Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-29 / 209. szám

1927. julius 29

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

5. otdäl

Régek panaszainak meghallgatásától sohasem zárkózott el, de — az emlitett okokból — sohasem tudott lényeges könnyítéseket elérni számukra.

— Felejthetetlen — írja Korodi Lutz — hogy amikor egyszer a király egy hosszú előadást hallgatott végig a nemzeti kisebbségek sanyarú helyzetéről, ezzel a tréfával ütötte el a dolgot:

»Hiszen én is nemzeti kisebbség vagyok...«

Fz a tréfa az indreptarea-bqu közölt népszámlálási ív után nem is olyan nagyon hangzik tréfásan.

Aminthogy nem tréfa a Bratianuhoz néhány hete intézett utolsó levelének liefe jezö passzusa sem:

»Végül felhívom a figyelmét arra, hogy az ország minden lakosa konciliáns bánásmódban részesüljön, különösképpen azonban azok, akiket a sors, a békeszerződés révén, ehhez az országhoz csatolt és csatoh.

Ez a levél nem a nyilvánosság számára Íródott s ha az uralkodó nem hal most meg, nem is került volna nyilvánosságra. így mintegy politikai végrendelete 1. Ferdinándnak. A végrendelet végrehajtója Bratianu. Teljesíteni fogja-e vájjon az oihunyt uralkodó utolsó kívánságát?

Korodi Lutz nem nagyon bízik ebben ...

Tizennégy év után visszatért orosz fogságból a meggyilkolt Szabó Mihály halottnak hitt fia

A Szibériából visszatért fiút nővére nem ismerte fel és ki akarta utasítani a házból — A két testvér között veszekedés támadt a gyilkos fiú ruhái miatt

Szabó András nyomtalanul eltűnt Sztaribecsejről

Sztaribecsejröl jelentik: Sztaribecscj lakosságát a Szabó-család tragédiájával szorosan összetuggö esemény tartja izgalomban.

Szerdán egy rongyos és sápadt ember érkezett a Szabó-tanyára, a ki magát Szabó Andrásnak, Szabó Mihály legidősebb iiának mondotta és előadta, hogy rettenetes szenvedések után Szibériából szökött haza, ahol 1914 óta hadifogságban volt.

A halottnak hitt fiú váratlan megjelenése nagy szenzációt keltett Sztaribécsejen és környékén, amelynek lakossága még a nent régen felfedezett apagyilkosság hatása alatt áll.

A meggyilkolt Szabó Mihálynak két fia és két leánya volt. A fiuk közül András a legidősebb, aki 1914-ben, a háború kitörésekor a szubotieai 6-ik gyalogezredbe vonult be és azok között volt, akiket a világégés első napjaiban frontra vittek. Szabó András az orosz frontra került és egy szuronyroham alkalmával ötvened magával orosz fogságba került. Mint hadifoglyot az orosz liadvezetőség Szibériába utalta, ahol 1914-től kezdve 1927-ig fogságban volt. inig most tizennégy év után emberfeletti szenvedések és küzdelmek árán hazatért az elveszettnek hitt fiú a gyászos Szabó-tanyáLra, ahol a viszontlátás öröme helyett apja meggyilkolásának hirével fogadta a legidősebb Szabó-leány: Varga Ferencné.

Hónapokig tartó bolyongás után tért haza a halottnak hitt fiú

Szabó Andrást, miután fogságba került, az osztrák-magyar hadvezetőség felvette az eltűntek istájára és eltűnéséről hivatalos utón 1914 októberében értesítették is Szabó Mihályt, akit nagyon lesújtott fiának tragédiája. Szabó Mihályné, _ az anya, megsiratta legidősebb fiát. de azért reménykedtek, hogy nem pusztult cl és az anya. aki később megölette urát. nem egyszer hangoztatta:

— Haza jön még a mi Andrisunk. A ló Isten megsegíti...

Telt-múlt az idő. de Szabó Andrásról nem jött hir. A Szabó-család később már belenyugodott a sors csapásába és beletörődtek abba. hogy András meghalt. A világháború befejezése után. amikor a világ összes fogolytáboraiból megindult a foglyok áradata — Szabóék újra éledő reménnyel mégegyszer hitték, hogy haza jön a fiuk. Befejeződött a foglyok hazaszállítása is. de Szabó Andrásról nem jött semmi hir és a Szibériából viszszatért bácskai fiuk sem tudtak semmit Szabó Andrásról, akit ekkor végképp halottnak hittek szülei.

Kedden éjszaka oroszsapkás, rongyos, szakállas ember állított be Tóth Jánosné molvölgyi tanyájára. Tóthné rokonságban volt Szabó Mihállyal. Tóth János, az asszony férje szintén a háború alatt tűnt cl és felesége róla is azt bitte, hogy elesett. A rongyos idegen bekopogott a tanya ablakán, de az özvegyaszszony nem mert ajtót nyitni az ismeretlen embernek.

Az idegen ekkor megnevezte magát és elmondotta, hogy Szabó Mihálynak a legidősebb fia

és üzenetet hozott Tóth Jánostól, aki Szibériában sínylődik, mert öreg✓sége miatt nem mer útra kelni.

Tóthné. amikor meghallotta, hogy holtnak hitt férje él, a meglepetéstől percekig szólni sem tudott. Később kaput nyitott és bevezette a házba a fáradt és elcsigázott idegent, aki miután kissé megpihent, a legnagyobb részletességgel mesélte el Tutiménak, hogy férje 1914 óta Szibériában van és azt üzeni, hegy a hatóságok utján tegyék lehetővé a visszatérését.

Ezek után Tótluiénak semmi oka sem volt kételkedni abban, hogy a férfi, akivel beszél, valóban Szabó Mihály fia. Szabó András ezután mit sem sejtve kérdezte meg rokonától:

— Hogy vannak apáméi:, mit csinál az öcsém?

Tóth Jánosné sírva fakadt és először egy szót sem akart szólni, de a fin faggatására elmesélte, hogy apját az anyja rábeszélésére Szabó Márton és Börcsök Mihály meggyilkolták, a holttestet pedig elásták. A bűntényt néhány héttel ezelőtt fedezték fel és azóta anyja, öccse, buga és sógora a noviszadi ügyészség foglyai.

»Miért is jöttem haza?«

Hosszú szenvedések után az otthonába visszatért fin a rettenetes hir hallatára összeroppant, levetette magát a földre és görcsösen zokogva csak ezt ismételte:

— Mért is jöttem haza, mért is jöttem haza!

Szabó András, amikor magához tért. azonnal útra akart kelni és sztaribecseji tanyájukra akart menni, mert, mint mondotta,

nein tudja hinni, hegy édesanyja és

az öccse képesek lettek volna ekkora bűn elkövetésére.

Tóthné igyekezett megnyugtatni a szerencsétlen embert és rábeszélte, hogy várjon reggelig, akkor kocsin elviszi T óthné fia a Szabó-tanyára. Szabó András. akit a rettenetes tragédia Ilire nagyon megviselt, álmatlanul töltötte az éjszakát és már kora hajnalban utrakdt Tótlméval és fiával, hogy Szíarjbecsejre menjen.

Útközben betértek özvegy Horváth Mihályné petrovoszelói tanyájára, aki távoli rokona Szabó Mihálynak. Mikor az öregasszony megpillantotta a züllött ruházatú, feldúlt arcú embert, aki magát Szahó Andrásnak nevezte, egy sikoltással összerogyott.

Özvegy Horváthné nem ismerté fel a tizennégy év előtt eltűnt emberben Szabó Andrást és még akkor sem hitt. mikor Szabó pontosan elmondotta a rokonok nevét és több régebbi családi eseményt is felemlített.

Tóthné és fia a Horváth-tanyán maradtak, Szabó András pedig Horváth Mihályné társaságában folytatta útját Sztaribecscj felé,

A két testvér találkozása

Szabó András egész utón sirt és családjának tragédiája szemmclláthatólag jobban összetörte. a különben is megviselt embert, mint a fogolytábor és a hazáig tartó viszontagságos utazás. Útközben még egy rokonhoz, a Topolaiuton lakó özvegy Börcsök Mihálynélioz is betértek, de Börcsökné se ismerte fel Szabó Andrást. A menethez Börcsökné is csatlakozott és ig.v érkeztek szerdán délelőtt a sztaribecseji Szabó-szállásra, ahol csak a meggyilkolt Szabó Mihály legidősebb leánya. Szabó András nővére tartózkodott, aki a kis gazdaságot vezeti.

A két testvér találkozása megható volt.

— Maliid - szólította meg Szabó András nővérét, aki halotthalványan, kővémeredve állt előtte a szoba küszöbén.

A testvér szótlanul állt és miután jól szemügyre vette az előtte levő embert, azt felelte, hogy

nem ismeri és ez nem is lehet az

András, mert az meghalt, hanem

bizonyosan szélhámos.

Szabó András ekkor odarohant a nővéréhez. lerogyott előtte és kezét csókolva. sirva kérdezte:

— Mi lett szegény apámmal és anyámmal?

Szabó Matild idegenül nézett a férfire'

és akkor sem hitte el, hogy testvérével áll szemközt, mikor rokonai erősíteni próbálták azt. Szabó Andrást egészen felidegesítette nővérének viselkedése és magából kikelve kiabálta:

— Hát nem ismersz meg, én vagyok az András. Mit tettek apámmal?

A szerencsétlen ember, akit az események egészen megzavartak, azt követelte nővérétől, hogy adja ki neki gyilkos öccse ruháit, mert azonnal Noviszadra akar menni.

Szabó Matild a kérést visszautasította. A két testvér között ekkor heves szóváltás keletkezett. Szabó András' indulatosan odaugrott nővére elé és ha a körülötte állók meg nem akadályozzák, megüti a nőt aki nem akarta elhinni hogy édes testvére áll előtte.

Szabó András ekkor a körülötte állókhoz fordult és azt mondta:

— Bemegyek Noviszadra. mert látni akarom anyámat és tőle akarom tudni, hogy igaz-c. amit beszélnek.

Mindenki sirt. Szabó András pedig kirohant az ajtón és futva távozott el a falu felé. Azóta semmi lűr sem érkezett felőle. A különös esetről értesítették a csendörséget is, amely nyomozást indított abban az irányban, bogy a hirtelen felbukkant idegen valóban azonos-c Szabó Mihály fiával. Szabó Andrással, akit tizennégy evvel ezelőtt holttá nyilvánítottak.

Sztaribecscj lakossága lázas izgalommal várja a Szabó-tragédia legújabb fejleményeit.

(H. E.)

Szökött fegyenc élet-halálharca

hét rendőrrel és négy csendőrrel

Izgalmas hajsza a szomhori tanyavidéken — A szökevény bírókra kelt üldözőivel és az egyik rendőrnek leharapta

a kisujját

Szomborból jelentik: A szombori rendőrség izgalmas hajsza után szerdán éjjel elfogta Szecsujszki Milán rovottmultu csavargót, aki néhány héttel ezelőtt megszökött a mitrovicai fegyházból és azóta a szombori tanyavidéken bujkált. Szecsujszki, aki a leghirhedtcbb banditák egyike és most is öt évi fegyházbüntetését töltötte Mitrovicán. élethalál-harcot vívott a kézrekeritésére felvonult rendőrökkel.

A szombori tanyák réme

Szecsujszki Miián. az elmúlt években valóságos réme volt a szombori tanyavidéknek. 1922-ben tűnt fel, amikor egy éjszaka behatolt Matarics Máta szombori földbirtokos lakására és onnan nagymennyiségű aranydukátot, ékszereket, ezüst pénzt vitt el. A betörés után heteken keresztül i Bajai-utmenti kukoricásokban bujdosott és a rendőrség csak csellel tudta elfogni. Amikor a

rendőrök megtudták, hogy a betörő

merre rejtőzködik, több detektív vállalkozott a kézrekeritésére. Csak úgy

tudták megközelítem, hogy az egyik

gletektiv, l azckas József női ruhába öltözőit és igy könnyűszerrel betudott jutni arra a. szállásra, ahol Szecsujszki rejtőzködött. A hatalmas erejű, mindenre elszánt betörő, humorosan rájött, hogy a női ruha féri it takar, bírókra kelt a áctcktivvei. fojtogatta és már majdnem végzet! vele. umikor a többi detektív segítségül érkezeit. Szecsujszki meglátva a detektiveket, futásnak eredt, de az egyik utána lölt és a lábán megsebesiíette.

A szombori törvényszéken ekkor Szccsujszkit három évi börtönre ítélték Szecsujszki a büntetés kitöltése után. 1925-ben hazatért Szomborba.

»Nehéz megmaradni a becsület utján«

A szabadulás után Szecsujszki elhatározta, hogy jó útra tér és alkalmazást kért Lalosevics György szombori földbirtokos tanyáján. lalosevics fel is fogadta, de a megrögzött bűnöző nem maradt sokáig a jó utón. Gazdáját állandóan lopkodta és emiatt a múlt év nyarán el is bocsájtották szolgálatából.

— Ismét gazember leszek —, mondogatta az emberek előtt — nehéz megmaradni a becsület utján...

Szavát be is tartotta. Valóságos réme lett a környéknek, amerre megfordult, mindenhol lopott. 1927 elején behatolt volt gazdája, Lalosevics György

tanyájára, ahonnan az istállóból elhajtott egy tehenet. A rendőrök azonban másnap elfogták és a szombori törvényszékért április tizennegyedikén öt évi iegyházra Ítélték,

Júniusban lett jogerős az ítélete és a szombori ügyészségről, büntetése kitöltése végett Mitrovicára szállították.

Szökés a fogházból

Két héttel ezelőtt Szecsujszkit és még két fegyenc-társát, a két évre elitéit Juries Jövő noviszadi, valamint Nemesid Milán kikindai betörőket, mezei munkára vitték. Ezt az alkalmat Szecsujszki szökésre használta fel. Tervébe beavatta fegyenctársait és miután az őrzésükre kirendelt fegyházört leütötték, mindhárman megszöktek,

A mitrovicai fegyintézet igazgatósága, amint felfedezték a szökést, nyomban körözőlévelet adott ki a szökevények ellen, akik azonban nyomtalanul eltűntek.

A titokzatos látogató

A körözőlevél alapján a szombori rendőrség is megindította a nyomozást és miután az a gyanú merült, fel, hogy Szecsujszki Szombor környékén rejtőzködik, megfigyelés alá vette a szökevény feleségét, aki a Bilicz-tamyán dolgozik. A rendőrség feltevése helyesnek is bizonyult, mert jelentés érkezett, hogy az asszonynak titokzatos férfilátogatója van. aki későn este érkezik és korán reggel távozik. Néhány nappal ezelőtt pedig Lalosevics György ispánja jelentette a rendőrségen, hogy Szecsujszki a tanyájuk közül ólálkodik.

A jelentésekre Eremin rendőrfőkapitány nyomban intézkedett, hogy nagyobb rendőri készültség vonuljon ki a megszökött fegyenc kézrekeritésére.

Késsel és kaszával a rendőrök ellen

Szerdán éjjel Ribarov Jusztin rendőrőrmester vezetésével hat rendőr és négy csendőr ment ki a Biltcz-tanyára, hogy Szecsujszkit elfogja. A tanyához érve Konkoly János rendőr előre ment és amikor az egyik szalmakazal mellett elhaladt, észrevette, hogy a kazal tövében egy asszony és egy ember fekszik.

A férfiben rögtön felismerte Szecsujszkit, mire rávetette magát. A fegyenc kiugrott a rendőr kezei közül, kést rántott és azzal a rendőr felé döfött. A kés átszurva a derékszíját, megsebesített• Konkolyt, aki segítségért kiáltott. At