Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-08 / 156. szám
12 OLDAL * ARA 1’/2 DINAR Poitarina placena u gotovomf BACSMEGYEI NAPLÓ XXVlíf. évfolyam. Szubotica, 1027. ZERĐA, junius 8. 156. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52 Megjelenik minden rcgg:l, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Magyarok pünkösdje A jugoszláviai magyar párt zavartalanul és méltóságos nyugalomban lefolyt pünkösdi közgyűlésének nemcsak magyar szempontból örvendünk, hanem örülünk azért is, hogy felelőtlen kilengés, erőszak, rendbontás nem zavarta meg a magyarság hűségnyilatkozatát, loyalis szellemű összejövetelét, mert ebből ismételt jelét látjuk annak, hogy a konszolidáció, a törvényes rend állapotához érkeztünk el s ezt örömmel kell, hogy tudomásul vegye mindenki, aki az állam fejlődésének, megerősödésének hive. Mennyire mások a viszonyok ma, milyen más a légkör, mint amelyben akár a szentai nagygyűlés, akár a becskereki közgyűlés lefolyt. Szentén a rendőrség szedte össze az utazási igazolványokat, a falukban jegyzőkönyvbe foglalták azok nevét, akik az nap utaztak, a nagygyűlésen mentőkocsi állott a felfegyverzett terroristák mellett... Becskereken hiába gyűltek össze a magyarság kiküldöttei, a belügyminiszter az utolsó pillanatban feloszlatta a közgyűlést s az akkori belügyminiszter felelőtlen segédcsapatai leterrorizálták az ország minden részéből összegyűlt sok száz magyart, akik kénytelenek voltak egy néma vacsora után szétszéledni, mert a szomszéd teremben összegyűlt fegyveresek megüzenték, hogy nem tűrnek magyar szót. A szuboticai közgyűlést nem zavarta sem felelős, sem felelőtlen ökvetetlenkedés. S inie azok, akik — ha vannak ilyenek? •— jóhiszeműen féltették az állam tekintélyét s az állami érdekeket attól, ha a magyarok szabadon gyülésezhetnek, kénytelenek belátni, hogy a magyarság összejövetelei is loyalis polgárok gyülekezete s az állam tekintélyének nem az árt, ha a magyarság gyiilésezhet, hanem az, ha ezeket a gyűléseket bárki is megzavarja. A pünkösdi magyarpárti közgyűlés egyhangú határozattal állást foglalt a magyarság parlamenti képviselete mellett. Minden jugoszláviai magyar, tartozzék bármelyik pobtikai párthoz is, szükségesnek, igazságosnak tartja, hogy a magyarságnak megfelelő parlamenti képviselete legyen. Állami érdekből sem lehet közömbös, hogy a politikai élet legfőbb fórumán, a parlamentben hangozzanak el a magyar kívánságok és magyar sérelmek s hogy a magyarság szellemi elitje résztvegyen a törvényhozás munkájában. A parlamenti képviselet sorsa ma biztosítottnak látszik. Azonban senki se hiheti, hogy azzal, ha a magyarság képviselői bekerülnek a parlamentbe, már minden magyar feladat megoldást nyer. Komoly és szép feladatok várnak azokra is, akik nem politizálnak, de magyar fajukat, nyelvüket szeretik s azt fenntartani kivánják. E feladatok némelyikére akarunk csak most rámutatni. Lehetővé kell tenni és segíteni a nincsetlen magyar szülőket, hogy gyermekeiket akár az ipari, akár a kereskedői, vagy tudományos pályákra kiképezhessék. Iskoláink nincsenek, internátusok felállítására nem gondolhatunk, azt azonban megtehetjük, hogy azokban a városokban, ahol magyar tagozata iskolák vannak, a magyar értelmiség segitse a vidékről odajövő magyar diákokat. Nekünk nincs Száva Tökölink, de azt megtehetjük, hogy minden magyar család a hét valamelyik napján ebédre, vacsorára vendégül lásson egy magyar tanulót, azt is megíehfetjiik, hogy a magyar intelligencia gondoskodjék a magyar tanuló lakásáról, magyar tanárok, tanítók legyenek a magyar diák preceptorai, akik előkészítsék az iskolai tantárgyakra. Tunoncotthont sem állíthatunk fel, de azt megtehetjük, hogy teremtsünk egy olyan szervezetet, amely az iparos és kereskedő inasokat jó mestereknél elhelyezi s gondoskodik, hogy szakmájukat elméletileg és gyakorlatilag jól megtanulják. Teremtődjék meg a magyar öszszetartás s a jugoszláviai magyarság a testvérsors szeretetével támogassa egymást. Kellenek magyar parlamenti képviselők, de kell a jövő magyar intelligenciáért, a jövő magyar kereskedőiért és iparosaiért is tenni valamit, j A magyarság erre nézve is kezde'inényezést vár vezéreitől. Anglia és Franciaország beavatkozását várják a jugoszláv-aibán konfliktusba Az albán kormány jegyzéket intézett a Népszövetséghez, de nem kérte fel döntésre — Beogradban nyugodtan ítélik meg a helyzetet és a tiranai paktum revízióját remélik Az albán követ még nem hagyta el Beogradot Beogradból jelentik: Bodrero olasz követ kedden délelőtt meglátogatta Maritikovics külügyminisztert és rendkívül hosszú ideig tartózkodott nála. A látogatás után olyan hírek terjedtek el, hogy a külügyminiszter este Topóiéra utazik és Öfelségénak referálni fog az albán konfliktusról és az általános külpolitikai helyzetről. Politikai körökben számolnak azzal, hogy a király néhány napon belül, talán csütörtökön vagy pénteken visszatér Beogradba és cgy-két hétig a fővárosban marad. Nagy érdeklődéssel várják, hogy a kormány mikor kézbesitteti ki az albán követség személyzetének útleveleit. Eddig ez tudvalevőleg elmaradt Cena bég beogradi albán követ kérésére. miután a követ meg akarta kísérelni, hogy kormányát, illetőleg Achmed Zogu köztársasági elnököt engedékenységre birja, de ezirányu ismételt táviratai eredménytelenek maradtak. Kedden a déli órákban már pozitív tényként kolportálták azt a hirt, hogy a kormány este kiadja az albán követ útlevelét. A keddi nap folyamán a követség még rendesen funkcionált, sőt útleveleket is láttamozott az Albániába utazók számára. Albániának a Népszövetséghez intézett tiltakozó jegyzéke beogradi politikai körökben nem keltett mélyebb benyomást, mert az egész politikai közvéleménynek az a meggyőződése, hogy ebben a konfliktusban az igazság Jugoszlávia oldalán van. A sajtó pártállásra való tekintet nélkül helyesli a kormány eljárását és éles hangon elitéli Albánia magatartását, amelyet egyenesen olasz befolyásra vezet vissza. Kivétel csak a beogradi Politika kedd reggeli vezércikke, amely éle sen támadja Vnkicsevics miniszterelnököt egy állítólagos kijelentése miatt. A konfliktus további fejleményeit illetőleg a külföldi közvéleménnyel szemben, a mely a konfliktust igen komoly jellegü- I nek tartja és alkalmasnak találja arra is, jhogy Európa békéjét felborítsa, a beogradi közvélemény nyugalommal tekint az események elé és semmiféle komp'ikáció lehetőségében nem hisz. i'Sőt azt remélik, hogy ez a konfliktus alkalmat ad arra, hogy Jugoszlávia és Albánia általános megbeszélés alá vegyék a két ország viszonyát, amely a tiranai szerződés óta rendkívül kedvezőtlenül alakult és olyan megegyezést is lehet talán létrehozni, amely paralizálná a tiranai szerződésben Olaszországnak nyújtott előnyöket és helyreállítaná a Balkán egyensúlyát. Az ország nemzetközi helyzetét a küföldi közvélemény is eléggé kedvezően Ítéli meg. Egyrészt a kisantant ismét megvalósult egysége miatt, ami biztosítaná az országot egy olasz konfliktus esetén északi szomszédja fenyegető magatartá sa ellen, másrészt Bulgária magatartása miatt, amely a balkáni érdekek szempontjából nem hajlandó az olasz politi kát szolgálni. Olaszország semlegességét hangoztatja Rómából jelentik: A jugoszláv-aibán konfliktus Olaszországban meglepetés keltett. Ugylátszik Olaszország attól tart. hogy a Népszövetség előtt kellemetlen helyzetbe jutna, ha Jugoszlávia foglalkoztatná a Népszövetséget az albán kérdéssel. Nem gondolják azonban, hogy Jugoszlávia messzebbmenő lépéseket tenne Albániával szemben. A fasiszta sajtó szerint Olaszország semlegességet fog ta. nusitani a jugoszláv-aibán konfliktusban. A kormányhoz közelálló sajtó azonban támadja a beogradi kormányt és azzal vádolja, hogy ugyanazt a felelőtlen politikát követi Albániával szemben, mint amilyen felelőtlen politikát követett az osztrák monarchia tizenhárom évvel ezelőtt Szerbiával szemben. A Corriere della Sera hangoztatja, hogy a helyzet jelenleg szerencsére korántsem olyan kritikus, mint tizenhárom évvel ezelőtt. Százat lehet fogadni egy ellen — írja a lap — hogy nem kerül sor vérontásra, hiszen kétségtelen, hogy a hatalmak intervenciója meg fogja akadályozni, hogy a túlzók a felelős jugoszláv kormányt elhamarkodott és soha jóvá nem tehető lépésre kényszerítsék. A világ közvéleménye — folytatja a cikk — feszült érdeklődéssel néz Beograd felé és ellenőrzi a jugoszláv kormány minden lépését és el fogja ítélni a beogradi kormányt, ha presztízskérdésből lángba I borítaná a Balkánt és Európát. Albánia tiltakozó jegyzéke a Népszövetséghez Qenfböl jelentik: Az albán kormány a Népszövetség titkárságához távirati tiltakozó jegyzéket intézett, amelyben kifejti, hogy Gyuracskovics Vük durazzói albán polgár iakásán kompromittáló dokumentumokat találtak és ezért Gyuracskovicsot átadták a bíróságnak, mire a tiranai jugoszláv követség követelte szabadlábra helyezését, azzal az indokolással, hogy. Gyuracskovics a jugoszláv követség szolgálatában áll. Ezt a követelést az albán kormány igazságtalannak és indokolatlannak találta, mert nem volt tudomása arról, hogy ennek az alkalmaztatásnak hivatalos jellege volt, másrészt, mert a tiranai követség szolgálatában álló egyszerű albán állampolgár nem diplomata, nem hivatkozhatik az immunitásra, sem pedig magánházának területenkívüliségére, amely ház különben is nem a követség színhelyén, hanem egy másik városban van. Az albán kormány — folytatja a jegyzék — a legbarátsá gosabb szellemben kivánta tárgyalni az ügyet és ez netn volt ismeretlen a jugoszláv ügyvivő előtt sem, mégis május 31-én az ügyvivő az albán külügyminiszterhez rendkívül éleshangu levelet intézett, amelyben olyan kifejezések is akadnak, amelyek a nemzetközi jogszokásokkal szöges ellentétben állnak. Kötelességének tartotta az albán kormány a jugoszláv ügyvivő figyelmét felhívni arra, hogy hangulata a fentemlitett levél következtében nem olyan, hogy az albán kormány a kérdés rendezésére segítségül legyen és azt meggyorsítsa. A párhuzamos, rendkívül baráti akcióval, melyet egyrészt a tiranai jugoszláv követség utján, másrészt a beogradi albán követség utján folytattunk, az albán kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a levél hangjának mérséklése után szabadlábrahelyezi a letartóztatottat. A köztársasági elnök sajátkezű aláírásával levelet intézett a jugoszláv külügyminiszterhez, hivatkozva a békekészségre, azonban, sajnos, minden eredmény nélkül. Néhány napi aktivitás után, «mélyben fáradhatatlanságunk határt nem is■í
