Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-08 / 156. szám

4. oldala fcÁCSMEGYEl NAPLÓ 1927. junius & A/gyógyitó baleset- Autószerencsétlenség, amelytől a beteg meggyógyul Becsi«erekről jelentik: Csodálatos és Izgalmas automobilbaleset történt Laza­­revó bánáti község határában. Brenner Domonkos lazarevói iö'dbir­­tr.kos reggel hirtelen súlyosan megbe­tegedett. Azonnal orvost hívtak, aki megvizsgálta a beteget és konstatálta, hogy Brenner régi, sérve kizárult és utasítást adott, hogy Brennert a leg­sürgősebben operáltassák meg, mert kii­­lörbcii az életé veszélyben forog. A beteget azonnal autóra tették, hogy elszállítsák Vrsacra operációra. A soí­­főrnek meghagyták, hegy a lehető leg­nagyobb sebességgel hajtson, hogy mi­előbb Vrsacra érjenek. A sofför meg­fogadta á parancsot és teljes sebesség­gel haladt a széles országúton. Nem messze Lazarcvótpl az autó éppen át akart robogni a vasúti átjárón." mikor a magasból hirtelen lezuhant a hatal­mas sul.vu vaskorlát. A korlát az autó lámpását' érte, amelyet teljésen össze­zúzott. Miután a balosét izgalmaiból az autó utasai magukhoz tértek, újabb és még nagyobb meglepetés következett. Az előbb még magával 'tehetetlen beteg Brenner Domonkos kiszállt az autóból és, kijelentette, hogy ő gyalog vissza­megy Lazarevóba. A kísérője lilába kérlelte, visszatért a köz égbe. hivatta •az orvosát, akinek előadta, hogy nincs szükség operációra, mert teljesen jól érzi magát. Az orvos megvizsgálta és akkor kiderült, hogy a nagy rázkó dástól, amelyet a száguldó autó hirte­len megállása .okozott, visszaugrott sérv eredeti he’yérc ás újból bezárult, úgyhogy ezidőszerint semmi gondot nem okoz. így adta vissza az egészségét egy földbirtokosnak egy autószerencsétlen­ség. lievics Lázár, a Lloyd elnöke, dr. Ada­­movies Sándor, dr. Adumovics Fedor, dr. Mandler Zsigmond, Koszovics Mirkó révkapitány és az újságírók várták a hajó megérkezését, hivatalos fogadta­tás azonban nem volt. A vendégek csapatokban indultak a város megtekintésére: elsőnek Sztanko­­vics miniszter szállt ki, aki kocsin a vá­rosba hajtatott. Dr. Mijovics Alekszan­j dar minisztert Miroszavljevits Lázár j várta és autóján a a városba vitte, ahol ! vendége volt. A diplomaták és minisz- I terek megtekintették a most megnyílt j hatodik reprezentatív jugoszláv orszá­­‘ gos és régi vajdasági festőművészek I képkiállitásáí, a strandot, a tanitónökép­­! ző kézimunkakiállitását és délután fél Iliéikor Alekszanđar I. fedélzetén visz- I szautaztak Beogradba. Lemetszette egy kislány fejét egy tolató mozdony Bo-zzlmzts vasúti e!g zo'ás Noviszádon ítaisztsrekésdip oma ; k noviszadi kirándu ása A beoeradi diplomáciai kar h tjjókirándulása ■ Noviszadról jelentik: Pünkösd vasár­nap a becg.M'di diplomáciai kai hajó­­kirándulást rendezett Noviszadra, •one* •lyeií a Bcogradban akkreditált követek és konzulok családtagjaikkal nagyszám­ban vettek részt. Az Alekszandar I. nevű «gyönyörű ter­mesgőzös hozta Noviszadra az előkelő vendégeket, A hajó festői zászlódiszben -pompázott és az összes államok lobo­góival volt felékesitve. Á fedélzeten el­helyezett katonazenekar hangjai mellett kötött ki a hajó, amelynek fedélzetén épp akkor ért véget a diszebéd, ame­lyet a külügyminisztérium adott a kül­földi diplomaták tiszteletére. A Novi­szadra érkezett vendégek között vol­tak: Sztankovics Szvetozár földművelés­­lés postaügyi, dr. Mijovics Alekszandar szociálpolitikai miniszterek, utóbbi fe­leségével, Jankovics Velizár volt közle­kedésügyi miniszter. Agatonovlcs Ra­domir demokrata képviselő feleségével, Peüegrinctti beogradi pápai nuncius, Adamovics Dobriszláv küiiigyminiszte­­riumi, Lukié s Nesa szociálpolitikai mi­nisztériumi kabinetfőnökök, Vintrovics és Puncs külügyminisztériumi direkto­rok, Okenskí lengyel követ, Olshausen német, Emandi román, Hofinger osz­trák követek. Jenner svájci ügyvivő* V«­­kareski bolgár, Fehtl bég török, Dfbey francia ügyvivők, azonkívül Stux igaz­gató. svéd tb. főkonzul. báró Wodianer .magyar "követség! tanácsos és a követsé­gek és konzulátusok titkárai nagyszám­ban. A legtöbb küliöidt diplomata csa­ládtagjaival érkezett. A liajón még nagy számban voltak miniszteri főtisztviselők (és újságírók is. A hajóval Noviszadra készült Cetw. bég albán ügyvivő, sőt Beogradban már a hajóra is szállt, ami­­,kor futár jött érte, mire Cena bég sietve elhagyta a hajót. Noviszádon a hajóállomáson Mihal­­dzsics Sztaiiöje főkapitány, Ujakov Alekszander rendőrkapitány, Miroszav­­fco&rta tőzsdei akinek. Mirozziw-Novfez-adról jelentik: Pünkösd hétfőjén délután Noviszádon borzalmas vasutt el­­gázolás történt, amelynek egy három éves kis leány esett áldozatául. Hétfőn délután háromnegyedhét óra­kor á Futak—noviszadi vasútvonal men­tén. a Darányi-telep mögött három kis leány: a három éves Süket Erzsi, an­nak egy évvel idősebb nővére Julis és még egy három éves kis leány a Krax­­ner féle vendéglő közelében a síneken át akartak haladni. Már egész közel értek, amikor észrevették, hegy egy to­­latómozdotiy közeledik feléjük. Petrovics Voja mozdonyvezető is észrevette a há­rom kis leányt, éles jelzést is adott ne­kik és a három kis leány közül kettőnek s:keriilt is a mozdony előtt a síneken át­jutni, de a kis Síiket Erzsit a mozdony elkapta és a szerencsétlen gyermek fe­jét lemetszette. A icj tíz műtérre gurult el e. véres törzstől és a mozdóny kerekei levágták a szerencsé ién kis leány jobb alsó karját is, amelyet szintén távolabb­ra a sínektől találtak meg. A tragikus szerencsétlenséget két na­gyobb leány, a 12 éves Neumann Katica és a 11 éves Takács Matild is látták, a nélkül, hogy a szegény kis, Erzsinek se­gítségére siethettek volna, mert az elgázo­­lás olyan gyorsan történt. Jtirisies rendőrkapitány dr. Ninhov Szteván városi orvossal a helyszínére sietett és azonnal megindították a vizs­gálatot annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség. Ki a kommunista ? B’kics Vojin noviszadi munkáspénztári igazgató nyilatkozata * A Bácsmcgyei Napló két tudósítást közölt a vrsaci kommunista perről. Kö­zölte Brkics Vojlnnak, a noviszadi mun­­kásbiztositó pénztár igazgatójának a perben tett vallomását. Erre vonatkozóan Brkics Vojin a következő nyilatkozatot küldte be: 1. Nem igaz, hogy én ilyen neve.tsé­­! gesnek mondható vallomást tettem vol­na. fin vallomásomban a Marxisták és Bakuuyjnisták történetének és harcának előadása után felolvastam a fehértem­plomi ügyészségnek 1917. évi XI. hó 22-én kelt 1917. Kü. 647—4. sz. és a M. Kir. Igazságügyminisztérium által látta­­monoit és a határrendőrséghez Vrsacra továbbított határozatából többek között a következőket: »A feljelentés szerint 1914. évi július havában közvetlenül Fe­renc Ferdinand trónörökös meggyilkolá­sa után. amidőn a diplomáciai viszony a Monarchia és Szerbia között nagyon kiélesedett. — Brkics Vojin. a vrsaci munkásbiztositó számtisztje. Verseeen. a pénztár hivatalos helyiségében Baethge Herman irodatiszt. Werkman József, Perkovics Károly, Kucsera István, Molik József. Werkman Károly kezclőtisztek és Kren Káioly számvizsgáló Jelenlété­ben azt a kijelentést tette: »Csak pró­báljanak Szerbiával kikezdeni, az egész bácskai ezredek és a többi nemzetiségű ezredek is meg fogják magukat adni minden lövés nélkül, erről biztos va­gyok. A monarchiának teljes tönkretétele okvetlen be fog következni, erről mi gon­doskodni fogunk.« A nyomozás során kihallgatott Werkman József és Kucscra István tanuk igazolták, hogy Brkics Vo­­jin a mozgósítás elrendelése és a háború kitörése előtt 1914. évi iulius havában, tehát a feljelentésben megjelölt időben az idézett kijelentést megtette« »... a bűnvádi eljárás megindítását a beállott elévülés kizárja, mert az 1914. évi jnlius havában elkövetett vétség csak 1917. évi augusztus havában, tehát 3 év letelte után jelentetvén be ...« ez után elmond­tam. hogy ezért a háború ideje alatt ka­tonai és polgári rendőri felügyelet alatt voltam. 2. A niagánvádlott képviselőjének, dr. Bogdánffynak azon kérdésére, hogy használtain-e az idézett kijelentéseket? vagy ha nem. milyen kijelentéseket tet­tem — azt válaszoltam, hogy nyilvános tárgyaláson ilyen kérdésre neki nem fe­lelek, mert abban tendenciát látok. Ké­sőbb, amikor dr. Bögdánffy megváltoz­tatta a kérdést, a bíróság elnökének azon kérdésére, hogy az általam felolvasott és az ügyészségi határozatban idézett kijelentéseket úgy, ahogy ott vannak, szóról szóra leírva, rnegtettem-e vagy sem. azt válaszoltam: »Nem«. Erre azután dr. Bögdánffy Karlsbad­­ban, 1918. évi december hó második fe­lébe«, KaWpáty ezredes által hkeiesrteft és Werkman jegyzőkönyvi vallomását tartalmazó okmányt nyújtott át a bíró­ságnak, amelynek szövegét már koráb­ban ismertem, s amelyről annak felolva­sása előtt mondottam, hogy az nem fo­gadható el, mert azt azon államnak, ahol ki lett állítva: ellenséges hatósága, vagy ha nem is az, de nem hivatott sze­méit, illetve hatóság állította ki. Meg­jegyeztem még. hogy nem lehet tudni ki és hol irta alá ezt az okmányt, kinek a pecsétjével látta el. különösen akkor, ha tudjuk, hogy Werkman éppúgy, mint a többi katonai írnokok, akiket az össze­omlás a katonai irodában ért. ki is cse­rélhették és el is tüntethették az őket esetleg kompromittálható aktákat. Hozzá tettem még, hogy ha a karlsba­­di okmányt elfogadjuk valónak, akkor a fehértemplomi M. Kir. ügyészség felol­vasott határozata tartalmaz valótlansá­got. Már pedig az ügyész határozatáról nem lehet mondani, hőgy hamisítvány. 3. Nem felel meg a valóságnak, hogy vallomásomban mondottam volna, hogy »rettentő« hatalom birtokába jutottam a szerb hadsereg bevonulása után, hanem aztmondottam, hogy a Forradalmi Nép­kormány meghívására a vojvodinai mun­­llásbiztositók legmagasabb fórumának vezető tisztviselője voltam s iiogv jogom volt tisztviselőket, orvosokat kinevezni és elbocsájtani és még sem álltam bosz­­szut Werkmanou. sőt állásában meg­hagytam. mert arra kért. hogy a háború alatt történteket felejtsem el s ő ezzel szemben egész életén át lojális magatar­tásával he fogja bizonyítani, bogv- meg­bocsátásomra érdemes volt. Elmondtam, hogy ezen pozíciómban nemcsak hogy nem üldöztem senkit, hanem ellenkezőleg az üldözötteket védtem. 4. Nem felel meg a valóságnak, hogy szovjetköztársaság és puccs előkészíté­séről úgy beszéltem volna, hanem igaz. hogy azt mondtam, hogy a vrsaci szo­cialisták az összeomlás után 1918 végén két táborra oszlottak. Az egyik tábor a temesvári dr. Róth által propagált »Bá­náti köztársaság« propagálásának és megszervezésének lett híve. inig a másik azt. mint kivihetetlent ellenezte, fin a má­sik tábor (Szeitz-ék) álláspontjára he­lyezkedtem és mondottam. Iiogv köztu­domású, hogv a Bánáti köztársaság ki­vihetetlen. Tekintettel az akkori hely­zetre, elvtársaimat és barátaimat figyel­meztettem egy ilyen akciónak veszedel­mes következményeire s ezzel elmentem Vrsacról. hogy a Noviszádon alakult Forradalmi Népkormánynál a szociális reformok biztosságában az állásomat el­foglaljam. S 5. Azon kérdésre pedig, hogy én mint szocialista internacionalista vagyok-e — nem feleltem »Nem«-inéi, liaucm lerjedel­­luesen előadtam a szocinlisták nemzet­köziségét a következőkben: Az összes szocialisták, akik nemzetközi és orszá­gos kongresszusokon elfogadott progra­mok. alapszabályok és határozatok alap­ján működő nemzetközi szocialista pár­toknak tagjai, egyúttal tagjai egy és ugyanazon intérnacionálénak. amely programszerüleg egyformán tanít, nevel és a szocializmus eszméit hirdetve, a szocializmus végcéljaiért küzd. En nem esek tagja, hanem propagálóra isr va- L ■ • « jugoszláviai szocialista pártnak. épp úgy. mint ahogy Magyarország n a szociáldemokrata párt szerb-biinvevác országos vezetőségének is tagja és szerb szónoka voltam. Jugoszláviái pártunk, tagja a Londonban székelő Internaciond­­lénak. Ezéit nekem angol, német, fran­cia, belga, magyar és bolgár és a többi szocialista: testvérem és elvtársam, mert velem együtt egv és ugyanazon zászló alatt harcol szebb és. jobb jövőért, a szo­cializmus szem ideáljaiért. Mi. a szo­cialisták az összes nemzetek és népek' szabadságáért es kultúrájáért harcolunk. A szocialisták egymástól nem kívánják a nemzetiségük, anyanyelvűk és kultu-. rájuk megtagadását, mert mindannyian nemzeti kultúráiknak köszönhetik, hogy megtanulták a szocializmus nagy és ma­gasztos eszméit. Ebből áll a mi nemzet­köziségünk. Werkman azonban a háború ideje alatt, amikor tudta, hogy bennem a had­bíróság nem csak szocialistát, hanem szerbet is fog látni, megfeledkezett szo­cialista és emberi mivoltáról, megfeled­kezett arról. l;ogv mi szocialisták és kol­légák vagyunk és olyan vallomást tett, amelynek alapján — ha a feljelentést két hónappal előbb Írlak volna — ma már talán nem volnék az élők sorában, ö nem cialista neki nem leltetek elvtársa, mert cselekedetei a kritikát nem bírják ki. Megjegyeztem még. hogy neki nem kellett volna vallani, mert ő, mint kato­nai irodista: látta. Iiogv a feljelentést nemlétező asszony, valami Szabó Gyu­­láné irta és amint most maga is állítja, ö közvetlenül nem is hallotta, hogy én mit mondtam akkor, amidőn az esetleg kitörő háború borzalmairól kollégáimmal diszkréten beszélgettünk. Noviszad, 1927 VI. 2. Brkics Vbjln Az indijai németek centennáriuma Nagyarányú ünnepségek között zaj-t lőtt le az indijai németek Jubileuma Noviszadról jelentik: A szerem ségi bulija községben a pünskösdi ürmepek liatt a hazai németség kulturünnepélyt rendezett, amelyen nemcsak a szerem­re gi németség vett részt, de azon az ország legtávolabb tájékán lakó néme­tek is képvisetették magukat. Az ünne­pélyen megjelent három szlovén ének­kar: a maribori, a ptuji és a celjei, a szlovén dalárdlsták zöld stájer lövész­­ruhát, tollas zöld kalapot viseltek. Na­gyobb számit küldöttel képviseltették magukat: Beiacrkva, Vrsac, Pancsevó, Becskerek, Kárlsdorf, Zemun, Vrbasz, Franzthal, Ruma és Boszniából is sok delegátus érkezett. Az ünnepek alatt índiján mintegy 6000—7000 idegen idő-: zott, akiknek ellátásáról az indíjai né-j metség gondoskodott. A vendégek sorá­ban voltak többek közt: dr. Busse német: követség; tanácsos, dr. Hugi osztrák kö­vetség! tanácsos, dr. Pop Fülöp német evangélikus egyházbeli elnök, i piletak András kanonok, a djakovói katholikus püspök képviselője. Entires- Jakab vrsa­ci katbólikns lelkész, valamennyi német uemzetgvülés: és tartományi képviselő. A Korell-féle imgyWnöéglöbon szombaton ismerkedést estély volt. melven a nieg- Irkezett delegátusok nagyszámban vet­tek részt. Pünkösd vasárnap a német elemi is­kola előtti téren tábori mhe keretében irtották meg Indija németségének száz éves emlékünnepélyét. Dr. Kraft István nemzetgyűlési képviselő hatalmas ünnepi beszédet mondott, amelyben történelmi . isszapillantást vetett a németség indijai telepítésére és nagy melegséggel emléke­zett meg az indijai szerbségről, mely testvéri együttérzésben él az indijai né­metséggel. Az ünnepi beszéd után Spiletck András kanonok az indijai és putincei lelkészek segédletével tábori misét mondott, a melynek keretében szentelték fei a né­met dalegylet díszes xelycmzúszlaját, a melyet dr. Müller Vtfndelin butijai orvos felesége, mint zászlóanya ajándékozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom