Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-27 / 176. szám

1927 junius 27..

bacsmegtbi napló

3. oldal.

érzelmű tisztviselő volt, aki a fdgháziaazgatót megnyugtatta, hogy az utasítás helyes.

A baloldali képviselők hétfőn interpellációt nyújtanak be és az ügy még e hét folyamán tárgyalás alá kerül a ka. ma rá ban.

Párisi jogászok szerint a formai jog szempontjából a szabadlábrahciyezés megtörténtnek tekintendő

és csak úgy helyezhető hatályon kívül, ha újabb letartóztatási parancsot adnak ki. amit azonban újabb vizsgálatnak

'kell megelőznie. Daudet-ék ellen nem is lehet eljárást indtani, csak azok ellen, akik a fogházigazgatót fondorlattal félrevezetők.

Hir szerint a kormány politikai amnesztiával akar a kínos ügynek véget

Jovanovics Jován előadása Szuboticán

A fö’dmüves-párt elnöke a külpolitikai helyzetről és a kisebbségi kérdésről

Jovanovics Jován dr.. a földmivespárt elnöke szombaton este Szubótlfiára érkezett. A volt külügyminiszter a Narodna Odbrana meghívására jött Szubotieára i:s vasárnap délelőtt a. jogi fakultás dísztermében előadást tartott az ország kiil- i olitikai helyzetéről. A magas szinvona- 11 és mindvégig érdekes előadást nagy: -.«um közönség hallgatta végig.

Az előadást Atyimovies Miodrág dr.. a Narodna Odhraiw szabót Icai elnöke vezette he. majd Jovanovics Jován volt külügyminiszter megkezdte két óráig tartó előadását.

— Az általános nemzetközi helyzet következtében — mondótta — a mi államunk nagyon súlyos helyzetben van. A lapok állandóan a békéről, nyugalomról és biztonságról Írnak, de ezt nem kell lényként elkönyvelni.

Jugoszlávia sohasem volt súlyosabb helyzetben, mint ma,

még pedig azért, mert sem a mi államunk. sem a szomszéd államok nincsenek belsőleg konszolidálva.

— Görögország faji ellentétek miatt jugoszlávellenes, továbbá azért jugoszlávellenes, mert tudatában van annak, hogy az S. H. S. királyságnak nagy jövője van és expanziója kelet és délkelet felé, Görögország a múltban sem volt Jugoszlávia, illetve Szerbia barátja.

Bulgária forradalmi eszméket követ, macedóniai terroristákat nevel és Délszerbiát akarja országunk testéből kiszakítani.

— Romániával jóviszonyban vagyunk. Románia szövetségesünk, gazdasági ér dekcink azonosak, de a román közvélemény hangulata ellenünk van.

Romániával sohasem lehet igaz a

barátságunk, mert Jugoszlávia sohasem ismerheti el Besszarábia Romániához való csatolását.

Ml azon az állásponton vagyunk, hogy Besszarábia Oroszország alkotó része.

— Ausztria barátságot mutat irántunk, de minél jobban erősödik ez a kis állam, annál inkább veti ki hálóját Stájerországra. A mi ottani németeink pedig Ausztriát ma is hazájuknak tekintik és ebben az irányban dolgoznak.

Albánia nincs többé, mert elveszett az olasz tengerben.

Albánia önállóságát elvette a nevezetes tiranai paktum.

»Minden ut Jugoszlávián vezet keresztül«

A mi külpolitikánk alapclve a nemzetközi szerződések betartása volt. Azonban Anglia közvetlenül a háború befejezése után Németország javára kezdett dolgozni. Ez régi angol tradíció: ha letöri ellenfelét, akkor mellé áll és felsegíti.

A háború oka nem a szarajevói merénylet volt.

Az angol-német nehézipar küzdött egymás ellen a világpiacért és ellnek a harcnak következménye volt a háború. Ha nem lett volna szarajevói merénylet, lett volna más indító oka a háborúnak.

Poincaré a Versailles) szerződés pontos alkalmazása mellett tört lándzsát. Ezt a politikát követtük mi is. A békeszerződések pontos betartását követeltük. Földrajzi fekvésünk olyan, hogy minden ut Jugoszlávián vezet keresztül. Jugoszlávia a világ legnagyobb hid.ia, amely a Nyugatot a Kelettel köti össze. Jugoszlávia kezében van Európa viziuti és vasúti kulcsa.

»Bulgáriával egy napig voltunk szövetségesek«

— Jugoszlávia külpolitikája odairányult kezdettől fogva, hogy burátokat és szövetségeseket keressen. Elsősorban Bulgária és Magyarország felé közeledtünk, mert ezek is parasztállumok. Bulgáriával 1923-ban alkalmunk lett volna szövetséget kötni, süt kötöttünk is. de ez a szövetség csak egy napig tartott.

Szumbulijszki, a bolgár földmivéspárt elnöke, akinek 246 képviselője volt

a szobraidéban, 1923-ban eljött Beogradba és szövetséget ajánlott fel kormányunknak olyan alapon, amely a legjobban megfelelt volna viszonyainknak. Sztambnlijszki kötelezte magát, hogy a macedóniai kérdést leveszi a napirendről, illetve eláll attól a tervtől, hogy Macedóniát kiszakítsa országunk testéből. Mr elfogadtuk ezt az ajánlatot és közben aláírtuk a szövetségi szerződést. Sztambulijszki kérte, hogy személyi biztonságát garantáljuk, mert ha ő Szófiában megmondja, hogy lemondott Macedóniáról — életére törnek. Ha Jugoszlávia szigora üemarsot intézett volna Bulgáriához, nem következett volna ott be a nagy vérengzés és a szövetség felbomlása,

»A trianoni békeszerződés revíziója a határok megváltoztatását jelentené«

Magyarországgal szemben mindig az volt az álláspontunk, bogy Magyarország szigorúan tartsa be a trianoni békeszerződést.

— Nincsics Momcsilo először határozottan ellene volt a magyar közeledésnek, de később megváltoztatta álláspontját. Ez a kérdés újból zsákuccába került, mert Magyarország felvetette a kérdést: mi lesz a nemzetiségi kisebbségekkel? Mindamellett meg lehetett volna csinálni a megegyezést, ha Magyarország jelenlegi vezetői nem tartanák állandóan felszíneit a trianoni békeszerződés revíziójának kérdését és a mostani államhatárok megváltoztatását.

— Magyarországon egyetlen politikus sincs, aki nem gondolna erre. A kereskedelmi, közlekedésügyi egyezmények megkötése után még szorosabb viszony fejlődhetett volna ki a két ország között. Jugoszlávia számított arra is, hogy Magyarországnak szabadkikötőt ad, de sajnos, a mi külügyminisztériumunk nagyon lassan kezelte ezt azt ügyet és megelőzött bennünket az olasz diplomácia, a mely a világ legjobb diplomáciája és sikerült a magyar kiviteli kereskedelmet olasz vizekre terelni.

— Magyarországnak ez a lépése nagyon rossz hatást keltett nálunk. Én annak idején mindig azon voltam, hogy Magyarországgal jó szomszédi viszonyba kerüljünk, azonban nagyon csalatkoz— A királyi pár Biédbe utazott. Ljubljanából jelentik: Őfelsége Alekszandar király, és Mária királyné Biédbe érkeztek. A pályaudvaron Vodopiv ljubljanai

j főispán és a hatóságok képviselői fogadták a királyi párt.

— Eredménytelen kiildöttségjárás a belügyminiszternél a moh jegyzöség ügyében. Dragin Bogdán .moh kereskedő szombaton hattagú küldöttséget vezetett Beogradba, amely megjelent Vukicsevies Vélj a belügyminiszter előtt

j és kérte, hogy Moljac Száva eddigi aljegyzőt nevezze ki Mólra főjegyzőnek. A miniszter elnok-bel ügy miniszter elutasította a küldöttség kérelmét, mert már néhány nappal ezelőtt kinevezte Mólra jegyzőnek Jancsa Péter volt koluti jegyzőt. Jancsa Péter régi képzett közigazgatási tisztviselő, akinek felváltására nincs semmi ok.

— Vizsgálati fogságban marad a Ra. dics elleni merénylet szervezője. Zagrebból jelentik: A Radücs István elleni merénylet kísérlete miatt letartóztatott Pusinics főispáni hivatali tisztviselő ellen, mint ismeretes, elrendelték a vizsgálati fogságot. A végzés ellen Pusinics felfolyamodással élt, amelyet a báni tábla elutasított.

— Központi bizottságot választott a szuboticai Davidovics-párt. A szuboticai demokrata párt köri elnökei gyűlést tartottak, amelyen megválasztották a párt központi bizottságát. A központi bizottság elnöke dr. Dimitrijevics Dragomir, alelnök Szuvajcsics Nikola és Vukmanov Lojzije. Titkárok Bacserics Pera és Kastelanac Qyura. Az első köri szervezet elnöke Udicki Szvetozár, alelnökök Zsigmond Márkó és Bulovics Lojzije, a második köri szervezet elnöke Gyorgyevics Nikola, alelnökök Katrinka Albe és Osztrogonac Józseef.

— Ötevenmilliós kölcsönt vesz fel Szenta. Szentáról jelentik: Szenta város tanácsához szombaton ajánlat érkezett egyik angol pénzkonzorciumtól, a mely a városnak ötvenmillió dinár hatszázalékos, törlesztéses kölcsönt ajánlott harminc évre. Az ajánlattevő kon-Izorcium lemond minden állami garanciáról, megelégszik azzal, ha a város vagyonára első helyen engedi táblázni a kölcsönt. Cetina Zsárkó polgármester rendkívüli tanácsülést hivott egybe, a melyben elvileg elfogadták a kölcsönajánlat feltételeit és elhatározták, hogy azt a városok közgyűlése elé terjesztik. Ezzel a kölcsönnel a város adósságait rendeznék, városi fürdőt, közkórházat, vízvezetéket építenének és az utakat hoznák rendbe.

— Iskola van, tanító nincs! Vrsacról

je'entik: A Vrsaű várossal szomszédos Meszlcs község lakossága akciót indított, hogy üresen álló iskolájukba ne|vezzen ki a minisztérium tanítót. Á 700 főnyi lakosságú községben 70—80 tanköteles gyermek maradt ezévben oktatás nélkül, mert tanítójuk egy napon beutazott Vrsacra és azóta sem tért viszsza.

— Jelölések Noviszadon Noviszadról

jelentik: A noviszadi független demokrata párt Noviszad városban dr. Mécs Sándor ügyvédet jelölte képviselőnek. — A noviszadi Davidovics-párt a noviszadi járás jelöltjévé dr. Micsatek Lajos ügyvédet, helyettesévé pedig dr. Fehér Mihály temerini ügyvédet választották.

— Szirmai Albert feleségül vette Kökény Ilonát. Budapestről jelentik: Művészkörökben nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Szirmai Albert, a kiváló magyar zeneszerző feleségül vette Kökény Ilonát, az Andrássy-utt színház tagját. Gábor Andor elvált feleségét. Az esküvőt Bécsben tartották meg.

— A Bega halottja. Becskerekről jelentik: Marjanov Lázár szerb-neuzinai földmives Becskereken, ahova látogatóba jött, fürdés közben belefulladt a Bogába.

tani Magyarországban, amikor márciusban a mi megkérdezésünk nélkül örökké tartó baráti szerződést kötött Olaszországgal. Magyarország Csak veszített az olasz orientációval. Egy barátot és legalább három ellenséget szerzett.

Mit gondol a hivatalos Magyarország, hová fog ez vezetni?- A viszonyok ma ugyan szemre normálisak. de mi a legnagyobb bizalmatlansággal nézzük, hogy mit csinálnak odaát. Bethlen már a trianoni békeszerződésről kezd beszélni és nemzetközi sajtóhadjáratot indított. Ez a mi határaink megváltoztatását jelentené Magyarországgal, Romániával és Ausztriával szemben.

Középeurópa helyzetének felborulását jelentené ez.

Ami bennünket Magyarországtól leginkább elválaszt, az a kisebbségi kérdés. Magyarország ennek a kérdésnek mindenáron külpolitikai jelleget akar adni, pedig

a kisebbségi kérdés kizárólag az illető ország belügye.

Ha ezen a téren bármi ok volna az elégedetlenségre, ezt Beogradban kell elintézni. Magyarország és Jugoszlávia is földművelő állam és így közös érdekeik vannak. A mi közös érdekünk tehát, hogy jó viszonyban éljünk egymással, mert ami ebben az esetben a legfontosabb, egyikünknek sincs fejlett nehézipara. A vámsorompókat kell ledönteni és a tarifákat. Ez lesz az igazi béke, mert minden háború magva a gazdasági viszálykodásban van.

Magyarország érdekei és a mi érdekeink ugyanazok.

Kell tehát, hogy úgynevezett vámszövetségre lépjünk, hogy egy gaz. dasági egységet alkossunk.

Ami a mi kisebbségeinket illeti, mos lassanként közeledünk a népuralomhoz és akkor a kisebbségeknek is jobb dolguk lesz.

Jövanovics Jován tartalmas és érdekes előadását a közönség lelkesen megtapsolta.

Noviszad polgármestere: dr. Borota Bozsidár

Vihar a radikális párt ülésén a kinevezés

körül

Novlszadról jelentik: Vasárnap délelőtt érkezett meg a belügyminiszter rendeleté, amellyel Noviszad város polgármesterévé dr.

Borota Bozsidárt nevezte ki.

Az uj polgármester kinevezése Noviszadon nagy szenzációt keltett és a radikális párt délutáni ülésén heves kiíakudásokra adott alkalmat.

A noviszadi radikális párt vasárnap délután dr. ílics Brankó elnöklete alatt ülést tartott, amelyen afelől kellett volna dönteni, hogy mikorára hívják össze a képviselöjelölö népgyülést. A gyűlés viharos lefolyású volt és nenj egyszer heves jelenetek játszódtak le Kliein Mitn és Popovics Baka között.

Popovics Dáka frakciója ázt követelte, hogy a jelölő népgyülést a jövő vasárnapra hívják össze, míg Kliein Mita Invei azt akarták, hogy a jelölő népgyülést tizennégy nap múlva tartsák meg.

Eközben Popovics Dáka és Kliein Mita részéről hevés kifakadások hangzottak el. Popovics Dáka beszédet mondott, melyben élesen támadta a főbizottság tagjait, Kliein Mita pedig Borota Bozsiáár polgármesteri kinevezése ellen szólalt fel és kifogásolta a kinevezést, mert a pártszervezet megkérdezése nélkül nevezett ki polgármestert Noviszadra.

Popovics Dáka kijelentette, hogy o járt e! Beogradban a belügyminiszternél dr. Borota polgármesterré való kinevezése érdekében.

Popovicki Pavle radikális képviselő szólalt fel ezután és nagy feltűnést keltve kijelentette, hogy nem reflektál a jelölésre, mert nem hajlandó a rendőrség segítségével mandátumot szerezni.

Több felszólalás és viharos jelenet után úgy határoztak, hógy a nóviszaJi pártszervezet a jövő vasárnap ülést tart, amelyen dönteni fognak, hogy a jelölő népgyülést mikorára hívják össze.