Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-13 / 193. szám

1927 július 13 BÁCSMEGYEt NAPLÓ oldal áldva a többi anyák is, akik széles lepe­dőket, óriási utazókosarakat hoztak me­­gukkal, hogy hazaszállíthassák a jutalom gyertyatartókat és gipszszobrokat. így aztán sok mama elégedetlenül távozott a verseny színhelyéről. Legeslegutoljára maradt a serdülő lányok tornagyakor­lata. Csupa szívhezszóló fruska, rövid szoknyájában,' ennivaló térdekkel. Leg­kurtább szoknyája a tanárnőnek volt, egy imponáló korú, molett, tömzsi hölgy­nek, aki a lányokat egrecirozta villogó térdkalácsaival. De ezeket a térdeket a . leghumánusabb szemlélő sem nevezhette i kalácsoknak. Ezek már érett, abnorm!: kuglófok voltak, két izmos ünnepi bar­­chesz, amelyből tizenhárom éhes gye­reket is jól lehetne lakatni a családi ün­nepségen. Tamás István Nyomtalanul eltűnt Szabóék béresgyereke is A csendőrök tiz csontvázat találtak Börcsökék tanyáján — Újabb szenzációs eredményei várhatók a nyomozásnak Hogyan folyt le a gyilkos család tanácskozása? Sztaribecsejröl jelentik: A sztaribe­­cseji csendörség a legnagyobb eréllyel és körültekintéssel folytatja a nyomo­zást a sztaribecseji apagyilkosság bűn ügyében, amelynek újabb szenzációs fejleményei várhatók. A osendőrség re s zéről Bogoszavljevics Glisa járási csendörőrmester, Csoszics Pável őr­mester, Bojáuovics Trivó alörmoster valamint Lefkovár Mati.ia és Kéknics Mirkó csendőraltisztek állandóan mun­kában vannak, hogy a borzalmas és előre­láthatóan még nagyobb iszabásu bűntény minden részletét feltárják. A csendőr,ség­nek már is sok olyan adat áll a rendel­kezésére, amelyekből arra lehet követ­keztetni, bogy a Szabó-családnak egyéb bűnök is térbelik a lelkiismeretét, de a nyomozás újabb eredményeit még ti­tokban tartják, mert erős a gyanú, hegy az eddig letar­tóztatottakon kiviil másoknak is sze. repe volt a bűntényben. Mindamellett a csendőrség clzárkózott­­sága ellenére is, újabban a nyomozás több érdekes részlete került nyilvános­ságra. Határoz a családi tanács Most derült teljes világosság arra a családi tanácskozásra, amelyen fele­sége, fia, veje és leánya halálra ítélte Szabó Mihályt, a családfőt. A gyilkosság gondolata c/jször Bor­dák Mihály agyában érlelődött meg. Bőrcsököt. aki rendkívül erőszakos em­ber hírében áll. bántotta az, hogy Sza­bó Mihály neki nem adott földet, azon­kívül attól {élt, hogy a vagyonos gaz­dálkodó vagyonát végrendeletilieg Mó­lón lakó másik leányára és fiára hagy­ja, akik kedvencei voltak és az örök­ségből ilyenformán semmi sem jut neki. Ezért határozta el. hogy valami uton­­módon végez apósával, mert így remélt hozzájutni a feleségét megillető köteles részhez. Tervét azonban osak úgy vi­hette keresztül, ha abba beleavatja az egész családot és ha a család valameny­nyi tagja segédkezet nyújt a terv vég­rehajtásához. Szándékát először anyó­sával közölte, akiről tudta, hogy szin­tén nincs megelégedve férjével, mert az öreg Szabó takarékossága lehetet­lenné teszi számára a költekező élet­módot, amire egész életén át vágyott. Börcsök múlt év nyarán állt elő az­zal a tervvel, hogy végezni kellene az »öreggel«. Szabóné eleinte húzódozott, de később beleegyezett abba, hogy meggyilkolják Szabót, de azt tanácsol­ta, hogy a gyilkosság tervét a lcgapró­­lékosabbau dolgozzák ki és várják meg azt az időt, amely a legalkalmasabb lesz Szabó Mihály eltüntetésére. Idő­közben elérkezett a tél és Szabóné most már maga sürgette a terv végrehaj­tását. Múlt év december 14-ikén délben Sza­bó Mihály, aki családjával állandóan a tanyán tartózkodott, valamilyen ügy­ben bement Sztaribecsejre, ahonnan csak este szándékozott visszatérni. Amint eltűnt Szabó alakja a kanyargós országúton, az asszony odaszólt fiához: — Márton erigy át a Miskáékhoz és mondd, hogy jöjjenek ide. mert beszélni akarok velük. Fél óra múlva, a Mártonnal együtt, megérkezett Börcsök és a felesége, mi­re valamennyien bevonultak a szobába. Amikor körülüiték az asztalt. Szabóné előállott: — Valamit kéne tenni az öreggel — mire Börcsök nevetve tette hozzá: — ... ÉP eleget élt már...-Sáassöterifl i&kPJi .min miről van szó, mert nem lepődött meg a különös szavakon, de annál inkább meglepődött a fiú, Márton, aki minded­dig .semmit sem sejtett anyja és sógora pokoli tervéről. — Márton fiam — fordult Szabóné fiá­hoz, amikor látta, hogy az mennyire megütközött az iménti szavakon — ne­ked és jobb lesz, ha nem él apád... Nézd, mi már valamennyien elhatároz­tuk, egyezz bele te is... Nem fogod megbánni. — Nem szégyclik magukat — hangzott a válasz. — Ugyan ne tétesd magad — szólalt most meg nővére, Börcsökné — hisz tudom, hogy te sem szereted apádat. A Márton még most sem hajlott. Me­reven, szótlanul tilt a széken. — Na, mi lesz, beszélj már — zaklatta Börcsök, aki amiatt kezdett aggódni, hogy sógora ellenállásán meghiúsul ter­vük. A fiú most sem szólt, de látszott rajta, hogy erősen küzd magával. — Na, beszélj! — biztatta Börcsök, mire Szabó Márton elszántan kitört: — Ha már mindnyájan rajta vagytok, én is ráállok.,. Szabóné ekkor felkelt és homlokon csókolta a fiát. Ezután megindult a tanácskozás, hogy hogyan végezzenek az »öreggel«. Bör­csökné azt javasolta, hogy csalják ki a Tiszához és lökjék a vízbe, akkor azt fogják hinni, hogy öngyilkos lett. Szabóné nem találta jónak leánya ajánlatát, attól tartott, hogy dulakodásra kerül a sor és a holttesten, ha kihalász­­szák, meglátszanak majd a dulakodás nyomai. Rendkívül előrelátóan gondol­kozott és minden tervet, amelyet veje és leánya felemlítettek, visszautasított. Olyant kell csinálni — mondotta — hogy se a holtteest ne kerüljön elő, se ne higyjék azt, hogy mi öltük meg. Vala­hogy úgy kell csinálni, mintha világgá ment volna, vagy beleesett volna a Ti­szába, de ne kerüljön meg a holttest. Szabóné még he sem fejezte mondani­valóját, amikor felugrott fia: — Ha már ráálltam erre, majd én elintézem a többit is. Azzal fogta magát és kiment a szobá­ból. Két nappal később, december 17-ikén kora hajnalban Szabó Márton elintézte — a többit, Börcsök segítségével leütöt­te apját, aztán anyja, meg nővére segít­ségével elásta a holttestet. A családi tanács végrehajtotta az Íté­letet. A titokzatos emberi csontvázak A osendőrséget nagy mértékben fog­lalkoztatja az a különös lelet, amelyet a nyomozás során Börcsök tanyáján ta­láltak. Amikor már nyomon volt a csend­­őrség és egy csendőrjárőr kiment Bör­csökék tanyájára körülnézni, az egyik szoba sarkában egy emberi koponyát találtak. A csendőrök előbb azt hitték, hogy i'zabó Mihály koponyáját találták meg és gyanúik csak megerősödött, amikor asszony ijedten, abban a hiszemben, ' hogy a szerbül beszélő csendőrök nem ’ értenek magyarul, odaszólt az urának: — Na, most el vagyunk veszve. — Honnan került ez ide? — kérdezték , a csendőrök. — A földön találtuk a szántásban — felelte Börcsök. — Ki szedte ki a fogait? — Talizmánnak szedte ki az asszony. A csendőrök erre felszólították Bör­csököt, mutassa meg, hogy hol találta a koponyát. Börcsök a felszólításra ki­vezette a csendőröket a szántóföldre, ahol az egyik helyen, egy gödörben, amelyet részben már betemetett ismét a föld, tiz darab koponyát és emberi csont­vázakat találtak. A csendőrök előbb azt hitték, hogy egy régi temető felett állnak, de ezt a feltevést megdöntötte az a körülmény, hogy a tiz emberi csontváz egy gödör­ben volt és a környéken, a közelben is hiába ástak nem találtak több csont­vázat. Az természetesen már az első percekben is kevésbé volt hihető, hogy a titokzatos csontvázakhoz valami köze volna Bőrösöknek, ab' próbált valami magyarázatot adni: — Nem olyan nagy csuda ez, mert Rózsa Sándor sáriin megfordult ezen a vidéken. Hova lett a béresgyerek ? A csendörség újabb nyomozása most fökép arra irányul, hogy megállapítsa, hova tűnt Szabóék béresgyereke, aki — mint ismeretes — véletlenül tudomást szerzett a Szabó-család bűntettéről. A bűntényt is a béresgyerek révén fedež­­ték fel, mert az elmondta Szabóék egyik szomszédjának, aki azután névtelen le­vélben közölte felfedezését a cseodőr­­séggel. A nyomozás során felkutatták a név­telen levélírót is, aki elmondta, hogy a pünkösd előtti napokban elment hozzá Szabóék tizenöt-tizenhat éves béresgye­reke, aki azzal állított be, hogy szörnyű titkot tud. Azután elmondta, hogy Sza­bóné és fia az udvaron veszekedtek és Márton veszekedés közben dühösen rá­förmedt anyjára: — Ne veszekedjék velem, mert én ké­pes vagyok arra is, hogy megmondjam, hol fekszik az apám. Szabóné és fia csak ezután vették ész­re, hogy a béresgyerek a közelben van. Hogy mi történt ezután, azt most akarja kideríteni a rendőrség, mert a béresgyerek egy-két nappal ke. söbb nyomtalanul eltűnt. A topolai-uti csárda tulajdonosa beje­lentette, hogy a béresgyereket, aki min­den nap megfordult a csárdában, hogy cigarettát vigyen Szabó Mártonnak, pünkösd első napján látta utoljára. Később feltűnt néki, hogy a béresgyerek nem jár többet a csárdába és ezért egy­szer megkérdezte Szabó Mártont, hogy hol van a béresük, mire Szabó azt fe* lelte: — Elzavartuk. A béresgyerek azonban mindeddig nem adott életjeit magáról és senki sem tud felvilágosítást adni róla. Többen je­lentkeztek, akik szintén pünkösd első napján látták utoljára és bársonyruha volt rajta. A csendőrség tovább folytatja a nyo­mozást a béresgyerek felkutatására, mert az a gyanú, hogy Szabóék őt is eltették láb alól, nehogy elárulja bor­zalmas titkukat, amelynek véletlenül ju­tott birtokába. Gondoskodnak az elárvult Börcsök-gyerekekről Börcsök Mihályék öt Ids gyereke szüleik letartóztatása után teljesen ma­gára maradt és napokon keresztül senki sem akadt, aki gondjába vette volna őket. Már arról volt szó, hogy a ható ságok a szerencsétlen gyermekeket le­lencházban helyezik el, amikor jelem­­kezett Börcsök Mihály egyik bátyja, a ki magára vállalta, hogy gondjaiba veszi az elárvult Börcsök-gyerekeket. Nincs irgalom, se kegyelem A pénzügyminiszter újabb szigorú rendeletet adott ki az adó­hátralékok azonnali behajtására — Szuboticán harmincnégy lisztviselő végzi az adóbehajtásokat A pénzügyminiszter a noviszadi tar­tományi pénzügyigazgatóság utján újabb szigorú rendeletet küldött a szu­boticai pénzügyigazgatóságoknak az ese­dékes adóbehajtások ügyében. A pénz­ügyminiszter újabb rendeletében hivat­kozik korábbi adóbehajtási rendeletére és nyomatékosan meghagyja, hogy azt szószerint kell értelmezni és betartani. Az újabb pénzügyminiszteri rendelet hangsúlyozza, hogy nem az egész adó­hátralék behajtásáról van szó. hanem csak az esedékes két részletről és a folyó évi adó két negyedévi részletéről. A rendelet nyomatékosan figyelmezteti a pénzügyigazgatóságokat, hogy a pénzügyminiszter rendeletét no csak a városi polgársággal, a kereskedőkkel és iparosokkal* szemben érvényesítse, mert az az összes adófizetőkre vonatkozik, így a gazdákra is, noha tudvalevő, hogy amig a termést nem értékesítik, ezeknek egyáltalán nincs pénzük. Elrendelem — irja rendeletében Mar­­kovics Bogdán dr. pénzügyminiszter — bősz M esedékes a^jMttalékok és tyr lyó adók végrehajtás terhe mellett au­gusztus hó végéig befizettessenek. Aki esedékes és jogerősen kivetett adóját vonakodik befizetni, az ellen a pénzügy­igazgatóságok az idevonatkozó törvé­nyek értelmében foglalást, majd a tör­vényes idő lejárta után árverést eszkö­zöljenek, hogy az állam hozzájusson a költségvetésben előirányzott bevételei­hez. Az éleshangu rendelet továbbá közli, hogy azokat az állami tisztviselőket, akik a rendeletét nem tartják be, elbo­­csájtják állásukból, illetve fegyelmi el­járást indítanak ellenük s minden mu­lasztásért a pénzügyigazgatót is fele­lőssé teszik. Svábics Szvetozár szuboticai kerületi pénzügyigazgató a rendeletet tudomá­sára hozta a pénzügyigazgatóság adó­ellenőreinek és azt másolatban meg­küldte a szuboticai városi adóhivatal­nak és a topolai, valamint a szentai já­rási pénzügyigazgatóságoknak, hogy a rendelet értelmében szigorítsák meg az A szuboticai pénzügyigazgatóság ez­zel egyidöben újabb harminc tisztvise­lőt bízott meg az esedékes adók behaj­tásával. így most harmincnégy tisztvi­selő fogja szerdától kezdve az esedékes adóhátralékokat behajtani ás minden esetben a legszigorúbb rendszabályokat fogják alkalmazni. A Bácsmcgyei Napló munkatársa ér­tesülése szerint azokkal az adófizetők­kel szemben, akik tiz-tizenöt nappal ez­előtt felhívást kaptak adójuk kifizetésé­re és fizetési kötelezettségeiknek még ma sem lettek eleget, a pénzügyigazga­tóság végrehajtó közegei a legszigorúb­ban fognak eljárni és a legközelebbi na­pokban megkezdik a foglalást, illetve a végrehajtást. , A pénzügyminiszter újabb és az előb­binél még szigorúbb rendeiete Szubotí­­cán kínos feltűnést keltett. Mindenütt nagy a megütközés, hogy a pénzügymi­niszter nem veszi figyelembe a tényle­ges helyzetet s bár több küldöttség és memorandum hívta fel a figyelmét ar­ra, hogy az adóhátralékok Selsaaporo-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom