Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-22 / 202. szám
12 OLDAL * ARA V/2 DINAR PoStsrTna pfaőena u gotovom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVIil. évfolyam. Szubotica, 1927, PÉNTEK, julíus 22. 202. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztősé« 5-10- 8—52, 370. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előiizetésl ár negyedcvra 165 din. Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) Otvenhét koporsó Némán, ünnepélyeseit és bűnbánóan Bécs eltemette halottjait — elsiratta az otvenhét koporsót. A gyász, amit magára öltött az osztrák főváros, impozáns volt és heroikus. A szocialista munkások, akik pár nappal ezelőtt még vad uccai harcokat vívtak, példás fegyelemmel teljesítették a parancsot: maradj a gyárakban és emlékezz. A temetésen semmi riasztó hang, semmi hetykeség, csak az özvegyek és árvák fekete keretje mutatta, hogy a halál féktelen aratása rikító memento a rend és béke városának. Bécset sokra megtanította ez a szomorú temetés :a bécsi munkás az otvenhét koporsóval sirba engedett sok illúziót és álmokat, amiket a hétköznapok csaltak életre és hazugságokat, amiket az ürmének csempésztek vánkosa alá. Az osztrák szociáldemokrata párt a világ legkitűnőbb munkáspártja volt, minta, büszkeség, amire sűrűn hivatkoztak a proletá- Jiátus némely vezetői — mi lesz ezzel a párttal, “ha csak temetni tud? A polgárság, mely már évek óta lépésről-lépésre hátrált a munká'sság kemény frontja elöl, a véres pénteket győzelemnek tekinti, az első nagy i sikernek, amit kár lenne fenékig ki nem használni, fis hiába ül Ausztria kormánykereke mellett egy józan; pap, aki nem reményekben, de reá- j Utasokban számol, a hátráló sereg! egész biztosan bátorságot kap és! szembefordul végre az ellenféllel. A »vörös« Bécs kontra »fekete« Bécs: ! a hadszíntér ilyen nyers vonalakban fog kialakulni az osztrák fővárosban, ahol pedig évekig hüvelyben voltak a fegyverek és nem ébredt soha csatazaj. A szociáldemokraták, akik eddig diktáltak Bécsben, nehéz hónapokat kapnak, a harc hónapjait, amikor nem az erejét lebecsülő, óvatos polgárral, de offenzív szellemű, a maga önbizalmát visszanyert »fe-; kete« Béccsel lesz párviadaluk. S mi lesz a párviadal vége? Seipel máris 1 megvan győződve, hogy a küzdelem j jobbra billenti az osztrák köztársaság ! mérlegét. Számadása egyszerű: a i szociáldemokraták pénteken sok mindent elárultak: elsősorban, hogy ■ a hatalom, amit kezükben tartanak, í csak az uccán hatalom, az uccától j azonban ők is éppúgy félnek, mint a j rend és béke minden okos barátja. De a pap-kancellár titkos haditerve még messze van a győzelemtől. Bármilyen súlyos sebet kapott is az osztrák szociáldemokrácia, egyet épségben tart ma is: szervezeteit. Nem kell másra mutatni, ott van Bécs pompás adminisztrációja, produktiv szocializmusa, fejlődése, mely legendás nimbuszt adott az osztrák munkásosztály vezetőinek. Ezt a Bécset nehéz lesz meghódítani, nehéz lesz kicsavarni kezéből a szocialista zászlót, ríielyet büszkén hordott és győzelmesen a nyomorúság patetikus esztendőiben is. A bécsi polgárságnak lehetnek ambíciói, mert pénteken valóban értük hullott el az a kilencven halott, akik közül ötvenhetet tegnap a »vörös« Bécs temetett el. De az ambiciók, remények még a halottak sirján sem nőhetnek az égig és az osztrák munkásság, mely megvívta a háború utáni évek legragyogóbb élet-csatáját, nem csak az uc-[ cán, de a politika más területein is jkambattáns, hatalmas erő, amit nem [lehet senkinek kockázat nélkül megrohanni. Lehet, hogy talán erre nem is kerül a sor — hiszen Seipelék is nagyon jól tudhatják, hogy néha a vereség tanít és győzelem az, ami elbuktat. Ausztria jnindig az okos és józan politika hazája volt, ahol többre becsültek egy kompromisszumot száz beszédnél és száz vakmerőségnél. Ha ezt a tradíciót a halottakkal együtt nem temeti el az osztrák főváros, marad a régi: a demokrácia fellegvára, a béke és rend metropolisa, amelyre büszkén mutathat újra a halad óemberiség. Bukarestbe szállították Ferdinánd király holttestét A ki irály temetését vasárnapra halasztották — A gyászünnepségeken rész tvesz valamennyi román ellenzéki párt — Károly volt trónörökös nem hagyhatja el Franciaország területét Ellentmond > hírek a romániai helyzetről Bukarestből jelentik: A Bratianu-kormány valamennyi tagja a pátriárka kíséretében csütörtökön délelő.t kilenc órakor Sinajába érkezett. A kormány minisztertanácsra ült össze, amelyen elhatározták, hogy Ferdinánd király temetését szombatról vasárnapra ha asztják, j hogy ily módon a küllőidről bejelentett I politikai és diplomáciai missziók még ; idejében megérkezhessenek a temetésre : A minisztertanács után a kormány tagjai a Pcies-kastélvba ntentek. ahol a j király fel van ravatalozva. A kaiafalk ; előtt a pátriárka térden állva rövid imát j mondott, majd Bratianu miniszterelnök j részvétét fejezte ki Mária jugoszláv ki- I rálynönek és rövid beszédben méltatta ; az elhunyt una’ikcdö emberi és állatnfér-I fiúi erényeit. Ezután Popescu igezságügyminiszter ieibantotta Ferdinánd király végrendeletét és azt a levelet, amelyet a király röviddé! It-alála előtt Bratianunak irt. Délután egy órakor Ferdinand király holttestét Bukarestbe vitték. A koporsót ágyutalpna helyezték és ugv szállítottak a sinajai pályaudvarra, ahol a kormány tagjai emelték a holttestet szállító vagonba. Szinajától Kotroceni-ig a kirá'y holttestét szál'ító vonatot valamennyi pályaudvaron a katonai és polgári hatóságok, a papság és ez iskolásgyermekek fogadták, a vonat azonban csak Ploesti-ben állt meg, mig a többi állomásokon lassítva haladt keresztül. Délután félötkor érkezett meg a vonat a kotroceni-i királyi palota közvetlen szomszédságában levő kotroceni-i vasúti állomásra, ahonnan katonatisztek vitték a koporsót vállukon az úgynevezett aranyterembe, ahol a királyt felravatalozták. A bukaresti közönség pénteken reggel nyolc órától este tiz óráig megtekintheti a ravatalt és miután a temetést vasárnapra halasztották, valószínűleg szombaton is megengedik, hogy a közönség a ravatalhoz zarándokoljon. A diplomáciai testület tagjai csütörtökön megjelentek I. Mihály király palotájában és bejegyezték nevüket a király uj emlékkönyvébe. A diplomaták egyúttal részvétüket fejezték ki a királyi családnak. A kormány a bukaresti Károly-diadaliv mellé mauzóleumot fog építtetni, a melyben Károlyt és Ferdinánd királyt is el íogj*k helyezni. Az ellenzék valamennyi pártja elhatározta, hogy résztvesz a király temetésével kapcsolatos gyászünnepségeken. Ezt a határozatot politikai körökben Parisból jelentik: Károly herceg volt román trónörökös, aki tudvalevőleg a Páris melletti Neuilly-ben lakik, Ferdinánd király haláláról kevéssel a katasztrófa bekövetkezése után bukaresti táviratból értesült. A herceg, aki autókirándulásról tért vissza Neuilly-be. a hir vétele után elzárkózott lakásába. A párisi román követség kijelent! hogy Károly egyelőre Neuilly-ben marad és nem szándékozik Franciaországból elutazni. A herceg szombaton részt vesz azon a gyászistentiszteleten, amelyet a párisi román templomban tartanak, azonban semmiesetre sem lehet szó arról, hogy az extrónörökös Bukarestbe utazzék. A királyfi nem mehet el apja temetésére A francia sajtó szinte egyértelműen azt írja, hogy Károly volt trónörökös részéröl úgy értemezik, hogy az ellenzéki pár. tok valamennyien, még azok is, amelyek nem voltaik megelégedve a régens-tanács . kirendelésével és összeállításával,* 1 belenyugodtak a mat helyzetbe. semmiféle veszedelem nem fenyegeti Románia nyugalmát. Csak néhány baloldali lap céloz arra, hogy a mindenható Bratianu miniszterelnöknek mégsem fog sikerülni, hogy a trónöröklésböl végképp kizárja Károlyt. Amíg Bratianu az udvar és a bankvilág támogatására számíthat — írják ezek a lapok — Károly herceg, noha a hadsereg nagy rokonszenvvel viseltetik iránta, nem térhet vissza hazájába. Az Oeuvre és a Quotidien úgy vélik, hogy bár a kormány a legmesszebbmenő óvintézkedésekről gondoskodott mégsem lehet majd megakadályozik, hogy Károly herceg két-három év midva ne érvényesítse a román trónra való igényét. Az angol sajtó Bratianu ellen Londonból jelentik: A legtöbb angol lap a vezércikk helyén nekrológot közöl Bizonytalan a helyzet Romániában Bukaresti jelentések szerint a román fővárosban teljes a rend és nyugalom. A beograd—bukaresti telefonforgalom m-nden korlátozás nélkül fennáll. A telje., '-tűidről szóló . bukaresti jelentéseknek azonban ellentmondó jelentések is vannak. A Bácsmegyei Napló munkatársa csütörtökön délelőtt autóval a jugoszlávromáu határállomásra Szamora—Moravicára utazott, ahonnan Románia belsejébe akart utazni, de a határon feltartóztatták. Az utasoktól, valamint a határrendőrségi tisztviselőktől sikerült megtudni, hogy a román kormány a legszigorúbb határzárt rendelte el és ez a rendelet csütörtökön még érvényben volt. A határvidékekről a katonaságot az ország belsejébe rendelték vissza és a határok őrzésére csendörséget vezényeltek ki. Az országban a legszigorúbb katonai cenzúrát léptették életbe és az ujságok semmit sem közölhetnek az országban előforduló kisebb-nagyobb zavargásokról. Ezzel kapcsolatban riasztó hírek ter^ jedtek el a lakosság körében. Az orosz-* román határon állítólag Besszarábiq keleti és északi részén az orosz kor* mány nagyszámú katonaságot összpon* tositott, mire a román badvezetőség minden eshetőségre számítva, a Dnyeszter mellett erős katonai erőt koncentrált. Az izgalom az egész országban óriási A ’apók semmiről sem számolhatnak ami csak iokozza az izgalmat. A lakosa ság zavaroktól fél, mert azt az értésig tést kapták, hogy Károly herceg külföldi hívei viszsza akarnak térni, hogy az országban agitádót fejtsenek ki az extrónörökös érdekében. A határokon ezért szigorúan ellenőrzik a beutazókat, hogy megakadályozzák az agitátorok beözönlését az ország belsejébe. Bukaresti utasok elbeszélése szerint a román főváros hadszíntérhez ha. sonlit. Minden uccasarkon gépfegyverek vaunak felállítva és a kormány háromszoros őrségeket állított fel az útvonalakon. A bukaresti háziezred állandó pemanenciában van. Károly vö t trónörökös nem hagyja el Párisi 1
