Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-03 / 183. szám
4. oldal BÁCSMKGYEI NAPLÓ 1927. julius 3 CIRKUSZ Ne bántsd a korrupciót! Tisztelt uram, a közelgő választások alkalmával ön bizonyára fei fog lépni képviselőjelöltnek. Nagyon helyesen. Mért éppen ön ne? S tekintve, hogy fellép, programbeszédeket is tart majd. Joggal. Ha már képviselőjelölt valaki, hát legalább programbeszéljen. Ezekben a programbeszédekben ön nemes felháborodással fogja ostorozni a közállapotokat és követeli majd a korrupció haladéktalan kiirtását. Ez az, ami ellen azonban tiltakozom. Ugyanis semmink, csak ez a kis korrupció. Legalább ezt ne bántsák. ön megvetően mosolyog, tisztelt leendő képviselőjelöltem, hogy én egy korrupt fráter vagyok. Stimmt, önnek igaza van. De nem csak én vagyok korrupt fráter. Mindenki. Az ember és a korrupció egy anyaméhben született. Ön nem adott még borravalót a vasúti kalauznak, hogy ne engedjen be mást a fülkéjébe, mert aludni akar? Mi ez, ha nem korrupció? És bizonyára megkente már az iktatóban a szolgát nem egyszer, hogy tegye aktáját legfölülre? Ez is korrupció, ugyebár? S ha a villanyosban választania kell, hogy kinek ajánlja fel előzékenyen ülőhelyét, egy fiatal hölgynek, vagy pedig egy idősebb fiatal hölgynek, akkor is korrumpt alaptermészetének sugallatára hallgat, amikor nem a vén banyát engedi leülni, hanem a kis csinosát, aki, ha mással nem, egy bájmosollyal mindenesetre rekompenzálni fogja ezt a figyelmességet. Azt hiszem, felesleges tovább folytatnom, hisz úgysem vonja kétségbe, hogy a korrupció egyike a legalapvetőbb emberi tulajdonságoknak. Ettől még, természetesen, lehetne küzdeni ellene. Ha szükség lenne erre. Ha nem volna a korrupció egyenesen hasznos. De az. Ne felejtsük el, a korrupció a bürokrácia egyetlen ellenmérge. S ahogy a toxin és az antitoxin mindig együtt lépnek fel á természetben, úgy a bürokrácia sohasem fogja nélkülözhetni a korrupciót. Egy kis üde korrupció nélkül a bürokrácia egyenesen elviselhetetlen lenne. Vegyük például a következő esetet. Rendelek egy vagon kravátlit külföldről. Jön a bürokrácia és olyan vámot vet ki rá, hogy ha azt meg kell fizetnem és bele kell kalkulálnom a nyakkendők árába, egy darabot nem fogok eladni tudni belőlük. Nyakamon marad a kravátli. Ez még nem is olyan szerencsétlenség, legfeljebb elhordom. De mit csinálok, ha ugyanígy egy vagon suvix marad a nyakamon? Azt jobb népek nem viselik az idén. Egyetlen szerencse, hogy itt van az a jó öreg korrupció. Az ember megkeni az illetékes közeget (— persze nem suvixszal —) és már el van intézve, hogy az árudeklaráció nem nyakkendőről, vagy cipőfénymázról szól, amelyek luxuscikkek, hanem, mondjuk, pitypalattyról, ami tudvalevőleg vámmentes. Ezer ilyen példát lehetne mondani, a melyek mind azt bizonyítják, hogy a korrupció nem rákfenéje a társadalmi életnek, hanem éppen ellenkezőleg és miegymás. De nem ez a korrupció legfőbb jelentősége. Sajnos, némileg még a jövő zenéje, amire most akarok rátérni. Arról van szó, hogy a korrupció megfelelő organizálása és kifejlesztése az egyedüli lehetőség a mindenütt egyre fenyegetőbbé váló munkanélküliségből fakadó általános nyomor enyhítésére, sőt teljes megszüntetésére. Igen: közjólétet csak a korrupció tökéletesítésével lehet teremteni. Mindjárt megmagyarázom. Mondjuk, hogy létezik egy ország, amelynek tiz millió lakosa van. Ebből húszezer közhivatalnok és egymillió munkanélküli. (A számok nem fontosak, a szabály az, hogy a munkanélküliek száma mindenütt egyenes arányban áll a közhivatalnokokéval.) A korrupció megfelelő tökéletesítésével el lehet érni, hogy minden bürokrata egy hét alatt össze tudjon panamázni magának annyit, amiből egy esztendeig kényelmesen megélhet. Minden héten fel kell váltani azután a kormányt és az uj kormánynak uj tisztviselőket kell kinevezni a munkanélküliek közül. Ilyenformán* hetenkint húszezer munkanélküli egész évi ellátásáról történhetik gondoskodás s egy esztendő leforgása alatt mind az egymillió munkanélküli automatikusan jómódú kapitalistává változik át. Ez igazán Kolumbusz tojása. Ne mondja ön, hogy szép, szép, de ez csak utópia és a gyakorlatban nem valósítható meg. Dehogynem. A korrupció jelenlegi foka már annyira kielégítő az egész világon, hogy alig szorul fejlesztésre, ha azt tüzzük csak ki célul, hogy egy bürokrata hét nap alatt egész esztendőre »megkereshesse magát«. A kormányválságok száma is egész szépen Bukarestből jelentik: Az uj román kormány megalakulása alkalmából Bratianu és Mussolini között táviratváltás volt. Bratianu az olasz miniszterelnökhöz intézett táviratában bejelentette kormányának megalakulását és Paris, junius végén. A legdühödtebb lóversenyszezón derekán vagyunk; minden napra jut egy szenzációs futtatás, nagy dij, csudaparipa, amelyen ezreket veszíthet* és tapasztalatokat nyerhet a szenvedélyes habitűé. Longchamp, Auteuil, Chantilly, a világ legnagyobb lóverseny-csataterei, elfér rajtuk egymillió ember, a lovakat is beleértve. Most zajlott le a »Grand Steeple de Paris« és a »Drags« — amelyek európai eseményszámba mennek minden esztendőben -— a múlt vasárnap a »Grand Prix de Paris «-ért nyargalásztak Longchampban a piros, zöld, kék és sárga zsokék. Erre a versenyre én is kimentem. A szuboticai lóversenyfogai' mák után határozottan meglepő ez az ápolt, szinte becézett gyep, az óriási tribünök és a még óriásibb tömeg. Fejek ezrei, ki hajadonfővel, ki sapkásán, ki cilinderesen, ki szalmakalapban, olyanok igy csokorban, akár egy tulzsufot salátáskert, minden fejhez gukker simu t vagy pápaszem, aszerint, hogy páholyból, vagy állóhelyről ágaskodott-e meredten előre. Páris szine-java tolongot* itt, vidéki és külföldi sportsmanok, a különböző lovaregyletek elnökei alapszabályszerü lóversenytoalettben, a divatszalonok védjegyzett gála-hölgyei és a serdülő zsokéjelöltek, akiket ösztöndíj jal küldöttek ki Parisba, hogy művelődjenek és gyarapodjanak. De a legelegdn* sabbak mégis az angolok voltak. Mintha divatlapból vágták volna ki őket. A cilinderük büvölően ragyogott és a gukkert is utolérhetetlen sikkel kezelték. És a lovak! Külön tanulmányt kellene irni róluk. Ha az autó ki is szorítja őket a közéletből, a versenyló mindig fogalom marad, luxuscikk, amelyre bámulattal tekint fel az utókor. Az autónak nincsen családfája, még a papáját se ösmeri a kis autó-fickó, de egy ilyen ló vissza tudja vezetni az őseit Jeruzsálem ostromáig. Üdvrivalgás, — Bravo! Bravo! — a nép tapssal fogadta az első startot. A kisebb futamok nem voltak érdekesek. Az igazi izgalom akkor kezdődött amikor a Grand Prix de Paris-ért álltak sorompóba a világhírű paripa-primadonnák, Talizmán, Portunió, Ftamant, Fiterarl és még néhányan, a lótenyésztés büszkeségei. Az egyik kollegám, aki a gyarapszik. Ami pedig a köztisztviselők gyors felváltását illeti, még idehaza is hamarosan megközelíthetjük a kitűzött tökélyt. Mindezeknél fogva azt szeretném, ha ön nem korrupció-ellenes, hanem korrupció-mellettes programmal jelöltetné magát. Ebben az esetben habozás nélkül rászavaznék a listájára. Sajnos, előre tudom, hogy figyelmeztetésem falra hányt borsó marad s ön az egész választási kampány alatt torkaszakadtából bömböli majd: le a korrupcióval! Nevetni fog: én mégis leszavazok önre. Mert bizom az ősi erényben. Ahogy ön küzdeni fog a korrupció ellen, ha egyszer már megválasztották! Melegen üdvözli dió hangsúlyozta, hogy az olaszromán baráti kapcsolatok további megerősítésén fog munkálkodni. Mussolini választáviratában megelégedését fejezte ki Bratianu nyilatkozata felett s hangoztatja Románia iránti barátságát. párisi sportlapoknak állandó cikkírója, bizalmasan közölte velem: A Talizmánra tegyen. Biztos tipp Ilyen intelligens tó nincs még egy Franciaországban. .......... Tekintve, hogy én is a lat einer osztályhoz tartozom, a legnagyobb bizalommal riszkiroztam meg húsz frankot, annál is inkább, mert körülöttünk mindenki a Talizmánért rajongott. Tényleg, Talizmán gyönyörűen vezetett, öröm volt nézni, hogy maradoztak le mellőle a konkurensek. Az első méteren esküdni mertem volna győzelmünkre. Aztán: megeredt az eső. Az esőből jégeső lett úgy kopogott a tribün tetején, mint a dobpergés és aki nem tudott idejében fedél alá menekülni, csakhamar elúszott. A lovak lába nyomán freccsent a sár, az árkok megteltek vízzel, valóságos úszó. verseny lett a futtatásból, műsoron kívüli szám. Eltűntek a szemeim elől és a következő fordulónál rémültem láttam, hogy egy uj, idegen paripa áll a vágtató falka élén, egy nem a müveit közép, osztályhoz tartozó ló, amellyel senki se számolt, de amelyen velem együtt sokan elvéreztek: Fiterári. A háromezer méteres futamon egy lófejjel elsőnek jött be Hatszázezer frankot jelentett a gazdájának ez a tófej, nem is szólva a dicsőségről, amit a Grand Prix de Paris jelent. A nők a lovak nevét 'ordították hisztérikusan, mintha segítségül hívnák őket. A hős ló meghajolt és elvonult a tribün ellőtt. A lóverseny azonban teljesen elázott. Doumergue köztársasági elnök szintén esernyő nélkül jött ki a versenyre. Amikor elhagyta a tribünt hogy az autójába üljön, vagy ötszázan hozzárohantak és felajánlották az esernyőjüket, hogy megvédelmezzék a zuhugó vizcseppektöl. — Merd! Merd Messzieurs! — mosolygott jobbra-balra és valóságos esernyőbaldachin alatt vonult feketelakkos, csukott hatüléses autójáig. így szereti a francia nép az elnökét. Megvédi tüztől, víztől. Az elegáns angolok az esernyők alatt is megőritzék a hidegvérüket és olyan felárakat Ígértek a városba induló taxiknak, hogy a szolid, smucig benszülötteknek libabőrös lett a hátuk és inkább úszva, vagy gyalog tették meg az utat', semhogy uzsoraárat fizessenek a benzin konjunktúra-lovagjainak, a sofföröknek. A tolongás életveszélyes volt. — Mm. Dieu! — sopánkodtak a kis párisi turfcicák, akik lábujjhegyen tipegtek a gyászos locs-pocsban, ám igy is térdig sáros lett a selyemharisnyájuk. — Kellett nekünk lóverseny! — dühöngött egy anya — inkább moziba mentünk volna! Mig a közönség gyalog, csuromvizesen látott hazafelé a vizözönből, a pálya melletti boxházból egy csukott teherautó robogott ki. A bakon, a kormány mellett két sárga selyem dolmányos zsoké ülit szertartásosan, akár a főúri hintókon a komornyikok. Valóságos kéjteherautó, pazar kényelemmel berendezve. Még jászol is volt benne, amely előtt Fiterári, a nap hőse, Flamant és Talizmán abrakoltak gőzölgő testtel. Talizmán, az intelligens! Úgy zabáit ott, egykedvűen, még csak lelkiismeretfurdalás sem látszott rajta. Mintha nem is az 6 inkorrektsége miatt vesztettem vol na el a huszonöt frankot . . . Tamás István A hetek tolvajbandája Hét beogradi gimnazista harminc betörést követett el Beogradból jelentik: A főváros rendőrsége szenzációs bűnügyben fejezte be szombaton a nyomozást és letartóztatott egy hét tagból álló tolvajbandát, melynek tagjai a gimnázium hetedik osztályának tanulói voltak és valamenynyien jómódú beogradi szülők gyermekei. A beogradi titkosrendörök már hat hónap óta nyomoznak egy titokzatos tolvajbanda után, amely a város legkülönbözőbb helyén bukkant fel és fosztogatta a lakásokat és üzleteket. Mialatt a rendőrség a perifériák nyomortanyáin és a bűnözök menedékhelyén kereste a tolvajokat, a diáksapkáha öltözött kiskorú gyerekek sorra fosztogatták az üzleteket és nagy szakavatöttsággal nyitották ki a legkomplikáltabb zárakát is. A rendőrség egy esetben sem kereste a tetteseket a kiskorú bűnözők között, mig most a véletlen folytán kézre került a gimnazistákból álló tolvajbanda. Néhány nappal ezelőtt ismeretlen tettesek kifosztották Rajkovics Milán Budimszka-uccai 10. szám alatti füszerüzletét, ahonnan rengeteg árut és különösen sok zsírt vittek el. A betörők a pince tetőzetét áttörve jutottak az üzletbe. A rendőrség nyomozást indított, de eredménytelenül. Eközben a kifosztott kereskedő megtudta, hogy egy diák több helyen kínált megvételre zsírt. Ezen a nyomon kiindulva, a rendőrség elfogta a diákot, egy gazdag iparoscsalád gyermekét, aki hosszas faggatás utás elárulta hat társát, akikkel együtt a betörést elkövette. A diákok bevallották, hogy a bűnügyi regények és a kalandorfilmek hatása alatt bandát alakítottak, melynek volt kapitánya és saját bélyegzője ezzel a felírással: »A hetek tolvajbandája«. A társaság tagjai esküt tettek a kapitánynak, hftky kitartanak mellette. Eleinte gyakorolták magukat a zárak feltörésében, később, mikor már elsajátították a lakattörés művészetét és miután a szükséges szerszámokat beszerezték, munkához láttak. A lopott táigyakat különböző helyeken rejtették el és lassanként árusitgatták. A pénzt elosztották és moziba, lóversenyre és kocsmába jártak. Később a kis betörők beismerték, hogy hetekkel ezelőtt egy elhagyott uccában megtámadtak egy nőt, akitől elvették táskáját, melyben csak 75 dinár volt. A rendőrség megállapította, hogy a diákok tolvajbandája több mint harminc betörést követett el. STRAND-FÜRDŐRUHÁK legolcsóbban kaphatók KLEIN JENŐNÉL Novisad, Vei. Becskerek és Senta. A román-olasz baráti kapcsolatok megerősítése Bratianu és Mussolini táviratváltása Fiterári, a longchampi versenyló aki eluitte a 600.000 frankos Sranö Prix öe Parist, autón jár, öe a közönség gyalog táuozott a uersenytérről a szakaöó esőben
