Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-26 / 175. szám
18. oldal, 1927. junius 26. BXCSMECrm NAPLÓ Rdőay Geöeon a uasöklü szegedi uárkapitány leuelezéséből Egy bajmaki füszerkereskeöS csomagoló papírjai között találták meg a rettegett betyárirtó kapitány néhány hivatalos aktáját Pacsér község irattárában az idők folyamán felszaporodott a sok papír. A poros akták, melyek évtizedek óta hevertek a szobák mélyén elfoglalták a helyet az újabban érkező iratkötegek elől. Az elöljáróság ezért nyilvános árverésen eladatta a sok megsárgult papirost, melyet Licht Sándor bajmoki fűszeres kilónként két dinárért vett meg. A rengeteg dohos, sárga papír most ott van leraktározva a füszerüzletbe és a fűszeres ezekbe csomagolja az élesztőt, a sáfrányt és a savanyu cukrot. Ebből az iratcsomóból a sors különös szeszélye folytán napfényre került néhány akta Ráday Gedeonnak, a rettegett betyárirtó szegedi királyi biztosnak levelezéséből is. Az iratokba, ha észre nem veszik, talán köménymagot csomagolt volna a fűszeres, pedig ezek a megsárgult fakó papirosok a múltról mesélnek; a hatvanas évek betyárvilágáról, amikor még egyk községből a másikba ezer veszedelemmel járt az utazás, különösen az országnak ezen a vidékén, Szegedtől délre. A betyárok megfékezésére a királyi kormány Ráday Gedeont kérette ki, aki a szegedi várból irányította a kíméletlen, kegyetlen harcot, amelynek az lett az eredménye, hogy az Alföldről lassanlassan kipusztultak a betyárok. Izgalmas idők voltak azok: árvatány hajas, darutollas, romantikus idők. Ráday Gedeon a »vasöklü kapitány« rettegett volt, szívós és kíméletlen. Nevétől visszhangzott az Alföld és a legkisebb gyerek is tudta, hogy ki a betyárok réme. Pedig az igazságszolgáltatás nem járt még olyan gyors lábon, mint Manapság, de Ráday keze mindenhová elért — és sújtott. A szegedi várban székelt Ráday és onnan irányította a harcot a bűn ellen és most ötven év után a poros irattár mélyéből előkerült néhány hivatalos akta, melyeket részben a királyi biztos küldött a községek vezetőihez, részben pedig melyeket válaszkép küldtek a kapitányok Rádayhoz. Az akták közül, melyeket kék papírra litografáltak, itt közlünk néhányat: I. lfi. Gróf Ráday Gedeon kir. biztostól Í3886/K. B. sz. 103—G. Tek. Főkapitány Ur. Felhívom, hogy az ide mellékelt megidézést Dudás, igazán Rémet Imre szegedi lakó és Szegedi földön Sétányoknál szolgált juhásznak kézbesítse és őt szóval is utasítsa, hogy azonnal a Szegedi várban levő kir. biztosi vizsgáló bíróságnál kihallgatása végett múlhatatlanul megjelenjék; eljárásáról az illető egyén vagyon és erkölcsi, elhunyta esetére pedig halotti bizonyítványának melléklése mellett azonnal jelentést tegyen. Szegeden 1872-ik évi Október hó 2-án. R. Tek. Tasclácr József főkapitány urnák Szegeden. II. lfj. Gróf Ráday Gedeon kir. biztostól. 3886—103. K. B. G. Megidézés. Meghagyom önnek, hogy azonnal Szegeden a várban levő kir. biztosi Vizsgáló bizottságnál kihallgatása végett befogatása terhe alatt múlhatatlanul megjelenjék. Szegeden 1872-ik évi Október hó 2-a. R. Dudás igazán Német Imrének Szegeden. Ez a két irat bizonyíték, hogy Ráday hivatali stílusa szebb volt, mint 40 évvel később. A következő jelentésből láthatjuk, mtívffl Mát jeözs^neje ^ _ rettegett királyi bűnügyi biztoshoz menesztett jelentése. III. Tekintetes királyi Biztosi Hivatal Folyó hó 23-án 2948/K. B. szám alatti meghagyás következtében, Kuczi István neje született Pékár Viktor értesittetvén, hogy férjének a kívánt holmit megj küldeni siessen, odanyilatkozott; hogy jelenleg nagy szegénysége miatt mit sem küldhet, azonban a kívántakat megszerezni igyekezend és még ezen ősz időkben megküldeni fogja. Kelt Pacséron 1872-ik évi Augusztus 28-a. Preszly Károly s. k. Kanyó János s. k. jegyző. Biró. IV. A következő akta a pacséri szerb pap feljelentése, melyet Pacséron 95. ajánlási szám alatt adtak fel, Szegedre érkezett 72 5/8. szám alatt. A biztosi vaskosba 630 iktatói szám alatt vala titkos jelzéssel. A kék papíron, egész ivre irt felei lentés három oldalt foglal el, a negyediken csak a következő címzés van: ■»Méltóságos Gróf Ráday N. kir. biztos Urnák Szegeden«. A felejlentés szó és betű szerint igy hangzik: »Méltóságos Gróf Ráday Ur Engedelmet kérek, a hogy tudok Magyárul úgy kijelentem ő Méltóságának. 1866 Évben pacséri falunak örök voltak Guczi Pista, Ninkov Tóso, Petrovics Péter és Míatovics Jakab, mikor ezeket fogadtak öröknek akor én mondottam, hogy nem szükségesek az örök mert a falubán más nem lopja mind az örök ezekér az szavakért örök engemet aba Évben nem örözték a melyet én nem is tudtam ősz feli November holnapban Guczi Pista a töbi öröknek tudtával Éjszaka ideiben bejöt Guszi Pista enyi hány szomszéd tarsál az én Udvaromba és kiásták a Hambáromat, ki is rabolták két akó zsíromat 10 mirü búzát Sonkát Tolat valami 19 fontot és tebi minden féle a mit bírtak el vinni, elvittek, a kár fel volt becsülve usque 180 fra. Én észt a esetett azonnal feljelentetten Dienes volt csendbiztosnak Topolján, biztos észt a esetet nem vette semibese, mert Guczi Pista lelki barátja csendbiztosnak volt, töbször kértem ötött vegye eszta dolgot szigorúan meg fogok neki köszenni 100 forintjával, a melyet készpénzben adogattam neki, de csendbiztos mindig Ígérte de soha nem tett sémit mert ö ette meg a zsírt. Észt látván hogy velle semirese mehetek feljelentettem volt zsandár firernek ez akárt és elővette a Guczi Pistát, de Dienes csendbiztos nem engedte, még adót neki cédulát firerre hogy ötö ne háncson, zsandár firer ezt mondotta nekem, hogy csendbiztos parancsolatya elen nem tehet semitsem és akor aba el is marat, tovaba latvan hogy igse mehetek semirese elő vettem Ninkov Tosót őrt, anál volt más Embernek Asszonya, én asztat minden nap politikai Assistentiaval kergettem tüle, akor Toso Ninkov már raunta, egyszer kijelenti falusi Hadnagynak Gruics Demeter és kis biró Jurisics Jován által ezeket az szavakat, mit akar az pap anyit vellem, menyetek és mondjátok neki, hogy vegye elő Guczi Pistát, de nem evei a Dienes csendbiztosai mert ez neki jóbarátja, hanem a csonoplyaival, akor azonnal ki fog jönni az ö kára csak hagyon nekem egyszer békét, én esztett feljelentettem a Bíróságnak, Bíróság élőt a Ninkov Toso tagatta, de ara ez a két bizonyság meg Esküdet hogy Toso Ninkov nekem asztat üzente, ára aza a Bíróság asztatt mondotta nekem hogy eza egy bizonyság nem elegendő, és engemet elutasított hogy keressek még tanukat rája én ara félbe is hadtam. Most pedig halván hogy Guczi Pista pacséri lakos ö Méltóságána mind kir. biztosnál el van .ogva, bátorkodók nagy alazáttal ö Méltóságát meg kérni ha lenne oly szives Guczi Pistát valláttni hogy kik voltak társai eben az én megrabolt káromban. Én Ö Méltóságához szemilyes is bejelentenék, e károm de félek a gonoszoktól. hogy megtudják, hogy bent voltam ö Méltóságának és akor meg töb kárt is tehetnek. — reményiem hogy ezáltal ö Méltóságot meg nem sértem. — maradok Pacsir 3. Marczius 1872 ö Méltóságának legalazatosabb Iszackovity Janos s. k. gör. kele. Lelkész.« Hogy Ráday a »megrabolt kárban« igazságot szolgáltatott-e a szerencsétlen lelkiatyának, aki hogy világosság derüljön az ügyre »készpénzben 100 forintjával ádogatottf is, erre vonatkozó iratot a csomagoló papírok között nem találaltam. V. önval'omási jegyzőkönyv 1872 ik évi Augusztus hó 1 ről. Felvétetett Szegeden, a királyi biztosi vizsgáló bíróság által Guczi István és társai elleni rablás miatti ügyben. Mi a neve? Nevem Guczi István. Hol született? Szabadkán. Hány éves? 47 éves vagyok. Micsoda vallásu? nazarénus vallásu. Micsoda állapotú? nős 1 gyermek atyja. Micsoda foglalkozású? földmivelő. Hol lakik? Pacséron. Olvasni írni tud-e? írni és olvasni is tudok. Mi vagyona van? semmi. Volt-e már fogva és büntetve, hol és miért? Voltam 1851 tői 1857 ig rablásért 866 ban Ví évig ültem egy kamra kiásásáért, 1866 és 67 évben ismét 4 ló lopás gyanújából 1 hónapig, s még több kevesebb időt töltöttem részint vizsgálati, részint ítéleti fogságban. — Kend 1866 ik évben többek társaságában a pacséri g. lelkész hambárját kiásta s társaival onnan többnemü s nagyértékű élelmi szereket elvittek; vallja be őszintén mi módon követte el a bűntettet és kiknek társaságában? Én a kérdéses bűntettet nem követtem el s nincs is róla legkisebb tudomásom, hogy kik követhették el; már azon időben a midőn a kérdéses lopás elkövettetett, gyanúsított ennek elkövetésével a pacséri g. k. lelkész engem s társaimat Ninkov Toso, Petrovics Péter és Miatovics Jakabot kik velem együtt akkor községi őrök voltunk; mi azonban kik ártatlanok voltunk e dologban nem vállalhattuk magunkra a nevezett bűntett elkövetését, én különösen ki azon éjjel nem is valék Pacséron, hanem Zomborban s visszamenetelemkor társaimmal együtt a tényállás kikutatásán fáradoztunk is azonban a legkisebbet sem voltunk képesek kideríteni. — Hiába tagadja a kérdéses bűntett elkövetését, mert Ninkov Toso a káros papnak ki vallotta hogy kend volt a tettes s ez alkalommal oda utalta a károst, hogy vetesse elő kendet, de ne a pacséri csendbiztossal, mert kend ennek jó embere, hanem a csonoplaival, ez majd ki fogja deriteni az ügyet. Ebből tehát látszik, hogy kend volt a tolvaj, vagy van tudomása a tolvajlásról azért hasztalan a tagadás, vallja tehát be őszintén és töredelmesen tettét. Olvashatlan aláírás Kuczi istván s. k. Szilágyi s. k. Ráday a vasöklü biztos aláírásul csak »R« betűt használt, mint Napóleon, a sok ország legyőzője, csak »N« betűt irt a levelek és akták alá. Ráday pár év alatt véget vetett az al-, földi betyárvilágnak, amellyel szemben az osztrák hatalom 35 éven át tehetetlen volt Bajmok., Kókay Károly Kosztolányi Dezső: KÉT UJ VERS Aki ma meghalt , . . Aki ma meghalt, csak egy órával ezelőtt az olyan régi énnekem, mint Nagy Sándor, vagy Caesar katonái. Fülében csönd van, szájában por és némaság. Ha emlegetik régi szobákban régi barátok, ólomnehéz fővel próbálok emlékezni reá ja. De már nem értem, idegen. Csodálkozásom tettetett. Én a felejtés hosszu-hosszu zászlójával takarom öt le, rongyos közönnyel, hallgatással, mert úgysem érem el soha és messze van, mint Nagy Sándor, vagy Caesar katonái. Az cpa Mily gyorsan távolodsz a nagy időben tőlem, fiam. Már idegesen kelsz föl az ebédtől, eltűnsz, szaladsz. Újságot olvassz, amikor beszélek, kurtán felelsz. Barátaiddal vagy. Üres a szobád. Üres a lelkem. Nem látod arcomon botor szerelmem. Nem veszel észre. Csikorgó hangom isszonyu tenéked. Nehéz a kezem. Anyád lett megint egyetlen barátnőm Vele beszélek. Halkan emlitem hancuzó korunkat. Hogy meg ne halljad, így hagytam el egykor én is apámat. Ö is igy ment el. Nehéz sóhajjal, büszkén, átkozottal! Vissza se nézve. Ó e magány a régihez hasonló, mikor még nem éltél. A reggelek hamut szórnak fejemre, szürkék a delek. Este a kertben nézem az eget, a fákat, a lombot s kérdem magamtól, miért nem érti .gjáúnölcs ü törzset?;,
