Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-29 / 209. szám

12 OLDAL • ARA 1'/2 DINAR Poitarina plaćena u gotovoml BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXVHF. évfolyam. Szubotísa, 1927. PÉNTEK, julius 29. 2G9. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52, 370. _............ _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetés! ár negyedévre 165 din. Zmai Jovin irg. 3. (Minerva palota) A béke záloga Animende Ewald dr., az európai kisebbségi konferencia vezértitkára nyilatkozott a Berliner Tagblatt munkatársának a jövő hónapra ösz­­szehivott népkisebbségi kongresszus programjáról és ezzel kapcsolatban a kisebbségi probléma európai je­lentőségéről. A kongresszus főtár­gya eszerint az a kérdés lesz. hogy milyen mértékben veszélyezteti Európa békéjét a nemzeti türelmet­lenség. A népkisebbségi kongresszus ter­mészetesen tartózkodni fog attól, hogy a vitába politikai aktualitáso­kat keverjen és az egyes államok keretében tapasztalható konkrét sé­relmeket szóvá tegyen. A tanácsko­zások gravaminális alapra helyezése nemcsak a kisebbségi törekvések nemzetközi megszervezésének sike­re szempontjából volna célszerűtlen, hanem egyébként is fölösleges, hi­szen az az ideológia, amit a kon­gresszus képvisel és az a szellem, aminek propagálására vállalkozik, nincs rászorulva az egyes faji több­ségek és nemzeti kisebbségek viszo­nyából merített apró-cseprő illusz­trációkra. Elég arra rámutatni, hogy Európának csaknem valamennyi nemzete érdekelve van kisebbségi sorsban lévő testvérei révén a nem­zetiségi mozgalmakban. Magában véve ez a körülmény bőséges anya­got szolgáltat ahhoz az okfejtéshez, amely a nemzeti türelmetlenségnek Európa békéiére gyakorolt káros hatását világítja meg. Hiába szer­kesztik meg a formulát, hogy a ki­sebbségi kérdés mindenegyes or­szágra nézve kívülről hozzáférhetet­len belügy: a nemzetiségi problémá­nak vannak a belpolitikai vonatkozá­sokon túlterjedő elemei, amelyek közrehatnak az európai atmoszféra kialakításában. A világbékét sohasem egy nép fenyegeti, hanem az inter­­nacionális helyzet feszültsége, amit a legkülönbözőbb érdekek és aspirációk kereszteződése idéz elő. Már pedig ha a kisebbségi kérdés nem nyer Európaszerte kielégítő megoldást, akkor a népek lelkében felgyülemlik a faji szolidaritásból fakadó keserűség és lassanként az egész kontinensen olyan hangulat harapózik el, amelynek csak egv szikrára van szüksége, hogy hekö­vetkezzék a háború explóziója. Kell-e ennek megérttetéséhez a faji gyűlölködésnek az a sok példája, amit a gyakorlati élet nap-nap után olyan elevenen szemléltet? Ami a közvetlen és praktikus célkitűzéseket illeti, egyetlenegy nemzeti kisebbség sem bízza magát semmiféle nemzet­közi fórumra és a belpolitikai har­cokba való bölcs és tervszerű be­kapcsolódással igyekszik a lehető­ségeket megteremteni sérelmei or­voslására. Azonban minden nemzeti­ség tisztában van azzal, hogy az al­kotmányos küzdelem eszközeivel csak részleteredmények érhetők el, mig a bajok komplexuma csak úgy szanálható, ha az európai menta’i­­tás átíormálódik. A népkisebbségi kongresszusok jelentősége abban rejlik, hogy az európai lélek pacifista orientációjá­nak felkarolásával a kisebbségi kér­dés igazságos rendezését az egye­temes emberi érdekek távlatába he­lyezik. Minden népnek megnyugvás. ha a maga kebeléből kiszakadt faji kisebbség elégedetten élvezi a jog­­egyenlőség áldásait és az emberiség boldogulásának feltételei javulnak, ha a nemzeti féltékenység okainak csökkentésével egy újabb konflagrá­­ció esélyeit kevesbítjük. Ammende Ewald dr. örvendetes jelenségként állapítja meg, hogy a ki­sebbségek összetartása növekedőben van, de azt is hangsúlyozza, hogy az egyes államok kormányainál és a közvéleményében a kisebbségek iránt megértés és belátás lett úrrá az eddigi ellenséges magatartás he­lyett. Az eszme érlelődik, a béke ve­tései. biztatóan zöldéinek és a nép­kisebbségi kongresszus nem utópiát kerget, amikor a nemzetiségek kép­viseletében a fajok testvéri egyet­értésének korszakát készíti elő. Az özvegy román királyné összeveszett Bratianuval ? Egy francia lap jelentése szerint Mária királyné azzal fenyegette meg a mini ztereSnököt, hogy elhagyja az országot Párisból jelentik: A Paris National cimü lap csütörtöki számában azt írja, hogy Románia özvegy király­néja a bukaresti hivatalos gyászün­nepségeken csak igen távolról vett részt. A lap ezt a körülményt a királyné és Bratianu minisz­terelnök vitájára vezeti vissza. A lap szerint ez a viszály Ferdinánd király halála napján olyan mérete­ket öltött, hogy az özvegy királyné Bratiamit azzal fenyegette meg, hogy el­hagyja az országot és osztozik fiának, Károly hercegnek sorsá­ban. A francia lap híradását fentartás­­sal kell fogadni, miután tudvalevőleg eddig éppen Mária királyné támo­gatta leginkább Bratianu politi­káját. Yukicsevics miniszterelnök teljesiti a demokrata párt közigazgatási követeléseit Húsz főszolgabiróságot kapnak a demokraták — Több vajda­sági iőtisztviselőt kicserélnek Megerősödött a kormánykoalíció Beogradból jelentik: A politikai érdeklődés középpontjában még mindig a demokrata párt két frak­ciójának egymáshoz való viszonya áll. A Davidovics és Marinkovics közti ellentétek nyugvópontra jutot­tak ugyan, de a vitás kérdések tar­tós megoldása attól függ. hogy Vu­­kicsevics Velja miniszterelnök mi­lyen mértékben teljesíti a demokra­ták kívánságait a tisztviselők kicse­rélésére vonatkozólag. Vukicsevics csütörtökön délelőtt a belügyminisz­térium osztályfőnökeivel tanácsko­zott és hir szerint a tisztviselői ki­cserélésekről volt szó. Mint a beava­tottak tudni vélik, a demokraták húsz főszolgabírói állást kapnak, azonkívül több helyet az egyes vá­rosok közigazgatásában. A Vajda­ság több városában, igy Szaboticári és Noviszadon lesznek bizonyos vál­tozások a demokraták követelései értelmében. Ilyen módon biztosított­nak látszik, hogy a választásokig nem lesz változás a kormány össze­tételében. A demokrata párt végre­­hajtóhizottságának ülése A demokrata párt végreha.itóbi­­zottsága csütörtök délelőtt ülést tar­tott. amelyen a jelölésekkel foglal­koztak. Különösen a koszovói és a kragujeváci jelöléseket vették be­ható tárgyalás alá. Kragujevácon Timotijevics Koszta és Radoszuv- Ijevics Milos hívei állnak egymással szemben és Radoszavljevicsék azzal fenyegetőznek, hogy ha nem a ke­rületi konferencia ejti meg a jelölést, akkor ők külön listát állítanak. Popovics L. Milán nyilat­kozata klzáratásáról Popovics L. Milán, akit a demo­krata párt végrehajtóbizottsága ki­zárt a pártból, nyilatkozatot küldött be hozzánk, amelyben kijelenti, hogy a végrehajtóbizottság határozata nem az ő hibájából, hanem Grol Mi­lán intrikái folytán jött létre. — Grol Milán — irja Popovics L. Milán — már évek óta azon dolgo­zik, hogy az én befolyásomat a szu­­boticai választókerületben meggyön­­gitse. Grol Milán a múlt választás alkalmával az én önzetlenségem folytán jutott be a parlamentbe, de még egyszer nem vagyok hajlandó ilyen önfeláldozó barát lenni. Szu­botica a demokrata párt részére szépen kidolgozott kerület volt és most Grol Milán intrikái folytán lap­pangó krízisben van. Kizáratásom ellenére megmaradok jó demokra­tának, a pártért hajlandó vagyok ál­dozatot hozni, de Grolért nem — fe­jezi te nyilatkozatát Popovics L. Milán. Enyhültek az ellentétek a szomhori radikálisok és demokraták közt Dr. Lalosevics Jócóról, aki a szom­­bori kormánytámogató radikális lis­tán a kulai és odzsacii járás jelöltje, a beogradi Pravda azt irta. hogy le­velet küldött Vukicsevics Velja mi­niszterelnöknek, kérve a kerület tisztviselői nagy részének felváltá­sát, mert ellenkező esetben vissza­lép a jelöltségtől. Szomborban ez a hir kínos hatást keltett, különösen a tisztviselők körében és sokan úgy magyarázták, hogy Lalosevics nem bízik a megválasztásában s ezért viszavonulási hidat épit. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Lalosevics Jócót, aki a következő nyilatkozatot tette: — Egyáltalán nem áll, hogy leve­let küldtem Vukicsevics Velja mi­niszterelnöknek, ennélfogva termé­szetesen valótlan az is, hogy a levél­ben a tisztviselőknek kicserélését kértem és a jelöltségtől való vissza­lépéssel fenyegetőztem. Ezzel szem­ben tény az, hogy levelet irtani dr. Szubotics Dusán igazságügyminisz­ternek, de ez privátlevél volt, amely­ben referáltam a listavezetőnek a politikai helyzetről. A levél nem a nyilvánosságnak szól, tehát nem is akarok róla a nyilvánosság előtt be­szélni. Ha valamit csinálnék, vagy csináltam volna a tisztviselők áthe­lyezése ügyében, akkor azt nyilvá­nosan cselekedném, mert sohasem riadtam vissza attól, hogy cseleke­deteim nyilvános ellenőrzés alatt álljanak. — Jelenleg koalícióban vagyunk a demokratákkal — folytatja nyilat­kozatát Lalosevics — és ezért nem találnám célszerűnek kiélezni a ve­lük való esetleges ellentéteket. Ha volnának is súrlódások, semmieset­re sem opportunus azokat a nyilvá­nosság előtt kidomboritani. Remé­lem, hogy ezek az ellentétek kikü­szöbölődnek és a kormány teljes erővel keresztül fogja vinni pro­gramját. Pleszkovics tárgyalása Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi minisz­terrel Dr. Pleszkovics Lukács csütörtö­kön fölkereste Sztankovics Szveto­zár földmivelésügyi minisztert és hosszabb ideig tanácskozott vele. A tanácskozás anyagáról csütörtökön semmi sem szivárgott ki a nyilvá­nosság elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom