Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-25 / 174. szám

.927 június 25. BACSMEGYEI NAPLÓ b. oldal. Karhatalommal akarták behajtani a jótékony adományokat Lakics Predrag főispán beszüntette az erőszakos adománygyűjtést Szőni borból jelentik: A múlt évi nagy árvíz után Csudnovszky Leonid leül a i szolga hi ró kiment Rribicscvicsevó község be és felszólította a községi képviselőtestü­letet, bogy mint a többi községek, úgy a pribicsevicsevói elöljáróság is nagyobb összegű készpénzsegéllyel és öt vagon búza adományozásával járuljon az ár­vízkárosultak segélyezéséhez. A Szolgá­éi ró negyvenezer dinár készpénz se­gély megszavazását kérte a községtől. A község elöljárósága arra való hivat­kozással, hogy a község éppen a tőle kívánt különböző adományok folytán máris 1000%-os pótadóval küzd és hogy a község határa különben is igen kicsi, megtagadta a negyvenezer dinár megszavazását. Végre is a szolgabiró megelégedett azzal, hogy a község elöl­járósága huszonötezer dinár készpénzt és három vagon búzát szavaz meg, ami­nek a község képviselőtestülete eleget is tett és a huszonötezer dinárt be is szolgáltatta a központi segélyző bizott­ságnak, az egyes gazdákra pedig kirótta a beszolgáltatandó búza mennyiségét. A pribicsevicsevói gazdák közölt az munkaadója, Majlátli László gróf is hamarosan, beleszeretett s feleségül vet­te. A házasélct nem sokáig tartott, mert a gróf családja erőszakkal elválasztot­ta a házasfeleket, a grófnő kapott va­lami bánatpénzt, de ennek nyakára há­gott s hamarosan földönfutó lett. Kon­stantinápolyi» került s az ottani japán követnek lett a szeretője és amikor a mandufaszemü diplomata ráunt. Beo­­gradba tette át székhelyét. 1924-ben költözött Beogradba és 1925-ben külön­böző szélhámosságok elkövetése után mondott búcsút a jugoszláv fővárosnak. A beogradi rendőrség megállapította azt is, hogy a szélhámosnő prágai szö­kése után nem Jugoszlávia felé vette utj^t és nincs jugoszláv területen. Merényletet követtek el az orosz gazdasági népbiztos ellen A lettes nyomtalanul eltűnt Rigából jelentik: Moszkvai jelentés szerint Pouybiescff gazdasági népbiz­tos ellen merényletet követtek el. Amikor hivatalos helyiségét elhagy­í ta és magánlakosztályába ment ebé­­! delni, ismeretlen tettes revolverrel agyonlőtte. \A tettes nyomtalanul eltűnt. Leningrádi jelentés szerint a legutóbbi leningrádi bomba­merénylet tettesét eliogták. Hir szerint a merénylő egy társnője is a rendőrség kezére került. A merénylőket forradalmi tör­vényszék elé állítják. Szombor rémnapjai Két esztendeig tartotta rettegésben Szombor polgárságát Sze­­csujszki Nikola telepes, míg egy éjszakai ütközetben Ribarov rendőrőrmester agyonlőtte a hir terjedt el, hogy az egyes községek által adott adományok nemzetiségi szem­pontok szerint osztatnak ki, mire a gazdák az elöljáróság által felajánlott három vagon búzának beszolgáltatását megtagadták. A kulai szolgaidról hiva­tal azóta többizben sürgette a három vagon búza beszolgáltatását, de minden eredmény nélkül. A napokban azután váratlan meglepe­tés érte a község gazdáit. Végrehajtók jelentek meg a községben, karhatalmi kísérettel, hogy a képviselőtestület által felajánlott három vagon búzát beszed­jék. A község gazdái most is megtagadták a búza beszolgáltatását s egyben sürgős deputációt küldtek Szomborba, Lukics Predrag főispánhoz s kérték, hogy a főispán szüntesse be az adományoknak karhatalom utján való beszedését. Lu­kics Predrag főispán a panasz meghall­gatása után nyomban intézkedett, hogy a karhatalommal való adománygyűjtés beszüntettessék. A főispán intézkedése nagy megnyug­vást keltett a község lakói között. Szobalány Öméltósága A beo irádirendőrség kinyomozta a szét hámoz jugoszláv grófnő elő­életét A prágai rendőrség néhány nappal ezelőtt körözölcvflct adott ki egy állí­tólagos jugoszláviai származású gróf­nő ellen, aki mint Kolarirov grófnő sze­repelt a csehszlovák főváros előkelő társadalma előtt és akiről kiderült, hogy közönséges szélhámosnő. A feltűnő szépségű és rendkívül elegáns álgrófnő hónapokkal ezelőtt tinit fel Prágában, ott hamarosan befészkelődött a -legelő­kelőbb körökbe, mindenfelé ünnepel­ték, míg nem egészen bagatell ügyek miatt ,a rendőrség figyelme is feléje for­dult. Kolarirov grófnő elmulasztotta ki­fizetni néhány esedékessé vált számlá­ját, a türelmetlen hitelezők a rendőrség­hez fordultak, amely nyomozást indí­tott s a nyomozás során egész sor szél­hámosság derült ki a szépséges gróf­nőről, aki a leleplezés előtt kereket ol­dott s megszökött Csehszlovákiából. A megszökött széiháinosnőt jugoszláviai származásúnak és illetőségűnek tünteti fel a csehszlovák hatóságok körözölc­­velc, amiért a beogradi rendőrség is nyomozást indított a titokzatos hölgy előéletének a felderítésére. A nyomozás most meglepő eredménnyel fejeződött be. A beogradi rendőrség megállapította, hogy Kolarirov grófilé tulajdonképpen Kovács Anna mohácsi születésű elvált asszony, akinek mégis csak van vala­mennyi köze a hétágu grófi koronához. Kovács Anna egykor gróf Majlátli Lász­ló szobalánya volt. Szépségével már akkor is feltűnt a Majlátli grófoknál megfordult arisztokraták körében, a A szombori törvényszék nyolc havi fogházra Ítélte a rendőrőrmestert Szomborból jelentik: A szombori tör­vényszék Vojvodics-tanácsa csütörtökön kezdte tárgyalni Ribarov Jusztin szom­bori rendőrörmester bűnügyét, akit az ügyészség , erős felindulásban elkövetett ember­ölés bűntettével vádolt. A tárgyalás iránt Szomborban rendkí­vül érdeklődés nyilvánult meg. mert az áldozat Szeesujszki Nikola dob­­rovoljáe erőszakos, terrorisztikus cselekedetével két éven keresztül egész Szombort rettegésben tartotta. Szeesujszki Völt 'a vezére azoknak a felelőtleneknek, akik 1923-bau és 1924- ben az uceán és a káyéházbaii megtá­madták a békés polgárokat és naciona­lista frázisok leple alatt erőszakoskod­tak. Szombor rémnapjai Szeesujszki és bandája 1924-ben meg­támadták az iparos kaszinó termében a »Hollandi menyecske« operett előadá­sára készülő magyar műkedvelőket és a terem ajtaját elállva a bent próbát tartó műkedvelőket —- a hölgyeket is — véresre verték. Vakmerőségükben any­­nyira mentek, hogy bombával és revolverekkel felsze­relve a rendőrség épületébe is be­hatoltak és ott a falról a régi Som­bor és Bács-Bodrog vármegye tér­képeit letépték ugy, hogy csendő­rökkel kellett őket eltávolítani. Ugyancsak 1924-ben egv napon délután .5 óra tájban Szeesujszki a kapu előtt megvárta a Sz lobod a-kávéhúz hói tá­vi, zó Eremin György rendőrfőkapitányt, I ntalmas tőrrel megtámadta és agyon akarta szúrni. A közelben posztoló Ribarov Jusztin rendőr gyors ős energikus fellépésének volt köszönhető, hogy a merénylet néni sikerült. A rendőr ugyanis gumibottal kiütötte a kést Szeesujszki kezéből. Sze­­csujszkit és társait ekkor az ügyészség rendeletére letartóztatták és szándékos emberölés kísérlete, továbbá többrend­beli magánosok elleni erőszak büntette miatt emeUek vádat ellenük. Több hó­napon át vizsgálati fogságban voltak, a fogság némileg megtörte a garázda felelőtleneket, mert szabadonbocsájtásuk után megszűntek az atrocitások. Szu­­esujszki azonban ettől kezdve haragu­dott az időköziben őrmesterré előlépte­tett Ribarovra, sőt többször hangoztatta, hogy Ribaro­­vot, meg fogja ölni. A véres választás 1925 február 8-án. a képviselőválasz­tás napján éjjel Ribarov két rendőrrel bemeut a főuccán levő »Srpski Kralj« kávéházba, hogy ellenőrizze, nem mér­nek-e ki szeszes italt. Szecsyiszki tár­saival. Ncnadov Sztevánnal. Szeesujszki Zsárkóval és még három telepessel bent ült a jjvávéházban. Amikor Ribarov az asztal mellett elment, köszönt a telepe­seknek. Alig tett pár lépést. Szeesujszki Nikola felugrott és kés. sei kezében hátulról megtámadta Ribarovot Szerencsére a vastag köpönyeg a szú­rást felfogta, Ribarov ekkor revolvert rántott és Szecsujszkira akart lőni, azonban a revolver csütörtököt'mondott, mire az őrmester a fegyver agyával ütötte fejbe támadóját, majd kardot rátt tett. hogy Szecsujszkit lefegyverezze, időközben a másik két rendőr is az őr­mester segítségére ment. mire Szecsut­­szki társaival kimenekült a kávéházból. Pár perc múlva Ribarov is elhagyta a kávéházat. Az uecán észrevette, hogy Szeesujszki az ucca másik oldaláról feléje tart, kezében revolverrel. 1 öbbször felszólította, hogy álljon meg, amikor ez nem használt, kikapta a háta mögött álló rendőr kezéből /Maulicher.fegyverét és a már köz­­vétlen közelébe levő Szecsujszkit keresztüllötte, úgyhogy a golyó keresztül ment tüdő­ién és teljesen szétroncsolta. Szeesujszki pár órai szenvedés után a kórház­ban meghalt. A főtárgyaié« A Vojvodies tanácsnak, amely csü­törtökön kezdte meg a per tárgyalását, Longinovics lliia és Ivanovics Péter sza­­vazóbirák voltak a tagjai- A vádat dr. Per kavics József ügyész képviselte, a védelmet dr. Masirevics Misica ügyvéd látta el. Körülbelül harmincöt tanút idéz­ték he. Vojvodies elnök először Ribarov Jusz­tin vádlottat hallgatta ki. A rendőrör­­mester részletesen előadta a történte­ket kiemelve azt, hogy Szeesujszki többek előtt hangoztatta, hogy leszá­mol vele. A választás éjszakáján Sze­­csttiszki a kávéházban előbb késsel, majd az uccán revolverrel támadt ra, többször lőtt is. de a fegyver csütör­tököt mondott. Ezután Szogics Károly és Podrug Bláskó rendőröket hallgatták ki. akik a vádlottal megegyezően mondották el a történteket.. A csütörtöki tárgyaláson még a védő és az ügyész tettek előterjesztéseket a bizonyítás kiegészítésére. A főkapitány vallomása Pénteken reggel 9 órakor nyitotta meg Vojvodies elnök a folytatólagos tárgyalást. Először Lugumerszki Szve­­tozár fegyverszakértőt hallgatták ki, aki Szeesujszki revolveréről adott véle­ményt. Ezután Eremin György főkapi­tány kihallgatása következett. A főkapi­tány előadta, hogy Szeesujszki ellen 1923-ban hét-nyolc esetben adott be fcljclen. test az ügyészségen különböző at­rocitások miatt, amelyet főleg a magyar anyanyelvű polgársággal szemben követett el. Részletesen elmondotta a magyar mű­kedvelők elleni támadást és Szecsui­­szkiék többi bűneit. Ezután Antics Gyurica gyógyszerész tett lényegtelen vallomást, majd Sze­esujszki Milicát. az elhunyt anyját hall­gatták ki. aki elmondotta, hogy Gyako­­vics Vojin elbocsátott rendőr mondta neki. hogy a rendőrségen elhatározták, hogy fiát megölik. Fia temetésén Gya­­kovios megismételte, hallotta, amikor Erernin főkapitány azt mondta Ribarov­­nak. ha Szeesujszki megtámadna, lődd agyon, én felelek érte. Végül elmondta, hogy fia csendes és jó fiú volt. űyakovics Vojin és Tomics Mladen tanuk tagadták, hogy az elhunyt édes­anyja előtt ilyen kijelentést tették volna. Ezután Csaszics Mladen rendőrkapi­tány kihallgatására kerül sor. Terrorcsapat a városházán Csoszics előadta, hogy Szeesujszki 1921-ben. a mozgósítás idején társaival rohamkéssel és bombava> bement a városházára, úgyhogy onnan a bevonulásra behívott katonák elmenekültek. Maga Radisics Lázár akkori polgármester több tisztviselővel felmenekült a vá­rosháza tornyába. Miután a rendőrségnek bajonettje nincs, továbbá régi Werndl-fegyveret vannak, ő azt ajánlotta, hogy revolverrel Jöjjek le őket, azonban ezt Eremin főkapitány ellenezte és csendőrséget hivott. Sze­­csujszki a kávéházira és kocsmába több­ször bombával és revolverrel ment be és az egész várost rémületben tartotta. A bíróság ezután elrendelte Gyako­­vics Vojin megesketését. ellenben Sze­esujszki anyjának megesketését mel­lőzte. Végül dr. Szántó Miklós újságírót hallgatták ki arravonatkozólag, hogy amikor néhány perccel a halálosvégű revolverlövés után a helyszínen megje­lent. kiket látott ott. Ezzel a tanúki­hallgatások befejeződtek. A vád- és védbeszéd A péntek délutáni tárgyaláson a vád­­es védbeszédekre került a sor. Dr. Per­­kovics ügyész hosszabb vádbeszédben bizonyltja, hogy' Ribarov nem önvéde­lemből. hanem bosszúból ölt. mert hara­gudott az áldozatra, aki őt megsebesí­tette s mert előre készült, hogy leszámol ellenfelével. Dr. MasiTevics Mihály védő

Next

/
Oldalképek
Tartalom