Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-03 / 152. szám

Í927. junius 3. BÁCSMFGTE3 NAPLÓ 9. oldal I—mmemmwi.x iw REGENY ÁLMOK VÁROSA IRTA: CURT J. BRAUN (2i) Közgazdaság Közepes termés várható Felsöbánát­­han. A hirtelen beállt meleg időjárás előreláthatólag sokat javít ugyan az idei búzatermésen, mégis már biztosan megállapítható, hogy az idén a búzater­més jóval mögötte marad a tavalyinak. A tavalyi átlag 12 mázsa holdanként! termés helyett most maximum nyolc mázsát remélnek a gazdák. A búza, ja­varészt kicsiny maradt és igen sok he­lyen rozsdás. Érdekes jelenség, hogy am'g rendesen a kapásvetemények után szokott a búzatermés minőségileg és mennyiségileg is kiválóbb lenni, ez idén az ugarföldeken jobbak a terméskilátá­sok. Országos vásár Szentán. Szentáról jelentik: Szentán junius 19. és 20. nap­ján lesz az országos vásár, amelyre minden vészmentes helyről lehet sza­bályszerű okiratokkal ellátott állatokat felhajtani. Osztrák gyárosok a csehországi Bata­­gyárban. Az alsóausztriai iparosok szö­vetségének egy küldöttsége május hó­napban Zlinbe ránduilt ki, hogy ott meg­tekintse a Bata bőr- és cipőgyárat. A kiránduláson hetven személy vett részt, akik között több gyáros is volt. Az al­sóausztriaiakat Bata Tamás, az ismert cipő- és bőrgyáros fogadta, aki rövid be­szédében kifejtette, hogy az állam és a nép jólétét csak a munka biztosítja. Azt az ipart, amely racionális termelési metódusokat keres, nem fenyegeti sem­mi veszély, ezzel szemben a legveszé­lyesebb azok az elemek, akik otthon ül­nek és a védvámok bevezetését köve­telik. Ez veti e! az országok között az elégedetlenség és gyűlölet magvát. Eu­róba nagyiparosainak kötelessége az együttműködést megteremteni. Az alsó­ausztriai kirándulók nevében Kobács dr. udvari tanácsos mondott rövid be­szédet, amelyben hozzájárult Bata Ta­más nézeteihez és 6 is az európai nagy­iparosok' együttműködésének szükséges­ségét hangsúlyozta. Á kirándulók az­után megtekintették Bata Tamás világ­hírű zlini gyárait, amelyek a technika legmodernebb vívmányaival vannak felszerelve. Budapesti állatvásár, jun. 2. A vágó­­marhavásárra 805 állatot hajtottak fel Árak kilónkint: Ökör legjobb 106—116 fillér, kivételesen 124, közepes 88—102, gyenge 70—86, bika legjobb 102—112, kivételesen 120, közepes 90—100. gyen­ge 80—90, bivaly 72—80, tehén 102— 116, kivételesen 120. közepes 82—9S, gyenge 68—80, kicsontozni való marha 50—70, növendékmarha 78—98. A ser­tésvásárra 3600 állatot hajtottak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Könnyű ser­tés 1.36—1.49, közepes 1.60—1.62, nehéz 1.66—1.70 pengő. A hadügyi kincstár 4.2 millió dináros követelése Noviszad városától. Növi­­szadról jelentik: Noviszad város néhány évvel ezelőtt csereüzletet csinált a had­ügyminiszterei. amennyibén a hidsáncok átadásáért átengedi az összes novisza­­di laktanyákat és a repülőteret. A vá­ros a csere ellenében még 400.000 aranykorona fizetésére kötelezte magát. A város később a téli kikötőben levő szigetet engedte át a dunai flotíllának abban a reményben, hogy ezzel mente­sül a 400.000 aranykorona fizetése alól- A hadügyi kincstár azonban most arról értesítette a várost, hogy mindennek dacára ragaszkodik a 4.2 millió dinár megfizetéséhez, ami nagy konsternációt okozott, mert a város mérlegét és anya­gi helyzetét teljesen felborítaná, ha a kincstár érvényesítené követelését. A város küldöttség utján, kéri meg a had­ügyminisztert a kötelezettség teljesíté­sének feloldása alól. Külföldi világcégek is résztvesznek az uj nemzetközi kábelvonalak építésére kiirt árlejtésen. A posta, és távirdaügyi minisztérium tudvalevőleg julius elsején tartja meg azt az áriéit és t, amelyet a Jugoszláviában, Beogradból kiinduló nemzetközi teleionkábelvonalak munká­lataira irt ki. Szerdán az amerikai Wes­­tend füectrique Co. és a neme tor««*» Felten és Guilleaume cégek igazgatói ésj mérnökei autón Noviszadra érkeztek és Nenadovics Velimir postaigazgatósági telefonosztályfőnök kíséretében beutaz­ták a lefektetendő kábel útvonalát, me­lyet megtekintettek, mert a julius else­jén megtartandó árlejtésen részt akar­nak venni. Az amerikai és német cége- j ken kívül angol cégek is érdeklődnek a munkálatok iránt. A kábelvonal a Vajda­ságon keresztül Budapestre, Becsbe. Pa­risba és Berlinbe fog vezetni. Az eddig közölt folytatások rö John Murray nem számított. Ö csak egy kolosszus volt. Egy kedves, jóaka­­óriás. Egy tény eres-talptimí óve, nem ember, Rena Bendor elfordult az ablaktól. Továbbment és kinyitotta a zongoraszo­ba ajtaját. Amikor a villanyt felcsavarta, felsi­­koltott. Egy idegén ember állt előtte, aki ép egy karosszékből emelkedett föl. De ha­mar megismerte és zavartan nevetett saját félelmén. Idősebb kopasz ur állt előtte, erős bajusszal. Az-Árgus-ügynök­ség detektivje volt, akit két héttel ez­előtt hivatott és akiről azóta majdnem megfeledkezett. A detektív diszkréten meghajolt. — Bocsásson meg, hogyha megijesz­tettem. de nem jelentettem he magam mert csak önnel akartam beszélni. Rena Bendor kényelmetlenül érezte magát. — Kérem — mondotta hűvösen. A detektív körülnézett. — Nem hallgathat itt ki bennünket senki? — Nem. A férfi habozott: — Bocsánat, óvatosnak kell lennem. Számíthatok arra is, hogy senki sem fog bennünket megzavarni? Rena szó nélkül visszament az ajtó­hoz és ráfordította a kulcsot. Aztár visszajött és megállt az asztalnál. — Kérem, parancsoljon. A detektív szája Is örül két kis éles ráma képződött. Papírjai közt lapozga­tott és anélkül, hogy felnézett volna, megszólalt: — Ön azonnal. Heywoldt ur halála után magánnyomozással bizott meg. ... Rena némán bólintott. A detektív kis szünet után folytatta: —- A nyomozás hosszabb időt vett . génybe, mint ahogy gondoltain volna. Olyan nyomra bukkantam, amely any­­nyira elképesztett, hogy nem akartam hinni a helyességében. s. Később azon­ban .. — itt sokatmondóan intett — később rájöttem, begy mégis ez volt a helyes nyom . . . Rena Bendor lélegzetvisszafojtva fi­gyelte. — Azt jelenti ez... hogy ön tudja­­ki a gyilkos? — kérdezte halkan. A férfi helyeslőén bólintott. — - Tudom. Pillanatok teltek c! halálos csendben. A leány izgatottan kérdezte: Kicsoda? A defektiv bajuszát harapdálta. Végre bizonytalan hangon folytatta: — Roppant kínos, hogy pont önnek kell ezt elmondanom, önnek... akit ez bizonyára nagyon kellemetlenül fo* érinteni, hogy ne használjak erősebb kifejezést... de... Rena érezte, hogy minden vér az ar­cába tóiul. Kezét a szivére szorította. A szive hangosan és ijedten dobogott: Beszéljen — nyögte idegen han­gon. — Általánosan ismert tény, hogy Hey­­woldt urnák volt eg.v olyan ellensége, a kitől rendkívüli módon félni látszott és aki eilen minden óvintézkedést megtett. Tudomásomra jutott az is, hogy Hey­woldt ur levelezését valaki a legszigo­­rub módon ellenőrizte. Engedje el ne­kem azoknak a részleteknek az ismer­tetését, amelyek bennem gyanút kel­teitek, elég annyi, hogy ez a gyanú ha­marosan feltámadt bennem, ebben az irányban kezdtem nyomozni és a gya­núsítottnál minden feltűnés nélkül ti­tokban kutatásokat is végeztem. Az eredmény megerősítette gyanúmat, a mennyiben Heywoldt urnák szóló és ál­tala irt leveleket találtam a gyanúsított­nál, olyan leveleket, amelyeket bizo­nyára senkinek sem mutatott volna meg önként. Ennek az urnák a legke­vésbé. (Folyt, tó*.) A román petróleumipar válsága. Bu­karestből jelentik: A romániai petróleum­­vidékek országgyűlési képviselői szerdán Economu-Prahova vezetésével kihallga­táson jelentek meg Berlescu ipar- és ke-; reskedeletnügyi miniszternél. A küldött-1 ség részletesen kifejtette a miniszter előtt azt a válságos helyzetet, amely­ben a romániai petroleumipar a már is­mertetett okok miatt sínylődik. A kill- J döttség közölte a miniszterrel, hogy ab- j ban az esetben, ha a kormány sürgősen nem siet a romániai petroleumipar se­gítségére. agy a petroleumipari vállala­tok kénytelenek lesznek, a már eddig el­bocsátott munkásokon kívül, njabb 450U munkást a szolgálatból elbocsátani. Berlescu miniszter megígérte a küldött­ségnek, hogy a kérdést a kormány gaz­dasági bizottságának legközelebbi ülése elé terjeszti és a tói.hdulatu elbírálást he­lyezte kilátásba. TŐZSDE Zürich, jun. 2. Zárlat: Beograd 9.135. Páris 20.36, London 25.25 egynyolcad, Newyork 519.81, Brüsszel 72.225, Milánó 28.65. Amszterdam 208.115, Berlin 123.20, Becs 73.165, Szófa 3.75. Prága 15.40, Varsó 58.10, Budapest 90.65, Bukarest 3.15. Zagreb, jun. 2. Zárlat: Páris 222.25— 224.25, London 276.10—276.90. Newyork 56.70—56.90, ’Milánó'311.99—313.99, Ber­lin 13.48—13.51, Bécs 800—803, Prága 168.20— 169,,Budapest 990.50-993 50., ,, Szentai gabonára!», jun. 2. A csütör­töki piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 322-5,0—325 dinár. Újbúza 245 dinár. Tengeri morzsolt prompt 175— 180 dinár. Ab bajó 180 dinár. Takar­mányárpa 192.50—195 dinár. Sörárpa 220—»225 dinár. Zab 175—180 dinár. Rozs 250—255 dinár. Bab 140 dinár. Őr­lemények 0-ás liszt GG. 515 dinár, fö­­zőliszt 500 dinár, 5-ös kenyérliszt 450 dinár, 7-es 340 dinár 8-as 220 dinár. Korpa 200 dinár. Irányzat: ellanyhult. Budapesti értéktőzsde, jun. 2. Magyar Hitel 92.5, Osztrák Hitel 60. Kereske­delmi Bank 120.5, Magyar Cukor 231, Georgia 30, Rimamurányi 127. Salgó 71, Kőszén 656, Bródi Vagon 4.7, Beocsini Cement 205, Nasici 171, üanz-Dánubi­­usz 216, Ganz Villamos *171, Roskányi 14, Athenaeum 28.5, Nova 46.8, Levante 22.5. Irányzat: barátságos-Budapesti gabonatőzsde, jun. 2. A ga­bonatőzsdén a szerdai nagy áresés után nyűgödtabb volt csütörtökön az irány­zat. A határidőpiacon az októberi búza és rozs nagy árveszteségének egy kis részét behozta és az árak javultak, a készárupiacon az irányzat változatlan, a rozs 25 fillérrel olcsóbbodott. Hiva­talos árfolyamok pengő értékben a ha­­táridőpiacon: Búza márciusra 33.10— 33.28, zárlat 33.26—33.218, októberre 30.98—31.10. zárlat 31.06—31.08, rozs augusztusra 25,92—25.96, zárlat 25.86— 25.88. októberre 25.90—26.02, zárlat 25.86—25.88. A készárupiacön: Búza 33.20— 35.20, rozs 30.50—31. árpa 27— 27.50, tengeri 22.80—23, zab 26—26.50, korpa 20.20—20.40. Csikágói gabonatőzsde, jun. 2. Búza júliusra 149.375, búza szeptemberre 147.875. Tengeri juKusra 104.25, tengeri szeptemberre 1Ö7.375, Zab júliusra 54, Zab szeptemberre 59.125. Rozs júliusra 116, rozs szeptemberré 109. Newyorki gabonatőzsde, jun. 2. Búza őszi vörös 161.125, búza őszi kémény 169.375. Tengeri 115-75- Liszt 690—715. fráwpwit: Üwi vii tartalmú: Heywoldt és Bendor. az Álmok városé*-nak alapitól Helmer feltalálóiéi ajánlatot kannak a nap energiáját kihasználó tatai­­mány értékesítésére. Heywoldtot. a ki Bendor feleségének. írónak sze­relmese. éjszaka meggyilkolják. Fia. Werner, aki Amerikából érkezett haza, ismét összebarátkozik gyerek­kori pajtásával. Renával, Bendor leányával Néhány non múlva is­meretlen tettes kiraboliu a pénztár - épületet, ha. Bendor felesége el­tűnik és Helmer (ólába meg az épü­lő csillagászati toronyba zárva. Ira elmondja neki. hogy Bendor ölte meg Ileywotdtöt. — Ezt. valaki már mondta nekem ... Alt Helmer kiegyenesedett. — Nem tudom, hogy ki mondta... de bizonyos, hogy aki ezt mondta, az sze­rette magát. Ira Bendor íncgTatoLan bólintott: — Szeretett... Ali Helmer mosolygott. — Mióta ismerjük mi egymást, Ira? — Tegnap óta ... — Nem, nem tegnap óta. Örök idők óin. Maga az örök asszony és én a fér­ti. akit nem kerülhet el. Félig behunyt szemekkel nézett az asszonyra és nyugodt biztonsággal foly­tatta: — Higyje el, maga nem is az, amit magában látni akarnak és amit talán maga is hisz... maga nem egy kis asszonyállat, lral... Maga még min­dig egy kislány, nagy-nagy fantáziá­val A kedves kislánynak azonban meg kell elótrh gyógyulnia, akkor maga is meg lógja ezt érteni. Az asszony gondolkodva nézett rá. .— Es. ha iga/a lenne? ... — Ez a kérdés igazolásit annak, amit mondtam. — Es ki magad... Maga isnhjás mint aminek látszik? — Igen, Ira. én is más vagyok. Én.. talán... a képzelt vágyók... Higyje el, Ira, az a legirigylésreméltóhb, aki ál­modni tud... tra Bendor zavart mosollyal nyúj­totta* kezét a férfinak. Aíf Hélmer nyugodtan nézett rá. — ..Megengedi, hogy eljöjjek? — 'Sőt, kérem. Tekintetük találkozott. Ali Helmer megcsókolta az asszony fehér kezét Erezte, hogy az remeg. Ira utána nézett, amikor eltávozott. És először lélegzett fél szabadabban, majdnem nyugodtan. Amikor magára maradt, izgatottan rohant a tükörhöz. Boldog kipirult arc nézett vele szembe. De hirtelen megrettent. A másik oldalról, a szembeni-evő ajtó mögül futó lépések közéledték ... VSI. A magándetektív jelentése Rena Bendor felrántotta a hall ajta­ját. Kint zuhogott az eső. A nagy szél­től csak nehezen tudta becsukni az aj­tót és fellélegezve állt még a szobában. Csak kis idő múlva gyújtotta fel a vil­lanyt és felment a szobájába. A folyo­són megállt, kissé habozott, majd az ablakhoz. ment. A Heywoldt-villa távol volt innen, De ismerte az irányt és tudta, hogy_ va­laki most ott is az ablaknál áll. Csupa izgalom volt. Talán azért, mert most történt meg először, hogy Werner Heywoldt Önmagáról beszélt előtte. Werner, akit eddig mindig, mint nagy szőke -acélgépét látott átrohanni az éle­ten. Még maga előtte látta a félhomályban lehajtott fejét éles profiljával. Hallotta félhalkan, megknizctftan beszélni. Érez­te a kezét, amely mint vasmarók szo­rította az övét. Jelentéktelennek, sem­minek érezte magát mellette, de mégis boldognak, hagy ó volt az egyetlen, aki­nél Werner bizaknasan beszélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom