Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-14 / 194. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ nár értékű ötven párást, kétszáz dinár értékű egy dinárost és ötszáz dinár értékű két dinárost tartoznak csak elfogadni. Beogradban a főállampénztár tízezer dinár értékű aprópénzt fogad el egyszerre beváltásra. A rendeletet a gyáriparosok szövetsége szuboticai csoportjának is megküldték. A vámspeditöri szolgálat átszervező, se. A gyáriparosok országos szövetségének szuboticai csoportja közli, hogy az elmúlt napokban a beogradi vámvezérigazgatóságon konferencia volt a gazdasági körök képviselőinek a bevonásával, amelyen a vámspeditöri szolgálat átszervezéséről tárgyaltak. A zagrebi kiküldöttek indítványt terjesztettek elő, hogy a nagyobb városokban a konkurrencia kizárása végett egyesítsék a vámspeditőröket, akik »vámközvetités« név alatt egy közös vállalatba tömörülnének és felosztanák egymás között a munkát. így lehetővé lehetne tenni, hogy a vámolási költségek ötven százalékkal kisebbek lennének. A beogradi vámspeditőrök az indítvány ellen szavazta. A konferencia csak infor mativ jellegű volt. Negyvenkét rezolucióban követelik a becskereki kamara fenntartását A bánáti gazdasági szervezetek akciója 1927. július 14 Adós, fizess! Panaszos levél a pénzügyi hatóságokhoz A következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Ur! A Bácsmegyei Napló mai számában Adós fizess cimü vezércikkre szemléltető példának bátorkodom az én esetemet megismertetni. Vagyonom: egy falusi lakóház, amelyben ketten lakunk a feleségemmel, van ezenkívül 5 katasztrális hold földem, haszonbéreltem 11 katasztrális hold földet, melyet 75 éves létemre pénzért munkáltatok, végül volt 31.250 dinár megtakarított pénzem, amelyet kiadtam kamatra, azonban az adós csődbe került és a pénzein az utolsó fillérig elveszett. 1927. évi rendes adóm: egyenes állami adók, föld adó 30.30 dinar házadó 8— » tőkekamatadó (az elveszett pénz után) 2343.75 » kereset-adó 10.— » föld és ház pótadó 12.92 » tőkekamat pótadó 820.40 » 60% föld pótadó 18.18 » 60% ház pótadó 4.80 » 60% kereseti pótadó 1406.25 » Az egyenes állami adók összege 4654.60 » 500% rendkívüli pótadó 291.— 30% rendkívüli pótadó 1378.92 » rokkantadé 800— » kutya-adó 12.50 » útadó 2808.41 » községi pótadó 5219— » 1927 évi összes adóm: 15164.43 dinár Ha földemet, házamat, minden vagyonomat három évre előre bérbeadóm, akkor fizethetném ki 1927. évi adómat, de akkor miből élünk három évig két munkaképtelen öreg? Ha az én erőtelen szavam felhatna odáig, szeretném a Pénzügy Miniszter Urat alázatos tisztelettel megkérdezni: Miből fizessek? Maradtam a Tekintetes Szerkesztő Urnák alázatos szolgája: Feketics, 1927. julius 9. Varga József. Abecskereki kereskedők és gyárosok egyesülete az alábbi nyilatkozat közlésére kért fel bennünket: A Bácsmegyei Napló 187-iki számában julius 7-ikén megjelent egy hir, mely szerint Becskercken kereskedői és ipari körökben azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a Bánáti Kereskedelmi és Iparkamara a Noviszadi Kereskedelmi és Iparkamarával egyesittessék úgy, hogy a Bánáti Kereskedelmi és Iparkamara a Noviszadi Kereskedelmi és Iparkamara kirendeltsége legyen Az igazság kedvéért kérjük a t. Szerkesztőséget, hogy következő nyilatkozatunkat b. lapjában közzétenni szíveskedjék: Egyesületünk nevében és a Bánát összes gazdasági köreinek nevében — amire különben az összes bánáti gazdasági egyesületek, kezünkben levő negyvenkét rezoluciója felhatalmaz bennünket — kijelentjük, hogy fentemlitett hir teljes egészében valótlan és átlátszó tendenciával került a nyilvánosságra. Egyesületünk és az összes bánáti gazdasági körök óhaját tolmácsolva, kijelentjük, hogy kitartunk továbbra is az ismételten és határozottan kifejezett kívánságunk, kérelmünk és követelésünk mellett, hogy a Bánáti Kereskedelmi és Iparkamara maradjon meg mostani szervezetében, alakjában — székhellyel Becskereken, ahogy azt a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztériumhoz és a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény kidolgozásával megbízott bizottsághoz beterjesztett rezoluciónkban körülírtuk. Éppen azért nem kívánjuk más kamara kirendeltségét és éppenséggel nem foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a Bánát Noviszad gazdasági kolóniája legyen. Gyoka Risztics elnök, Milan M. Drágics titkár. 11. oldal Ql AVV/MC a nap alalí f®h6r fogai Dl-UAII'it vei vagy a csappal, azokat már kisebb szél is könnyen letörheti. Ezért szükséges már akkor, mikor a hajtások oly hosszúak, hogy azokat a szél könnyen lecsavarhatja, a tőkéhez erősiteni. Ennek a megerősítésnek azonban lazának kell lenni, hogy a hajtást további növekedésében ne akadályozza a kötés. A válogatás célja az, hogy a felvett és feldolgozott tápanyagok csakis a folyó évi hajtások és termés, vagy a jövő évre szükséges hajtások növelésére és kifejlesztésére használtassanak fel, ezért szükséges a felesleges uj hajtásokat már korán, mielőtt azok sok tápanyagot elszívtak volna a szükséges hajtásoktól. eltávolítani, kitörni. Tehát ennél a munkánál az uj hajtásokat megválogatjuk és a szükségeseket meghagyva, a fölöslegeseket eltávolítjuk. Ezenkívül az ily korán eltávolított hajtás helyén visszamaradó seb gyorsabban gyógyul, mintha már kifejlettebb vagy kieredt vesszőt távolítunk el a tökéről. A kötözést egész nyáron át folytatnunk kell, mert a szőlő gyorsan és folyton növekszik és mert — mint mondva volt — hossz irányban való gyors növekvésével és nagy leveleivel nem áll arányban a vessző vastagsága és ereje. A kötözés elmulasztása esetén tehát már kissé nagyobb szél is az előző kötözés felett könnyen eltörheti a hajtást, amely azután elszárad. Szükséges, hogy a levegő, a világosság, főképen pedig a napfény szabadon hozzáférhessen a levélhez. Ezért kötözésnél soha sem szabad a szőlő hajtásait összeszoritani, hanem azoknak lazán kell államok egy bizonyos — 1—1% méter — magasságig és csak ezen fölül szabad azt szorosan a karóhoz erősiteni. Ezt akként érjük el, hogy az első kötözésnél a hajtásokat úgy fogjuk össze a kötözőanyaggal, hogy azok mintegy 30 cm. átmérőjű körben fogják körül a karót. A következő kötözésnél az a kör, amelyet a hatjások a lAró körül képeznek, lehetőleg 50 cm. átmérőjű legyen, a harmadik kötözésnél az első kötözést felszabadítjuk úgy, hogy a kötözőanyagot felvágjuk és ezt használjuk a harmadik kötözéshez, amikor is a hajtáspkat már közelebb huzzuk a karóhoz, úgy hogy az általuk képződő kör átmérője már csak 30—35 cm. legyen és a negyedik kötözésnél körülbelül a karó magasságában a hajtásokat már hozzá erősítjük a karóhoz. Ezáltal a tőke hajtásai a karó körül szabadon fejlődhetnek, a levegő a hajtások által képezett kosáralaku öblözetben szabadon bejuthat, a fürtök szabadon függenek és a levelek a hajtásokon úgy helyezkedhetnek el, hogy a világosságot és a napfényt lehető legjobban kihasználhatják. Mig ha a hajtásokat már kezdetben nagyon közel hozzuk a karóhoz, vagy épen szorosan hozzákötözzük, a levélzet nem tud szabadon fejlődni, a levelek a hajtások közé szorulnak, levegőt, napfényt csak keveset kapnak, mert egymást beárnyékolják és igy rendeltetésüknek nem tudnak megfelelni, a növekvés visszamarad, a fürtök a vesszők közé szorulva nem fejlődhetnek és mert a levélzet nem szállíthat elegendő feldolgozott tápanyagot, nem is érhet be oly tökéletesen, mintha szabadon függene a tőkén. A kötözéssel egyidejűleg végezzük a hónaljhajtások eltávolítását és később a csonkázást és a termőhajtások bekurtitását. Ezen munkák arra szolgálnak, hogy a felvett és feldolgozott tápanyag szükségtelen hajtások növelésére ne pazaroltassék el, hanem, hogy ez lehetőleg mind a szükséges hajtások és a termés fejlesztésére és érlelésére szolgáljon és ezáltal a folyó évben minél több és jobb termést nyerjünk, a jövő évre pedig egészséges, érett vesszők és ezeken kifejlett és megtermékenyült termőrügyek álljanak rendelkezésünkre. Újból megjelent KŐMÜVESMESTERSÉG TANKÖNYVE NÉMETHY JÓZSEF főmérnök kitűnő szakkönvve 635 oldal, 920 ábra. — Népszerű, alapos, kimerítő A kőművese: nek nélkülözhetetlen, összefoglaló vastag kötet éra 120 dinár Ezenkívül a kömüvesszakma minden magyar szakkönyve kapható aBácsmegyei Napló könyvosztályénál Subotica, Zmaj Jovin trg 3. MIWSÁEJMDBffi A gyáriparosok a négyszázalékos aáóbrztositék fenntartását kívánják A pénzügyminiszter, mint ismeretes, julius elsejétől megszüntette a négyszázalékos adóbiztositékot, amit eddig az importált áru értéke után a vámhivatalnál fizettek be a kereskedők, ha nem tudták adóbizonylattal igazolni, hogy nincsenek adóhátralékban. A rendelet ellen a gyáriparosok beogradi szövetsége tiltakozását jelentette be a belügyminisztériumnál, mert ezzel, szerintük, az illojális kereskedelmet segítik elő, valamint a külföldi kereskedőket, akik anélkül, hogy adót fizetnének országunkban, a legjobb üzleteket fogják kötni. Az adóügyi vezérigazgató kijelentette a gyáriparosok szövetségének, hogy a rendeletet ki kellett adni, mert az adóbiztositék további behajtására nem volt többé szükség és nem is volt törvényes alap. 1920-ban, amikor az adóbiztositékot életbeléptették, több mint három millió dinár folyt be ezen a címen, mig az elmúlt évben ez az öszszeg száz-kétszázezer dinárra redukálódott. Ez bizonyítja legjobban, hogy a szállítók és kereskedők zöme rendesen fizeti az adóját, ha pedig nem fizetné, annak behajtására más törvényes eszközök is állanak a kincstár rendelkezésére. A gyáriparosok szövetsége nem elégedett meg a válasszal, hanem felhívta az összes gazdasági egyesületeket, hogy terjesszék be véleményüket ebben a kérdésben. A gyáriparosok központi szövetsége a beérkezett véleményektől teszi függővé további állásfoglalását. Mennyi aprópénzt fogadnak el az állampénztárak? A pénzügyminiszter 'rendeletet adott ki a pénzügyigazgatóságoknak. amelynek értelmében az állami hivatalok befizetés alkalmával száz diA szőlő ápolása Milyen munkákat kell végezni a szőlőben a nyári hónapokban? A szőlő ápolására irányuló munkála- kárt tesznek, mint a gyommentesen tartok feloszthatok téli, tavaszi, nyári és őszi munkákra. A téli munkával (trágyázás és sorközök mély fellazítása) részint a talaj tápanyagtartalmát szaporítjuk, részint a téli és tavaszelői nedvességnek a gyökerekhez való jutását és a nedvességnek a gyökerek közelében levő talajrétegben való elraktározását segítjük elő. A koratavaszi munkálattal (nyitás, metszés, karózás, szálvesszőkikötés) előkészítjük tőkéinket, hogy a következő tenyészeti időben célunknak megfelelőleg növekedjenek. Az őszi munkák (szüret és fedés) már a kész termés betakarítása és a tőkének az esetleges kárttevö téli időjárás ellen való előzetes (preventív) védelme. A késő tavaszi és a nyári munkák azok, amelyek a szőlötövet növekvésében, szabályos fejlődésében, a termés minél tökéletesebb kifejlesztésében, a jövő évi termés képzésében a tartalék tápanyagok gyűjtésében és igy a vesszők, rügyek és a termés megérlelésében segítik és ezirányu működésűket megkönynyitik. E célok elérésére végzett munkák között megkülönböztethetők a gyökérápolását és a lombozat ápolását szolgáló munkák. A gyökérápolás arra szorítkozik, hogy a talajt, különösen annak felszínét, lazán és gyommentesen tartsuk. A talaj lazasága egyrészt arra szükséges, hogy a csapadék (eső) vizek abba könnyen behatolva a gyökerekhez jussanak, amikor magukkal viszik a felsőbb rétegekben oldható állapotban levő ásványi tápanyagokat, melyeket azután a gyökerek — nedvesség jelenlétében — felszívnak és a növény táplálására a lombozatba tovább szállítanak. Másrészt nemcsak nedvességre, de levegőre is szüksége van a gyökérnek, hogy rendeltetését teljesíthesse és tovább növekedhessen, a levegő pedig csak úgy juthat a gyökérzethez, ha a laza talaj likacsain (hézagjain) át szabadon behatolhat annak lsóbb rétegeibe is. Végül a szőlő talajának gyomnövényektől való tisztántartása nemcsak azért szükséges, mert az elgyomosodott szőlőültetvényben a szőlő legveszedelmesebb gombabetegségei sokkai könnyebben szaporodnak és nagyobb tott szőlőben, hanem azért is, mert a gyom a talaj felső rétegében levő nedvességet és az ugyanott levő oldható ásványi tápanyagokat a saját növekedésére használja fel s ezáltal a szőlő gyökérzetétől úgy a nedvességnek, mint a hasznosítható ásványi tápanya^ goknak egy részét elvonja. Ezen ápoló munkákat a szőlőben kapával végezzük és kezdődik a koratavaszi munkák elvégzése után az első kapálással, amely mélyen történjék hogy a koratavasszal rendesen még nedves talaj, mely a végzett munkáknál erősen letapostatott, kellő mélységig fellazitassék. Ezután következnek nyár folyamán a többi kapálások, melyeknek már csak a feltalaj lazítása és a gyomirtás a céljuk és ez okból azok száma nem is határozható meg, mert az függ attól, hogy 1. a lombápolást mily időben és hányszor végeztük: ha t. i. nedves talaj mellett és gyakran kellett ezen célból a szőlőt bejárni a munkásoknak, akkor a feltalaj lazítása gyakrabban szükséges, mintha szikkadt vagy száraz talaj mellett végeztettek a lombápolási munkák legnagyobb része. 2. Ha a trágyázás nem teljesen érett istállótrágyával történt, hanem oly félérett trágyával, amelyben a trágya közé keveredett érett. gyommaguak még nem vesztették el csiraképességüket, szölötalajunkban a trágyázás utáni évben a rendesnél jóval több gyom fog lenni és igy — gyomirtás céljából is — azon évben több kapálás lesz szükséges, mint más években. A lomb ápolása a szőlő fiatal hajtásainak első kötözésével (az aggatással) kezdődik, mely munkának célja az, hogy a fiatal hajtásokat az erre szolgáló kölözőanyaggal a tőke mellett levő karóhoz (vagy a sodronymiveleteknél a töke fölött elhúzódó sodronyhoz) erősít- ; sük. Ezzel egyidejűleg történik a váló-1 gatás, vagyis a szükségtelen hajtásoknak a kitörése. A szőlő hajtásai a tenyészeti idő alatt gyorsan növekednek hosszúságban, mig vastagodásuk ehhez képest nagyon csekély, emellett még aránylag nagy levelei is vannak. És mert a gyors növekedés alatt a fiatal hajtások nagyon nedvdusak és lazán függenek össze a tőké-
