Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-09 / 158. szám
4. oldal. feACSMEGYEI NAPLÓ 1927. junius 9. A Matica noviszadi képkiállitása i. A régi vajdasági festőművészek kollekciója Junius elsején nyitották meg Noviszadon a Matica Szrpska nagy képkiállitását, amelyen a régi vajdasági szerb festőművészet és a mai idők jugoszláv festőművészei kerültek bemutatásra. A noviszadi kereskedelmi akadémia öszszes termeit elfoglalja a hatalmas képkiállitás, amely nagyszerű felsorakozása régi és uj festőművészeknek, értékek felvonulása, amely impozáns és nagy életerőt bizonyító. A régi vajdasági festőművészek kiállítása egyetlen nagy teremben és a folyosón van összezsúfolva, ami talán a rendezés egyetlen hibája. A nagy díszteremben kép kép mellett van, ami meglehetősen lerontja a hatást és nem engedi kellően érvényre juttatni az egyes festmények szépségeit. A régi vajdasági festőművészek képeiből főleg portrék jutottak kiállításra, kompozíció alig van egy-kettő. Viszont ezek a portrék hatalmas művészi alkotások és van közöttük néhány klasszikus értékű kép. Petrovics Veljkó, a kiváló szerb iró a kiállítás megnyitásakor röviden ismertette a vajdasági szerb művészet keletkezését és a régi művészetek fejlődését. A vajdasági .szerb művészet már a tizenhetedik században feltűnt és a rajzolók, rézmetszők akik a régi császárvárosban tanulták mesterségüket, vrltak az elsők, akik nagyobb müveket alkottak. A legrégibbek közül Zsetaro vies Krišztifor és Orfelin Zaharija nevei maradtak ránk. A XVIII. század első felében Bacsevics Dimitrije és Neskovies Nikola tűntek fel különösen ikonsztázaikkal. Ennek a századnak a második fele a szerb barokkfestés győzelmét hozza és az ismertebb festők: Csesljar-llics Teodor, Kracsun Dimitrijevics, Orfelin Jakab, messze földön nagy hírnévre tettek szert. Kraosun erőteljes férfias vonalaival szemben Csesljar puha, meleg vonalakkal és színekkel dolgozik. Orfelin inkább bécsi hatás alatt alkotja nagy müveit. Ide sorozhatjuk a Becskereken és Temesváron összegyűlt művészek közül Tenecki Qeorgijt és Sztevant, Popovics Dimitrijt és másokat. A szerb fafaragó művészek közül Markovics Akiszentije, a palánkai De- Vics és a noviszadi Ninkovics és Makszim voltak híresek. Teodorovics Arsza noviszadi festőművész 1790 és 1825 között rengeteg értékes ikonfestményt Egy kritikus albumából irta: Baedeker Müveit társaságban az igazságot bizonyos tisztelettel s a hazugságokat udvarias elnézéssel hallgatják meg. Műveletlenek közt az igazmondás erre a tiszteletre s a hazugság erre az elnézésre nem számíthat. Itt, ha igazat mondasz, betörik a fejed s ha egy vonalnyira eltérsz a valódi vagy vélt igazságtól, a szemedbe köpik, hogy: hazudsz. * Az Igazság nagyon komoly, igen méltóságos, sőt határozottan fenséges eszme, de — szomorú. S a Hazugság igen fölületes, nagyon léha, sőt erkölcstelen dolog, de — mulatságos. S azért sokkal nagyobb a közönsége. * A hazugság is erényszámba megy, ha üdvös célból mondják, az igazmondás pedig vétek, ha rosszat céloznak vele. * A hazug csak kevéssé hiszékeny. A maga hazugságain kívül csak megcáfolhatatlan igazságokat fogad el valóknak. A jó ember magáról ítél és tudja, mennyire megbízhatatlanok az embertársai. * Ismerek egy urat, aki annyira hazudós, hogy annak, amit mond, az jellenkezője se igaz s igy megfoszt alkotott. Az ő tanítványa voít Danii Konsztantin és Alekszics Nikola, akik a vajdasági szerb művészet legnagyobbjai közé tartoztak. Danii egészen a modernek megjelenéséig, bár felfogásában sok a nőiesség, a legjobb szerb festőművész. Tanítványai Knezsevics Uros és Jaksics Gyura, aki egyben hires költő is volt. Erős festői egyéniségek Avramovics Dimitrije és Radonics Novák. Az újabbak közül Krsztics Györgyét Predics Urost és Kovanovics Pavlet lehet megemlíteni, mint legnagyobbakat. A kiállításon a régi festőművészek 172 alkotása került bemutatásra és ezek közül a legnagyobb rész ténylegesen kiaszszikus értékű festmény. Csodálatosan hatnak a karlovcii székesegyház kiállított kisebb ikonjai, amelyek ismeretlen •szerző alkotásai a tizennyolcadik századból. Kracsun Teodor templomi festményei a XVIII. század vallásos szláv elmélyültségét lehelik magukból. Ezen a helyen lehetetlen minden egyes Annakidején az egész Vajdaságban nagy feltűnést keltett, hogy a kikindai ügyészség szeméremelleni erőszak és gyilkosság vádja miatt eljárást indított Muschong József szvetihuberti nagybirtokos és szolgája, Retzler József ellen Musohong ellen felesége, Loyal Katalin tett feljelentést. A feljelentés szerint Muschong József a házasságuk második éjszakáján bevallotta feleségének, hogy Retzler János jelenlétében agyonütötte Sugies Misa 14 éves püsztorfiut, aki tilosban legeltette nyáját és a pásztortól holttestét tanyáján elásta. Az asszony szerint férje házasságuk második éjszakáján arra kényszeritette, hogy folytasson szerelmi viszonyt a béresével, mert ez hallgatása fejében ezt követeli. Egész áprilisig erkölcstelen életmódot kellett folytatnia a kanásszal. Az asszony fantasztikusan hangzó feljelentésére megindult nyomozás nem vezetett eredményre és az ügyészség sem talált semmiféle bizonyítékot az állítólagos gyilkosságra vonatkozólag. Muschong József úgy a vizsgálóbíró előtt, mint november 19-ikén a krkindai törvényszéken megtartott főtárgyaláson azt vallotta, hogy mindkét vád koholt és nem egyéb egy hisztérikus asszony bosszuművénél. Retzler János a csendőrségen bevallotta, hogy viszonyt folytatott Muschongnéval, ezt a beismerő vallomást azonban a vizsgálóbíró előtt festő müvével részletesen foglalkozni, de nevük méltó a feljegyzésre. Teodorovics Ansa 4 festménnyel, Gyurkovics Pavle 5, Popovics Jeftimije 1, Danii Konstantin 14 (mind portré), Knezsevics Uros 3, Arszetiovics Konsztantin 1, Avramovics Dimitrije 5, Popovics Jovan 6, Ivanovics Katarina 1, Sztetanovics Ádám 1, Alekszics Nikola 25 Szimics Pavle 12, Klajics Jovan 2, Iszajlovics Jovan 1, Novák Radonics 35 (legérdekesebb Rubens Bacchusának kópiája), Marodics Akszenti.ie 6. Jaksics Gyura 16, Todorovics Sztevan 2, Predics Uros 4. Jovanovics Pavle 7, Krsztics Györgye 2, Alekszics Sztevan 3 és Jorgovics Koszta 1 festménnyel szerepelnek a kiállításon. A festmények legnagyobb része, mint említettük, portré. A régi vajdasági szerb festőművészek képeit az egész Vajdaság területéről gyűjtötték egybe a legértékesebb képek Vuics Jócó és a Matica Szrpszka gyűjteményéből kerültek ki. és a kikindai törvényszéki tárgyaláson visszavonta és azt mondta, hogy a vallomást erőszakkal kényszeritették ki belőle. A kikindai törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette Muschong Józsefet és Retzler Jánost a gyilkosság, illetőleg bünpatóstolás vádja alól, viszont bűnösnek mondta ki őket többrendbeli erőszak büntette miatt és ezért Muschong Józsefet három évi börtönre Retzler Jánost pedig három évi fegyházra Ítélte. Úgy az ügyész, mint az elítéltek felebbeztek és igy került az érdekes bűnügy ez év február 2-ikán a noviszadi fclebbviteli bíróság Aranickitanácsa elé. A fclebbviteli bíróság előtt úgy a két vádlott, mint a feljelentő asszony fenntartotta a törvényszék előtt tett vallomását és a főtárgyalási termett megtöltő közönség izgalmas jeleneteknek volt tanúja. A bíróság dr. Jovanovics Márkó ós Szefculics Milán védőbeszé■der utáh az elsőfokú Ítélet megsemmisítésével jogerősen is felmentette mind a két vádlottat. A két vádlottat azonnal szabadíábrahelyezték. A két vádlott felmentésével a rémhistória még nem fejeződött be, mert — ha nem is sikerült a vádat beigazolni — gyilkosságról még mindig suttogtak Kikindán, mert a pásztorffunak a legszorgosabb kutatással sem sikerült nyomára jutni. Ebben az ügyben most fordulat tör tént, amely végre végleg eloszlatja a gyilkossági legendát: Sugies Misa előkerült. Kz elveszett pásztor néhány nap előtt épségben és egészségben megjelent Szvetihuberten édesanyjánál. A fiú elmondotta, hogy három évvel ezelőtt mostohaapja rossz bánásmódja miatt elszökött hazulról és egész idő alatt Szerbaradácon tartózkodott. Sugies Misa hazatérésével lezárult ,a szvetihuberti rémregény utolsó fejezete. A jugoszláv orvosok a szláv orvosok nemzetközi kongresszusán Velicskovlcs-Szvinyarev Miladin noviszadi főorvos a vörhenyoltásról tartott előadást Noviszadról jelentik: A szláv orvosok első kongresszusát most tartották meg Varsóban. A kongresszuson lengyel, csehszlovák, jugoszláv, bolgár és ukrán orvosok vettek részt. Leningradból is bejelentette néhány neves orvostanár részvételét, de a szovjethatóságok ebben megakadályozták őket, igy az oroszokat csak néhány emigráns orvos képviselte. A kongresszuson résztvett hétszáz szláv orvos közt negyven jugoszláv orvos is szerepelt, köztük két vajdasági. A jugoszláv orvosok közt voltak: dr. Csacskovics Miroszláv zagrebi egyetemi tanár, dr. Sercer zagrebi magántanár, mig a vajdasági orvosokat dr. Velicskovics-Szvinyarev Miladin főorvos, a vajdasági orvosszövetség elnöke és dr. Sinederevac Szteván pancsevói orvos képviselték. Dr. Velicskovics-Szvinyarev Miladin főorvos a Bácsmegyei Napló munkatársának elmondta, hogy a kongresszusnak az volt a célja, hogy tudományos szempontokból közelebb hozza egymáshoz a szláv államok orvosait. A varsói kongresszuson többek között megvitatták a dr. Dick és neje által felfedezett szérumnak hatását a vörheny leküzdésére irányult küzdelemben, úgyis, mint preventív oltószerét, de úgyis, mint gyógyszerét. Ennek a kérdésnek jugoszláv előadója Velicskovics-Szvinyarev főorvos volt, aki beszámolt a noviszadi közkórházban, de különösen a dr. Schwartz Péter főorvos által a vezetése alatt álló állami bakteorológiai intézetben szerzett tapasztalatokról. A lengyel házigazdák rendkívüli vendégszeretettel fogadták vendégeiket, de különösen a jugoszlávokat tüntették ki rokonszenvükkel. A legközelebbi kongresszus helyéül Prágát, azután pedig Szófiát jelölték ki. ■ mi——BMaigSaK«iaMaM^—— — * A szvetihuberti rémregény Megkerült a „meggyilkolt" p'sztorfiu bennünket attól a tájékozottságtól, amelyet a derék közönséges hazug nyújt nekünk, akiről mindig tudjuk, hogy hányadán vagyunk vele s rendesen fején találjuk a szöget, ha az ellenkezőjét hisszük el annak, amit állít. Ez utóbbival majdnem olyan kényelmes a társalgás, mint egy igazmondóval, amaz zavarba hozza és zavarban tartja mindig azt, akivel tárgyal. * Olyik embertársunk ajkán a legvilágosabb igazság is hazugságnak hangzik, mig másoknak a szájában a notórius hazugság is az igazság látszatát tudja kelteni. * Az olyan ember, aki mindig igazat mondana s főleg ha minden igazságot megmondana, csakhamar becsuknák — rágalmazásért és becsületsértésért. De mert az eljárása konzekvenciái előre ki nem számíthatók, annak a veszélynek is kitenné magát, hogy a bolondok házába zárnák. Talán ez az egyik oka annak, hogy némely ember örökös aggodalomban él és félve fél, hogy igazat talál mondani. * Ha az emberek szívesebben hallanának igazságokat, könnyebben is mondanának igazat. * Az ügyetlen hazug önmagát tudja félrevezetni, az ügyes meg tudja ezt tenni az egész világgal. Nem egy államférfim karrier bizonyítja ezt megcáfolhatatlanul. # Az igazándi hazug — mily furcsa, amikor ez a két szó összekerül! — mindenre képes. Horribile dictu, még arra is, hogy igazat mondjon. Ebben is ellentétes az igaz emberrel, a valóban igazzal, aki képtelen hazudni. Lehet őszintén hazudni és minden őszinteség hijján állítani valami igazat. Az igaz embert nyomban rajtakapják, ha véletlenül hazudik — a hazug, ha kivételesképpen egyszer igazat mond, hiába erősködik, senki se hiszi el neki. * A hazugok nehezen tudják egymással elhitetni az állításaikat. A hitetlenségük azt látszik mondani: — Nekem beszélhet! Én is szakmabéli vagyok. Velem nem lehet akármit elhitetni. Hazudni én is tudok. ★ Sokszor nagyobb bátorság kell egy hazugsághoz, mint az igazmon dúshoz, amelyhez pedig mindig kell jó adag bátorság. S az ily hazugságokat aztán nem is hazugok mondják el, akik rendesen gyáva emberek, hanem a jók, bátrak és igazak, akiknek az ajkán azok többet érnek minden igazságnál, mert bajt és szerencsétlenséget hárítanak el velük az embertársaiktól. Igazlelkü orvosoktól és fenkölt lelkű papoktól hallani ily szép hazugságokat. # Igazán hazugnak voltaképpen csak azt szabad tartanunk, akinek a lénye és az egyénisége hazug — attól, hogy valaki olykor valótlanságot mond s néha valódi vagy vélt kénytelenségből hazudik, még egészen bizalmatkeltő, sőt igazember lehet. S ez áll azokra a politikusokra is, akik ilykor — ha semmiképpen se kerülhetik el — igazat mondanak. # Egyes hazugságokat megfontolt kritika nélkül nem szabad elitélnünk, mert azoknak igen tiszteletreméltó indítékaik vagy üdvös céljaik lehetnek. Csak a hazug és hazdozó jellemeket van jogunk megvetni. Egyes hazugság épp úgy nem tesz valakit hazuggá, mint egyes igazmondás senkiből se csinál igaz embert s egyetlen lovagias föllobbanás senkit se avat föl lovaggá. * Van, aki az igazságot is hazudja és olyan is, aki a hazugságot igazságként hirdeti. # Erkölcsösen lehet hazudni és erkölcstelenül lehet igazságot prédikálni. ★ Vannak sokan, akik se nem hazudnak, se igazat nem mondanak. És mindig beszélnek
