Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-24 / 173. szám
2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 junius 24. fásokat., Ezzel biztosítani akarjuk, hogy a nép szabadon olyan képviselőket, válasszon. amilyeneket óhajt, hogy az alkotmányt és a törvényeket ne játszák ki. Ez a választási harc a demokrácia mellett, illetve ellene folyik, ezért minden demokratának a demokrácia mellett kell felsorakoznia, mert csak ezen keresztül érhetünk el jobb állapotokat és csak igy erősíthetjük meg pártunkat is. A mostani kormány sorrendben a huszonhetedig ami azt bizonyítja hogy milyen korhadt állapotok vannak nálunk a felszabadulás óta. Pártunk azt tűzte ki célul hogy megszüntesse az erőszak, az üldözések és a korrupciók uralmát és végül, hogy jogállammá váljunk, mert a múlt rendszer működése törvényellenes volt és nem voltunk jogállam. Ezt a kormányt támogatni iogjuk, míg azt látjuk, hogy a kormány radikális része lojálisán akarja végrehajtani ezt a programot. Bízunk a kormányban levő társainkban, hogy meg fognak: felelni kívánságainknak, ezért a párt teljes támogatását fogják élvezni. Davidovics Ljuba ezután különösen a kisemberek és a parasztok helyzetével foglalkozott: — A paraszt — mondotta — el van adósodva és tönkre megy a nagy adók miatt. Ezért a parasztosztályra kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Más pártok ki akarják sajátítani maguknak a parasztságot, de a mi kötelességünk, hogy elsőknek segítsünk a parasztokon. Mi nem akarjuk, hogy a választások után a többi pártokkal véres harcban álljunk, mert a homogén kormányok ideje elmúlt, hanem azt akarjuk. hogy a szabad választások után minden erőnkkel együtt dologzzuiik a többi jó és becsületes pártokkal az államügyek intézésében. Davidovics Ljuba beszédét a főbizottság tagjai nagy tetszéssel fogadták. Marinkovics Voja beszéde hogy bizonyos akadályokkal kellett! megküzdeni, törekedni fog, hogy ez az ügy minél előbb rendeződjék és kabinetkérdéssé teszi az iigy meg- I oldását. ‘ Különösen hangsúlyozta a vajdasági és boszniai községi apparátus kicserélésének szükségességét. Pecsics Dragutin követelte, hogy a Vajdaságban váltsák fel a községi képviselőtestületeket és ezzel biztosítsák a választások tisztaságát. A délelőtti ülésen még Agato- I novics, Markovics Péra és Gyorgyevicn [letekben a következők lesznek a válasz-Halálos repülőszerencsétlenség Novisadon A levegőben leváltak a repülőgép szárnyai — A lezuhant gép magi alá temette a pilótát Kraguljác Tosó noviszadi 1. repülőezredben hadnagy csütörtök reggel hét órakor a noviszadi repülőtéren repülőgyakorlatokat végzett és néhány percnyi manővrirozás után négyszáz méter magasságból lezuhant és szörnyethalt. Kraguljác Tosó hadnagy, csütörtök reggel hét órakor felszállt egy Qudro- Lissier nevű, francia tipusu repülőgépen s néhány percig körözött a levegőben, lsét óra huszonöt perckor a gép kétszáz méterrel a repülőtéren kiviil lezuhant és pozdorjává tört. A szerencsétlenséget Sokan látták és futólépésben rohantak a katasztrófa színhelyére, de amikorra odaértek, a pilóta már szétzúzott tagokkal holtan feküdt a repülőgép roncsai alatt s a helyszínre érkező katonaorvos már csak a beállott halált állapította meg. A repülőparancsnokság azonnal bizottságot küldött ki a helyszínére, mely nyomban megindította a vizsgálatot annak megállapítására, hogy mikép történt a szerencsétlenség. A bizottság munkáját még nem fejezte be, de annyit a szerencsétlenség szemtanúi is mondhattak, liogy a repülőgép szárnyai a levegőben leváltak és ez okozta a halálos szerencsétlenséget. A repülőgépen egy ISO lóerős Hispano-Suissa gyártmányú motor volt, mely mélyen belefuródott a földbe. A darabokban szerteheverő alkatrészek vérrel voltak áztatva, a szeren* esetlen hadnagy agyveleje messzire kiloccsant. A hadnagy fején hatalmas mély seb tátongott, karjai és lábai is el voltak törve. Kraguljác Tosó hadnagy 1903 julius hó 11-ikén Bilinben, Csehszlovákiában született, katonai tanulmányait, a kato nai akadémiát Mariborban és Beogratlban végezte, 1923 szeptember hatodikai! nevezték ki hadnaggyá és osztották b^ a gyalogsághoz, ahonnan másfél évvel ezelőtt a repülőparancsnoksághoz, majd a repülőezredliez került. Jó pilótának ismerték, aki a szakértők szerint kizárólag a repülőgép anyaghibája következtében zuhant le és lett hivatásának szomorú áldozata. Kraguljác nemcsak tiszttársai körében örvendett nagy népszerűségnek, de a polgári társadalom körében is sok barátja volt, halálának hire, úgy a katonai, mint a polgári körökben nagy részvétet keltett. Táviratilag értesítették szüleit A szerencsétlen véget ért tisztet a beltéri katholikus templomból temetik nagy katonai pompával. Elsimult a j ugoszláv-albán konfliktus Olaszország beogradi követe a beogradi francia, angol és német követekkel együtt jegyzéket intézett a kormányhoz, amelyben interveniál a konfliktus békés megoldása érdekében — A külügyminiszter elfogadta a jegyzékben foglalt feltételeket — Gyuracskovics dragománt szabadlábra helyezik és a kormány módosítja a jugoszláv jegyzék sértő kitételeit Helyreáll a diplomáciai viszony az SHS királyság és Albánia között Ezután Marinkovics Voja külügyminiszter állott fel szólásra és a kormány feladatairól beszélt: — A demokraták — mondotta a külügyminiszter — úgy vélték, hogy az eddigi parlament sem keletkezése, sem működése alatt elkövetett hibák folytán nem volt alkalmas a munkára és ezért követelték a parlament feloszlatását. Szabad választásokra nem volt elég biztosíték, hiszen az 1925. évi választások még roszszabbak voltak, mint az 1923-i és az 1927-esek még rosszabbak lettek volna, hogyha a demokraták nem léptek volna be a kormányba. A külügyminiszter ezután a külpolitikai kérdésre tért át ás a következőket mrndotta: — A kormányba való belépésünk alkalmával súlyos külpolitikai helyzetet találtunk, úgyhogy a nyílt összeütközés lehetősége sem volt kizárva. Én főleg abban az irányban dolgoztam, hogy ezt a feszültséget enyhítsem és elkerüljem az összeütközést, az országnak biztosítsam a békét és a haladást és ezzel megvédjem az ország érdekeit. Nekünk nincs szükségünk kalandokra. hanem békére. — Bátran megállapíthatom, hogy a helyzet ma jobb. mint két hónap, pal ezelőtt volt. Ismeretes, hogy milyen a viszonyunk Albániával és rövidesen tudni fogja mindenki, hogy az ismeretes incidens a legkisebb dolog, ami történhetett, mert jó reményünk van, hogy rövidesen abba a helyzetbe kerülünk, hogy a külpolitikai helyzetünk nem log többé idegesíteni a konszolidáció munkájában. Ezután ismét a belpolitikai kérdésekre tért a belügyminiszter és kijelentette, hogy a megegyezés értelmében a rendőri apparátust fel kellett volna cserélni is eddig mindössze csak néhány főispán felváltása történt meg. Bár elismeri, Beogradból jelentik: A nagyhatalmaik beogradi képviselői: a francia, angol, német és olasz követ szerdai tanácskosíik folyományaképpen csütörtökön délután megtették a nagyhatalmak kollektiv lépését a jugoszláv külügyminisztériumnál az albán konfliktus ügyében, abban a szellemben, ahogyan erre vonatkozólag a Népszövetség tanácsülésének idején a nagyhatalmak külügyminiszterei Genfben megállapodtak. Előzőleg délelőtt Dard francia követ felkereste Marinkovics külügyminisztert, akivel megbeszélte a nagyhatalmak követeinek délutáni együttes fogadtatását. Délután négy órakor jelentek meg a külügyminiszternél Dard francia követ, Forbes angol ügyvivő Bodrero olasz és Olshausen német követ. A beszélgetés háromnegyed óra hosszat tartott. A jegyzéket a rangidős követ. Bodrero nyújtotta át. Távozásukkor a követek tartózkodtak minden nyilatkozattételtől. Dard kivételével, aki ennyit mondott: — Rendkívül meg vagyunk elégedve. A demars után Marinkovics külügyminiszter azonnal őfelségéhez sietett audienciára. Diplomáciai körökből származó értesülés szerint a demars bázisa a következő volt: A nagyhatalmak egyidejűleg javaslatot tesznek Tiranában, hogy az albán kormány bocsássa szabadon Gyuracskovics dragománt, ennek ellenében a jugoszláv kormány vonja vissza azokat a kifejezéseket, amelyeket Szakovics tiranai jugoszláv ügyvivő által az albán kormánynak átnyújtott jegyzék tartalmazott. Marinkovics külügyminiszter kijelentette, hogy tudomásul veszi a demarsot, arra választ egyelőre nem adhat, de az egész kérdés elintézése e>é nem Scg nehézségeket támasztani. A választ péntek délelőtt tizenegy órára várják a nagyhatalmak képviselői. Csütörtökön délelőtt a nagyhatalmak tiranai követel hasonló demarsot tettek az albán kormánynál Gyuracskovics szabadonbocsájtása érdekében. Beogradból jelentik: Az esti órákban a Bácsmegyei Napló munkatársának sikerült megszerezni annak a demarsnak a szövegét, amelyet a nagyhatalmak intéztek a jugoszláv kormányhoz. A nagyhatalmak demarsát Bodrero beogradi olasz követ nyújtotta át és a többi követek kijelentették, hogy nekik az olasz követ által átnyújtott jegyzékkel teljesen azonos szövegű jegyzékük van, ezért nem szükséges, hogy ők is átnyújtsák. A Bodrero követ által átnyújtott jegyzék 626. A. 1/22. számot viseli és a következőképpen hangzik: »Az olasz király követségének verbál jegyzéke. — Az olasz királyi kormány nagyon sajnálja azokat a nehézségeket, amelyek az S. H. S. királyság és az albán köztársaság között felmerültek egy olyan incidens kérdésében, amely előttünk nem látszik olyan arányúnak, hogy egy konfliktust provokálhatna a két szomszédállam között. Az olasz királyság kormánya erősen óhajtja, hogy az incidens minél előbb rendeztessék valóben beküíékeny szellemben. Egy mindkét részre becsületes megodás véleményünk szerint egyidejű akcióban volna feltalálható. Ez azt jelenti, hogy az albán köztársaság kormánya bocsássa szabadon Gyuracskovics dragemánt és egyidejűleg az SHS királyság kormánya módosítsa a tiranai jugoszláv ügyvivő junius elsejei jegyzékét törölve belőle azokat a kifejezéseket, melyeket az albán kormány sértőknek talált. A két kormány közti megegyezés időpontjának minél előbb be kellene kő vetkeznie. Az olasz királyság kormánya boldog volna, ha ezt a tisztességes megoldást, amelyet Németország, Nagybritannia és Franciaország kormányával teljes egyetértésben javasol, az' SHS királyság magáévá tenné. Beograd, 1927 junius 23. Bodrero A külügyminisztérium sajtóosztálya este'nyolc órakor a jegyzékkel kapcsolatban a következő hivatalos kommünikét tette közzé: — Ma délután fél ötkor Olaszország, Németország és Franciaország követei és Nagybritannia ügyvivője kiilön-kUIön. de azonos jegyzékkel előterjesztést tpttek kormányunknak, hogy a jugoszláv-albán konfliktus, amely Gyuracskovics ur letartóztatása folytán álU elő, oly módon likvidáltassék, hogy ugyanakkor. amikor Gyuracskovicsöt szabí'dlábrahelyezik, módosítsák a jugoszláv ügyvivő 1927 május 30-iki I jegyzékének azokat a kitételeit, a melyeket az albán kormány sértőknek talált. — Miután kormányunk már koráb; ban kijelentette s ezt a Népszövetség 1 titkárságának is bejelentette — hogy nem csinál kérdést azokból a szavakjból, amelyeket az albán kormány fei! panaszolt, hanem azt követeli, hogy Gyuracskovicsot bocsássák szabadon, ezért a külügyminiszter kijelentette, hogy a királyi kormány ezzel még egy bizonyítékát adja békülékenységének és annak az óhajának hogy ezt a konfliktust gyorsan és békésen rendezzék, elfogadja ezt a javaslatot és fel fogja hatalmazni a tiranai francia követet, hogy hajtsa végre a jegyzék* ben javasolt módosításokat ugyanakkor. amikor Gyuracskovicsot szabad» lábra helyezik. Ettől a pillanattól kezdve a két állam közötti viszony újból helyreállítottnak fog tekintetni. A iugoszi'áv-albán konfliktus békéi megoldása beogradi politikai körökben nagy megelégedést és megnyugvást kelt.
