Prága (348.9) 17 és 20: Koncertek. A legkül inbözőbb elsőrendű hangszórók díjtalan be­mutatása minden délután KONRATH D. D. SUB0TICA Berlin (483) 6.30: Koncert. 11.30: Szalonzene. 17: Zenekari koncert. 22.30: Tánczene. Budapest (555.6) 9: Hírek és szépség­­ápolás. 10: Istentisztelet a református templomban. 17: Időjelzés és kamara­zene. 15.30: Gyermekdélután. 17: Car­men, opera. 20: Filharmonikus koncert, Noviszadi terménytőzsde, julius 30. Búza: Bácskai 78—79 kilós 305—307.50 dinár. Zab: Bácskai 190—195 dinár. Sze­­rémi 195—200 dinár. Szlavóniai 190—195 dinár. Tengeri: Bácskai 205—206 dinár. Szerémi 205—207.50 dinár. Bánáti I 202.50—205 dinár. Liszt: Bácskai Og 450—460 dinár. 2-es bácskai 425—430 dinár. Korpa: Szerémi jutazsákokban 170—175 dinár. Bácskai jutazsákokban 170—175 dinár. Budapesti gabonatőzsde, julius 30. A gabonatőzsde irányzata lanyha. A készárupiacon a búza 15, a rozs 25 fil­lérrel olcsóbbodott, a batáridőpiacon a búza olcsóbbodása 14, a rozsé 24 fillérig terjedt. Hivatalos árfolyamok pengő­értékben a határidöpiacon: Búza már­ciusra 32.50—32.60, zárlat 32.52—32.54, októberre 30.06—30.20. zárlat 30.04— 30.06, rozs márciusra 27.86—28.08, zárlat 27.84—27.86, októberre 25.90—26.08, zár­lat 25.84—25.86. A készárupiacon: Búza 29.15—«30.45, rozs 26.25—26.90, árpa 22.75—24, tengeri 22.30—23, zab 24.20— 25.50, repce 44—45. Chlcágói gabonatőzsde, julius 30. Bú­za júliusra 136.25. szeptemberre 136.375, decemberre 140.375. Tengeri júliusra Csődárverés Alulírott, mint vb. Radovan Jovano­­vié könyvkereskedő csődtömeggondnoka a csödválasztmány felhatalmazása alap­ján ezennel közhírré teszem, hogy a csődtömeg 1—-166. tétele alatt összeírt ingóságokat (Írószerek, tankönyvek, pa­píráru stb.) Szentán a vb. főtéri üzleté­ben nyilvános árverésen tételenként, készpénzfizetés ellenében eladom. Az árverés f. évi augusztus hó 4-én délelőtt 9 órakor kezdődik s naponként ugyanez időben folytatódik, érdeklődők a leltárt ügyvédi irodámban a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Szenta, 1927. julius hó 30-án. Dr. Kecelt-Mészáros Ferenc ügyvéd, csődtömeggondnok. 573 Valódi svájci selyemharisnya az összes divatszinekben a legolcsóbban Klein Jenő üzleteiben Novisad, Vei. Becskerek és Senta A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 11 irta: NUSICS BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁP Es Torna papnövendék belefogott a történet elbe­szélésébe azon a puha, egyhangú, egyenletes hangon, amellyel a litániát szokták mondani. — En, tetszik tudni, papnövendék vagyok és a pap­növelde három osztályát végeztem el kitűnő sikerrel Alig vártam, hogy elvégezzem a papnöveldét és pap­nak menjek, mert papnak lenni, óh kisasszony ez volt az én ideálom. Gondolja csak meg, papnak lenni, ideális papnak lenni . . . reverenda, istentisztelet, biblia, be­széd, szentbeszéd, amelyet minden héten elmondanék és még hozzá fejből . . . gondolja csak meg, kisasz­­szony fejből . . . Torna beszéd közben egészen tűzbe jött és úgy lát­szott, mintha valamelyik szent éneket mondaná el má­morosán. Ebben az állapotban, ki tudja mit mondott volna még. ha Nedeljkó nem tör ki irtózatos sírásban, mire ugy Elza, mint Torna csitfígatni kezdték, sőt még a kocsis is, akinek kezdett unalmas lenni az ordítás Torna, túlságos udvariasságból az ölébe vette Ne­­deljkót, hogy az asszonyka kissé kipihenje magát, az­tán hintázni kezdte a gyereket és igy hintáztatás köz­ben meséit tovább: — De asszonyom, az Ur nagy, titkai kifürkészhe­­tetlenek és rendeltetései megtagadhatatianok. Én is ugy gondoltam, hogy pap leszek es ime . . . most azt hatá­roztam el, hogy felcsapok színésznek. — Nahát! — kiáltotta Elza. — És hogyan? — Nem tudom, ez Isten rendelése — mondotta To­rna és most leeresztetette hangját, mintha »hatodban gon« énekelne. — És hogyan tudta meg az Urnák ezt a rendelé­sét? — kérdezte Elza náivul. — Hogyan? — Álomban. A mi városunkban nem­régen egy kis színház volt, amely most abban a vá­rosban van, ahol ma éjszaka megszállunk és ahol én maradni fogok, mivel a társulat tagjai közé fogadtak íme, megmutathatom a levelet is, amellyel a direktor felvett. Torna előhúzott a zsebéből egy piszkos levelet és fennhangon kezdte olvasni: •> Untéit utam! Ezen a saél#» világon ran egy kis hely, messzemenő törekvésekkel, amelyek magukba gyűjtik az emberi életet, az életet, amely mindent mond A deszkák, deszkák, deszkák, uram, ez az emberiség ideálja. Ezek a deszkák tehát Önt is fellelkesitették és szerencsével. Fölveszem Önt a társulatomba havi har­minc dinár fizetéssel« ... és Igy tovább. — Amint láthatja, a dolog be van fejezve, szer­ződtettek. És ime, igy történt a odlog. Egyik este a színházban voltam és az előadás után hazamentéin, le­feküdtem, miután előbb elmondottam az esti imát. Mé­lyen elaludtam és álmomban egyszer csak tűzben és fényben megjelent előttem Ognyer.a Mária, épen olyan ruhában, amilyenbe ma a kisasszonyok öltözködnek, olyanban amilyenben Ön is van, puha szalmakalappal a tején, keztyüvel a kezén és napernyővel a kezében. En meglepődtem és versben kezdtem hozzá beszélni, megkérdezve, hogy miért jelent meg előttem. De Mária csak lágy, kedves hangon felelte: »Hallod, Torna, ne bolondozzál, hanem gyere színésznek, majd meglátod, milyen szép ottan*. És később mikor eltűnt Mária, fel­ébredtem, egészen izzadtan, de tudja, olyan volt, mintha magával Szent Péterrel, vagy a papnövelde rektorával beszéltem volna. Én. tudja, ezt a titkot senkinek el nem mondtam nem miattam, hanem azért, nehogy megszégyenítsem Máriát. Mikor másnap este lefeküdtem, kétszer mond­tam el az esti imát. De alighogy elaludtam, megint megjelent előttem Mária, Ugyanúgy öltözve, mint az előző napon. Én ismét versben kezdtem beszélni meg­kérdezve, hogy mi van vele, hogy rossz útra akar vin­ni! »Ne hadonássz itt hiába — mondotta — hanem in­kább gyere színésznek«. »De hát miért?« — kérdem én. »Hogy gyere, az én kedvemért« — telelte Ognyena Mária és közben olyan hamiskásan rámmosolygott és megsimogatta az arcomat, hogy nem tudtam, hová le­gyek a szégyentől és netn tudtam mit tegyek, hát megfenyegettem, hogy másnap fel fogom jelenteni az intézet rektorának. Erre ő édesen elmosolyodott és ezt mondta: »Torna, Torna, nézz meg jobban engem!« Mi­kor jobban megnéztem, volt is mit látnom, nem volt az Mária, hanem Lenka színésznő, az, aki olyan ördögi szerepeket játszik és olyan sátánlan tud mosolyogni. Most aztán, tetszik tudni, a dolog egészen máské­pen nézett ki. Könyörögtem az Istenhez, bocsássa meg. hogy Lenkában Máriát láttam, ami azért történhetett mert addig csak szentekkel álmodtam. Közben pedig másnap találkoztam Lenka színésznővel, aki ép ugy vök öltőévé, m ahogyan Mnmwfcnn Máriát láttam. Öt most, nem tudom hogyan, talán Isten rendeléséből Lenka szülésznő rámmosolygott, de olyan bájosan mintha csak azt akarta volna mondani: »Ne hadonássz itt hiába, Torna, hanem gyere el színésznek!« A szinésztársaság azután elment a városunkból és azóta én mindennap álmodtam Lenkáról, mig a rektor­ral csak ugy néhanapján. Végre is a nő ugy a hatalmá­ba keritett, hogy azt hiszem, ez az Isten rendelése. így határoztam el . . . hogy írok a színház igazgatójának aki, mint láthatja, ezt a választ küldte nekem. Torna papnövendék ezeknél a szavainál megtapsi­­kálta Nedeljkót, aki gondtalanul feküdt az ölében és ugy nézett Torna szemeibe, mintha ő is az elbeszélésre figyelt volna. Elza kisasszony, aki a legnagyobb kíváncsisággal hallgatta Torna elbeszélését, most elmosolyodott ha­miskásan, (ugy ahogy Mária) és mikor Torna bevé­gezte a szavait, hozzátette: — Most megértem Toma ur, most már értem. — De kérem, mit ért meg? — kérdezte Torna megrökönyödve. — Megértein, Isten rendelése. Maga valójában bele­szeretett Lenka színésznőbe. — Kicsoda, én? — kérdezte Torna és a füle he­gyéig elvörösödött, mert ebben ö maga sem hitt. — Ismerje csak be. — De hát ezt nem ismerhetem be, miikor nem igaz — kezdett védekezni elkeseredetten Torna, habár az ő szemei előtt is most derült ki ez a borzasztó igazság — Na itt van — mondta hamiskásan Elza — ha valaki csak a nevét említi, máris elvörösödik. — Kinek a nevét, kérem? — Hát talán Lenkáét, nem pedig Máriáét! — Nem tudom... — folytatta Torna zavarban és majdnem kiejtette az öléből Nedeljkót. — Figyeljen ide, ismerje be és én segíteni fogok magának. — Maga?! — Igen, én fogok segíteni. Én ma este, mivel eb­ben a városban meg kell szállnunk, mindent el fogok mondani Lenkának. Ismerje hát be! — Netn tudom, mit ismerjek be. Nem mondhatom hogy szeretem (ezt a szót: »szeretem«, Toma a »ne­gyedik hangon« énekelte), de érzek, valamit érzek. Va­lamilyen érzületet, amely kinoz és ez az érzület átjárja az egész testemet. A szivemben van ez az érzület, az idegeimben, a mellemben és a kezemben érzem-«, (FW$tf. Me.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom