Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-13 / 193. szám
9. oldal 1927. )uims 13 bAcsmegyei napló Közgazdaság' A íüszcrkereskedök panaszai. A szti- i boticai fii szerkereskedők szakcsoportja I vasárnap értekezletet tartott a Lloyd j helyiségében Kicsin Mflivoj elnöklete { alatt. Körösi Géza aiehiök a kiskereskedők panaszaival foglalkozott és állást foglalt fűszeráruknak a piacon való árusítása ellen. Követelte az utcai bódékiparengedélyeinek revízióját és a vasárnapi mnnkasziinet egyöntetű betartását, mert azok a kereskedők, akiknek lakásuk az üzletük mellett van, vasárnap egész napon át árusítanak. Indítványozta, hogy a panaszokat foglalják memorandumba és azt küldöttség adja át a főispánnak. A javaslatot az értekezlet egyhangúan elfogadta. A fiókvállalatok forgalmi adója. Az adóügyi vezérigazgatóság végrehajtó utasítást adott ki a forgalmi adőíőrven;. 9-ik szakaszára vonatkozólag, amely szerint azok a vállalatok, amelyeknek fiókvállalatai vannak, a jövőben nem a központnál tagoznak forgalmi adót leróni, hanem a fiókvállalatok, h« ne u abban az adókerületben vannak, ahol ;> központ székel, saját masuk t u ti znak évj forgalmuk után befizetni iovgaimi adójukat, A rendelet ez év január éneiéről visszamenőleg érvényes. Kedvezőtlenebb aratási eredményekről számolnak be a legújabb jelentések. A legutóbbi magyarországi tenné:,je. lentések szerint a búzatermés Magyarországon 1,100.000 mázsával nagyobb lesz, mint amennyire két héttel ezelőtt számítottak. Ennek a körülménynek természetszerűleg kihatással kellett volna lennie az áralakulásra és až árak viszszaesését eredményezte volna, de mert az árcsökkenés nem állott be és az átmenetileg cllanyhult árak újra magukhoz tértek, a magyarországi vetésjelen- j test illetőleg meg kell várni, vájjon : mennyiben felel az meg a valóságnak. 1 A romániai termésről kedvező hírek ér- 1 kéznek. Ezzel szemben Jugoszláviában , a terméseredmények kedvezőtlenek és \ bár a cséplés még nem fejeződött be, ' Zđmfenica Liv0 / általánosan kedvelt kofeinmentcs pótkávé igen zamatos és jóizü s dacára annak használatban olcsó.kaphalú minden jól as serf ált füszerhereskede.tben -«‘KnkuSimii ináéi., m űdén jel amel'ett zól, hogy az idei csépi és a tavalyihoz képest hm z yztizaU'l-lta’ rosszabb tesz. A tartós nagy szárazság kedvezőtlenül befolyáséig a tengeri fejlődését. A tengerinek nagy szüksége volna mielőbbi csőre. C. eh komlőszafcértö Ncviszadon. Noviszadró! jelentik: Dr. Miiek .ló/.s : cseíi kmulószakértő ebben a hónapban N'ev:- adra érkezik. Miiek Jugosz.l hiúban a komlóhe.eg egeket fogja tanulmányozni c nnepnapokon is lesz Szentáa telei-uszc'gá'at. Szentáró! jelentik; Szén tán vasárnapokon és ünnepeken egész dél. után szünetelt a postai telefonszolgálat és csak este nyolc és kilenc óra között volt telefonszolgálat a postán. A polgármester néhány héttel ezelőtt kérelmezte, hogy egész nap lehessen ünnepeken is telefonálni. A postaigazgatóságtól most érkezett meg a döntés, mely szerint ezentúl hétköznap és vasárnap egyaránt lehet este kilenc óráig telefonálni. Munkásbörze Noviszadon. Noviszadról jelentik: Á szociálpolitikai . minisztérium elrendelte, hogy Noviszadon, S/arejvóhan és Splitbcn munkabörzét, állami munkaközvetltőliivatalt állíts,-itiak tel. Splitbcn azonnal. Noviszadon és Szarajevóban pedig c hó végén kezdi meg működését a munkabörze. TŐZSDEZürich, július 12. (Zárlat.) Beograd 9.135, Paris 20.345, London 25.3275, Newyurk 519 öinyolcad. Brüsszel 72.25. Milánó 28.225, Amsterdam 208,15, Berlin 123.30, Bées 73.10. Szófia 3,75, Prága 15.40, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.24. Zagreb, július 12. (Zűriül.) Páris 222.13—224.13, London 275,90—276.70, Newyork 56.70—56.90. Brüsszel 700— 791, Genf 1093.60—1095.70, Amszterdam 22.80—22.86, Berlin 1349—135?, Bécs 7965—802.75. Prága 168.20—169, Trieszt 307.59—309.59. Szental gabonaárak, július 12. A keddi piacon a következő árak szerepeltek: Búza 267.50—272.50 dinár. Tengeri morzsolt 172.50—175 dinár. Takarmányárpa 157.50—162.50 dinár. Söráxípa 182.50— 187.50 dinár. Zab 142.50—147.50 dinár. Rozs 182.50—187.50 dinár. Bab 147.50—• 152.50 dinár. Őrlemények: uj lisztek árai julius-októberi szállításra: 0-ás gg 470 dinár. 0-ás g s'/t; dinár, 2-es főzőliszt 445 dinár, 5-ür; kenyérliszt 410 dinár, 7-es 270 dinár, 8-as 180 dinár, korpa 170 dinár. Irányzat: szilárd. Kínálat: csekély. Kereslet: élénk. Budapesti gabonatőzsde, julius 12. A gabonatőzsde irányzata szilárd. Különösen a rozs iránti kereslet fokozódott, mert egyre határozottabb formában terjed el .tz a hir, hogy az idei rozstermés sokkal kisebb lesz a tavalyinál. A nagy kereMct hatása alatt a rozs úgy a készárupiacon. mint a határidőpiacon erőit Ijeseu emelkedett. A többi cikk áremef’•'d'-v nem ilyen nagyarányú. Hivatalos á )!> untok pengő-értékben a határidő: . o.í; Búza márciusra 32.24—32.38, : árkit 32.34—32.36, augusztusra 25.66— .20, októberre 29.82—30.04, zárlat 29.92 9.9-1, rozs márciusra 27.84—28.10, .rlat 28.10—28.12, októberre 25.66— ■ : iapesti értéktőzsde, julius 12. Magyar hitel 92, Kereskedelmi Bank 121.5, Magyar cukor 223, Georgia 21.1, Rimamurányi 123.8, Salgó 75.8, Kőszén 735, Bródi vagon 3.9, Beocsini cement 217, Nasici 170, Ganz Danubius 201, Ganz villamos 169, Roskányi 16, Athenaeum 28, Nova 43.8. Levante 23, Pesti Hazai 235. Irányzat szilárd. Chicágói gabonatőzsde, julius 12. Búza juhusra 146.25, szeptemberre 144.28, decemberre 147.—. Tenger juiusra 100.125, szeptemberre 107.25, decem. berrtí 111.—. Zab júliusra 46.25, szeptemberre 47.875, decemberre 50.375. Rozs júliusra 111.875, szeptemberre 101,625, decemberre 104.625. N'ewyorki gabonatőzsde, julius 12. Búza őszi vörös 156,625, őszi kemény 166.125, Tengeri 112.125. Liszt 700—735, Irányzat búzánál nyugodt, rozsnál alig tartott, tengerinél tartott. Vízállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 294 (—16), Apatin 376 (—16), Bogojevó 375 (—15), Vukovár 330 (—), Palánka 300 (—12), Noviszad 300 (—16), Zcmuu 190 (—), Pancsevó 178 (—10), Szmederevó 284 (—6), Orsóvá 234 (—7). Dráva: Oszijek 182 (—2). Száva: Mitrovica 110 (—6), Beograd 132 (—10). Tisza: Szenta 82 (—10), Titel 262 (—13). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉXYE 5 Irta: NUS1CS BRANISZLAV Fordította: CSUKA Z0LTÁ!' — Ezt a felebbe zést pedig, amit nekem hozta, tok, vigyétek vissza, tépjétek el. Nem is akarom bevezetni. jobb ha az irattárban nyoma sincs ennek a gyereknek. — Jobb bizony — mondják mindketten meggyőződve. — Hát akkor, izé . . . — mondja a kapitány — ne feledjétek el, hogy mindketten a kezemben voltatok és ha akartam volna, olyan bajt akaszthattam volna a nyakatokba, amit sohasem bocsátana me;: ttokéin az anyátok. De nem akartam és ezt uc is feledjétek el! — Hogyan lefejtenénk e|, uram — mondja a bíró olyan kedvesen és mézes-mázosan, mint aki már ért mindent. — Na, látod — szól a kapitány — most aztán eredjetek! A két ember pedig még egyszer köszönetét mondott, meghajolt vagy öt-hatszor, aztán elindultak. Mikor már az ajtónál voltak, a kapitány még egyszer utánuk kiáltott: — Aztán, tűikor a küszöbön túl lesztek, ne feledjétek el, hogy mi Ilyen bajtól mentettelek meg benneteket! Ök pedig még egyszer visszafordultak és fogadkoztak, hogy soha-soha nem felejtik el ezt a jótettet Azután a korcsmába mentek, de útközben nem is szóltak egymáshoz, de még csak nem is néztek egymásra. TIZENKETTEDIK FEJEZET Amelyben csaknem az a hir kelt szárnyra az illető kisvárosban, hogy a pap gyereket szült Mielőtt a pap, a biró és a fűszeres beértek volna az illető városba, megbeszélték, mit és hogyan fognak cselekedni. Először is azt kellett eldönteni hogy ki viszi be a gyereket a városba. A pap nem akarta bevinni, de bizony nem akarta a biró sem, a fűszeres sem. Végül is úgy határoztak, hogy a pap a reverenda alá rejti és igy mennek be a városba. A másik kérdés az volt, mi történjék a gyerekkel addig, i jiinig a kapitánynál elintézik az ügyet. Itt aztán úgy határoztak, hogy a pap meg n biró elmennek a kapitányhoz, a fiiszeres meg a vendéglőben ; ügyel a gyerekre. Útközben vették egy bögre tejet, j meg egy fakanalat, hogy legyen mivel megetetni .1 I gyereket, ha elsírja magát. Elhatározták még, hogy úgy őrzik a gyereke! i mint a kígyó a lábát, nehogy a városban kipattanjon a botrány és ezért, mihelyt a vendéglőbe érnek, egy i külön szobát vesznek ki. amelyet belülről gondosan I bezárnak, nehogy betévedjen valaki. Mikor igy mindent elrendeztek, bcballagtnk a ! városba. Egyedüli kellemetlenségük, amely útközben ! történt, az volt, hogy mikor az uccun Ujja pópával i találkoztak és az Isten nevében köszöntötte papj társát, Peru pop« reverendája alatt dnyikkuntotta I magát a gyerek, mintha valaki hajtotta volna rá. El ! iciiet képzelni, milyen zavarba jött Péra pópa, csaknem elengedte a gyereket, Híja pópa pedig tovább I ment, állandóan meg-itiesiorduhán és roppant csodálkozva magában, hogy mi van ezzel a falusi pappal, aki ahelyett, hogy Isten nevében visszakökzön- i ne, úgy béget, mint a birka. — Biztosan megliarapla valami veszett kutya! j —• dönti el magában a vitát liija pópa és keresztet j vet. amivel Istent akarja hívni, hogy mentse meg öt az ilyen bajtól. Mikor a vendéglőbe értek, azonnal külön szobát vettek ki és aztán gyorsan bevonultak, bezárták j maguk mögött az ajtót és a pap kifuvarozta a terhet I az ágyra. A vendéglős észrevette, hogy a pap visz valaj mit a reverenda alatt és hogy mindhárman azonnal I bezárták maguk mögött, az ajtót, aztán suttogtak valamit, de vállat rántott, mintha azt akarta volna I mondani: »Vigye el az ördög őket — mit érdekel i az engem!« Ezután felkerekedett a pap és a biró, bogy el! menjenek a kapitányhoz, a fűszeres pedig bezárkózott a szobába és ott maradt, hogy őrizze a gyereket. Hogy mit végeztek a kapitánynál azt fitár tudjuk és hogy mit érzett Jóvó fűszeres, mikor a hirt közölték vele, azt el lehet kéuzelni. Ismét bezárták maguk mögött az ajtót, kiki leült a saját ágyára és azután tanácskozni kezdtek, mit is tegyenek mostan — Én bizony nem merem visszavinni a faluba — mondja a biró. — Hát mit ifiértél akkor a kapitánynak? — kérdezi a pap. — Én? Hát hogyne Ígértem volna meg neki. testvér? Ha azt mondta volna, hogy vigyem el a város valamennyi gyerekét, elvittem volna. Nem azért mert szigorú, de mert valahogy érti a dolgot — mondja a biró. j— Úgy van, érti, már hogyne .értené? — teszi hozzá a pap rezignáltam — Hát akkor vedd magadhoz a gyereket, biró testvér — mondja a pap félhangosan és a fogai között. — Már mint én? — iakad ki a biró. — Vedd te magadhoz, pópa, nem pedig én. Olyan keveset szenvedtem el odahaza emiatt a gyerek miatt, hogy most még magamhoz is vegyem? — Hát akkor megint vlsszaVissziik a faluba, aztán úgy tartjuk el, mint a község gyermekét — mondja a pópa. — Hallgassatok ide, emberek — mondja a fűszeres erre, aki életében most teszi meg az első okos indítványát — mi lenne akkor, ha a városban keresnénk valami szegény asszonyt, akinek fizetünk valamit és aki nevelni fogja a gyereket, így aztán nem kell visszavinnünk a faluba. Erre már valamennyien vidáman emelték fel a fejüket és Jóvára néztek csodálkozással, mintha olyan emberre néztek volna, aki a vasutat találta fel. Jóvó pedig felbátorodik és fölemelkedik az ágyról: — Én ezt indítványozom, ti aztán — ahogy akarjátok! — Ej, .lován, ezt az Ur sugallta neked! — kiált fel a pap. — De jó eszed van, Jóvó — csodálkozik a biró. És aztán tovább folytatódik a stigdolódzás. Megbeszélték, bőgj- ezen az estén nem mennek vissza a faluba, hanem itt maradnak: a pap otthon marad és vigyáz a gyermekre, Jóvó és a biró pedig kimennek a városba, hogy egy szegény asszonyt keressenek, aki hajlandó a gyermek nevelését elvállalni. Mielőtt a fűszeres és a biró elindultak volna, Jóvó még egy bögre tejet vásárolt, hogy a pap megetethesse a gyereket, ha sirva fakad. Ezután elindultak, a pópa pedig bezárta az ajtót. Bizony a pap ott ült egy órát, két órát és mikor elaludt a gyerek, kilopódzott a szobából, bezárta az ajtót és kiment, hogy kissé kinyújthassa a lábait. Kisétált a korcsma elé, jobbra-balra nézett, hogy jön-e már a biró és a fűszeres, mert nagyon unta már a szobában való üldögélést. Már nemsokára sötét este lett, de a két férfi még mindig nem tért vissz?. (Folyt, köv.)
