Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-12 / 192. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1927 julius 12 mert. amikor a tömegek tudomásul vet­ték a jt'ölest, olyan nagyfoka elégedet­lenség jutóit kifejezésre, hogy a sznboti­­cai radikális párt fennmaradása vált két­ségessé. A gyűlölet Radonics ellen olyan méreteket öltött, hogy sókan ki akartak .lépni a radikális pártból. A kerületi kon­ferencián elementáris erővel tört ki az elégedetlenség és ezért a párt megmen­tésé érdekében jónak láttam a listaveze­tői jelöltséget elfogadni. Radonics mellett ott maradt néhány fegyelmezett radiká­lis, olyanok is, akik nem voltak a jelö­lésével megelégedve, igy meleltte maradt Manojlovics Dusán főispán is, akiről Ra­donics azt állítja, hogy az én emberem. Amint a miniszterelnök ur megtudta, hogy a szuboticai kerületben a helyzet súlyos, a viszonyok kivizsgálására ki­küldött egy olyan embert, aki a vajda­sági állapotokat a legjobban ismeri, hogy megkísérelje a helyzet tisztázását. Tudo­másom van arról is, hogy Rajics Szve­­tiszláv ur, a B. B. B. ügyosztály főnöke idején értesítette Radonicsot a misszió­járól, de Radonics nem ment el Szuboti­­tára, hogy oka legyen megkísérelni az esetleges megegyezés felbontását. Ra­jics Szvetiszláv rövidesen értesítette missziójáról a kerületi pártelnököt és Manojlovics Dusán főispánt. A konferen­cián resztvettek az összes pártfrakciók képviselői, kivéve a négy érdekelt kép­viselőt. Ezen a konferencián súlyos vá­dak hangzottak el Radonics ellen, de vol­tak békés hangú beszédek is és hosszú vita után az összes csoportok megegyez­tek dr. Szubotics Dusán miniszter ur lis­tavezetői jelölésében. Ehhez a jelöléshez Radonics emberei is hozzájárultak, ki­véve Lazarevics horgosi és Eremics martonosi kiküldötteket. Nem voltak megelégedve a jelöléssel természetesen Radonics ur, továbbá a szuboticai demo­kraták és a Radics-pártiak, mert ez rá­juk nézve vereséget jelent. — Radonics most a Vreme-ben az egész ügyet helytelenül állítja be és úgy tünteti fel, mintha hatósági kiküldöttek döntötték volna meg jelölését. Tudomá­som van róla, hogy Rajics megkísérelte a konferencia tagjait kibékíteni Radonics­­csál, ami azonban a jelenvoltak élénk el­lenzésével találkozott. A kibékülés a pártban megtörtént és azt hiszem, hogy Radonics nem fogja a jelölőlistát felbo­rítani, nem azért, mintha nagyon szeret­ne* a radikális pártot, hanem azért, mert nincs több, mint 500 szavazója. Mi to­vábbra js haladunk a magunk utján és meg fogjuk mutatni igazságunkat. Grol Milán válasza Pleszkovics Lukácsnak Dr. Pleszkovics Lukács legutóbbi nyilatkozatára Grol Milán, a szuboticai demokrata listavezető a következők közlésére kérte fel lapunkat: — Pleszkovics ur nem akarja abba hagyni a nyilatkozatadásokat, ami két­ségen kívül a legökonomikusabb mód­szere a politikai publikációknak. Ez úttal Pleszkovics ur ezt a közönség tá, jékoztatásával indokolja meg, hogy vé­get vessen különféle mendemondáknak és hírlapi közleményeknek. Ezzel a be­állítással szemben konstatálom, hogy mindez a »sok hűhó semmiért« Pleszko­vics úrtól ered. Ö kezdeményezte és ime folytatja is. — Én nem tudok róla, hogy ebben a választókerületben volna akárcsak egy szervezet is »ellenzéki magyarság« név alatt Ez épp olyan anachronisztikus cim, mint amilyen anachronisztikusak dr Pleszkovics ur összes ideái a politiká­ról és a pártokról az általános szava­zás és demokrácia korában. 1925-ben Pleszkovics ur tényleg elhitette velem, hogy ennek van tartalma, csak kerete nincs, de, sajnos, nagyon hamar bebi­zonyította, hogy olyan, amilyen ke­rete va*, de tartalma nincsen. Már akkor, 1925-ben ő maga is csak azért vállalt két járást, mert a másodikra már nem talált jelöltet. Az összes több! járásokban a paktum ellenére, demo­kraták voltak a jelöltek. Nem azért, mert Pleszkovics urnái tulon-tul fejlett a tolerancia, hanem mert ő nem ismert senkit és őt sem ismerte senki. És ez a helyzet úgy a keretre, mint a tarta­lomra nézve most is. — Szád szemben igenis az egész ke­rületben jól organizált demokrata szer­vezetek. Ezek voltak az egyetlen fó­rum, amely előtt Pleszkovics ur azok­ban a ritka esetekben, amikor hajlan­dónak mutatkozott, hogy deranzsirozza magát, hallgatóságra talált. Ezek a fó­rumok — és bennük döntő szóval a ma­gyarok — választják a jelölteket. Az, amit Pleszkovics ur annyi kicsinyléssel az én táborkaromnak nevez, azok ve­zetőségei a mai szervezeteinknek és az ilyen vezetőségekben például Szentán kilenc tag közül, nyolc magyar. Es ezek­től a magyaroktól akarja most elragad­ni Pleszkovics dr. azt a jogot, hogy ma­guk válasszanak maguknak jelöltet! És ezt ugyanaz a Pleszkovics teszi, aki nem tudott élni ezzel a jogával akkor sem, amikor el tudta hitetni velünk azt, hegy ö jelent valamit és ezt most teszi, amikor sajnos már nincs mit elhitetni velünk! — Széles ez országban nem talál Pleszkovics ur pártot, amely ilyen ab­szurd kívánságot magáévá tudna tenni. Ellenben nincs kizárva, hogy majd talán tud találni párt- és szavazóknélkiili jelöl­teket, akik megelégszenek azzal is, hogy a tizenkettedik, vagy a tizenötödik urnán kinyomtatva lássák a nevüket. Úgy lát­szik, hogy ezúttal Pleszkovics ur sem ambicionál semmi többet. tett. Az indokolásban a bíróság kimond­ta, hogy lehetetlen, hogy véletlen sze­rencsétlenség idézte volna elő a gyor­san egymás után következő szerencsét­lenségeket. Kudarcot vallott a genfi leszerelési konferencia A h 'rom nagyhatalom el szeretni kerülni a végleges szakítást Londonból jelentik: London, Tokió és Washington között a három kormány titkos táviratok utján tanácskozásokat folytat, hogy el lehessen kerülni a végleges sza­kítást a genfi leszerelési konferen­cián. Erre való tekintettel a genfi angol dele gáció vezetőjének kérésére a hétfő délre kitűzött teljes nyilvános ülést elhalasz­tották. A technikai szakértők bizottsága most hozzálát, hogy kiegyenlítse a kü­lönböző javaslatok közti ellentéteket a cirkálók tonnatartalma tekintetében. A Times vezércikkben foglalkozik az ellentétekkel és azt írja, hogy a genfi leszerelési konferencia ku­darca előre volt látható, mert a konferenciát nem készítették elő kellőképen és minden delegáció meglepődött amikor Qenfben a má­sik állam követeléseiről tudomást szerzett. Ha diplomáciai utón jó előre tisztázták volna a három nagyhatalom között az eszméket — Írja a Times — akkor a ten­geri leszerelési konferencia sikerre ve­zethetett volna. Uéres csaláőiörámaBuőapesten Egy nyugalmazott alezredes rá'őtt mostohafiára, ma'ó öngyilkos lett Budapestről jelentik: Hétfőn délután négy órakor véres családi dráma ját­szódott le a Közraktár-ucca 10. számú házban. Ebben a házban lakik Zambell Károly fiatalember mostohaapjával, Frank Gyula nyugalmazott alezredes­­séí. Zambell. Frank második feleségének gyermeke és már hosszabb ideje rossz viszonyban él családjával. Többször elő­fordult már, hogy Zambell, aki rendes foglalkozás nélkül élt és emelett költsé­ges passziói voltak, pénzért pumpolta a családját és emiatt összetűzései voltak mostohaapjával. Emiatt hétfő délután négy órakor újabb szóváltás támadt Frank Gyula és mostohafia közt. A szóváltás hevében Zambell megütötte mostohaapját, aki érre indulatában elvakulva előrántotta revolverét és rálött mostohafiára, aki vé­resen bukott a szoba padlójára. Az al ezredes megdöbbenve látta, hogy mit csi­nált és abban a hiszembeu, hogy megölte mostohatiát, kétségbeesésében önmaga ellen fordította a revolvert és szivenlőí­­te magát. Mire a mentők kiérkeztek. Frank Gyula, meghalt, Zambell Károlyt pedig súlyos sebesülésével kórházba szállítot­ták. Halálra ítéltek egy becskereki szár­mazású kereskedőt Harburgban A vád szerint a kereskedő meggyilkolja feleségét és fiát, akikne': életét előbb biztosította t Harburgból jelentik: A harburgi es küdtszék halálra ítélte Slrasser Dávid harburgi kereskedőt, aki Jugoszláviában Becskereken született és évekkel ez­előtt Németországba vándorolt ki. Stras­­ser ellen az volt a vád, hogy íeleségét és Hát, miután éleinket előbb biztosítot­ta, meggyilkolta. Strasser Dávid a Bánátban. Becskerc­­ken .született, ahol apja Kocsmáros volt. Fiatalkorában Amerikába került, majd a távol keletre vetődött és az egész vi lágot beutazta. Strasser 1912-ben nősült meg és há­zassága példásan boldognak látszott. Strasser a legjobb viszonyban volt fe­leségének testvéreivel, két worms! jó­módú kereskedővel. Strasser házassá­gából két fitt született. A 14 éves Kurt és a 12 éves Edgar. 1925 februárjában reggel Strasser azzal verte fel a szom­szédjait, hogy hozzanak orvost, mert a feleségét szerencsétlenség érte. Az_ or vcs az asszonyt holtan találta az ágy­ban. Kezei a mellén összekulcsolva, a szive fölött revolvergolyó által ütött seb. Strasser előadása szerint az asz szony egy kézitáskát kórt tőle, amely­ben úgy látszik revolver volt. löbbeí nem tud. Az orvosszakértők nem tud­ták megállapítani az öngyilkosságot, vagy a véletlen balesetet. Strasser ellen a rendőrség egy ideig bizonyítékokat gyűjtött, de később meg­szüntették ellene a vizsgálatot. Csak hó napok után derült ki, hogy Strasser fe­lesége életét 21.000 márkára biztosította. Másfél évvel később ujabb szeren­csétlenség történt Strasser házában. A tizennégyéves Kürtőt találták holtan. Mellette ugyanaz a pisztoly, amely édes­anyja életét oltotta ki. Strasser a kö­vetkezőképpen adta elő a történteket: — Reggel gyomorgörcsöm volt és a fiút a szomszéd szobában levő szek­rényhez küldtem, hogy egy melegítő üveget hozzon. Ugyanabban a szekrény­ben feküdt a pisztoly. A fiú, ugylátszik, játszott a fegyverrel, az elsült. A baleset után kiderült, hogy a fiú élete 2500 dollárra volt biztosítva. Nem sokkal később letartóztatták Strassert. A szenzációs pert kilenc napig tár­gyalta a harburgi esküdtszék és ötven tanút hallgattak ki, akiknek egyrésze Strasser ellen, másrésze Strasser mel­lett vallott, úgyhogy konkrét bizonyi­­ték nem* merült fel ellene, de az es­küdtek kin ondták, hogy bűnös, mire a* bíróság Strassert hutáira ítélte. A halálos Ítélet. óriási feltűnést kel-Kilenc dinárt keres naponta a vajdasági földmunkás Ankét a munkásság helyzetének meg­javítására Noviszadról jelentik: A noviszadi mun­káskamara szombaton délelőtt kezdte meg költségvetési gyűlését és ezzel egy­idejűleg tartották meg a kamarák vajda­sági szociálpolitikai ankétját, amelynek az a célja, hogy a vajdasági munkásság gazdasági és kulturális helyzetéről alkos­son pontos képet és határozati javaslatot hozzon a munkásság legsürgősebb és legfontosabb kívánságairól és szükség­leteiről. A gyűlést szombaton délelőtt tíz óra­kor nyitotta meg a Fő-téri elemi isko­lában Grgarov Mladen elnök, aki üdvö­zölte a megjelenteket és röviden ismer­tette a gyűlés és az ankét célját. Szom­baton egész nap és hétfőn délelőtt a költ­ségvetésit tárgyalták le a gyűlés részt­vevői. A költségvetést megszavazták és hétfőn délelőtt tizenegy órakor tértek át a szociálpolitikai ankét megtartására, amelyen huszonnyolc delegátus vett részt. A kamara vezetősége beszámolt az írásbeli ankét eredményéről, amelyet a múlt hónapban rendezett, hogy világos képet nyerjen a munkások gazdasági és kulturális helyzetéről. A beérkezett ada­tok alapján statisztikát állítottak össze, amelyből kitűnik, hogy milyen szomorú helyzete van a vajdasági munkásságnak. A vezetőség beszámolója után a delegá­tusok felszólalásaikban kiegészítették ezeket az adatokat, amiből kitűnt, hogy a legrosszabb helyzetben a földmunkások vannak. A háború után a birtokok nagy részét felosztották és a mezőgazdasági munkások kenyér nélkül maradtak. Mint­hogy a munkások nagy része magyar volt, ezek földet sem kaptak s nagy nyo-j mórba jutottak. A kamarai kiküldöttek .által ismertetett statisztikai adatok sze­rint a földmunkás, aki hozzájut munká­hoz, évenként átlagban 3285 dinárt keres, ami napi kilenc dinár jövedelemnek felel meg. Az ankét végén határozatot hoztak, hogy a földmunkások helyzetét feltárják a szociálpolitikai miniszter előtt és sür­gős intézkedést kérnek, mert máskülön­ben azok a földmunkások, akik nem ván­dorolnak ki. itthon pusztulnak el. Elhatá­rozták azt is, hogy felkérik a munkafel­­ügyelőségeket. hogy fokozottabb gondot fordítsanak a jövőben a munkások egész­ségügyi heyzetének a megjavítására. Az ankét délután három órakor ért véget, utána a szociáldemokrata párt gyűlést tartott a Munkás-Otthonban. Botrány a noviszadi strandon Pofonok a kutya miatt Noviszadról jelentik: Farkas Sándor férfiszabó vasárnap délután a strandra magával vitte kis kutyáját, nolia a strandszabályok tiltják a kutyáknak a strandra való bevitelét. Amikor a strandon szolgálatot teljesítő 44-es szá­mú rendőr a kutyát meglátta, utasította a már levetkőzött fiatalembert, hogy azonnal vigye el a kutyát. Farkas Sán­dor azt felelte, hogy mihelyt megfürdött, a kutyát magával hazaviszi és azalatt a kutyát fürdőkabinjába zárta. A rend­őr erre elhívta a strand igazgatóját, aki ugyancsak figyelmeztette Farkast erre a fennálló tilalomra. Eközben odajött új­ból a rendőr és miután durván össze­szidta a fiatalembert, kétszer arcul is ütötte. Amikor Farkas most már a ku­tyájával távozni akart, egy másik rend­őr letartóztatta és a rendőrséghez ki­sérte, ahol Mihaldzsics Sztanoje főka­pitány azonnal szabadlábra helyezte. Farkas feljelentést tett a rendőr ellen és a főkapitány szigorú vizsgálatot indí­tott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom