Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-08 / 156. szám

12 OLDAL * ARA 1’/2 DINAR Poitarina placena u gotovomf BACSMEGYEI NAPLÓ XXVlíf. évfolyam. Szubotica, 1027. ZERĐA, junius 8. 156. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10. 8—52 Megjelenik minden rcgg:l, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Magyarok pünkösdje A jugoszláviai magyar párt za­vartalanul és méltóságos nyugalom­ban lefolyt pünkösdi közgyűlésének nemcsak magyar szempontból ör­vendünk, hanem örülünk azért is, hogy felelőtlen kilengés, erőszak, rendbontás nem zavarta meg a ma­gyarság hűségnyilatkozatát, loyalis szellemű összejövetelét, mert ebből ismételt jelét látjuk annak, hogy a konszolidáció, a törvényes rend ál­lapotához érkeztünk el s ezt öröm­mel kell, hogy tudomásul vegye mindenki, aki az állam fejlődésének, megerősödésének hive. Mennyire mások a viszonyok ma, milyen más a légkör, mint amelyben akár a szentai nagygyűlés, akár a becskereki közgyűlés lefolyt. Szen­tén a rendőrség szedte össze az uta­zási igazolványokat, a falukban jegyzőkönyvbe foglalták azok nevét, akik az nap utaztak, a nagygyűlésen mentőkocsi állott a felfegyverzett terroristák mellett... Becskereken hiába gyűltek össze a magyarság kiküldöttei, a belügyminiszter az utolsó pillanatban feloszlatta a köz­gyűlést s az akkori belügyminiszter felelőtlen segédcsapatai leterrorizál­ták az ország minden részéből össze­gyűlt sok száz magyart, akik kény­telenek voltak egy néma vacsora után szétszéledni, mert a szomszéd teremben összegyűlt fegyveresek megüzenték, hogy nem tűrnek ma­gyar szót. A szuboticai közgyűlést nem zavarta sem felelős, sem felelőt­len ökvetetlenkedés. S inie azok, akik — ha vannak ilyenek? •— jóhi­szeműen féltették az állam tekinté­lyét s az állami érdekeket attól, ha a magyarok szabadon gyülésezhet­­nek, kénytelenek belátni, hogy a ma­gyarság összejövetelei is loyalis pol­gárok gyülekezete s az állam tekin­télyének nem az árt, ha a magyar­ság gyiilésezhet, hanem az, ha ezeket a gyűléseket bárki is megzavarja. A pünkösdi magyarpárti közgyűlés egyhangú határozattal állást foglalt a magyarság parlamenti képviselete mellett. Minden jugoszláviai magyar, tartozzék bármelyik pobtikai párt­hoz is, szükségesnek, igazságosnak tartja, hogy a magyarságnak meg­felelő parlamenti képviselete legyen. Állami érdekből sem lehet közömbös, hogy a politikai élet legfőbb fórumán, a parlamentben hangozzanak el a magyar kívánságok és magyar sérel­mek s hogy a magyarság szellemi elitje résztvegyen a törvényhozás munkájában. A parlamenti képviselet sorsa ma biztosítottnak látszik. Azonban senki se hiheti, hogy azzal, ha a magyar­ság képviselői bekerülnek a parla­mentbe, már minden magyar feladat megoldást nyer. Komoly és szép fel­adatok várnak azokra is, akik nem politizálnak, de magyar fajukat, nyelvüket szeretik s azt fenntartani kivánják. E feladatok némelyikére akarunk csak most rámutatni. Lehetővé kell tenni és segíteni a nincsetlen magyar szülőket, hogy gyermekeiket akár az ipari, akár a kereskedői, vagy tudományos pá­lyákra kiképezhessék. Iskoláink nin­csenek, internátusok felállítására nem gondolhatunk, azt azonban meg­tehetjük, hogy azokban a városok­ban, ahol magyar tagozata iskolák vannak, a magyar értelmiség segitse a vidékről odajövő magyar diákokat. Nekünk nincs Száva Tökölink, de azt megtehetjük, hogy minden ma­gyar család a hét valamelyik nap­ján ebédre, vacsorára vendégül lás­son egy magyar tanulót, azt is meg­­íehfetjiik, hogy a magyar intelligen­cia gondoskodjék a magyar tanuló lakásáról, magyar tanárok, tanítók legyenek a magyar diák preceptorai, akik előkészítsék az iskolai tantár­gyakra. Tunoncotthont sem állíthatunk fel, de azt megtehetjük, hogy teremtsünk egy olyan szervezetet, amely az ipa­ros és kereskedő inasokat jó meste­reknél elhelyezi s gondoskodik, hogy szakmájukat elméletileg és gyakor­latilag jól megtanulják. Teremtődjék meg a magyar ösz­­szetartás s a jugoszláviai magyarság a testvérsors szeretetével támogassa egymást. Kellenek magyar parlamenti kép­viselők, de kell a jövő magyar intel­ligenciáért, a jövő magyar kereske­dőiért és iparosaiért is tenni valamit, j A magyarság erre nézve is kezde­­'inényezést vár vezéreitől. Anglia és Franciaország beavatkozását várják a jugoszláv-aibán konfliktusba Az albán kormány jegyzéket intézett a Népszövetséghez, de nem kérte fel döntésre — Beogradban nyugodtan ítélik meg a helyzetet és a tiranai paktum revízióját remélik Az albán követ még nem hagyta el Beogradot Beogradból jelentik: Bodrero olasz kö­vet kedden délelőtt meglátogatta Mariti­­kovics külügyminisztert és rendkívül hosszú ideig tartózkodott nála. A látoga­tás után olyan hírek terjedtek el, hogy a külügyminiszter este Topóiéra utazik és Öfelségénak referálni fog az albán konfliktusról és az általá­nos külpolitikai helyzetről. Politikai körökben számolnak azzal, hogy a király néhány napon belül, talán csü­törtökön vagy pénteken visszatér Beo­­gradba és cgy-két hétig a fővárosban marad. Nagy érdeklődéssel várják, hogy a kormány mikor kézbesitteti ki az albán követség személyzetének útleveleit. Ed­dig ez tudvalevőleg elmaradt Cena bég beogradi albán követ ké­résére. miután a követ meg akarta kísérelni, hogy kormányát, illetőleg Achmed Zogu köztársasági elnököt engedékenységre birja, de ezirányu ismételt táviratai eredménytelenek maradtak. Kedden a déli órákban már pozitív tény­ként kolportálták azt a hirt, hogy a kor­mány este kiadja az albán követ útleve­lét. A keddi nap folyamán a követség még rendesen funkcionált, sőt útleveleket is láttamozott az Albániába utazók szá­mára. Albániának a Népszövetséghez intézett tiltakozó jegyzéke beogradi politikai kö­rökben nem keltett mélyebb benyomást, mert az egész politikai közvéleménynek az a meggyőződése, hogy ebben a kon­fliktusban az igazság Jugoszlávia oldalán van. A sajtó pártállásra való tekintet nél­kül helyesli a kormány eljárását és éles hangon elitéli Albánia magatar­tását, amelyet egyenesen olasz befolyásra ve­zet vissza. Kivétel csak a beogradi Poli­tika kedd reggeli vezércikke, amely éle sen támadja Vnkicsevics miniszterelnö­köt egy állítólagos kijelentése miatt. A konfliktus további fejleményeit illetőleg a külföldi közvéleménnyel szemben, a mely a konfliktust igen komoly jellegü- I nek tartja és alkalmasnak találja arra is, jhogy Európa békéjét felborítsa, a beogradi közvélemény nyugalom­mal tekint az események elé és sem­miféle komp'ikáció lehetőségében nem hisz. i'Sőt azt remélik, hogy ez a konfliktus alkalmat ad arra, hogy Jugoszlávia és Albánia általános megbeszélés alá ve­gyék a két ország viszonyát, amely a tiranai szerződés óta rendkívül kedve­zőtlenül alakult és olyan megegyezést is lehet talán létrehozni, amely paralizálná a tira­nai szerződésben Olaszországnak nyújtott előnyöket és helyreállítaná a Balkán egyensúlyát. Az ország nemzetközi helyzetét a küföldi közvélemény is eléggé kedvezően Ítéli meg. Egyrészt a kisantant ismét megva­lósult egysége miatt, ami biztosítaná az országot egy olasz konfliktus esetén északi szomszédja fenyegető magatartá sa ellen, másrészt Bulgária magatartása miatt, amely a balkáni érdekek szem­pontjából nem hajlandó az olasz politi kát szolgálni. Olaszország semlegességét hangoztatja Rómából jelentik: A jugoszláv-aibán konfliktus Olaszországban meglepetés keltett. Ugylátszik Olaszország attól tart. hogy a Nép­­szövetség előtt kellemetlen helyzet­be jutna, ha Jugoszlávia foglalkoz­tatná a Népszövetséget az albán kérdéssel. Nem gondolják azonban, hogy Jugoszlá­via messzebbmenő lépéseket tenne Al­bániával szemben. A fasiszta sajtó szerint Olaszország semlegességet fog ta. nusitani a jugoszláv-aibán konflik­tusban. A kormányhoz közelálló sajtó azonban támadja a beogradi kormányt és azzal vádolja, hogy ugyanazt a felelőtlen po­litikát követi Albániával szemben, mint amilyen felelőtlen politikát követett az osztrák monarchia tizenhárom évvel ez­előtt Szerbiával szemben. A Corriere della Sera hangoztatja, hogy a helyzet jelenleg szerencsére ko­rántsem olyan kritikus, mint tizenhárom évvel ezelőtt. Százat lehet fogadni egy ellen — írja a lap — hogy nem kerül sor vérontásra, hiszen kétségtelen, hogy a hatalmak inter­venciója meg fogja akadályozni, hogy a túlzók a felelős jugoszláv kormányt elhamarkodott és soha jó­vá nem tehető lépésre kényszerít­sék. A világ közvéleménye — folytatja a cikk — feszült érdeklődéssel néz Beograd felé és ellenőrzi a jugoszláv kormány min­den lépését és el fogja ítélni a beogradi kormányt, ha presztízskérdésből lángba I borítaná a Balkánt és Európát. Albánia tiltakozó jegyzéke a Népszövetséghez Qenfböl jelentik: Az albán kormány a Népszövetség titkárságához távirati til­takozó jegyzéket intézett, amelyben ki­fejti, hogy Gyuracskovics Vük durazzói albán polgár iakásán kompromittáló do­kumentumokat találtak és ezért Gyuracs­­kovicsot átadták a bíróságnak, mire a tiranai jugoszláv követség követelte sza­badlábra helyezését, azzal az indokolás­sal, hogy. Gyuracskovics a jugoszláv követség szolgálatában áll. Ezt a követe­lést az albán kormány igazságtalannak és indokolatlannak találta, mert nem volt tudomása arról, hogy ennek az alkalmaz­tatásnak hivatalos jellege volt, másrészt, mert a tiranai követség szolgálatában álló egyszerű albán állampolgár nem diplomata, nem hivatkozhatik az immu­nitásra, sem pedig magánházának terü­letenkívüliségére, amely ház különben is nem a követség színhelyén, hanem egy másik városban van. Az albán kormány — folytatja a jegyzék — a legbarátsá gosabb szellemben kivánta tárgyalni az ügyet és ez netn volt ismeretlen a jugo­szláv ügyvivő előtt sem, mégis május 31-én az ügyvivő az albán külügyminisz­terhez rendkívül éleshangu levelet inté­zett, amelyben olyan kifejezések is akad­nak, amelyek a nemzetközi jogszokások­kal szöges ellentétben állnak. Kötelessé­gének tartotta az albán kormány a jugo­szláv ügyvivő figyelmét felhívni arra, hogy hangulata a fentemlitett levél kö­vetkeztében nem olyan, hogy az albán kormány a kérdés rendezésére segítsé­gül legyen és azt meggyorsítsa. A pár­huzamos, rendkívül baráti akcióval, me­lyet egyrészt a tiranai jugoszláv követ­ség utján, másrészt a beogradi albán követség utján folytattunk, az albán kor­mány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a levél hangjának mérséklése után szabadlábrahelyezi a letartóztatottat. A köztársasági elnök sajátkezű aláírásával levelet intézett a jugoszláv külügymi­niszterhez, hivatkozva a békekészségre, azonban, sajnos, minden eredmény nél­kül. Néhány napi aktivitás után, «mély­ben fáradhatatlanságunk határt nem is­■í

Next

/
Oldalképek
Tartalom