Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-31 / 211. szám

32 OLDAL • ARA 4 DINAR Poitarina placena u gotovom! XXVIiL évíeiysm. Szubotica, 1927. VÄS/.RNAP, Julius 31. 211. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52 , 370. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep ufán és hétfőn is, Előfizetési ár negyedévre 165 din. Zinaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) ^^MWMBBM»WgB6BCiMMHaWBaMWMiaBlia«»illllllli I Ilii AW HHHBIIIHII ■III« IMII, 3MM——StaM—8—H————E—M8—SMBBS Szubotics Dusán dr. Szubotica népe nemzetiségi kü­lönbség nélkül vett részt Szubotics Dusán dr. * igazságügyminiszter üd­vözlésében, aki mint a kerület radi­kálispárti listavezetője eljött, hogy az itteni viszonyokkal személyes ta­pasztalatok révén is megismerkedjék. Szubotics Dusán dr. a legnagyobb bírói méltóságot cserélte fel az igaz­ságügyminiszteri tárcával olyan idő­ben, amikor a hatalom bársonyszé­kének díszét megsokszorozódott gon­dok teszik tüskéssé. Mint a Bdcs­­megyei Napló-nak adott első inter­­jtijában hangsúlyozta, azért vállalt kombattáns politikai szerepet, felál­dozva bírói és tudományos pályájá­nak nyugalmát, hogy közreműköd­jék annak a közéleti atmoszférának megteremtésében, amely nélkül az ország jogos igényeit kielégítő kon­struktiv törvényhozási munka el sem képzelhető. Mint a törvényelőkészi­­tés előkelő és tevékeny tényezője lépten-nyomon beleütközött azokba a sorompókba, amelyeket a harc­keverő politikusok állítottak a hálaa­dás útjába. A tudomány által termelt eszmék, a szaktudás méhében fogant alkotási tervek utópiáknak látszottak a pártok elkeseredett vetélkedésé­nek és az egyes pártokon belül is észlelhető villongásoknak konkrétu­mához képest, amely a pártokat pro­gramjuk beváltására, a parlamentet hivatása teljesítésére képtelenné tette. Szubotics Dusán dr. úgyis mint az igazságszolgáltatás illusztris fak­tora, _ úgyis mint a radikális párt ideológiájának avatott letéteményese szükségét érezte, hogy ott legyen az uj politikai korszak alapkőletéte­lénél és államférfim aktivitással já­ruljon hozzá azoknak a kereteknek felépítéséhez, amelyek sorsdöntő szükségessége a Vukicsevics-kor­­mányt életrehivta. Most csak olyan politika lehet jogosult, amely az életbevágó állami, gazdasági és szo­ciális problémák megoldására ihle­tett szakértelemnek tág teret nyit és Szubotics Dusán dr. énen azért ál­lott be a szálláscsinálók közé, hogy re benc gesta, annál hatékonyabban foghasson hozzá törvényhozó kon­cepcióidnak végrehajtásához. Talán egy országrészre sem ne­hezedik olyan bénító súllyal a poli-' ttkai élet évek óta tartó meddősége, 1 mint a Vajdaságra, amely a legtöbb! adót fizeti és a roskadásig viselt köz- j terhek legkevesebb ellenszolgáltatá- J sát élvezi. Adóegységesités, árrnen-! tesités, az agrárkérdés rendezése, a válságban sínylődő kereskedelem, j ipar és mezőgazdaság szanálása: ] minden fontos tennivaló áldozatul j esett a különböző kormánykoalíciók ] házi kontroverziáinak, csak az adók ] aránytalan elosztását törvénybeik- j tató költségvetés került ki győztesen í a pártok értékpusztitó háboruságá-! bői. Az adókat fizetni kell, ha törik­­szakad, mert a fiskus nem vár. A j népnek azonban a maga égetően1 sürgős követeléseivel várnia kell, mig a konszolidáció müvének kor­mányzati lehetőségei kibontakoznak. A Vajdaság eddig mindig csak adott és alig valamit kapott, tehát neki van a legkevesebb oka arra. hogv hátráltassa azoknak a célkitűzések­nek a sikerét, amelyek jegyében a kormány a népakarathoz appellál. Szuboticai látogatása alkalmával \ az igazságügyminiszter meggyőződ­hetik róla, hogy a Vajdaság legna­gyobb városának szerbjei, bunyevá­­cai és magyarjai csorbittatian egyet­­; értéssel forrnak össze az állam ér­dekeinek kultuszában. Itt nincs nem­zetiségi különbség a haza szereteté­­! ben, de abban sem, hogy ez a város s az egész Vajdaságba polgári kötelessé­gek hűséges és maradéktalan telje­­! sitéséért a kormányzat nagyobb i gondoskodását érdemli meg, mint j amilyenben eddig részesült. Szubo­tics Dusán dr. már Szomborban, sőt ] Kragujevácon is olyan kijelentéseket tett, amelyekből arra lehet következ­tetni, hogy a nemzetiségi kérdést az ö köztisztelettől övezett egyéniségé­hez méltó liberalizmussal és megér­téssel ítéli meg. Hisszük, hogy a ki­sebbségekről nyert előnyös impresz­­sziói erősödtek a meleg szuboticai fogadtatástól, amelyben a magyar választók bizakodó hangulata is ki­fejezésre jutott. A szuboticai kerület magyarsága bizalommal köszönti Szubotics Du­sán dr. igazságügyminiszterben an­nak a politikának reprezentánsát, amelynek célja: rend a káosz he­lyett, biztonság a labilitás helyett, összetartás a széthúzás helyett és munka a tétlenség helyett. A ma­gyarság szivvel-lélekkel csatlakozik ehhez a politikához, mert tudja, hogy ennek a győzelme az ő igazának a diadalát is meghozza. Az igazságügyin! niszter Sufootfeán A pályaudvaron ©zerfőnyi közön ég lelkes ünnepléssel fogadta dr. Szubotics Dusánt — Az Igazságügy miniszter beszéde a polgári jogegyenlőségről Szubotics Dusán dr. igazságiigyminisz­­ter szombat délben tizenkét órakor in­dult el Beogradból Szuboticára. Kísére­tében voltak a nővére, Ldzics Sztoján semmitőszéki titkár, Szubotics Vojiszláv beogradi városi bíró, Bogdanovics Rada kabinetfőnök és dr. Radoilovics Rada beogradi sebészorvos. Az igazságügy­miniszter szalonkocsijában fogadta a Bácsmegyci Napló munkatársát, aki előtt a következő nyilatkozatot tette: — Informálva vagyok arról, hogy a Vajdaságban biróhiány van és én ezen a bajon segíteni is akarok. Már szapo­rítottam a noviszadi felebbviteli bíróság hiráinak a számát, uj elnököt neveztem ki a noviszadi felebbviteli bírósághoz Ignjatovics személyében és mindent el fogok követni, hogy a vajdasági bíróság ügymenetét meg­gyorsítsam. Sok tekintetben a bírói jogszolgáltatás nagy akadálj^a volt az is, hogy a bíró­ság előtt az ügyvédek rendkívül sokat vitatkoztak. Én a magam részéről a jog­védelem elé nem akarok akadályokat gördíteni, azonban az ügyvédeknek sok­szor felesleges szónoklatait meg akarom rövidíteni. Nemcsak a Vojvodinában, ha­nem Szerbiában is kevés a biró és tu­dom azt, hogy háromszor annyi bírónak kellene lenni mindenütt, mint amennyi most az egyes bíróságoknál dolgozik. — Az igazságiigyminisztérium számos uj javaslatot készít elő — folytatta az igazságügyminiszter — a büntetőtörvé­nyen kívül készül az uj bűnvádi perrend­artásról szóló törvényjavaslat, készülő­ben van az uj polgári törvénykönyv és az ehhez tartozó polgári perrend, készül az uj kereskedelmi és váltótörvény, a csekktörvény, az uj csődtörvény, a csö­­dönkivüli kényszeregyezség. Szóba került a vajdasági kisebbségek ügye is, amelyről a miniszter a követ­kezőképpen nyilatkozott: — Én a magam részéről a nemzetközi szerződésekben lefek­tetett kisebbségi jogok végrehajtá­sát teljes mértékben meg szeretném valósítani. A magyarok és németek kívánságaikat a legjobban a nagy parlamenti pártokkal egyetértésben tudják megvalósítani. Én mint radikális miniszter, úgy találom, hogy ezeket a kisebbségi jogokat a ki­sebbségek a radikális párttal való együtt­működéssel tudják a legjobban elérni! A radikális párt már ötven éve tartja ke zében a kormányzást és nem lehetetlen, hogy még huszonöt évig, vagy, ötven évig fogja az állam ügyeit intézni, tehát a leghelyesebb, ha a kisebbségek a ra­dikálisok felé orientálódnak. — Ha. az állam stabil, akkor a kisebb­ségek sokkal nyugodtabban. élvezhetik jogaikat. Szervezzük, építsük együttesen ezt az államot és akkor a kisebbségi jo­gok hiány nélkül meg fognak való­sulni. A szervezési munkához szeretet is kell és én szeretettel nyu/tom a kisebbségek felé a kezemet. (g. d.) Sztrilics Béla üdvözölte az igazságügyminisztert Topo­íárt Három órakor robogott be az igazság­ügyminiszter vonata Topolára, ahol a perronon összegyűlt több száz főnyi tö­meg lelkes éljenzéssel üdvözölte a sza­lonkocsi ajtajában megjelent Szubotics Dusán dr. igazságügyminisztert. Ezután előlépett Sztrilics Béla és pár meleg szóval üdvözölte a minisztert, aki szí­vélyes szavakkal köszönte meg a fogad tatást. Sztrilics Béla és a megjelentek közül erre többen beszállottak a minisz­ter szalonkocsijába és a vonat folytatta útját Szubotica felé. A topolai állomáson megjelentek között ott volt Sztojisics Damján főszolgabíró, Gavrilovics Ljubo­­mir szolgabiró, Kulisics Koszta vezető járásbiró. Urosevics Radomir járásbiró, valamint a radikális párt helyi szerve­zetének vezetősége. Bevonulás a városba Az igazságügyminiszter kíséretével a Beograd-szállóba hajtatott, miközben a közönség az egész útvonalon lelkesen éljenezte. A szálloda főuccai frontján többszáz főnyi közönség állott meg a minisztert éltetve. A nép addig nem tá­vozott, amfg a miniszter meg nem je­lent a szálló erkélyén és pár szóval meg nem köszönte az ünneplést. Fogadtatás a szuboticai pályaudvaron A pályaudvaron Manoftovics Dusán főispán, Sztipics Károly dr. polgármes­ter a városi tanács tagjaival. Miladino. vies Radivoj dr. közjegyző és Evetovics Mátyás dr. leánygimnáziumi igazgató és a magyar párt részéről dr. Streitzky Dénes és dr. Nagy Ödön jelentek meg. A pályaudvaron először Manojlovics Dusán főispán, majd dr. Sztipics Károly polgármester üdvözölte a város nevé­ben az igazságügyminisztert és kiemel­ték, hogy a város polgársága nemzeti­ségre való tekintet nélkül üdvözli a szu­boticai kerület leendő képviselőiét. Az igazságügyminiszter válasza az üdvözlésre Szubotics Dusán dr. igazságügymi­niszter hosszabb beszédben válaszolt a polgármester üdvözlő szavaira. — Nehezen cseréltem fel — mondot­ta — kényelmes és nyugodt állásomat a miniszteri székkel, de amikor ezt tet­tem, meg voltam győződve arról, hogy a nép támogatni fog úgy engem, mint a kormányt e nehéz munkában, mert a kormány a szabadságért, igazságért és egyenlőségért kiizd. Itt, nagy hazánk északi határain éppenugy, mint az or­szág többi részeiben. tudatában vagyok annak, hogy mi­lyen a nemzeti kisebbségek helyzete. A királyi kormány ebben a tekintetben elővette a nemzetközi egyezményeket, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek jogai biztosítva vannak. De nemcsak az, hanem királyságunk alkotmánya is biztosít­ja a teljes szabadságot és jogegyen­lőséget, nem ismerve felekezeti vagy nemzetiségi különbséget. Valamikor a háboruelőtti Szerbiában is olyan alkotmányunk volt, amelynek az volt a vezérgondolata: Nem nézni, mi a hite, csak ember legyen. Nemcsak üres jelszavak voltak ezek, hanem való tény. A háboruelőtti Szerbiában, mint isme­retes, a pravoszláv vallás uralkodott és mégis a vallásügyi miniszterünk há­ború előtt hosszú éveken keresztül Qyá­­ja volt, egy római katholikus ember. Amit az eddigi kormányok elmulasz­tottak, azt pz uj parlament fogja majd végrehajtani. A törvényegységesités lesz a legnagyobb munka és az egyenlőség elvei alapján fog elkészülni. Minden polgár nemzetiségre való tekintet nélkül egyenlő jogú. A köz’egény ugyanolyan, mint « vajda és a tábornok. A szerb katonák a há­ború alatt testvériesen összetartottak és ezt a testvéries összetartást a győ­zelem babérja koszoruzta. így van ez a politikában is. Mi szeretjük ezt a ha­zát, ezt a közösséget és azt kívánjuk mindenkitől, aki velünk él, hogy ugyan­így szeresse és tisztelje ezt a földet, mint mi. Ez az alap, amelyen mi elin­dultunk és amelyen haladni fogunk. Min­denki érdeke, hogy ezen az alapon se­gítse felépíteni uj. nagy hazánkat. — Világosítsátok fel a fel nem világo­­sultakat, gyiijtsétek össze az összes nemzetiségek erőit, hogy győzelmjünk nagy legyen — fejezte be beszédét az igazságügyminiszter, akit a pályaudvar közönsége lelkesen megéljenzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom