Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-21 / 201. szám

1927 julius 21 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 13. oldal Közgazdaság ^ jugoszláv komló érdekében. Novi­szadról jelentik: A noviszadi kereske­delmi és iparkamaara a földművelés­ügyi minisztériumtól leiratot kapott, amelyben fölhívja a miniszter a kama­rát, gondoskodjon arról, hogy minél jobb minőségű komló kerüljön a kül­földre. Hasson oda, hogy a termelők kellőképpen tudják bizonyítani, hoiy a komlószedés után a termést szaksze­rűen kezelték. Küzdeni kell az ellen, hogy a termelők a komlót, előre, még éretlen állapotban eladják, vagy pedig -szállítás előtt vízzel öntözzék. A leirat közli, hogy az exportőröknek csak tisz­tított állapotban szabad komlót külföld­re szállítani. Az adai Székely-malom csődje. A szuboticai törvényszék csődbírósága Székely Bertalan adai és moli malom­­tulajdonos kérelmére elrendelte a cső­döt. Csődb'iztos Carevics Vlaho tör­vényszéki tanácselnök, csődtömeggond­nok dr. Ludaics Milos szentai ügyvéd, helyettese dr. Király Károly adai ügy­véd. Bejelentési határidő szeptember 28. Országos vásár Szrbobránban. Szta­­ribecsejről jelentik: Szrbobránban julius 34-ikén országos vásár lesz, amelyre vészmentes helyről szabad állatokat fel­hajtani. Kiépítik Szrbdbrán és Feketics kö­zött az országutat. Sztaribecsejről je­lentik: Szrborán és Feketics lakossága már régóta panaszkodott amiatt, hogy a két község közötti országút, amely egyébként rendkívül forgalmas, már csaknem használhatatlan. A panaszok most meghallgatásra találtak és a beo­­gradi tartományi választmány kiküldte Maurics Jován szakelőadót, hogy készít­se elő az útjavítási munkálatokat, majd Maurics jelentése után a tartományi vá­lasztmány bizottságot küldött ki. A bi­zottság tagjai dr. Pirkmajer Ottó volt maribori kerületi főispán, Petkovics Gyúró, a beogradi tartomány és Terzin Pájó, a bácskai tartományi választmány J tagja, úgyszintén Katyanszki Mita szr­­bobráni bíró és Sztefánovics Zsivkó szr- I bobráni főjegyző megállapították, hogy az útjavítási munkálatok már nem ha­laszthatók tovább. A tartományi vá­lasztmány elhatározta, hogy tavasszal kezdik meg az országút kiépítését. Újabb t en lelet külföldi kereskedelmi és ipari .:.:gó.i<;k és tanoncok alkalmazá­sa tárgyában. Noviszadról jelentik: A kereskedelmi miniszter szerdán küldöt­te meg a noviszadi és a többi kereske­delmi kamarának a minisztérium harma­dik ügyosztályának Z. 9888. számú ren­­. deletét, mely szerint külföldi állampol- 1 gárok, mint tanoncok minden további nélkül felvehetők. Ellenben mint keres­­jkedelmi és ipari segédek csak a mun­kafelügyelőség engedélyével alkalmaz­hatók és mesterekké csak a külföldi munkások foglalkoztatását szabályozó rendelet vonatkozó szakaszai értelmé­ben nyilváníthatók. Háromezer dinárig lehet kü'deni pénzt pénzeslevélben. Beogradből je'entik: A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a jövőben háromezer di­nárig lehet pénzt küldeni pénzeslevélben. Eddig csupán ézer diráros pénzesleve­leket fogadott el a posta. Bácskai közigazgatási árlejtések. Szomborból jelentik: Dárda község elöljárósága augusztus hó 1-én nyilvá­nos szóbeli árlejtést tart a község hat holdnyi földjének, az úgynevezett »Bol­gár-kertnek« hat évi bérletére. Kikiáltá­si ár holdankint 700 dinár. — A bácskai tartományi építési és közlekedési hiva­tal julius hó 30-ikán délelőtt tiz órakor zárt Írásbeli versenytárgyalást tart a szaribecseji szolgabirói hivatal épüle­tében építendő toldaléképületre, amely szolga lakásául fog szolgálni. Költség­­előirányzat 63.404 dinár. Apatin község elöljárósága julius hó 24-ikén délelőtt 9 órakor nyilvános szóbeli árlejtést tart a község részére szükséges 160 öl tüzi- I fa szállítására. A fa beszállításának leg­később szeptember hó 1-ig kell megtör­ténnie. Torzsa község elöljárósága ju­lius hó 31-ikén délelőtt 9 órakor nyilvá­nos szóbeli versenytárgyalást tart az ál­lami iskolák részére szükséges tiz va­gon tűzifára. Szállítási határidő au­gusztus hó 15-ike. TŐZSDE Ziiricu julius + (Zárlat.) Beograd : 9.135, P r;f "3. \ London 25.22, New­­york , zel 72.25, Milánó 28.23, A- . : ; . 08.15, Berlin 123.55, Bécs 78.5o , 3.755, Prága 15.40, Varsó 58, L n . t 90.55, Bukarest 3.05. Beograd, j ' ur, 20. (Zárlat.) Páris 224.10, London 276.70, Newyork 56.90, Genf 1096, Milánó 360, Berlin 1354, Bécs 802, Prága 169, Budapest 9.93, Bukarest 33.75. Z-grch, julius 20. (Zárlat.) London 276. 0, Newyork 56.90, Genf 1096.52, Be’Un 1354.50, Bécs 802.25, Prága 168.20, Trieszt 304.78. Szomöori t rménytőzsde, julius 20. Uj búza bácskai vasút 282.50—285 di­nár. Uj rozs bácskai vasút 71—72 kg. 230—235 dinár. Uj zab bácskai vasút 170 —175 dinár. Uj árpa takarmányi 61—62 kg. 190—195 dinár, takarmányi 63—64 kg. 205—210 dinár, tavaszi 65—66 kg. 230—235 dinár. Tengeri bácskai vasút 180—182.50 dinár. Bab fehér nem válo­gatott 190—200 dinár, fehér válogatott 200—210 dinár. Liszt: Ogg 410—430 di­nár, Og 410—430 dinár, 2-es 370—410, 6-os 300—320 dinár. Finom korpa 135 —145 dinár. Irányzat változatlan. A noviszadi tőzsde felszerelte uj nor­málmérlegét. Noviszadról jelentik: A noviszadi tőzsde, amint annakidején je­lentettük, a bécsi terménytőzsdétől egy normálmérleget vett, amelyet a tőzsde most felállittatott és azt nem tőzsdeta­gok is használhatják. A minőség megál­lapításához huszonöt kilogram gabonára van szükség. Noviszadi terménytőzsde, julius 20. Búza: 78 kilós bácskai 285—290 dinár, 78—79 kilós bácskai paritás Sztarakani­­zsa 292.50—295 dinár, 78 kilós bánáti 280—285 dinár, 80 kilós bánáti, paritás Szenta 295—297.50 dinár. Árpa: 64—65 kilós szerémi 205-Á210 dinár, 64—65 kilós bácskai 205—210 dinár. Zab: bács­kai 175—180 dinár, szerémi 175—180 di­nár. Tengeri: bácskai 185—190 dinár, ; bácskai franko vagon Sziszák 192.50 di­­! nár, szerémi 185—190 dinár, bánáti 185 j—186.50 dinár. Liszt: 0-ás bácskai I 427.50—430 dinár, 2-es bácskai 400— 402.50 dinár, 5-ös bácskai 360—362.50 di­nár, 6-os bácskai 327.50—330 dinár, 7-es bácskai 250—260 dinár, 6 és feles bácskai 295—300 dinár, 8-as szerémi 167.50 dinár. Budapesti gabonatőzsde, julius 20. A gabonatőzsde irányzata szilárd és úgy a határidő-, mint a készártupiacon újabb áremelkedés jelentkezett. A határidőpia­con a búza 24—28, a rozs 30—40 pont­tal emelkedett, mig a készárupiacon az j uj búza 20 fillérrel, az uj rozs 35 fillér— I rel emelkedett. Hivatalos árfolyamok pengőértékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32.44—32.64, zárlat 32.62— 32.64, októberre 30.12—30.30, zárlat 30.28—30.30, rozs márciusra 28.16— 28.4D, zárlat 28.46—28.48, augusztusra 26.50, októberre 26.14—26.46, zárlat 26.46—26.48. A készárupiacon: Búza 28.35—30.05, uj búza 29.50—30.15, rozs 26.25—26.50, árpa 22.25—23, tengeri 22.20—22.40, zab 24.70—25.50, repce 43 —44, korpa 20.20—20.40. Budapesti értéktőzsde, julius 20. Ma­gyar hitel 89, Osztrák hitel 53, Keres­kedelmi Bank 126.5, Magyar cukor 223, Georgia 20.6 Rimamurányi 118.8, Salgó 75.8, Kőszén 726, Bródi vagon 3.7, Beo­­csini cement 222, Ganz Danubius 201, Ganz villamos 168, Athenaeum 28.3, No­va 43, Levante 22.5, Pesti Hazai 239, Irányzat lanyha. Vízállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai ál­lása a következő: Duna: Bezdán 34*0 (+30), Apatin 398 (+28), Bogojevó 376 (+20), Vukovár 300 (+16), Palán­­ka 280 (+12), Noviszad 273 (+13), Ze­­mun 147 (+7), Pancsevó 130 (+2), Szmederevó 235 (0). Dráva: Oszjiek 178 (—4). Száva: Mitrovica 90 (0), Beo­grad 84 (+). Tisza: Szenta 90 (+14). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE í?2 Irta: NUSICS BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁK — Hát — mondja a biró — miért ne akarnám, emberek vagyunk, miért vesszünk össze egymással? — Jó — szól az ügyvéd és megint mélyen elgon­dolkodik. Ez az első eset, hogy Fitya nem a paragrafusok felsorolásával kezdi, bőven és hosszasan mesélve, hanem elgondolkodik, komolyan elgondolkodik. Nagy­­nehezen tér magához a gondolataiból, felveti a fejét és megszólal: — És milyen idős a gyerek? —• Két hetes sincsen — mondja a pópa, aki leg­jobban értett a dátumokhoz. — Hm, hm — hiimmög Fitya és megint csak mé­lyen elgondolkodik. A pap előtt is, a biró előtt is, meg a fűszeres előtt is egyenesen csodálatos volt, hogy az ügyvéd ilyen sokáig gondolkodik. Hát olyan súlyos lenne az ügy? De — nem volt más választás, meg kellett várniok, mit fog mondani nekik Fitya. Végre az ügyvéd újólag felemelte a fejét és meg is oldotta az ügyet, mert vidáman mosolygott, saját magával is megelégedetten. — Hát, látod édes testvérem, nem fogjuk mi ezt az ügyet sem törvényileg, sem formailag megalapozni egyik vonatkozó paragrafusra sem, hanem azt privá­­tim, törvényektől mentesen fogjuk megoldani. — És hogyan — kérdezték mindhárman és ki­csinyre húzták össze a szemüket a megelégedettségtől. — Hát úgy, hogy ti nekem egyszersmindenkorra adtok száz dinárt, én aztán gondjaimba veszem a gyereket, az már az én dolgom lesz, mit és hogyan csinálok vele. Mégis, kötelezem magam, hogy csak azt cselekszem vele, ami a gyerek jövőjére a leg­jobb lesz. Mindhármuknak egyszerre lett jókedvük és egy­szerre borult el az arcuk. Hogy egyszersmindenkorra lerázták magukról a gyereket ez olyan eredmény, aminél jobb nem lehet, de hogy száz dinárt is adjanak, az már nem látszott olyan kedvezőnek, habár a biró minden esetre előrelátóan épen ennyi pénzt hozott magával az első félesztendő pótadójából. — Nem lesz az sok? — kérdezi a biró. — Ha ez sok nektek, vigyétek haza a gyereket,a faluban talán olcsóbban eltartjátok. — De hát azt nem . . . hanem . . . — Miért ne? Én úgy beszélek hozzátok, mint a barátaimhoz és ti sokalljátok, hát akkor sok. De, hogy lenne sok, ha csak tiz dinárjával számoljátok is havonként a gyerek kitartását, az tiz hónap és hol van aztán még hátra az a tö'-bi idő . . .? Sugdolóztak még egy kicsit, aztán a biró kibon­totta a tárcát, kiszámolt ezüstben száz dinárt, kezet­­fogtak, összecsókolózta'k Fityával és félóra múlva a pap a reverenda alatt már el is hozta a gyereket Fi­­tyának, Fitya pedig elvitte a feleségének. így szabadult meg Prelepnica községe egyszersmin­denkorra nagy bajától, amely azzal fenyegette, hogy egy egész életen keresztül vele marad, mint a prelep­­nicai biróság aktájának melléklete. \ TIZENÖTÖDIK FEJEZET Egy, az olvasók előtt teljesen uj özvegyasszony Borzalmasan gyűlölöm azokat az írókat, akik a regény elején szépen összefüggően imák és láthatod hogy minden fejezet az előzőnek a folytatása, aztán egyszerre csak, mintha csak azért tennék, hogy meg< zavarják az olvasót, vagy maguk előtt félrevezessék a nyomot, az uj fejezetben mesélni kezdenek valamit ami egyáltalában nem folytatása az előbbi fejezetnek és bármeniíyire akartam is, hogy ebben a regényben ezt elkerüljem, mégis lehetetlen, mert nagyon nehéz elkerülnöm azt az özvegyet, akit most akarok meg­ismertetni az olvasóval. Ha pedig megismerik, az ol­vasók maguk is be fogják vallani, hogy az ilyen öz­vegyeket bizony nehéz elkerülni. Ezt a nőt lánykorában Micának hívták, mikor férjhezment Milka lett a neve és most pedig, mint öz­vegyasszonyt, mindenki Miléva asszonyságnak szó­lítja. Miléva asszonyság mindössze három hónapja hogy özvegy, még feketében jár, minden szombaton elmegy az ura sírjához, amelyet sárga violával ülte­tett be és elhunytjának képét fekete flórba takarva tartja az ágya fölött. Hogy mennyire szerette az el­hunytat, azt többek között magából a gyászjelentés­ből is látni, amelyben ilyen szomorú szavakkal jelen­tette be férje halálát: »Minden ismerősöm és barátom őszinte részvétét kérem ebben a rettentő fájdalomban« és igy irta azt alá: »a vigasztalhatatlan özvegy, Mi­­léva.« Miléva, a vigasztalhatatlan özvegy eléggé erős asszony: telt képe van, kicsiny és kerek, szép kerek szemei és fekete szemöldöke és parányi ajka, olyan kicsiny szája, hogy az ember azt hiszi, ezek az ajkak sohasem tudnak ellentmondani a férjnek, avagy bárki másnak. Csak kilénc hónapja, hogy férjhezment és alig élt hat hónapot az urával, máris özvegyen ma­radt, még hozzá kisgyermekkel a méhében. Legalább azt érhette volna meg az elhunyt, hogy meglássa a kisgyermeket, mennyire örvendett volna ennek szegény, de ime, ez nem adatott meg néki. Az elhunyt nagyon jó és engedelmes ember volt mindenről meggyőződhetted és mindent bebizonyíthat­tál neki, amit csak akartál, ha csak szépen el tudtad magyarázni neki a dolgokat. Csupán egyszer mutait­­kozott keményfejünek. olyan embernek, aki nem érti meg, mit beszélnek neki és ezt akkor tette, amikor ar­ról akarták meggyőzni, hogy írja meg a végrendeletéit. Pedig milyen vigyázva cselekedte meg ezt vele Mile­­va. Nem akarta ezt saját maga mondani, hogyan is tehette volna meg ezt azzal, akivel olyan szépen élt Milija nyugdíjas bírót kérte meg hát erre, olyan em­bert, aki olyan jól érti messziről kezdeni azt, amit mondani akar. Mert valóban, az elhunyt két héttel halála előtt olyan rosszul nézett ki, mint, akinek a halála min­den pillanatban bekövetkezhetik. Hogy testamentum nélkül haljon meg, igen kellemetlen lett volna, már csak azért is, mert testvérei és más rokonai voltak, de amúgy egyenesen a szemébe mondani, hogy irja meg a végrendeletet, miikor olyan gyenge, nagyon nehéz, mert az erősen megrendítheti. Ezért hát Miléva asszonyság szépen magához hi­vatta Milija bírót és könnye között mondta: — Milija ur, maga tudja és az egész világ tudja, mennyire szeretem az uramat. Igazán nem tudom, túl­élem-e, ha meghal. Hát mondja meg most, hogy tud­nám megmondani a szemébe, hogy Írja meg a testa­mentumot. — Valóban — mondja Milija biró — ez nagyon kellemesen Önra nézve. — Nagyon nehéz helyzet — sóhajtja Miléva asz­­szony. — Valóban nehéz — sóhajtott Milija ur is, inkább azért, hogy megmutassa a részvétet, semmint azért, mintha más oka lett volna rá, hogy ö is sóhajtson. — Hát látja, ha megtenné valahogy. Mindenki azt mondta nekem, hogy Ön ért hozzá, úgy szépen, mész­­sziről, úgy leplezetten valahogy megmondani. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom