Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-23 / 172. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. juníus 23 v A jégverte szolok kezelése Miután a jégverés a szőlőket úgyszólván egész tenyészete alatt fenyegeti s azokban főként nyáron nagyon sokszor igen érzékeny károkat is okozhat, amely károk kihathatnak a jövőévi terméshozamra, sőt a töke további életképességére is, időszerűk ismertetni: Mitől függ a károsodás mérve? és miben áll a rögtöni és további kezelése az ilyen jégverte szőlőknek? A kár függ magától a jégveréstől, azaz, hogy sok vagy kevés volt-e a jég? Sokáig tartott-e, vagy rövid ideig? Aprók-e a szemek vagy nagyok? Kemények vagy puhák? Esővel keverten vagy eső nélkül jelentkezett-e? Széllel jött-e vagy szél nélkül? A jég irányától, azaz függőlegesen e~ett-e, amidőn a kár nagyobb szokott lenni vagy rézsutosan, midőn kisebb a kártétel és csak egyoldalú. A jégvihar idejétől. Ha korán érkezik, midőn a vegetáció még zsenge, ilyenkor nagyobb, ha később éri a szőlőt a jégverés, midőn a hajtások már fásodtak, kemények és főleg lombosak, ilyenkor a kár kisebb lehet! Miután a jégverés ellen a szőlősgazda óvintézkedésekhez nem folyamodhat (eltekintve a viharágyuzástól, amely a háború kitörése óta be lett szüntetve lőpor hiányán, még azokon a vidékeken is, ahol azt sikerrel alkalmazták!), ha ezen érzékeny károsodás utoléri, csak arra van utalva, hogy az okozott károkat legalább utólag akként iparkodjék ellensúlyozni, hogy a jégverésnek káros következményeitől szőlőjét a következő évekre megmenthesse. Kisebbmérvii jégverést, főként akkor, ha a jégverés a szőlőnek csak levélzetét sérti meg, a szőlő még kihever: ha azonban a jégverés nagyobbmérvü s attól a hajtások is szenvednek — miután a jégverte vesszőn, ott, ahol a jég annak kérgét megsérti, nemcsak a kéreg hal el, hanem az alatta levő háncs (eambinum) működése is megszűnik — a jégverés már sokkal veszélyesebb s kártétele nemcsak az azévi termésre, hanem a szőlőnek több évi fejlődésére is kihathat. Azért a jégverés által sajtolt szőlő a birtokosának és kezelőjének mindig higgadt megfontolással és figyelmes körültekintéssel kell magát arra nézve elhatározni, hogy a jégverés által bántalmazott szőlőjét miként kezelje, > nem pedig — mint azt többizben alkalmam volt hallani — hogy a szőlősgazda elkeseredettségében, látva azt, hogy szüretelni nem fog, elhatározta, hogy a szőlőjét ezévben további művelésben nem részesíti, »mivel úgysem hoz termést«, nem gondolva a jövőre. Lássuk most már, mik szolgálhatnak a kezelés tekintetében irányadókul? A jégverés a szőlőt az évnek bármelyik időszakában érje is, mindenesetre első és födolog arról győződni meg, hogy vájjon a kártétel csupán csak a lombozatra, avagy még ezek mellett a a vesszőkre is kiterjedt-c? Mert a további kezelést eszerint kell irányítani. Ha a jégverés csak a lombozatra magára, vagy legfeljebb ezzel együtt a fürtökre terjedt ki, úgy a lombozat lehető pótlásáról, valamint a fejlődés különböző stádiumában levő megsértett fürtök ápolásáról kell gondoskodnunk. A lombozat pótlása történhetik néhány hónaljhajtás meghagyása által, azonban tekintettel arra, hogy a megsértett levél, valamint a fürtök is rendkívül érzékenyek és fogékonyak a különböző növényi (sryptoganicus) betegségek iránt (peronoszpora, lisztharmat, stb.), első dolgunk legyen jégverés után a permetezés és porozás. Ha a jégverés nagyobbmérvü és attól lehet tartani, hogy az egész szőlő a tönkretett hajtásokat természetes ösztönénél fogva és a gyökérnyomás következtében úgy, ahogy a szegény megsértett növény képes, pótolni igyekszik és újból kihajt ott, ahol tud, mely gyakori esetben a szőlő augusztus, sőt szeptember havában újra virágzik. Ez a virág, sajnos, már a jövő évi termés lenne. Ebben az évben természetesen már nem bir beérni. Ebben az esetben a tőkét már olyan kezelésben kell részesítenünk. amely által azon a jövő évi fát és termést biztosíthatjuk. Ha a nagyobbmérvü jégverés korán éri a szőlőt, olyankor a fakadó rügyek, vagy a már kifejlett hajtások tönkremehetnek. Ilyenkor a szőlő ebben az évben termést már fog adni és ilyen esetben csak a jövő évi tcrrnöfa biztosítására gondolhatunk, azért úgy metszszük meg az ilyen jégverte szőlőt, hogy a megrongált hajtásokat kiindulási pontjuk alatt tőben eltávolítjuk. Az eltávolítás után a tőke alsó részeiből még az évben hajtásokat fogunk nyerni, amelyekből, ha azokat kellőkép ápoljuk, hogy gyorsan növekedve beérhessenek, őszre olyan vesszőket nyerhetünk, amelyekben a jövő évi termést biztosítottuk. Ha a jégverés valamivel későbben, tellát akkor, amidőn már a fejlettebb lombozat a tőke alsó részeit védi, következik be, úgy megtörténhetik, hogy az azévi hajtások alsó 2—3 szeme épen marad. Ilyen tőkének ezen épen maradt részét nem fogjuk levágni tőből, hanem az az azévi hajtásokat 2—3 szemes zöldcsapokra metsszük vissza, miáltal azok a csap szerepét veszik fel, még az évben kihajtanak s kellő gondozás mellett őszig annyira kifejlődnek, azaz annyira beérnek, hogy azok a jövő évi termővesszőkké válnak. * Ha a jég olyan későn jön, mikor már a szőlő hajtásai magasak és erős lombozatot fejlesztettek s igy a jég csak a hajtások fiatalabb felső részét veri el, ilyen esetben a hajtásokat csak részben — valamivel azon vonal alatt, ameddig a hajtásokon a jégverés kártétele terjed — vágjuk vissza, melyeknél őszig erős hónaljhajtások fejlődnek s azok őszig kellőleg be is érnek. Nem egyszer történhetik, hogy a jég a fenti esetekben is nem egészben, hanem csak részben rongálja meg a tökét, különösen gyakoriak az cgyoldalról jövő jégverések, amelyek olykor, kivált ha már erőteljes a lombozat, annak egyik oldalát érintetlenül hagyják, miért is a visszametszést ilyen esetekben sohase alkalmazzuk azonnal, hanem a jégverés után 3—4 nap múlva amikor már a kár mérve jobban megítélhető, mert lehet, hogy egyes tőkében fogunk még több olyan ép hajtást találni, amelyeket, meghagyhatunk s azon még az évben termést, a jövőre pedig termőfát nyerhetünk. Ha a jégverte szőlőt metszetlenül hagynánk s annak fejlődését csak a természetre bíznánk, úgy azok a tőkék a jégverés után felette nagyszámú hónaljhajtásokat hoznának, amely körülmény pedig — amint azt már fent is láttuk — igen kártékonyán hathat a tőke további életképességére. Fontos gazdasági és politikai tárgyalások Becs—Budapest—Prága—Beograd között Nagy ellentétek az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalásokon — Benes Karlsbadban tárgyalni fo * Seipellet Ausztriának a k'sántánthoz való közeledéséről — Diplomáciai körökben njból jugoszláv* magyar biztonsági szerződés megkötéséről beszélnek Bécsböl jelentik: A kulisszák mögött a dunai utódállamok kormányai között fontos diplomáciai tárgyalások vannak folyamatban, amelyek, úgy lehet, teljesen meg fogják változtatni Középeurópa konstellációját. Ausztria jelenleg két szomszédjával folytat kereskedelmi tárgyaíásokat. Magyarországgal a napokban a megbeszélések ideiglenesen megszakadtak, a magyar delegáció Nickel követségi tanácsos vezetésével visszautazott Budapestre, hogy referáljon a magyar kormánynak. A magyar delegáció a napokban ugyan előreláthatólag újból Bécsbe jön, azonban a megegyezésre nincs sok kilátás, mivel az osztrák kormány a magyar gabona vámját nem ukarja mérsékelni. A másik állam, amellyel most Ausztria kereskedelmi tárgyalásokat folytat: Csehszlovákia. A csehszlovák-osztrák tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek, mindazonáltal nincs kizárva, hogy a csehszlovák-osztrák kereskedelmi egyezmény megkötése őszig fog elhúzódni. A Bécsben tárgyaló csehszlovák delegáció jelenleg Prágában tartózkodik jelentéstétel céljából. A csehszlovák-osztrák gazdasági szerződés megkötésének őszig való elodázását a két országon kívül álló diplomáciai okok teszik szükségessé. Diplomáciai körökben néhány nap óta pozitív formában beszélnek arról, hogy a jugoszláv-magyar biztonsági szerződés megkötése küszöbön áll és Mussolini a budapesti olasz követ utján közölte Bethlennel, hogy nincsen kifogása a magyar-jugoszláv közeledés ellen. Prágai kormánykörökben a magyar-jugoszláv közeledés hire nagy nyugtalanságot kelt. A csehszlovák kormány ezt Ausztriának cseh érdekkörbe való terelésével akarja ellensúlyozni. A két . ország vezető államféríiai között Julius végén fontos megbeszélések lesznek. Seipel kancellár ugyanis ekkor cukorbajának gyógykezeltetése céljából Kanlsbadba utazik, ahol találkozni fog Bcnessel. Diplomáciai körökben a küszöbön álló karlsbadi találkozóról különböző verziók keringenek. Az egyik hir szerint Ausztria közeledni fog a kisantanthoz. Mivel azonban ez a közeledés ellentétben állana a Németországhoz való csatlakozás programjával, a csehszlovák kormány a maga részéről német orientációba fog kezdeni, illetőleg különböző fontos koncessziókat fog Berlinnek felajánlani. A német-csehszlovák közeledés előjelei már mutatkoznak a jelenleg folyó német-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások során, amelyek gyors tempóban haladnak előre és a prágai kormány a német követelések túlnyomó részét eddig a lehető legnagyobb előzékenységgel teljesítette. A nacionalizmus és a politika teszi versenyképtelenné Jugoszláviát a világgazdaságban Dr. Koszics Mirkó, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara főtitkára rendkívüli szaktudására jellemző cikkben foglalkozott legutóbb a Dácsmegyei Naplóban a búzatermő országok helyzetével és azt a kérdést vetette fel, hogy miután a búzatermelés súlypontja Európából átterelődött Amerikába, Jugoszlávia mit csináljon gabonafclcslcgével és nem volna-e célszerűbb áttérni az állattenyésztésre. Ehhez a kérdéshez szólva elsősorban azt az elvet kell leszögezni, hogy nem az fontos, hogy a Vajdaság és az egész ország gabonát termel-e vagy állatot, hanem az, hogy jól tudja a világpiacon elhelyezni, amit termeli. Ennélfogva olyan technikai gazdasági felszereléssel kell termelnie, hogy a világpiacon versenyképes árakkal versenyképes minőségekkel jelenhessen meg. Megjelenhetünk a világpiacon komlóval, gabonával vagy állatokkal, lényeges az, hogy amivel megjelenünk, az úgy árban, mint minőségben elsőrangú, versenyképes legyen s.hogy amit kapunk érte, az ne áldozat, hanem érték legyen. A világgazdasági helyzetben a nacionalista államoknak épp az a hibájuk és Középcurópa háborús és háboruutáni nagy gazdasági leromlásának is épp az az oka, hogy ezt a tételt elfelejtve, nem termelni, hanem hasznot huzni akartak és a hatalmi és jogi kérdések nacionalista szempontok szerint taglalásában elszegényedtek, lerongyolódtak. A hatalmasnak azonban könnyű a nacionalista frázisokat pufíogtatni, de nehéz a szegénynek, akinek üres a gyomra és korog a hasa. És ez tériti most lassanként észre az államokat. Anglia nacionalista, de nacionalizmusában mindig számítás van. Ezzel szemben például a jugoszláv nacionalizmus még mindig az üres jelszavaknál tart, holott kétségtelen, hogy sem a Vajdaságban sem az egész országban nem lehet igazi magas gazdasági kultúra, inig a zöld asztalnál nem gazdasági hanem nacionalista, sőt álnacionalista szempontok döntenek. Ehelyett rendszeres munkára és békés együttműködésre van szükség, hogy ne maradjunk le a nagy akadály-világversenyről. Hiszen most még azt is. aki haladni akar. lefékezzük, gyávává, bátortalanná tesszük. A mai helyzet a gazdasági pusztulás felé vezet és akár gabonát termelünk, akár állattenyésztéssel foglalkozunk, egyformán versenyképtelenné leszünk, mert a termelést megdrágítja a politika, amely ezerféle korlátozásokban és elviselhetetlen adókban jut kifejezésre. Ha pontosan a fordítottját csináljuk annak, amit eddig tettünk, akkor kezdődhetik egy uj reneszánsz és akkor lehet majd arról vitatkozni, hogy mi felel meg legjobban termelési viszonyainknak és akkor minden kétséget kizáróan elsősorban Koszics Mirkó lesz az, akinek ennek a kérdésnek elbírálásában döntő befolyása lesz. Nagymélykuti Ferenc, Szénát Világgazdasági problémák a kereskedelmi kamarák stockholmi nemzetközi kongresszusán I Stockholmból jelentik: Junius 26-ikán kezdődik Stockholmban a kereskedelmi kamarák nemzetközi kongresszusa, amelyre eddig Európából és Amerikából több, mint kétezer résztvevő jelentkezett. A kamarák ezidei kongreszszusának különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy elsőizben vesznek rajta részt Németország delegátusai. A kongresszus programja igen nagyszabású és felöleli a világgazdaság majdnem összes jelentősebb problémáit, Mindenekelőtt azzal a kérdéssel fog a kongresszus behatóan foglalkozni, hogy milyen nemzetközi intézkedésekkel kellene a nemzetközi árucsere akadálytalan lebonyolítása elé ma még tornyosuló nehézségeket elhárítani és a vámpolitikát, amely ma kinai falként veszi körül az egyes országokat, olyképpen megváltoztatni, hogy az ne hátráltassa a nemzetközi áruforgalmat. A kongreszsztis ezenkívül a pénzpiac, a nagyipar, a kereskedelem, valamint a vasúti és tranzitóforgalom speciális problémái- I nak egész seregét fogja tárgyalás alá venni. A kereskedelmi forgalom és az árucsere elé tornyosuló akadályok elhárításáról Etienne elemental (Páris), Roland W. Boydcn (Newyork és dr. Kctzcnber (Frankfurt a. M.) fognak reierálni. Külön erre a célra megalkotott albizottság a genfi világgazdasági konferencia eredményeit fogja megvizsjgálni. A rengeteg kérdés között, amely I tárgyalásra kerül, kiemclendők még I azok a tanácskozások, amelyek a nem- I zetközi kartcllekre, az iparnak egyes ] államokban való szubvencionálására, a váltó- és csekkjogra és az iparnak és kereskedelemnek különböző jogi kérdéseire vonatkoznak A kongresszus a stockholmi országí gyűlés palotájában fog ülésezni. Az első napon a kormány és Stockholm város vezetősége fogja a kongresszus résztvevőit üdvözölni, a tulajdonképpeni munka csak a második napon, junius 27-ikén kezdődik. VÁMHITELÁRULOMBARD-kölcsönt nyújt a Kereskedelmi és Iparbank 364i Suboticm 4