Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-23 / 172. szám

2, oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. junius 23. Grgh Dusán, Sztojadinovics-Szegedinac Ljuba és Lrkarevics Mihajló. IV. A iúbl/jttság a legközelebbi ülését junius 2d.án délelőtt a Zemaljska Ban­ka termében tartja meg. 315 marad a képviselők száma Szerdán délelőtt tartotta meg első ülé­sét a parlament elnöki szobájában a vá­lasztásokat intéző Állami Bizottság. Az ülés napirendjén a megválasztandó kép­viselők számának megállapítása szere­pelt. Az ülésen résztvettek: Trifkovics Márkó, a parlament és az Állami Bizott­ság elnöke, dr. Szubotics Nikola és dr. Pusarics József, a parlament és az Ál­lami Bizottság alelnökei, dr. Policsevics, az államtanács elnöke, dr. Budai, a za­­grebi hétszemélyes tábla elnöke, Okre­­tics Iván, a hétszemélyes tábla alel nőké, Gadunovics Márkó, a poágoricai nagy­­biróság elnöke, Dimsics Alekszandar, a noviszadi semmitőszék elnöke és Radu­­lovics, a szarajevói legfelsőbb biróság elnöke. Az ülés elején dr. Pasarics József hosszabb előterjesztést tett, amelyben követelte, hogy a képviselők számának megállapí­tásánál ne az 1910-es statisztikai adatokat, hanem az 1921. évi orszá­gos népszámlálás adatait vegyék alapul. Azt bizonyította, hogy a választási tör­vény rendelkezése, amely szerint az 1910. évi statisztikai adatok veendők ala­pul, csak átmeneti jellegű és csak az 1923-as választásokra vonatkoztak és már az 1925-iki választásokat az újabb népszámlálási adatok alapján kellett vol­na megejteni. Hivatkozott Jovanovics Szlobodán és dr. Polics kiváló közjogá­szok véleményére és rámutatott arra, hogy az 1910-es statisztikai adatok sze­rint 22 képviselővel többet választanak, mint az tijabb népszámlálási adatok sze­rint, ami egy négy éves parlamenti cik­lusnál tízmillió dináros állami kiadás­­többletet jelent. Ezzel szemben Zagreb és Beograd tnegnövekedett lakosságának nincs módjában, hogy számának megfe­lelő számú képviselőt válasszon. Dr. Pasarics előterjesztését nagy vi­ta követte. Radulovics, a szarajevói leg­felsőbb biróság elnöke azt követelte, hogy.úiz' eddigi gyakorlatot tartsák fenn. Policsevics, az államtanács elnöke elvi döntést kivan, amely szerint az állam­tanács módasithatja előbbi határozatát és az 1921-iki statisztikai adatokat rs alapul veheti. Ha ezt a bizottság elha­tározná, az ülést el kellene halasztani, hegy a bizottság tagjai a kérdést ala­posan tanulmányozhassák. Véleménye szerint a kérdés eldöntésénél a morá­lis momentumnak erősebbnek kell lenni a joginál, mert a korábbi határozatok­kal a háborúban sokat szenvedett Szer­bia lakosságának akartak bizonyos elég­tételt adni. Tifkovics Márkó elnök szerint a kérdésről nincs helye vitának. A válasz­tási törvényt 1920-ban hozták, 1921-ben történt a népszámlálás és 1922-ben mó­dosították a választási törvényt. Ha a törvényhozók azt akarták volna, hogy a képviselők számát az 1921-iki nép­számlálás szerint állapítsák meg, ilyen irányú módosítást tettek volna. Mint­hogy ezt nem tették, a törvény 5-ik sza­kasza érvényben maradt. Az Állami Bi­zottság már kétizben elfogadta a sza­kasz olyan értelmezését, hogy a képvi­selők számát az 1910-iki. népszámlálás adatai szerint határozzák meg. Ha most' a bizottság másként határozna, ez azt jelentené, hogy a törvény alkalmazásá­nak módja a bizottságban ülő szemé­lyektől függ. Pasaricsnak módjában lett volna a parlamentben kérni a sza­kasz módosítását. Pasarics: Ezt indítványoztam is a költségvetési vitában. Trifkovics: Pasarics ezzel is megál­lapítja. hogy a parlament van hivat.a a módosításra. Ezután az elnök enunciálta, hogy 315 marad a képviselők száma. Az ocbridi kerületben, ahol Szent Naunt visszacsatolásával változások történtek, a szükséges járási módosítá­sokat a csütörtöki ülésen fogják megej­teni. A csütörtöki ülésen ki lőniük sor­solni a választási főbizottságok elnökeit! is u magasabb bíróságok elnökeinek so­rából. Gavrilovics Ottó nyilatko­zata a szombori jelölések­ről Gavrilovics Ottó, a szombori kerület radikális képviselője beogradi munka­társunk előtt a következő nyilatkozatot tette: — Barátaim ma felhívták figyelme­met a Bácsmegyei Napló választási prognózisára a szombori kerületre vo­natkozólag. Ez csak prognózis és sem­mi egyéb. Engem a radikális listáról nem hagyhatnak ki semmiféle clyan kombinációval, amelyet kávéházi asz­talnál készítenek, hanem csak a nép a maga határozatával a pártszervezetek­ben ,és népgyüléseken. En a mandátu­momat a néptől nyertem és azt a nép­nek bocsátom rendelkezésére és biztos vagyok benne, hogy a harcban nem fo­gok egykönnyen alulmaradni. Meg va­gyok győződve, hogy a nép ereje to­vábbra s vinni fog engem, akár tetszik i • Bécsböl jelentik: A bécsi törvényszék szerdán kezdte tárgyalni annak a gyil­kosságnak a biinpörét, amely négy hó­nappal ezelőtt, február 15-ikén történt, amikor Grosavescu Trajánt, a bécsi I Opcraliáz lirai tenoristáját két revolver­lövéssel leteritette felesége, Kövesdi Nelli. A tragikus eset messze Ausztria határán túl is óriási feltűnést keltett és igy érthető az a nagy érdeklődés, a mely’ a szerdai esküdtbírósági tárgya­lást megelőzte, annál is inkább, mert az ügyészségi vizsgálat eredményét az osztrák törvény értelmében nem szabad nyilvánosságra hozni és igy a rendőri jelentések után csak a tárgyalás derít fényt a szenzációs bűnre. Grosavescu Nelli a vizsgálat alatt ötödmagával volt egy cellába zárva és szorgalmasan készült a szerdai főtárgya­­lásra, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. Főkép a bécsi előkelőbb társaság tagjai kértek jegyet a főtár­gyalásra és rengeteg bécsi és külföldi újságíró is jelen van a tárgyaláson, a melyet három napra terveztek, de lehet­séges az is, hogy négy napig fog eltar­tani, miután negyvenkét tanút idéztek be Már jóval a tárgyalás megnyitása i előtt óriási tolongás volt a törvényszék folyosóján, a tárgyalási terembe azon­ban csak szigorú igazoltatás után bo­csátották be a hallgatóságot. Kilenc óra­kor már zsúfolva volt a tárgyalóterem ahova háromnegyedtizkor vonultak be az esküdtek. Grosavescuné védője törvényadta joga alapján az esküdtek közül két nőt visszautasított, úgyhogy az es­küdtszék kizárólag férfiakból áll. Kevéssel utóbb bevezették a tárgyaló­terembe a vádlottat. Grosavescuné tal­pig gyászban foglal helyet a vádlottak padján és mereven néz maga elé, ke­rülve az emberek tekintetét. Mellette fegyvertelen börtönőr foglal helyet. Tíz órakor vonult be a biróság. A tárgyalást Aidingcr törvényszéki má­sodelnök vezeti, a vádat dr. Tuppy ál­lamügyész képviseli, akit a fiatalabb osztrák biró-gerieráció egyik legképzet­tebb tagjának tartanak, a védői asztal­nál dr. Sieger, Bécs egyik legismertebb ügyvédje foglal helyet. A vádirat hitvesgyilkossággal vá­dolja Grosavescunét. A tárgyalás megnyitása után az elnök Gosa,vescunét szólította, aki olyan halkan válaszolt a hozzáintézett kérdé­sekre, hogy a legközelebb ülők is alig értették meg. Látszott a vádlott asszo­nyon, hogy az izgalomtól alig dll a Iá-7. bizonyos embereknek, akár nem. A szó a népet illeti és a nép Ítélni fog. Addig pedig az urak csak mulassanak különböző kombinációkkal, amelyek nem fognak megvalósulni. A pancievói nagyrét lecsapolása A pénzügyi bizottság szerdai ülésén tárgyalta a pancsevói nagyrét leesapo­­lására adandó kétszázmillió dináros kölcsönről szóló rendeletet. Sztankovics Szvetozár földmivelési miniszter hosszabb expozéban ismer­tette a javaslatot. Számszerű adatokkal kimutatta, hogy a Pancsevó—beogradi vasútvonal és az ut építése milyen nagy összegbe kerülne, ha előzőleg nem haj­tanák végre a lecsapolást. Ha ez nem történnék meg, a vasút épitése száztiz­­millióba, vagy még többe kerülne, vi­szont a lecsapolás és ármentesités után mindössze harmincnégymillióba kerül a vasútvonal és huszonhatmillióba az ut felépítése. Ezenkívül megtakarítanak 48 méter hosszú hidakat. Ez az ármentesitést végrehajtják, hetvennégy­bán és halkan remegve mondotta be személyi adatait, gyengesége azonban annyira szemmel látható volt, hogy a védő kérésére az elnök megengedte ne­ki, hogy leüljön és ülve tegye meg val­lomását. Grosavescuné vallomása Az elnök kérdésére ezután Grosavescuné kijelentette, hogy semmiféle tekintetben Sem érzi ma­gát bűnösnek. Elmondotta, hogy Grosavescu már ismeretségük kezdetén ni akarta venni, hogy első férjétől elváljon. A hosszas unszolásnak eleget is tett, mert első házassága nem volt boldog. Határozot­tan tagadta a vádlott, hogy valaha is tettleg bántalmazta volna férjét, vagy hogy revolverhez nyúlt volna, hogy fér­jét megfenyegesse. Az asszony szenve­délyesen tiltakozott ezután az ellen, hogy első házasságának felbontása előtt Grosavescuval vagy bárki mással benső viszonyban lett volna. A vádlott vallomását gyakran sza­kította meg zokogás és sirva mondotta el, hogy Grosavescu rövid idővel házasságuk megkötése után már bántalmazni kezdte és több­ször fejbevágta ököllel. Az elnök ezután a vádlott kimerültsé­gére való tekintettel szünetet rendelt el. Szünet után Grosavescuné elmondotta hogy férje házasságuk első napjaiban is már brutális volt hozzá. — Asszony annyit még nem szenve­dett mint én — mondotta. — Férjem szenvedélyes kártyás és iszákos volt. A másik asszony Az elnök ezután a következő kérdést intézte a vádlotthoz: — Mikor ismerkedtek meg Stranszky tanárral és nejével? Erre a kérdésre nagy mozgás támadt a hallgatóság soraiban. Az ügyészi vád­irat ugyanis említi, hogy az operaéne­kes meghitt viszonyban volt egy elő­kelő hölggyel, akinek neve azonban nem szerepel a vádiratban és ez a név most hangzott el először a bünpörben. Grosavescuné elmondotta, hogy 1926- ban ismerkedtek meg Stranszkyékkal és csakhamar rájött arra, hogy Stanszkyné pénzt kért a férjétől, a ki ki is fizette az asszony egy bun­dáját és egy toalettszámláját. Egy alkalommal Stranszkyné báliba hiv­­ta őket és miután Grosavescuné nem akart menni, férje olyan dühbe guruik ezer hold termőföld szabadul fel köz­vetlenül Bcogrud szomszédságában. Eb­ből a földből harmincezer hold az ál­lam tulajdona, ami most évenként egy dinár bért jövedelmez. Elmondotta a miniszter, hogy a pan­csevói nagyrét a német liatárőrezredek tulajdona volt. 18ő8-ban császári rende­let a rét nagyobb részét a határőr köz­ségeknek adta, harmincezer holdon pe­dig újabb telepítést eszközölt. A telepe­seknek kellett az ármentesitésről gon­doskodni. Az 1876-iki nagy árvíz e!­­pusztitot'ta a telepesek házait és a la­kosság szétszéledt. A föld az államé maradt és a háború előtt húszmillió­négyszázezer aranykoronát szavaztak meg az árrrrentesitésre, de a 'háború miatt nem kezdődött meg a munka Most alkalom nyilik ennek a kérdésnek megoldására és ezzel egyúttal olcsóbbá teszik a Pancsevó—beogradi vasút és az országút építését. A miniszter beszéde után rövid ügy­rendi vita következett, majd rátértek a ■javaslat részletes tárgyalására. hogy ököllel hasba vágta és kidobta a szobából. — Más állapotban voltam akkor — mondotta sirva a vádlott —- és ennek az ütésnek tulajdonítható, hogy 1927 januárjában halott gyermeket hoztam a világra. Amikor a szanatóriumból hazatér­tem, az uram dolgozószobájában férjemet és Stranszkynét igen ké­nyes helyzetben leptem meg. Ag elnök, kérdésére ezután a vádlott elmondottá a dráma lefolyását. Az lira Berlinbe akart utazni és őt nem akarta magával vinni. Fehérneműjét kidobálta az utibőröndből, mire veszekedés tá­madt köztük és férje ököllel támadt rá és belökte a hálószobába. Hogy azután mi történt, arról nem tud, csak később ébredt annak a tudatára, hogy meg­ölte a férjét. Az elnök kérdésére, hogy megbánta-e tettét, Grosavescuné kijelentette, hogy nem érez bünbánatot, mert semmi­nek sem ö az oka. Az ügyész ezután felhívta « biróság figyelmét arra, hogy a vizsgálóbiró elüti Grosavescuné mindent részletesen be­vallott, mire az elnök felolvastatta az asszony korábbi vallomását, amelyben a gyilkosság részleteit annakidején pon­tosan elmondotta. Az elnök ezután felfüggesztette a tár­gyalást és annak folytatását csütörtökre halasztotta. A Sand lemondja zanrehi és ljubljanai mérkő­zéseit Az országos bajnokságban Szuboti­­cára három bajnoki mérkőzést jelölt- ki a szövetség, utóbb azonban teljesen ért­hetetlen okból a Szuboticára kijelölt 111- rija—SAND mérkőzés színhelyét utóbb Ljubljanába helyezte át. A SAND a szö­vetség sérelmes intézkedése után bead­vánnyal fordult, a bajnoki mérkőzése­ket rendező-bizottsághoz és felajánlotta, hogy az esetleges deficit megfizetését vállalja, ha a mérkőzést Szuboticán ját­szók le. A szövetség azonban elutasította a SAND kérését. A SAND vezetősége emiatt elhatározta, hogy úgy a zagrebi mint a ljubljanai bajnoki mérkőzését le­mondja. Grosavescuné az esküdtbiróság előtt A bécsi törvényszék szerdán kezdte tárgyalni a hires operaénekes feleségének gyilkossági biinpörét — A hitvesgyilkos asszony min­denért férjét okolja és nem érez bünbánatot Izgalmas vallomás az operaénekes barátnőjéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom