Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-22 / 202. szám
1327 juiius 22 9. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Közgazdaság Közeledünka „száraz“ S. H. S. felé 1,680.000 hektoliterrel kev zssbb bor termett Jugoszláviában az elmu’t évben, m nt 19-5-ben Vrsacról jelentik: Most készült el az elimilt év bortermelésének statisztikája, aiijiböl egész í:ui o|>a bortermelésének megdöbbentő visszaesése tűnik ki. A* egész Európa területén 75 millió hektoliterrel kevesebb bor termett az elmúlt évben, rn nt l'...'2-ben. A visszaesés Jugoszláviában 56. Ma gyarországou 75, Ausztriában 65, Romániában 50, Franc aorszú.tban pétiig 36 százalékos a megelőző év terméséhez viszonyítva, finnek 1 ö\etkeztében a bor iránt mindenütt 1 agy kereslet mutatkozott és olyan ortiok, mint Románia és Bulgária, aire* ,i \ i keres. eJeiembén eddig alig 6 ■ I /: repet, nagy exportot bonyolítónak le. ' 1 „a... k'matatás szerint Juso • -av. •!. -1 I-C ben 2,980,000, 1926- ' “ti pedig 1.300.000 hektoliter bor termett. 1.7.1 k szerint IfithO.ObO hektoliterre ktv<:(:b bor termett tiaiink, mint a megelőző évben, ami ,56 százalékos visszaesésnek telel meg. Újabb fzetésképteieriségek. A noviszadi Hitelező-védegylet hivatalos közlése szerint újabban a következő fizetésképp telenstégeket jelentették be a védegyletnél: Buknvac Jovan Becskerek, rövides divatáru; Herbert István vegyeskereskedő Szrpszki-Mileties (közben csődbe ment): Mircsetics Dragomir vegyeskereskedő Perlez, Bauer Testvérek és Krizsevic.s yaskereskedő Yrsac, Kőcser Adolf kézmüárukereskedŐ Zctnun, Müns József kézmüárukereskedŐ Oszijek, Musulin Nikola kézmüárokereskedö Zemun, Molnár Lajos rövidárukereskedü Becskerek, Szpaics Bránkó vegyeskereskedő Ruma, Rentsing József vegyeskereskedő Nova-Crnja, Dojkovies és Petrovácki nyomda- és'papírkoreskedés Beeskerek (csak moratórium). N -Sándor vegyeskereskedő Doroszlovó, Siniics Szlávkó kézmüárukereskedŐ Síd, Gr.itth i Dorijot kézmüárukereskedŐ Zemun, Sztankovics i Drug divatkereskedök Becskerek, Nikalics Zdravkó vegyeskereskedő Sztara-Pazova, Milis Dragomir vegyeskereskedő Parag. A földművelésügyi minisztérium a komlókivitel érdekében. A földművelésügyi ,,minisztérium valamennyi kereskedelmi- és iparkamarához köriratot intézett, amelyben rámutat arra, miszerint a különböző városokban megtartót kotnlóankéteken nem eléggé foglalkoztak a világpiacra kikerülő komlókivitc'léi. ez országos fontosságú kérdés s felhívja a kamarákat, hogy a komiótermelést megelőzőleg figyelmeztesse a komlóter- i 'elüket, hogy a szedést és a szárítást szabályszerűen végezzék. A termelők az eladásnál kötelesek szolid módon eljárni. mellőzzék lehetőleg a komló előzetes (zö’d állapotban) eladását és figyelmeztetendők, hogy a komló megvizesitésc ' agy más anyaggal való keverése tilos. A komlókivitette! foglalkozó kereskedők '■ "telesek a komlót tisztított és prepáéit állapotban forgalomba hozni és semmiképpen úgy, amint azt a termelöktő1 átvették. A kezelési munkák belföldi raktárakban és semmiképpen külföldön végzendők. Tilos meg nem tisztított komlót kivinni, mert az árt a jugoszláv p:ac hírnevének. A minisztérium ellenőrizteti a komlókivitelt és ha meggyőződik arról, hogy a kiviteli szabályokat nem tartják be. minden intézkedést megtesz a visszaélés megakadályozására. Borkiállítás Beogradlían. Vrsacról je-Tntik: A jueoszláviai bortermelők elhatározták, hogy szünet után Beograd, ban egy országos borkiállítást rendeznek, melyen kiállításra kerülnek az ország valamennyi bortermelő vidékének termékei. A kiállítás iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. Tisztviselői lrkások részére házat vásárol Vrsacon a Temes-Bega ármentesitö vállalat. Vrsacról jelentik: A Temes-Bega árvizinentesitő vállalat igazgatóság) a vrsaci nehéz lakásviszonyokra vfi tekintettel elhatározta, hogv egy nagyobb házat'-vásárol, ahol tisz'fvise'•".‘»•V- tonnészetbeu ad lakást. TŐZSDE Zürich, juiius 21. (Zárlat.) Beograd 9.1325, Paris 20.34, London 25.215, Newyork 519 és háromnyolcad, Brüsszel 72.225, Milánó 28.23. Amszterdam 208.125, Berlin 123.35, Bécs 73.825, Szófia 3.75, Prága 15.395, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.15. Beograd, juiius 21. (Zárlat.) Páris 22410, London 27670, Newyork 5690, Genf 1096, Milánó 30988, Berlin 1354, Becs 802, Prága 169, Budapest 993, Bukarest 3425. Zagreb, juiius 21. (Zárlat.) London 27590—27670, Newyork 5673—5703, Zürich 109350—109650, Trieszt 30797— 30997, Bécs 79910—80210, Prága 16820 -169. Budapest 99050—99350. Szentai gabonaárak, juiius 21. A csütörtöki piacon a következő árak szerepeltek: Búza 287.50—-290 dinár, tengeri morzsolt 185—187.50 dinár, takarmányárpa 150 dinár, sörárpa 205 dinár, zab 150 dinár, rozs 205 dinár, őrlemények: uj lisztek árai július-októberi szállításra: O.ás üszt gg 480 dinár. 0-ás g 480 dinár, 2-es főzőlbzt 455 dinár. 5-ös kcnyérliszt 420 dinár, hetes 280 dinár, nyolcas 190 dinár, korpa 175 dinár. Irányzat változatlan. Kínálat, kereket csekély. Szombori terménytőzsde, juiius 21. Uj búza bácskai vasüt 285—287.50, uj rozs bácskai vasút 71—72 kg. 235—240, ui zab bácskai vasút 175—180, uj árpa takarmányi 61—62 kg. 195—200. takarmányi 63—64 kg. 215—220, tavaszi 65 —66 kg. 240—245, tengeri bácskai vasút 185—187.50, bab fehér nem válogatott 190—200, fehér válogatott 200—21" liszt Ogg 410—430. Og 410—130, 2-cs 37" —410, 6-os 300—320, finom korpa 18" —145 dinár. Irányzat szilárdabb. Noviszadj terménytőzsde, juiius 21. Búza bácskai 77—78 kg. 287—290 dinár, bácskai 79—80 kg. 290—292.50 dinár. Árpa szerémségi 68—69 kg. 240 dinár. 7.;b Mester ’82.50—185 dia:'"-. Tengeri ■ ' r 1 * ''I. ’90 dinár, bácskai ?zi! szak-hajó 187 dinár, bánáti és szerem! j 187.50—190 dinár, szerémségi per juiius j 30, 195 dinár, szerémségi fehér 201 dinár. Bab bácskai fehér 3—4 százalékos I 225 dinár. Liszt 0-ás bácskai 435—440 dinár, 2-es 405—410 dinár. 5-ös bácskai : 370—375 dinár, 6-os bácskai 330—340 I dinár, 6L>-es bácskai 295—300 dinár, I 7-es bácskai 270—275 dinár. Korpa bács! kai jutazsákokban. 155—160 dinár. Irány■ zat változatlan, forgalom 46 vagon. Budapesti értéktőzsde, juiius 21. Ma. : gyár Hitel 88.8, Osztrák Hitel 52, Ke- I reskedelmi Bank 126.5. Magyar Cukot '223, Georgia 20.3, Rimamurányi 118.5, I Salgó 76.3, Kőszén 730. Bródi vagon 3.9 Beocsini Cement 219, Nasici 164, Ganz- I Danubius 201, Ganz Villamos 172, Ros! kányi 14. Athenaeum 28, Nova 42.9, Lej vante 22.75. Irányzat tartott. Chicágói gabonatőzsde, juiius 21. Bujza júliusra 142.875, szeptemberre 139.125, decemberre 142.625, tengeri júliusra 199.125, szeptemberre 104.125, decemberre 107.125, fc-b júliusra 44.875, szeptemberre 44, decemberre 46.875, rozs juliusra 106.75, szeptemberre 95.875, decemberre 99.25. Newyorki gabonatőzsde, juiius 21. Búza őszi vörös 152.875, őszi kemény 157.S75, tengeri 112.125, liszt 700—735. Irányzat szilárd. Várán V-> A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 372 (+32), Apatin 426 (+28), Bogojevó 396 (+20), Palánka 298 (18+), Noviszad 28S (+15), Zemun 164 (+17), Pancsevó 136 (+6), Szmederevó 244 (+9), Orsóvá 183 (—5). Dráva: Oszijek 180 (+2). Száva: Mitrovica 90 (0), Beograd 92 (+8). Tisza: Szenta 90 (0), Titel 249 (+12). STRAND-FÜRDŐRUHÁK legolcsóbban kaphatók KLEIN JENŐNÉL Novisad, Vei. Becskerek és Senta. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE ' :} Irta: NUS.CS BRANISZLAV Fordiíott;: CSUKA ZOLTÁK — Oh kérem — mondotta Milija ur kedvesen ami azt illeti egészen jói elleplezem és majd messriröl kezdem, amennyire csak lehet. E szavak után pedig Milija ur felemelkedett, ön érzetcsen megköszörülte a torkát és bement a beteg szobájába. Köszönt a betegnek, kérdezősködött egy röl-másról, aztán elkezdte, úgy egészen messziről. A/.mondja: • — Testvérem és barátom, te talán magad is látod, hogy egy-két nap múlva meg fogsz halni. Mit érnek már az orvosságok, a receptek . . . semmit . . . mindenféle... kotyvalék ... csépit... semmit sem segítő nek már azok! Nézd csak. milyen átlátszók a füleid. ; szájad már egészen megkékiilí. Lehet, hogy senki sem akad. aki ezt neked őszintén megmondja, manapság az embernek olyan kevés barátja van, aki a szemébe mondja az igazságot! De hát. akinek én vagyok a barátja, igazán a barátja vagyok! A beteg már Milija ur első szavainál kidüllesztí a szemeit, betemeti a (Tjét a párnába és remegni kezd a borzalomtól, mint a falevél, meg akar szólalni, hogv segítségért kiáltson, de egyetlen hangot sem tud kicrölködni magából. Milija ur, meggyőződve, hogy már első szavaival jó benyomást kehett. továbbra is folytatja, hogy barátilag és őszintén felvilágosítsa a beteget.- Hátha már meghalsz, testvér, ha már magad is belátod . . . A beteg int a kezével, mintha azt akarná mondani hogy nem látja be. Milija ur pedig folytatja: — Mit. nem látod be? Hát rajta, mondj egyetlen ellenérvelést is! Hallgatsz, hallgatsz, ugy-e, mert nincs egyetlen ellenérved sefti? Fs ha szólnál is, milyen ellenérvet mondanál, szóljál magad: Az.Mstcn nagy,. . . orvosságok . . . doktorok . . .« ugy-e, ezek az érveid? De ezek nem érvek, barátom! Hát te nem látód hogy csont és bőr vagy, nincs rajtad egy kiló hús sem és nézd meg, milyenek a szemeid, mint valami halotté. Tehát itt nem érnek semmit a frázisok, testvér mert ez a frázis: »Az Isten nagy!« minden haldokló«ál egyforma! A betegnek könnyek szöknek a szeméhe, a szája még jobban elkékül és fogaival vacogni kezd a remegéstől. — Tehát — folytatja Milija ur — a legokosabb amit cselekedhetsz, ha minél előbb megírod a végrendeletet. Minél előbb, érted-e, mert ha valakinél hát r haldoklónál érvényes a közmondás: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Milija ur még valamit akart mondani, de a beteg nem tudva, hogyan bucsuzzon el az őszinteségnek étiéi a szörnyétől, a másik oldalára fordult, a párnákat a fejére húzta és még a fülét is befogta a kezével. Mikor Milija ur látta, hogy ilyen utón lehetetlen érveit többé a beteg füléhez juttatnia, felkelt és ktmem az előszobába, ahol már türelmetlenül várt rá Mileva asszony. Sikerült? — kérdezte izgatottan.- Ne csináljon magának gondc-kat. egészen meszsziről kezdőm. Először is meggyőztem arról, hogy hamarosan meg fog halni. Óh, higyje még. ebben a tekintetben most már teljesen meg van győzve. — Óh, nagyon köszönöm — mondja Mileva.-~ Nos, azután áttértem a testamentum kérdésére és erről beszéltem neki. Úgy gondolom, ezt az ügyet is sikerült elintéznem. Mileva asszopy nagyon kedvesen megköszönte Milija urnák a szívességet, kikisértc a kapuig és azután visszatért a beteg férj szobájába. A férfi először bizalmatlanu kikandikált a párna alól és csak akkor vette le a takarót is a fejéről, mikor meggyőződött! hogy nem Milija ur jött be, hanem a felesége. Azután halk hangon magához hívta a feleségét. Mileva asszony szomorú arccal lépett az ágyhoz- Ezt az urat —- kezdte suttogni a férj — ezt az urat, aki most itt volt, többé be ne engedjétek a házba, Parancsold meg az inasnak, hogy dobja ki, ha még egyszer a küszöbömre lép, dobja ki és verje cl, mint a kutyát. Mileva asszony megígérte, hogy teljesíteni fogja a haldokló szent akaratát. A beteg ezután újból reszketni kezdett, lázas lett I és a betegség rosszabbra fordult. Milija ur látogatásáig I az orvosságok még segítettek valamit,, de a látogatás j után a beteg álapota tejesen rosszra fordult. Félre kezdett beszélni és lázátmában mindent össze-vissza mon! dott. Mindig Milija urat látta, aki nem volt nyugdíjas í hanem fogorvos, akit azért hivott, hogy egy zápfogát I huzza ki, Milija azonban zápfog helyett a fogóval a lelkét kezdte huzni-ráncigálni. Íme, ilyen képek jelentek meg a haldokló szemei előtt, aki kézzel-lábbal védekezett és félrebeszélt: — A fogó . . . jaj ... ez a lelkem, ez nem a zápfog . . . Milija! Milija! Egész éjszaka ilyen rosszul aludt és reggel, mikor magához tért, még rosszabbul volt. Már maga is kezdte belátni, hogy végrendeletet kellene írnia, szólt hát Milevának, aki percet sem késlekedve küldött ügyvédért és tanukért. Az ügyvéd és a tanuk megjöttek és szépen megírták és aláírták a testamentumot. íme, igy osztotta fel a haldokló a vagyont, amely igen nagy volt: — Ha az utószülött, amelyet Mileva asszonyság világra hoz, fin lesz, az egész vagyon, amely több mint kétszázezer dinár, a gyermekét, akinek gyámja Mileva asszony. Ha azonban az utószülött leány lesz, úgy -tizenkétezer dinár lesz az övé, mint hozomány. Mileva asszony »kellő eltartást« kap, a vagyon többi része pedig a testvéreké és más rokonoké. Mint az a testamentumból is kitűnik, Mileva aszszunynak sokkal jobb eset volt az, ha fiút szül, mintha leányt. Más szavakkal, Mileva asszony szülése nem más, mint szerencsejáték, amelyben a főnyereményt a prémiummal együtt kapja, vagy csak »nyolcadot«. Ennek a szülésnek, vagy »húzásnak« pedig legkésőbb egy hót múlva kell megtörténnie attól a naptól számítva, amikor az olvasók megismerkedtek Mileva asszonysággal. TIZENHATODIK FEJEZET Szülés, jelenség, pelenkák, fás'ik, bábaasszony, uj teknő, pap, koma, keresztelés és más kisebb-nagyobb dolgok, amelyek egy olyan intim eseménnyel lehetnek kapcsolatTan. mint amilyent ebben a fejezetben le fogunk irni Miután a testamentumot megírták, a haldokló meghalt, szépen eltemették, illően meggyászolták, Mileva asszonyságnak nem maradt egyéb hátra, minthogy még a szülés formalitását is végrehajtsa. Magától értetődik, hogy Mileva asszony nagy súlyt helyezett arra, hogy fiúgyermeket hozzon a világra és amint azt Ler.ka néninek, a bábaasszonynak elmondta, csak azért, mert abban elhunyt férjét szerette volna látni, akit nem tudott eléggé sajnálni. (Folyt. köv.).
