Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-23 / 203. szám
n2/. Julius 23 9 oldal BÁGSMHGTEF napló Split lemondta a zagrebi mérkőzést Most vasárnapra volt kisorsolva a Split •—Szubotica -mérkőzés, melyet a íőszövétség határozata érteimében eredetileg Zagrebban kellett volna lejátszani. A splitiek közben meggondolták magukat és közölték a főszövetséggel, hogy Zugrebba semmiesetre sem mennek el és a mérkőzést csak Splitben hajlandók lejátszani. A JNS, bár a kérést Split semmivei sem indokolta, megváltoztatta előbbi döntését és a mérkőzés színhelyéül Spntet jelölte ki. Ez ellen a határozat ellen Szubotica tiltakozást jelentett be és már-mát úgy volt, hogy komoly bonyodalom származik, amikor csütörtök este befutott a JNS-hez Split távirata, melyben lemondja Szuboticávaí kisorsolt mérkőzését. A ícmondás értékes pontokhoz juttatta Szuboticát, mely a következő fordulóban pihenten veheti iel a küzdelmet. Kerékpár- és motorverseny. Nagy érdeklődés előzi meg a SzAND vasárnapi országos kerékpár- és motorversenyét, melyen a 10 kilométeres bajnokság sor*a is eldől. A versenyre minden város legjobb kerékpárosait és motorosait nevezte be, úgyhogy minden számban érdekes, nagy küzdelmek lesznek. A motorversenyre benevezett Rotbart (Becs) is, aki igen nagy feladat elé állítja a jugoszláv versenyzőket. A verseny délután öt órakor kezdődik a SzAND-páíyán. vrsac Radnicski (Vrsac)—Radnicski (Becskerek) 7:7 (0:1). A két csapat találkozása gyenge sportélvezetet nyújtott. A fiatal vrsaci munkáscsapat volt a többet támadó fél, csatárai azonban teljesen gólképtelennek mutatkoztak. A vrsaci Radnicski sportünnepélye. Vrsacról jelentik: Az alig néhány héttel ezelőtt alakult Radnicski munkás sport klub szépen sikerült ünnepélyt rendezett. A sporttelepen házi atlétikai Versenyt tartottak, melvnek eredményei a következők: 100 m. síkfutás: 1. Mező Sándor. 2. Schell Adolf. Távolugrás: 1. Kollmann József 5.10 m. Magasugrás: 1. Schell Adolf 1.55 m. 800 m. síkfutás: 1.1 Sadolí Antal. Diszkoszvetés: 1. Koll-1 maiin József 2ó.05 m. versenyen kívül 1 Barbulov M. 30.10 m. Sttlydobás: 1. i Rohland Ferenc 8.10. versenyen kivül j Barbulov 8.50. Este a munkás-otthon j színháztermében előadást tartottak, melynek keretében Krekics Bogdán, az ! országos szakszervezetek központi tit- i kára szerb nyelven. Jurisics Antal, a noviszadi munkáskamara kiküldöttje né- i met nyelven a munkássport jelentőségét méltatták. Azután a női és férfi tornászcsapatok szabadgyakorlatokat mutattak be. Nagy sikere volt a Kuditek tánctanár által betanított balettnek, melynek szereplői: Marinov Mara. Krisch Mariska. Sretkov Manci és Müller Annus nagyon tetszettek. Előadás után táncmulatság I következett. Rádió-műsor tA váréi mi kitti mám m fmUámhmxet jihetti Szombat, julius 23 Bécs (517) 11 és 16.15: Koncertek. 19.45: Der grosse Bluff szihjáték, utána esti tánczene. Budapest (555.6) 11: Koncert. 17.15: Zene. 9, 12 és 15: Hírek. 19.30: Előadás a Stúdióból: a Sárga csikó (népszínmű). 22: Hírek, utána cigányzene. Berlin (483.9) 6—6.30: Torna 5—6.30: Koncert. 8.30: Vígjáték. Este 10.30— 12.30: Tánczene. Prága (348.9) 17—18: Koncert. 20: Operett-est. 22.25: Tánczene. Lipcse (365.8) 16.30—18: Koncert. 20.15: Müvészelőadás. 22.15: Tánczené. Róma (449) 17.45: Koncert. 21.10: Színházi előadás, Zagreb (310) 8.15: Nyelvkurzus. 8.30: Népdalok. 9.45 (este): Hírek. 10 óra: Külföldi leadok továbbítása. . A l»gt8kélet«iebb aoodpötló, mely egyúttal tölti a fütöaccumulátort, az 7,28 99 A h e m o “ Garantáltan zörejmentes. Kapható: Konrath d. d. Subotica ELI DA CREME DE im CHAQUE HEU RE N£t»/ Kiválóan alkalmas a reggeli toilette tökéletesítésére. Azonnal felszívódik, a bőrt frissíti és alabástromszerü árnyalattal vonja be. Nem fényes, nem zsíroz, nem tapad. Nem látszik meg, de mindig hatásos. A nap minden órájában használható,-— számtalan megcsodált arcbőrnek ez a krém a titka. Elida Créme de Chaque Heure A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE ' 4 Irta:' NUSiCS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁN A bábaasszony még jó tanácsot is adott neki: — Ha azt akarja, hogy a gyerek szép legyen, óvakodjék a csúf emberektől, inkább mindig szép emberekre nézzen. Ezért Mileva asszony minden délután leült az ablakhoz, amely alatt igen szívesen sétálgatott Gyurics Vásza írnok, nem is sejtve, hogy a maga részéről ő is elősegíti azt, hogy a születendő gyermek minél szebb legyen. Miután Így mindent előkészítetlek, hogy a testamentum végrehajtásának utolsó törvényes formaságának is eleget tegyenek, egyik nap megérkeztek a szahüllőtől a pelenkák, fáslik, ingecskék és más apróságok, megérkezett az uj teknő is és minden készen volt annyira, hogy ettől a naptól kezdve minden pillanatban készen volt még a iorró viz is. Egyik napon, amikor a bográcsban iorrt a viz é: mikor Mileva asszony a fásl-ival és más apróságokkal te'c szobában az ablaknál üldögélt, várva, hogy megláthatja Gyurics Vászát, valaki halkan megkopogtatta az ajtót.- Szabad — mondotta Mileva asszonyság szomorú özvegyi hangon. . Az ajtó kinyílott és csendben, jámboran és barátságosan belépet a szobába Fitya ügyvéd. Az olvasó, aki ismeri l'itya minden tulajdonságát é> ügyét, bizonyosan nem gondol arra, hogy az ügyvéd azért jött Milevához, hogy bőrt vásároljon, vagy hogy régi hámot eladjon, vagy épen cselédei kínál jón. Nem, ö nagyon fontos és tisztán ügyvédi ügyekben jött, amit bővebben megtudunk az alant bemutatott párbeszédben, amely Fitya és az özvegy közölt folyt le — Ott nem ismer -engem, de ez nem változtat az ügyön, én Fitya vagyok. Fitya, a jól ismert ügyvéd Mileva asszony: Nagyon örvendett, mi tetszik? l'itya: Tetszik tudni asszonyom, én ismerem az Ön ügyét, amely formális oldalát tekintve nem olyan egyszerű és összefügg á vonatkozó paragrafusokkal, amelyek, tekintettel valamennyi európai törvényre, ellentmondanak egymásnak. Mileva usszouy: fin nem értem Önt, uram! Fitya: Nehéz is megérteni, mert amint már említettem, az ügy nem egyszerű. A&il4va asszony: Hát jó, de mii akar? Fitya: Azonnal megmbftdom, miről van szó. Előttem ismeretes az Ön elhunyt férjének a végrendelete. Mileva asszony: (Ezeknél a szavaknál semmit sem mond, de egész arcával Fitya felé fordul és figyelmesebben kezdi hallgatni.) Fitya: Ezzel a testamentummal, testvérem és aszszonyotn, arra van utalva, hogy fiúgyermeket szüljön mert ha leányt szülne, az a pusztulást jelentené Önre nézve. Talán nincs szándékában, hogy leányt szüljön? Mileva: Hát istenem, honnan tudjam, szeretném ha fiú lenne, de hát ez az Isten kezében van... Fitya: Hát látja, ép ez az, ami nincsen az Isten kezében, sem a mienkben, de egyenesen az Önében Mileva asszony (keresztet vet és megrémül): Istenem, Uram, mit beszél Ön itten? Fitya: Azt, amit mondok. Ez Öntől függ, hogy a vonatkozó törvények bárminő megsértése nélkül fiúgyermeknek adjon életet. Ha bízik bennem, kész vagyok megtenni azt, hogy Ön szülhessen . . . Mileva asszony: (Mivel Fitya utolsó mondatát rosszul értette, a füle hegyéig elpirul és felhangon mondja.) De az istenért, én már a kilencedik hónapban vagyok . . . Fitya: Annál jobb! Ön a kilencedik hónapban van és pár nap múlva már szülni fog és ha fiút szül — szerencséje van. Ebben az esetben mindöszsze száz dinárt fog nekem adni és rendített van minden. De — és itt Fitya jelentősen megnyomja a hangját — hogy leányt szül, a másik szobában már elő lesz készítve egy nemrég a világra jött fiúgyermek, akinek se apja, se anyja és akiről még azt sem lehet tudni, hogyan is születhetett. Mileva asszony: (Nagyon megrémül, jobbrabalrrt néz. maga sem tudja, mit is mondjon. Az egészből az látszik, hogy a terv tetszik neki, de nem tudja, szabad-e hinnie ennek az embernek, vagy sem.) Fitya: (Nagyon jól tudja, mire gondol az asszony.) Lehetséges, hogy Ön félreért, mert nem ismer engem. Ön téved, mert az ügy igen egyszerű. Csupán az a nehéz, hogy az ember ilyen tervet találjon, ez az egy. ami az egész ügyben kerül is valamibe, másszóva! ez az én jutalmam, fis bizalma, drága aszszonyom. bizalma leltet veiéin s.Etilben, meri a paragrafusok előtt,' amelyek erre az ügyre vonatkoznak ugyanolyan bűnös leszek, mint Ön. bármi történne is Tehát magamra is ügyelnem kell: ezt Ön is beismer, heti, hogy magamra is ügyelnem kell. Mileva asszony: Igen, de . . . hogy is mondjam.. h° megtudják? Fitya: Nem tudhatják meg. Nekem sem szabad elmondanom, önnek sem ... Mileva asszony: De a . . . bábaasszony ... Fitya: A bábaasszony az én feleségem lesz és akii felfogadott, azt elzavarja. Mileva asszony: fis a gyermek? Fitya: A íiugyermek az Öné lesz. Mileva asszony: És a leány? Fitya: Azt kiadjuk valakinek, az az én gondom. Úgy adom ki, hogy senki sem fog tudni róla. Ön havonta fizetni fog valamit a gyermek eltartására. Mileva asszony: (Hallgat, sokáig hallgat és gondolkodik.) Juj, a borzalom fog el, ha rágondolok! Fitya: Válasszon: kétszázezer dinár, amellyel szabadon rendelkezhet, vagy »illő eltartás«. Mileva asszony azonnal felkel, izgatottan átmegy a szobán, visszatér, Fitya szemébe néz, vájárait kérdezni akar, de meggondolja magát. Fitya élénken folytatja: — Ön talán azt kérdezi, hogy mennyit kérek én ezért a szolgálatért? Kérem én szerény ember vagyok nagyon keveset, olyan keveset, amilyent Ön igazságosnak talál egy ilyen nagy szolgálatért. — Nem, nem azt mondom, ezt könnyű lenne megoldani ... de nem birok . . . nem olyan könnyű itt határozni! De azért mégis, bizonyos idei küzdelem után Milova asszony elhatározta, hogy elfogadja az iinditványt és megkötötte az egyezséget Fiijával. Még ugjanezett a napon Mileva asszonj megharagudott Lenka nénire, mert későn jött, elzargatta és Fitya feleségét fogadta fel bábaasszonynak. Igaz hogy sokan elcsodálkoztak ezen, mert Fitya felesége sohasem űzte ezt a mesterséget, de ha már.olyan nagyon akar a szülésnél segédkezni, legjren a kedve szerint. Es most már , elérkezett az a nap is, amelyet vártak. Mileva asszony ágyba feküdt, amelyben három párna volt, uj betétekkel, egy vörösselyemből készült születési takaró és minden más, ami csak szükséges a szüléshez. A szobába Fitya feleségén kivül senki másnak nem volt szabad/ belépnie és a másik szobában készenlétben iil Fitya, hogy olyan gjereket hozzon a világra, amilyent a testamentum kivált. Mileva asszony elszánja magát és Isten nevében fiúgyermeket szül, fiút, igaz. hogy olyan nagyot, mint valami kéthetes gyermek, de Itat ez nem tesz semmit. A leánygyermeket, amelyet minden különösebb szükség nélkül ott találtak, Fitya még azon az estén elvitte valahová a házból. .(Folyt, köv.)
