Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-24 / 204. szám
1927 július 24 BÄCSMEGYET NAPLÓ 23. oldal PÁRISI POSTA A hazaáruló pilóta Levin, az amerikai oceánrepülö, tudvalevőleg társult Drouhin francia aviatikussal, akivel megegyezett, hogy együtt repülnek Paristól Newyorkig. Drouhin a franciák legjobb pilótája, a háború alatt ő lőtte le a legtöbb német repülőgépet és egyik föbüszkesége a francia aviatikának. Érthető felzúdulást váltott ki tehát az a hir, hogy a nemzet büszkesége amerikai gépen, amerikai pilótával startol erre a történelmi útra. Az elkeseredést még csak fokozza az a tény, hogy a hős repülő nem meggyőződésből, hanem piszkos anyagi érdekből állott az amerikai milliomos zsoldjába. Mint kiderült, Drouhin százezer dollárt kapott Levőitől, aki elhatározta, hogy Lindberghet és Byrdet is le fogja pipálni, mert nem gőzösön, hanem repülőgépen tér vissza hazájába A lapok egyszerűen hazadrulónak bélyegezték Drouhint — Megvásárolták! — Eladta magát! Olyan gyűlölettel Írtak és beszéltek róla, mint annakidején Vilmos császárról és a párisiak, ha a hősükről esik a szó, Így fohászkodnak forrón az egek urához: — Bár törné ki a nyakát! A népszerűséget, amit tömeggyilkos «ágaival szerzett, amikor úgy potyogtak gépfegyverétől a német repülők, mint a legyek, teljesen elvesztette. Pedig mégis neki van igaza. Drouhin egy óvatos ember. Egyszerűen félti az éle tét. 0 ismeri hazája gyártmányait. (A noviszadi repülők is nagyon jól ismerik a hírhedt francia gépeket. Az életükkel fizettek már jó néhányan ezért a drága ismeretségért.) És ezekután lehet-e csu dálni, lehet-e rossz néven venni tőle, hogy nem akar francia repülőgépre ülni? Hogy nem akar özvegyet csinálni a feleségéből és árvákat a gyermekeiből? Hogy inkább marad népszerűtlen — de élő! — pilóta, százezer dollárral a bugyellárisában, mint egy halott hős — ala Nungesser és Colli — valahol az óceán fenekén? ... Csudabogár A »Petit Parisian írja: Beograd és Pancsevó között egy aj hidat építenek. A lakosság között az a hir terjedt el, hogy a hidat csak akkor lehet felépíteni, ha 165 gyerek vérét keverik a malterba. A legenda az egyszerű nép lelkében csakhamar gyökeret vert és valóságos pánik tört ki a környéken. Az anyák nem engedik kimozdulni a házból a gyermekeiket, mert attól félnek, hogy lemészárolják őket a hídépítés számára, íme ilyesmi történik 1927-ben Európában! íme, ezért kell nekem Párisba jönni, hogy ilyen szenzációkat tudjak meg fatornyos hazámról. Hogy gyerekek vérét keverik az uj pancsevói Duna-hidba! Kőmives Kelemen balladája. Most csak arra vagyok kiváncsi, hogy a jó pancsevóiak tudnak-e az egészről? Nem a lemészárolt kisdedekről. Hanem az uj hídról? (A Petit Párisién pancsevói tudósítóját kellene lemészárolni rérahirteri észt ésért. Nem a vére« malter miatt. Hanem, mert azt hireszteli, hogy mifelénk hidat építenek!) Főpróba a Madelaineben Már junius közepén kezdték hirdetni a párisi színházak: »utolsó előadás«. Aztán, hogy az idő zordra fordult és a párisiak nem utazhattak el fürdőhelyeikre, a színházak s egyre húzták, halasztották a nyári szünetet. Az időjárás egyenesen abnormis itt, még párisi fogalmak szerint is. Hideg van, esik az eső, hol keressen az ember vigasztalást másutt, mint a 'színházban? Tisztán az dőjárás szeszélyére bazirozta uj műsorát a Theatre Madelaine, Páris egyik legnívósabb, legirodalmibb színháza is. De ezúttal nem valami komoly drámával rukkoltak ki, hanem — az Odeon példájára — revüvel. Most volt a főpróbája a Spint of Parisnak, ennek a se nem revünek, se nem kabarénak. Valahogy a kettő szerencsés keveréke. Nagy Endre kabaréjára emlékeztet. Irodalmi pamflettek, csip-csupjelenetek, például: kicsufolják a Daudet-esetet. Éjjel van, X.-né ül az asztalnál és olvas. Az urát várja, aki ilyen tájban szokott hazajönni aludni a fogházból. Negyedegy- Még mindig nincs itt. Szolga hozza az újságot, nő olvassa: »Daudet és társa megszöktek délben«. Végre jön a férj. Asszony vallatja: Mi volt ebédre? A férj: »A szokott rabkoszt, előétel, pecsenye, sütemény és gyümölcs. Együtt ebédeltem és együtt vacsoráztam Leonnal.« Asszony lecsap: »te hazudsz, te nem is voltál a fogházban, hisz Daudeték már délben megszöktek!« Férj, rémülten: »hallatlan és nekem nem is telefonáltak!« íme, ez egy sláger jelenet. Egy másk komédiából megtudjuk, hogy Clement Vauiéinak a házmesternéjével van viszonya. A revü még gyengébb. Sem a görljeik, sem a díszleteik nem tudnak konkurálni a hivatásos revüszmházakkal, a Moulin Rouge-val, a Folies Bergeres-sel és a Palace-val. Mindenesetre nyári mulatságnak ez is jó. A színészeken meglátszott, hogy uj ruhában voltak, a főpróbán frissen és örömmel dolgoztak, mert még nem olvasták a másnapi lapok szinikritikáit, amelyek levágták zSpirit of Paris-t a sárga földig. Tamás István ORVOSI DOLGOK Leszoktathatjuk-e as iszákos embert az ivásról? A természetes emberi ösztönök közé tartozik a szomjúság, az éhség érzése és a nemi ösztön. Amikor ezek az ösztönök a természetes határokat túllépik: szenvedélyről beszélünk. Az iszákosság is szenvedély, ami után valami belső idegerő, vágy űzi az embert. Egészséges idegrendszerü ember le tudja győzni a vágyakat, a gyenge idegzetű ember a szenvedély rabja lesz. Hajlam kell az iszákossághoz Mint olyan sokféle betegséghez, ideg bajhoz is hajlam szükséges, termékeny befogadó talaj: idegdispozició. Az alkoholista iszik mérték nélkül, az alkohol felőrli az idegeit. Azt mondják rá: »tönkre tette az ital«, holott a valóságban már előzőleg is idegbajos volt, azért lett alkoholista. Az ital csak siettette a baj kitörését. Épen ezért nem lehet mindenkiből alkoholista. Alkoholistának születni kell. Vannak italos emberek, akiknek életébe kerül az ivószenvedély, mig mások az alkohol rendszeres fogyasztása mellett is látszólag teljesen egészségesek, munkaképesek maradnak. A kártyaszenvedéllyel is igy vagyunk: az egyik ember módjával kártyázik, de ha kárát vallja, messze elkerüli a kártyabarlangokat, a szenvedélyes kártyás elhanyagolja családját, anyagi pusztulásba rohan, de nem képes abba hagyni a játékot. Hogyan válik iszákossá az ember? Eleinte csak úgy virtusból, unalomból, szórakozásképen »a társaság kedvéért« iszik az ember. (A csábításnak itt is nagy szerep jut). A jó vidéken az ivás becsület dolga: keresik az ivóalkalmakat más, nemesebb szórakozások hijján. Ma egy névnap, holnap születésnap, halotti tor, keresztelő, lakodalom, disznótor, ünnep, bankett, eljegyzés, házavatás — alkalom mindig adódik. A rendszeres ivótornák mind gyakrabban ismétlődnek, az ivás megszokássá válik és mint ahogy a beteg megszokja a kellemesen ható morfium adagokat, úgy az ivó is megkívánja a maga szeszadagját, lassankint iszákossá válik. Alkoholistává csak az válhatik, akiben meg van az ideges, örökléses terheltség, a neuraszténiára való hajlam, aki idegbajos, vagy iszákos szülőktől származik. Következményes bajok Ha végignézünk az alkohol okozta bántalmak légióin, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a jóidegzetü, egészséges embereknek se volna megengedhető erős szeszes italok nagymérvű fogyasztása. Az erős bor. árt a gyol moremésztésnek, gyomortágulást, gyomorsülyedést okoz, megtámadja a máj:ü, a veséket, a vérereket és a légzőszerveket is. Az ártalmatlannak látszó sör nagybani fogyasztása folytán kitágulnak az erek, megnagyobbodik a szív, előrehalad az érelmeszesedés, ami gu- I taütésre teszi hajlamossá az embert, j Sörivók gyakran szenvednek vese és májbajokban, amely betegségek mögött ott leselkedik a rettegett »vizibetegség« is. A pálinka, mint általában minden erős jalkohol tartalmú ital: veszedelmes idegméreg. Alig van idegbetegség, amit szeszes italok elő ne tudnának idézni. Az I elmebajok ötven százalékában jut sze! rep az alkoholnak. Bénulások, neuraligiák, súlyos neuraszténiák, hisztériák, I ideggyuladások, epilepszia, látóidegsorj vadás, búskomorság és teljes elmezava- I rodottság következhetnek alkoholos ita- i lók mértéktelen fogyasztásából. De veszélyt jelent az iszákosság az utódokra is. Alkoholisták utódaiból kerülnek ki az idegbajos, a neuraszténiás, hisztériás, gyengeelméjű, epilepsziás abnormális jellemű degenerált utódok és az — iszákosok is. A világ minden bűnének forrása az — alkohol. Szurkálások, verekedések, rablások, gyilkosságok mozgatója az esetek túlnyomó többségében az ital. Alkoholtilalom mellett a nemi-megbetegedések száma is lényeges csökkenést mutatnia. Az iszákosság — betegség Ne higyjük azt, hogy minden iszákos egyforma, hogy mindegyik passzióból j iszik, talán, hogy jó kedvre hangolja magát. Szó sincs róla. A legtöbb alkoholista belső kényszer ellen állhatatlan parancsának engedve iszik. Vannak iszákosok, akik undorodnak az italtól, utálják önmagukat is, de kényszer űzi, hajtja őket a kocsmába. A szeszesital néha gondüzö, feledtető, narkotikum, máskor meg valami megmagyarázhatatlan félelmi érzés leküzdésére szolgál. A félelmi neurózisban szenvedők a szeszesitalok megszokása előtt is féltek és csak később jöttek arra a felfedezésre, hogy az alkohol mámor kellemes megnyugvással jár. Máskor a hajtó erőt a nemi élet rejtelmeiben kell keresnünk: néha az alkohol oldja fel a lappangó homoszekszualitdst is. Az ivó rendszerint meghasonlik önmagával, az egész társadalommal, embergyülölő lesz. Különböző típusok Az iszákos ember tagadja, hogy iszik, megsértődik, ha valaki azt találja mondani, hogy ő — részeg. Józan állapotában mindenkivel szemben lekötelezőén udvarias, talán tuludvarias, nőkkel szemben előzékeny, lovagias. A nők között is sok az alkoholista, de Ők valahogyan ügyesebben tudják leplezni szenvedélyüket, talán szégyenérzetből, többet adnak a világra, mint a férfiak. Az alkoholista könnyen befolyásolható, a pénz értékét nem ismeri, iparos, kereskedő elhanyagolja hivatását, a munkás munkakerülővé válik, a hivatalnok nem végzi kötelességét, bűnbe esik, a családapa elhanyagolja családját, nem törődik azzal, hogy jut-e otthon kenyérre, csak meg legyen a maga napi szesz-adagja. Már külső megjelenésük is elárulja, hogy milyen italt favorizálnak. A sörivó kövér, elhízott, nehéz légzésü. Az arca puífadt. szinte lilaszinü. a szemei kidülledtek. A pálinkaivók soványak, arcuk sárga, behorpadt, hiszen alig esznek valamit. A pálinka, a rum minden eledelük: szinte rosszul érzik magukat, ha rájuk erőszakolunk valami táplálékot. A borivó arca feltűnő piros, az arcbőr erezett, a szemei vérben úsznak, a test kissé elhízott, járása kimért, méltóságteljes. A legtöbbje kedélyes, szereti a tréfát, de könnyen válik indulatossá. A neuraszténiás alkoholistát fakó arc, zavart, félénk tekintet, lesütött szemek, bizonytalan járás, reszketés jellemzik. Állandó félelmi érzés, féltékenység gyötri, hol sir, hol nevet, néha mogorva, máskor kedélyességet erőltet magára. Az iszákosok között sok igazi tehetség is akad, azonban legnagyobb részük szellemileg értéktelen. Az időszakos ivó A különleges ivók csoportjába tartoznak az úgynevezett időszakos ivók, a német Qartalsöufer-ek. Az időszakos ivó rendes, dolgos, szolid ember, kitűnő, megbízható munkás, példás családapa, aki hetekig, hónapokig nem iszik, amig egyszerre csak rá nem jön a »bolondóra«: határt nem ismerő szenvedéllyel adja át magát az ivásnak, mint aki »megzavarodott.« Jól leissza magát, azután később, ha a mámor elszáll, maga csodálkozik legjobban viselt dolgain: késsel rohant a feleségére, ki akarta irtani a családját, szétrombolta a bútorait. Persze nem emlékszik semmire. Hosszabb szünet után újból meglepi az ivóroham a beteget, néha életének legfontosabb pillanatában. Az ilyen esetekben nem az alkohol-szomjuság az, ami időszakos, hanem az ivást követelő idegroham, amely parancsolóan követeli az alkohol mámort, a narkózist. A beteg néha azt hiszi, hogy ital nélkül elzüllene, tönkre menne, gyilkos, tolvaj válnék belőle és az alkohol a — »megmentő je« (!) A heveny részegség formális alkoholmérgezésnek felel meg. A bevezető jókedvet, kellemes izgalmi tüneteket később izgatottság váltja fel, amely teljes öntudatlanságba megy át. A szeszesitalokkal való állandó visszaélés iáült alkoholizmushoz vezet. Szeszmérgezés gyakran vezet halálhoz. A halált a légzőcentrum bénulása idézi elő. Minden iszákosnak meg van a maga specialitása: az egyik nem mer egyedül az uccára menni, csak ha megitta napi rum-adagját, vagy legalább is a zsebében érzi a tele rumos üveget, a másik ellágyulásokra hajlamos, szétosztogatja a pénzét, a harmadik dühöng, tör-zuz maga körül mindent, revolverrel lövöldözik, a negyedik féltékenységi rohamokkal gyötri a feleségét, az ötödik fajtalankodtik, .a hatodik ihallucinál. üldözési mániában szenved, a beszédes alkoholista ivás közben hallgatag lesz, a szűkszavú folyton fecseg és igy tovább. Delirium tremens Az alkohol-okozta elmebaj kitörését rendszerint delirium tremens előzi meg. Az alkoholos delirium előkészítő tünetei már napokkal a roham kitörése előtt jelentkeznek reszketés és félelmi érzések alakjában. A deliriumos beteget rémlátomások kínozzák: ijesztő néma torzalakok, kigyók, békák, patkányok, hiénák, ördögök jelennek meg előtte, betolakodnak az ágyába és életére törnek. Az iszákos beteg rémült kiáltással igyekszik menekülni e látomások elől, alig ehet lefogni őt. Gyógyítás — leszoktatás Olyan gyógyszer, amely »kigyógyitaná« az iszákost, amely leszoktatná az alkoholistát — nincs. A »leszoktató« titkos szereket garmadával dobják a pi-
