Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-25 / 174. szám

12 OLDAL • ARA 1'/2 DINAR Poštarina plaćena u gotovom ACSMEGYEI NAPLÓ m XXVííf. évfolyam. Telelőn; Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—-10, 8—52 Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Szubotica, 1027. SZOMBAT, junius 25. 174. szám Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Béta-kamat A vidéki városokban azelőtt az volt a szokásos sorrend, hogy egyik napon a színház tartotta meg a zá­porpróbát, a következő napon pedig megjelent a vásártéren a cirkusz­ponyva. A színház bezárult, a cir­kusz megnyílt. A múlt héten a Nép­szövetség fejezte be genfi tárgyalá­sait, hétfőn már a leszerelési konfe­rencia ült össze. Nincs egy pillanat­nyi megállás mulatságban és konfe­renciákban. A nemzetközi politika szaxofonját most Amerika fújja. Az Egyesült- Államoknak sikerült mégis tetté haj­szolni akaratát. Hiába ágaskodott Franciaország a leszerelési konfe­rencia terve ellen s Olaszország hasztalan tért ki udvariaskodva a meghívás elől, a tengeri leszerelés konferenciája mégis összeült s ha együtt van Amerika, Anglia és Ja­pán, akkor a tengeri leszerelés kon­ferenciáját nem is lehet csonkának tekinteni. A Népszövetség leszere­lési konferenciáján Amerika nem vett részt s megfigyelő küldésével adta le az udvariasság vizitkártyá­ját, most Franciaország és Olaszor­szág maradtak távol a konferenciá­tól s megfigyelő tisztjükkel tesznek eleget a 'nemzetközi érintkezés köte­lezéseinek. Udvariasság van elég, a tapintatra sem lehet panaszkodni s várhatunk-e még többet a népszövet­ségi ülések és nemzetközi konferen­ciák, békeligák és világgazdasági ankétok által impotenssé szublimált genfi atmoszférától? Amerika 'kormánya azonban bizo­nyosan vár mást is. Amerika a rea­litások hazája, még pedig — ahogy Cholnoky Viktor emlegette — a szé­dületes lehetőségek realitásainak ha­zája. Amerika nem beszélgetni jött Genfbe, hanem cselekedni s főként: eredményeket elérni. A washingtoni konferencia sikeré Ellátásossá teszi Amerika törekvését. Igaz ugyan, hogy akkor — öc évvel ezelőtt — a washingtoni konferencia idejében Amerika a hitelező pózával és tekin­télyével iš tudott — kérni s előter­jesztései mögött meg kellett az euró­pai államoknak látni k a bosszúálló s türelmetlenségre ingerelt hitelező ellenszenves, elviselhetetlen, de min­denképpen respektálandó egyénisé­gét. Nem a békevágy, a testvéri ír­­zés, a humanizmus és a kultúra pa­rancsai fogadtatták el Amerika le­szerelési indítványát, az európai ál­lamok kiküldöttei akkor 'rámát trie­ben járultak hozzá az amerikai kor­mány indítványaihoz. Az európai adósoknak prolongáció kellett, nem leszerelés. De az amerikai hitelező csak a leszerelési javaslataihoz hoz­zájáruló adósainak ígérte meg a mo­ratóriumot. S mivel a hitelezőnek mindig igaza-van, határozatba ment s foganatosult Amerika leszerelési programja. A washingtoni konferencia azon­ban csak tiz évre korlátozta határo­zatának hatályosságát. Tiz évre szabta csak meg a flottaépités pro­gramját. A washingtoni konferencia idején Angliának éppen ötször s Ja­pánnak éppen háromszor annyi cir­kálója volt, mint az Egyesült-Álla­moknak. Érthető voit tehát, hogy Amerika kormánya sürgette a flotta­épités korlátozását. Neki utói kellett volna érnie az angol flottát s el kel­lett volna hagynia Japánt, ám fegy­verkezése újabb flottaépitkezésre késztette volna két nagy riválisát s két nagy riválisának katonai szövet­ségeseit. S ki fizette volna meg adósságát Amerikának, ha flottája fejlesztésére kellett volna fordítani minden megszerezhető s minden más feladattól eltulajdonítható álla­mi bevételét. Amit a humanizmus s a kultúra nem tudott elérni, azt az óvatos hitelező előrelátása megvaló­sította. Ám Amer'ka parancsoló fölénye mintha kicsit alábbhagyott volna. Hogy nem megint Amerikába hívta a konferenciát, ez is erre mutat. Ha a hitelező keresi fel az adóst s nem az adós siet a hitelező elébe, akkor a hitelezőnek több félteni valója van, mint az adósnak. Hogy Franciaor­­szág dolláradósságainak végleges rendezése előtt távol mer maradni az adósoknak tanácskozásától, illet­ve a leszerelési konferenciától, ez is arra mutat, hogy az amerikai kezde­ményezés sokat veszített lendületé­ből és tekintélyéből. S ha töretlen lenne a régi fölény, mi szükség volt most összehívni a konferenciát, ami­kor a washingtoni program még öt évig kötelez? Fájdalom, az amerikai befolyás gyöngülésén a békeakarat vérzik új­ra el. Amerika, ha önös szándékból, ha érdekeinek rideg számvetése alap­ján is, de békét és egyensúlyt akar. Ha nem sikerül a washingtoni pro­gram továbbépítése, visszatér váltó­láza annak a három évtizeddel ez­előtti flottaépitésnek, aminek a há­ború vetett véget. A flottaépitésnek is, meg Európának is. Még nem bocsátották szabadon Gyuraskovics dragománt Marinkovics külügyminiszter szerint az albán incidens volt a legkevesebb, ami történhetett Beogractből jelentik: Pénteken a dél­utáni órákig nem érkezett Beogradba hír arról, hogy Gyuraskovics Vük kö­vetség! dragománt szabadon bocsáj­­tották. bár most már senki sem kétel­kedik abban, hogy ez a nagyhatalmak csütörtöki kollektív lépése után hala­déktalanul be fog következni. A kon­fliktus elintézésének módja élénken foglalkoztatja a sajtót és a politikai közvéleményt s elég sűrűn hallatszanak olyan hangok, hogy az elintézés módja csorbította az or­szág presztízsét minthogy nem si­került kivívni a jugoszláv álláspont teljes elismerését. Ezeket a kommentárokat ellensú­lyozza Marinkovics Voja beszéde, ame­lyet a demokratapárt főbizottságának ülésén tartott s amelyben erősen hang­súlyozta, hogy az ország külpolitikai helyzete lé­nyegesen jobb, mint két hónappal ezelőtt volt. A külügyminiszter sze­rint ez az incidens volt a legkisebb dolog mindabból, ami történhetett volna. Külföldön szintén igen jó hatást kel­tett a jugoszláv-albán konfliktus elsi­mítása és ez kiviláglik a külföldi saj­tónak az ügyről közölt tudósításai­ból is, amelyekben leszögezik a jugo­szláv diplomácia sikerét. A kormánycsoporf és a centrum tárgyalásokat folytat a Pasics-csoport elleni egységfront kiépítésére Semmisnek nyilvánítják a radikális párt főbizottságának határozatait és uj főbizotts got választanak — Vu kiese vies nem engedi át a centrumnak a belügyminiszteri tárcát ü| táreanéiküli miniszteri; nevezett ki a király Beogradból jelentik: A radikális párt főbizottsága, és a kormánycsoport, va­lamint a centrum között az ellentétek annyira kiéleződtek. hogy a kormány elhatározásán és ellenintézkedéseit a legnagyobb érdeklődéssel várja a köz­vélemény. Csütörtök este a radikális­párti miniszterek hosszasan tanács­koztak ebben az ügyben, de végleges döntést néni hoztak, minden valószinü­­ség szerint azért nem, mert először kisérlet ti); terük a centrum és a kor. mánycsopjrí egységes frontjának kiépítésére a Pasics-csoport ellen. Az erre irányuló tárgyalások felé for­did elsősorban az érdeklődés, de ezek­ről a tárgyalásokról igen kevés szivár­gott ki a nyilvánosság elé és igy ne­héz prognózist felállítani arra nézve, hogy ilyen megegyezés létrejön-e, vagy nem. Ha ez a megegyezés liérn jönne létre, akkor a kormánynak két radiká­lis fronttal szemben kellene a harcot felvennie. A tárgyalások a kormány és a cen­trum között Vukicsevics Velja minisz­terelnök és Makszimovlcs Bózsó meg­beszéléseivel indultak’ meg. A pénteki nap folyamán a centrumhoz közelálló miniszterek közvetítettek a két csoport között. Hir szerint a kormánycsoport és a centrum közötti tárgyalások máris sikeresen fejeződtek be és pedig olyanformán, hogy a centrum e'fogadta Vukicse­­, vies feltételeit. Vannak olyan hírek is. melyek szerint a centrum ismét követelte a bel­ügyi tárcát, azonban a beavatottak tudni vélik, hogy Vukicsevics Velja ebbe semmlesetre sem megye bele. Bármint lesz is, az kétségtelen, hogy a legközelebbi napokban úgy a kormány­csoport. mint a centrum, akár együt­tesen, akár külön-külön energikus lé­pésekkel fog válaszolni a Pasics-cso­­portnak a főbizottságban tanusitott el­járására, sőt arra is lehet számítani hogy a főbi­zottság határozatit semmisnek fog­ják nyilvánítani és aj főbizottságot választanak. Ez természetesen a radikális párt vég­leges szakadását jelentené és elkesere­dett választási harcot az egyes csopor­tok között. Az esti órákban elterjedt hirek sze­rint a megegyezés Vukicsevics és a centrum közt már perfektté vált és abból állana, hogy a kormány támo­gatni fogja a centrum egyes vezéreinek jelöltségét, illetve nem állít velük szem­ben ellenjelöltet. így Vukicsevics nem jelöltetné magát a Szerémségben, hanem Makszimo­vlcs lisztavezetöségét -támogatná. Nem állítana a kormány ellenjelöltet Uzunovics volt miniszterelnök ellen sem Nisben. Azt a kívánságot azonban, hogy a beiiigyminiszterséget cen. trumpárti politikus kapja, a minisz­terelnök elutasította. U.i táreanéiküli miniszter A kormány tagjainak a száma pén­teken ismét megszaporodott egy tárca­­nélküli miniszterrel. Őfelsége aláírta Pepovics Velja, ra­dikális képviselő tárcanélküli mi­niszterré való kinevezését. Popovics Velja sokáig volt Pasics kabinetfőnöke és Pasics az ö segítségé­vel buktatta ki a moravai kerületben Petrovics Nasztázt. A Pasics-csoport most újból fel akarja léptetni a mora­vai kerületben Petrovics Nasztázt. akit most vett vissza a főbizottság a párt­ba. A kormány viszont Popovics Ve­­lját lépteti fel a kerületben, ami újabb bizonyítéka annak, hogy Vukicsevics a Pasics-csoport ellen energikusan akar fellépni minden kerületben. Vukicsevics Velja miniszterelnök ki­jelentette, hogy az u.i miniszter ideig­lenesen a miniszterelnökségen fog bizo­nyos funkciókat végezni. Miniszterek a királynál Sztankovics Szvetozár földművelés­ügyi miniszter délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson jelent meg őfelségénél és beszámolt a pénzügyi bizottságban le>

Next

/
Oldalképek
Tartalom