Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-14 / 194. szám

1927 julius 14________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ _____________________________oldal Kitűnő az idei amerikai búzatermés. Rómából jelentik: Az Unió kormánya táviratilag közölte a római mezőgazda, sági intézettel, hogy Amerika idei bú­zatermése 231.2 millió mázsára becsül­hető, vagyis 2.5 százalékkal nagyobb a tavalyinál és hat százalékkal több az utolsó öt év átlagtermésénél. Nagyobb hozamot ígér a rozs, árpa, zab, len és burgonya is a tavalyinál, de a kukori­cából, dohányból és cukorrépából ki­sebb lesz a termés. Villanyvitágitás Zsabaljon. Zsabaljról jelentik: Zsabaljon a jövő hónap elején kezdik meg a villanygyár építési mun­kálatait. Az uj villanytelep a kisebb Üze­mű gyárakat és több környékbeli köz­séget is ellát elektromos árammal. Közvetlen vízummentes összeköttetés ‘Prága és Beograd között. Prágából je­lentik: A csehszlovák vasutügyi minisz­térium a Dunagőzhajózási Társasággal kötött szerződés alapján újabb kedvező közvetlen összeköttetést létesített Prá­ga és Beograd között. Az összeköttetés kombinált: Prágától Pozsonyig gyors­vonat és onnan expresszgőzös Beograd­­ig. Erre az útra nem kell magyar át­utazás! vizűm, miután a Dunán való közlekedés nemzetközi. A közvetlen Prága—beogradi ut viteldijai a követ­kezők: harmadik osztály 236, második osztály 35-»' és első osztály 450 cseh­szlovák korona. Az ut 397 kilométer Vasúton és 609 kilométer hajón. Dr. Koszics Mirkót választották meg a vrbászi kiállítás elnökévé. Noviszad­ról jelentik: A vrbaszi iparkiálli­tás munkabizottsága kedden megtartott ülésén elhatározta, hogy a kiállításra kerülő tárgyak legkésőbben augusztus nyolcadikáig Vrbaszra küldendők. A munkabizottság ez alkalomból megala­kította a zsűrit, amely a kamara hat tagjából, a noviszadi ipartestület egy szabó tagjából, a szombori ipartestük egy asztalos, az odzsacii ipartestület egy nyerges, a topolai ipartestület egy lakatos, az apatini ipartestület egy kö­teles, vagy kosaras, a bácskapalánkai iprtestület egy fazekas- és bádogos és végül a szekicsi ipartestület egy cipész­tagjából iog áliani. A zsűrinek nem le­het olyan munkaadó tagja, akinek segé­de vagy tanonca kiállított. A kiállításon mezőgazdasági gépek is kiállításra ke­rülnek. A munkabizottság végül dr. Ko­szics Mirkó egyetemi tanárt, a novisza­di kereskedelmi kamara iötitkárát, vá­lasztotta a kiállítás elnökévé. Agrárgyülés Csurogon. Noviszad­­ról jelentik: Vasárnap a noviszadi agrár szövetség nagy agrárgyülést hivott ősz­­sze, amelyen az összes Sajkás-községek agrárérdekeltjei meg fognak jelenni és ha­tározatot fognak hozni, amelyben köve­telni fogják a Sajkás-községekben levő agrárföldek fakutativ megvásárlása' megengedő rendelet keresztülvitelét. A nagygyűlésen Sztankovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter és az agrár­minisztérium néhány tőtisztviselője is résztvesznek. Rádió-müsok (A várót melletti teám a hullámhoesgt jelenti) C Üt rt k, ju 14 Bécs (517.2) 11 és 16.15: Koncertek. 20.05: Koncertzenekari hangverseny. Zagreb (310) 20.30: Színházi est. (Hamlet.) London (361.4) 16: Ének. 18 és 22.30: Tánczene. 21.25: Hangverseny. í rága (348.9) 10.50: 12.10 és 17: Kon­certek. 20.10: Vegyes zenés program (ének, tambura). A íegtö életess bb anoopet ó, me y egyúttal ü: ia fiitőaccumulátort, az 7 28 j5 A h e m o “ Garantáltanzö ejmente^. Kaph ató: Konrath d. d. i'botica Budapest (555.6) 9.30, 12 és 15: Hí­rek és közgazdaság. 11: Zongorakon­cert. 1/7.05: Operazenekari hangver­seny. 18.45: Katonazene. 19.30: Noszty fiú esete Tóth Marival. 20.30: Időjel­zés, hírek és zene. Lipcse (365.8) 12 és 16.30: Koncertek. Róma (449) 17.45 és 21.10: Koncer­tek. München (535.7) 19: Zongorakoncert. 20: Hangverseny. TŐZSDE Zürich, julius 13. (Zárlat). Beograd 9.135, Páris 20.345, London 25.22 és há- I romnyolcad, Newyork 519 és tizenegy­­tizenhatod, Brüsszel 72.25, Milánó 28.23, Amszterdam 208.5, Berlin 123 és három­nyolcad, Bécs 73.10, Szófia 3.755, Prá­ga 15.40, Varsó 58, Budapest 90.60, Bu­karest 3.175. Beograd, julius 13. (Zárlat.) Páris 224.10, London 276.70, Newyork 56.90, Genf 10.96, Milánó 310.18, Berlin 13.52, Bécs 802, Prága 169, Budapest 9.94, Bu­karest 35.50. Szombori tőzsde, julius 13. Uj búza Bácskai vasút júliusra 277.50—280. Uj rozs: Bácskai vasút 71—72 kg. 220— 225. Uj zab: Bácskai vasút 150—155. Uj árpa: takarmányi 61—62 kg. 185— 190, takarmányi 63—64 kg. 190—195, tavaszi 65—66 kg. 210—215. Tengeri: Bácskai vasút 177.50—180. Malom ter­mékek: Ogg 435—455, Og 435—455, 2-es 400—420, 5-ös 370—390, 6-os 350—373, 7-as 305—315, 8-as 175—185. Finom kor­­í pa 150—160. Irányzat: változatlan. Noviszadi terménytőzsde, julius 13. Búza: bácskai 2 százalékos 280—232.50 dinár, szerémi régi 74—75 kilós 2 szá- i zalékos 270 dinár. Árpa: szerémi uj 65 I kilós 200 dinár. Zab: bácskai uj 170 di- I nár. Kukorica: bácskai 180—182.50 di­nár, szerémi Ruma körzet 180 dinár, bánáti 177.50 dinár. Liszt: 0-ás bácskai ! 430 dinár, Og bácskai 422.50 dinár, 2-as bácskai 395—400 dinár, 5-ös bácskai 355 dinár, 7-es bácskai 250 dinár, 6-os bácskai 320 dinár. Korpa 6-os bácskai régi, jutazsákokban 155 dinár. Irányzat: nyugodt. Forgalom: 48.5 vagon Budapesti gabonatőzsde, julius 13. A gabonatőzsde irányzata tartott, az árak­ban alig van változás. Hivatalos árfo­lyamok pengő-értékben a határídöpiacon: Búza márciusra 32.22—32.30, zárlat 32,26 —32.28, októberre 29.78—29.90, zárlat 29.88—29.90, rozs márciusra 2?.92— 28.06, zárlat 28.04—28.06, augusztusra 25.80, októberre 25.88—25.98, zárlat 25.96—25.98. A készárupiacon: Búza 28.35—29.65, uj búza 29.50—30.15, rozs 25.50—26, árpa 21.30—21.80, tengeri 22.25—22.40, zab 24.70—25.50, repce 42 —44, korpa 20—20.20. Budapesti értéktőzsde, julius 13. Ma­gyar hitel 29.2, Osztrák hitel 54, Keres­kedelmi Bank 123, Magyar Cukor 228, Georgia 21.4, Rimamurányi 123.9, Sal­­gó 76.8, Kőszén 743, Beocsini cement 221, Nasíci 174, Ganz Danubius 206, Ganz villamos 171, Roskányi 14, Athe­naeum 29.5, Nova 45, Levante 23.5, Pesti Hazai 339. Irányzat szilárd. Chicágói gabonatőzsde, julius 13. Bú­za júliusra 143.128, szeptemberre 140.75, decemberre 144.—. Tengeri júliusra 100.128, szeptemberre 106.875, decem­berre 110.5. Zab juliusar 45.—, szep­temberre 46.5, decemberre 98.625. Rozs júliusra 108.625, szeptemberre 97.5, de­cemberre 100.5. Newyorki gabonatőzsde, julius 13. Bú­za őszi vörös 152.128, őszi kemény 163.375. Tengeri 113.25. Liszt 700—735. Irányzat búzánál lanyha, rozsnál gyen­ge, tengerinél alig tartott. Vizállás A noviszadi hidrotechnikai intézet je­lentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő. Duna: Bezdán 268 (—26), Apatin 360 (—16), Bogojevó 362 (—12), Vukovár 326 (—4), Noviszad 280 (—20), Zemun 180 (—10). Pancsevó 168 (—10), Szmederevó 280 (—4). Drá­va: Oszijek 186 (+4). Száva: Mitrovica 108 (—2). Beograd 122 (—10). Tisza: Szenta 68 (—14). Titel 248 (—14). Az ideális fogápolószer A Pebeco-fogpaszta Dr. Unna egye­temi tanár szerint elérhetetlen előnyö­ket tud felmutatni. Tisztítja a száj­üreget, eltávolitja a fogak közül az ételmaradékokat, óvja a fogzománcot és a fogakat vakító fehéren tartja. PEBECO -fogpaszta A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE <16 Irta: NUS1CS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTMl Ott áll a pap az ajtó előtt, mikor hozzálép a ven­déglős, egy kicsiny, piszkos emberke, iszonyú széle­sen kigombolt mellénnyel, amely nála a kabát sze­repét játsza. — Hát . . . izé . . . van-e valami eladni valód, pópa? — kérdezi a vendéglős látszólag unottan és úgy tesz, mintha az égbe nézne, mig az egyik szemét hunyorítja és a papra néz, hogy leolvasson valamit az arcáról. — Micsoda, testvér? — kérdezi a pap. — Hát az . . . — De hát milyen az . . . — Ejnye na, ne tetesd magad. Az, amit a reve­renda alatt hoztál, amit szüntelenül lezártan őriztek a szobában — mondja a vendéglős és egyenesen bele­néz a pap szemébe. — Ah, dehogy ... — mondja a pap — az olyan... hogy is mondjam, a mi... a mi privát ügyünk... — kezd a pap ötölni-hatolni. — Hát persze, úgy is lesz az — mondja a ven­déglős, csakhogy épen nem gúnyolódva. — Aztán folytatja: — Valami nagyon fontos ügynek kell lennie, mert látom, hogy minden percben bezárjátok az ajtót és nagyon sokat tanácskoztok. — Hát persze — mondja a pap színlelt nyuga­lommal — de ebben a pillanatban megrezzen és he­gyezni kezdi a füleit. Nem csalódott, Milics sírását hallotta, persze mint az őrült berohan, bezárja az ajtót és etetni kezdi tejjel a gyereket. A vendéglős már a pap feleleteire csodálkozott, a viselkedésén pedig annyira meglepődött, hogy cso­dálkozva nézett utána és ezt gondolta magában: — HajajI Itt aztán nincsen tiszta ügy! Ha ö is hallotta volna a gyerek sírását, talán minden világossá vált volna előtte, de semmit sem hallott. Ezért megindult a pap után, odalopódzott az ajtóihoz, hogy halljon valamit, de odabenn minden csendes volt. Azt is megpróbálta, hogy átnézzen a kulcslyukon, de semmit sem látott. Ezután vissza­tért a korcsmába és mivel már sötét volt megparan­[ csolta a gyereknek, hogy gyújtson lámpát, azután j kiment az ajtó elé, a fejét rázva és nagy gyanako­­dássaL Nem sok idő telt el és kiderült az arca, mert ész­revette, hogy az uccán föltűnik Riszta rendőr alakja és egyenesen feléje tart. Riszta mindig ilyen időben tért be hozzá egy-két pohár borra. Riszta rendőr ugyanis sohasem vacsorázott, ez nem volt a szokása, hanem vacsora helyett mindig megivott egy-két pohár piros bort, ezután pedig áttért a fehérre és azt úgy itta, ahogy vacsora után szokás. A vendéglős félrevonta a rendőrt és elejétől végig mindent eimesélt neki, mit látott, mikor látott. El­mondta, hogy a pap, a biró meg a fűszeres nagyon gyanúsan viselkedtek, hogy szüntelenül bezárják az ajtót és hogy valamit hoztak a pap reverendája alatt és azt rejtegetik, hogy a papot kezdte efelől kérdez­getni, de amint a pap megérezte, hogy gyanakszik, mint a bolond elmenekült és bezárkózott a szobába Riszta rendőr meghallgatja mindezt, gondolko­dik, gondolkodik, aztán kijelenti: — Hm, hm! Itt valami nagyobb »eset« lesz! Riszta rendőr mindig és minden homályosabb ügyet »esetnek« nevezett el . — Ez kétségkívül valami »eset« lesz — mondja újólag, aztán azt mondja a vendéglősnek, hogy hoz­zon abból a borból, amelyet mint vacsorát iszik, hogy addig is gondolkodjék egy kicsit. Nem kellett neki több idő, csak annyi, hogy ki­igya a pohár bort és máT kész volt a gondolkodással; Magához hívta a vendéglőst és elmondta neki, hogy felmennek a pap szobájához. A vendéglős kopogni fog az ajtón és megkérdi van-e szüksége valamire. Riszta rendőr ezidő alatt pedig mellette fog állni és nem mutatkozik. Majd meglátják, hogy kinyitja-e a pópa az ajtót. így is cselekedtek. Riszta lábujjhegyen ment a 3. számú szoba ajtajáig, a vendéglős pedig nyugodt és kimért lépésekkel, aztán megkocogtatta az ajtót: — Ki az? — kérdezte a pap belülről. — Én vagyok, a vendéglős. Tetszik talán viz? — Hagyja csak; van! — feleli a pap. — Tessék csak kinyitni —folytatja a vendéglős — abroszt és szappant kellene bevinnem a szobába. —• Nem szükséges — hangzik a pap szava. — De kérem szíveskedjék kinyitni, egy utas teg­nap benn felejtette a papucsait, ki kellene hoznom. — Nem nyithatom ki — feleli a pópa — majd én megkeresem és ki%Jom azokat a papucsokat Mikor befejezték ezt a párbeszédet, Riszta is, meg a vendéglős is elsurrantak az ajtótól. Riszta rendőr komoly gondokkal küzködött. — Ez nagy eset, kétségtelenül nagy eset! — mor­mogta a fogai között a rendőr és elhatározta, hogy mindent elkövet emnek a titoknak a kiderítésére, mert itt nagy és fontos »esetnek« kell lennie. A rendőr kiment a vendéglő udvarára, megpróbál­ni, nem vesz-e onnan valamit észre, de a pap leenged­te a függönyt és igy semmit sem lehetett látni. A függöny azonban csupán az alsó ablakokat takarta el. e felsőket nem érte el, úgyhogy ha valamire felágaskod­tak, hát bekandikálhattak a szobába. A vendéglős segítségével Riszta rendőr azonnal össze is hívta a vendéglő személyzetét. Jött a gyerek, jött a hordói legény a villát is hozva magával az istállóból, meg­szokva, hogy igy fegyverzi fel magát, ha őt keresik a szakácsné, kövéren és zsírosán, a szobalány meg­fésülve és kisütött hajjal, fehér fuszekiiban és gyön­gyös papuccsal a lábán. És végül a lámpatisztitó le­gény is jött, elől a kötényül szolgáló félzsákkal és a petróleum szagát árasztva magából. Riszta valamennyit megfenyegeti, hogy hallgassa­nak és röviden elmondja, miről van szó. Azután el­rendeli, hogy létrát hozzanak, azt odatámasztják az ablak mellé, a falhoz és Riszta felmászik a tetejére, benéz az ablakon és először is rémülten összerázkó­dik. Azután még egyszer benéz, háromszor keresztet vet és a létra tetejéről közli a kiváncsi jelenlevőkkel: — Csuda, soha nem látott csuda! — Mi az, az istenért? — kérdezik valamennyien lentről és kíváncsian nyújtják fölfelé a nyakukat. Riszta gyorsan leszáll a létráról, valamennyi je­lenlevőt félrehivja, nehogy lármázzanak a pap ablaka alatt, aztán jelentősen és csendben mondja: — Gyereket szült a pap! El lehet képzelni, hogy a jelenlevőkre, mint a villám hatott ez a kijelentés. Először elnémultak a csodától, aztán gondolkodni kezdtek. A vendéglős nyomban önérzettel mondta: — De bizony én észrevettem rajta a szülési fáj­dalmakat és biztosan mikor elszaladt tőlem, akkor érte utói . . . A szobalány felsikoltott, mintha megcsípte volna valaki: — Megbüntette az isten — mondotta — és még reggel, mikor elment mellettem, rámkacsintott! Hogy nem szégyelte magát. {Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom