Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-03 / 152. szám
1927. junius 3. 3. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Feltámad a Haller-féle fapanama a klinikai visszaélésekkel kapcsolatban A klinikai szállítások panamaüqyáben letartóztatták Vitárius Gyula nyugalmazott magyar kultusz miniszteri tanácsost Budapestről jelentik: A klinikai panama-ügynek újabb szenzációs fordulata van: letartóztatták Vitárius Gyula nyugalmazott kultuszminisztert tanácsost. Stern Jenő, az Esztergomvidéki Gazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatója kihallgatása során elmondotta a rendőrségen, hogy vállalata összeköttetésben állt Vitáriussal, aki annakidején a kultuszminisztérium tüzelőanyagellátási hivatalának volt vezetője. Ezen a réven Stern nemcsak a Pázmány Péter tudományegyetem számára szállított szenet, hanem szállítást kapott egyes múzeumok részére is s minden egyes szállítás után Vitárius miniszteri tanácsos jutalékot kapott. Ezeknek az adatoknak az alapján a rendőrség lefolytatta a nyomozást és megállapította, hogy Stern Jenő állításai megfelelnek a valóságnak. Ezért előállították a rendőrségen Vitárius Gyulát, aki minden kertelés nélkül elmondotta, hogy valóban elfogadott jutalékot Sterntöl akkor, amikor a kultuszminisztérium tüzelöanyagellátási osztályát vezette és a jutalékok ellenében majdnem az összes tüzelőanyag szállításokat az Esztergomvidéki kapta meg. Vitárius miniszteri tanácsos letartóztatása egészen uj utakat nyit meg a bűnügyben és szenzációs uj letartóztatások várhatók. Vitárius a HaHer Istvánféle két év előtti mátrabarlai faügyben is szerepelt. Akkor igen nagy port vert fel a numerus clausus miniszterének HaHer Istvánnak ez a faügye, amelyen a kultuszminisztérium igen nagy összegeket vesztett. Ebben a zavaros panamaügyben akkor Stern is közreműködött és ebből az ügyből kifolyólag Vitáriust máról-holnapra nyugdíjazták. Most a rendőrség ezt az ügyet is újabb nyomozás alá vette és nem lehetetlen hogy ebben az ügyben , is újabb szenzációs fordulat következik be. A tiszai fürdés első halottjai Petrovoszelón egy iparossegéd, Szénién egy katona fulladt a Tiszába Petrovoszelóról jelentik: Megrendítő tragédia történt szerdán délután a petrovoszelói Tisza-parton, ahol a fürdés áldozata lett Galusz András tizennyolcéves harisnyaszövő segéd. Guttwein György petrovoszelói harisnyaszövőmester szerdán délután kiment segédjével, Galusz Andrással a Tiszapartra gyapjút mosni. Két-három óra hosszat dolgoztak és mikor a munkát befejezték, Galusz odaszólt a mesternek: — Melegem van, csinálok egy ugrást! Guttwein és még többen, akik ott tartózkodtak, le akarták beszélni a fiatalembert merész vállalkozásáról, mert a viz azon a részen elég erős sodru és hideg. Galusz azonban levetette ruháját és mialatt gazdája és a többi munkás a kimosott gyapjút kocsira rakta, a fiatal segéd belevetette magát a Tiszába. Guttwein, aki egy ideig látta a fiatalembert, nyugodtan felült a kocsira és ott várt rá. kissé távolabb a parttól. Eltelt fél óra és a segéd még mindig nem jelentkezett. Többször kiáltották a nevét, de mivel Galusz nagyon jó úszó volt, társai azt hitték, hogy eltávozott a' parttól. Később, mikor már haza akartak indulni, többen lesiettek a Tisza-partra, de a fiatalembert már sehol sem látták. Kutatni kezdték, de eredménytelenül. Jelentést tettek a rendőrségen, amely halászokkal éjfélig kerestette Galuszt, de nem találták meg. A viz erős sodra elragadta Galusz holttestét. Szentéről jelentik: Szentén is halálos áldozata van a fürdésnek. Szerdán esteeflé Zemukovics Geda huszonkétéves katona több társával fiirdött a Szenta alatt elterülő Poronty rét tájékán. A katona mélyen beúszott a folyóba, miközben örvénybe került. A szerencsétlen ember percekig küzdött a habokkal és segélyért kiáltott, de a közelben csak egy társa tartózkodott, aki azonban nem tudott úszni. A rémes segélykiáltásókra többen a partra siettek és szemtanúi voltak annak a rémes halálküzdelemnek, amelyet az örvénybe került katona folytatott a Londonból jelentik: Kairói jelentés szerint a brit kormány jegyzékére már elkészült a válasz és az egyiptomi kormány válaszjegyzéke az angol követelések egyrészét jogosnak ismeri el és azoknak teljesítésére kötelezettséget vállal. A többi követelést azonban visszautasítja, de olyan formában, hogy a további tárgyalások útját nem vágja el. Ilyen körülmények között bizonyos a megegyezés arra nézve, hogy az egyiptomi hadsereg gyalogzászlóaljainak békelétszámát fel fogják emelni és az egyiptomi hadseregben kötelező szolgálati időt a mostani öt .esztendőről leszállítják három évre. Néhány nap óta Beogradban tartózkodik dr. Auer Pál budapesti ügyvéd, a neves nemzetközi jogász, akinek neve I szélesebb körökben különösen a magyar írankbamisitási pérrel kapcsolatban vált ismertté amelyben tudvalevőleg ő volt a Banque de France jogi képviselője a bíróság előtt. Mint szakiró számos cikke jelent meg nemzetközi jogi kérdésekről magyar és külföldi lapokban és folyóiratokban, különösen sokat foglalkozik a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogvédelmének kérdésével. Dr. Auer Pál most a beogradi angol követ meghívására érkezett Beogradba, mint az angol érdekeltség kezében levő Slatina—nasicei h. é. vasút jogi képvi selője. Ennek a vasúttársaságnak, melynek részvénytöbbsége az »Investment Register Limited« londoni társaságé, vonalait épugy, mint a többi jugoszláviai vicinálisokat, az állam saját kezelésbe vette anélkül, hogy az eddigi tulajdonosokkal rendezték volna a tulajdonjogi kérdéseket. Dr. Auer ma Kennard követ társaságában felkereste Mlroszavljevics tábornok, közlekedési minisztert, akinél interveniált az angol részvényesek érdekében. Alkalmunk volt ma hosszabb beszélgetést folytatni Auer Pállal, akihez néhány Jugoszláviát és Magyarországot közösen érdeklő kérdést intéztünk. — A politikához csak annyi közöm van — mondotta dr. Auer — hogy tagja vagyok Budapest székesfőváros törvényhatóságának és külpolitikai munkatársa vagyok a Népszövetség félhivatalosának számító Journal de Génévé-nek. Ezt azért bocsátom előre, mert nincs jogom senki nevében nyilatkozatot tenni és amit mondok, egy nem egészen tájékozatlan magánember véleménye. — Hogy fogadták Magyarországon az olasz szerződést? — Az olasz barátsági szerződés hirét a magyar közvélemény a szociáldemokrata párt kivételével kedvezően fogadta. A szociáldemokrata párt az olasz belpolitikai rendszer miatt szavazott a szerződés jóváhagyása ellen. Külpolitikai kapcsolatok létesítésénél azonban a szerződésre lépő államok belpolitikai berendezkedése nem lehet döntő szempont. Hiszen az orosz szovjet-köztársaság is igen jó viszonyt tart fenn Olaszországhubokkal. Többen a vízbe vetették magukat, de mire odaértek, Zemukovics elmerült a hullámokban. Késő estig csónakokon keresték a holttestet, de csak csütörtökön reggel hat óra tájban talált rá véletlenül Matykó Péter volt szentai tűzoltó, akinek halászhálójába beleakadt a vizbefult katona karja. Utal azonban a válaszjegyzék arra, hogy semmiféle engedményre nem hajlandó az egyiptomi kormány abban a kérdésben, hogy az egyiptomi hadsereg főparancsnoki tisztje angol kézen legyen és hogy angol hadsereg-felügyelők maradjanak az egyiptomi hadseregben. Az állami fennhatóságának lealacsonyitását látja Egyiptom abban, hogy az angol sirdar minden katonai kérdésben az egyiptomi hadügyminiszter megkérdezése nélkül dönthessen és hogy bármikor érintkezésbe léphessen Fiiad királlyal az egyiptomi kormány megkerülésével. gal. A magyar közvélemény többsége azért fogadta szívesen az otasz barátsági szerződés hirét, mert ez véget Vet Magyarország elszigeteltségének. Azt azonban le kell szögeznem, hogy a magyar közvélemény aggódva ügyelt Bethlen gróf római jelentéseire, mert aziolasz szerződést csak az esetben tekinti előnynek, ha annak nincs éle más állam, főleg Jugoszlávia ellen és nem jelent oly lekötelezést, amely más államokkal, elsősorban Jugoszláviával való békés megállapodást kizár. Bethlen gróf idevonatkozó nyilatkozatai megnyugtatóan hatottak. A magyar közvélemény azonban azt reméli, hogy Olaszország után most már Jugoszláviára kerül a sor és a magyar kormányzó mohácsi beszédének szellemében megtörténik a közeledés a két állam között. Merem állítani, hogy ezt a magyar nép igen nugy többsége nagyon szívesen látná. Ehhez azonban szükséges volna hogy Jugoszlávia ugyanoly rokonszenvet tanúsítson Magyarország iránt, mint azt Olaszország tette. — Egy kérdés kielégítő megoldása bizonyára még nem előfeltétele a békés baráti viszony kialakulásának. Ehhez szükség van még különösen a kisebbségi jogok megnyugtató végreliutjására is. — Egyik nagy probléma a birtokperek rendezése. Az olyan magatartás, mint Romániáé, amely nem ismeri el a vegyes döntőbíróság illetékességét, melyet pedig nemzetközi szerződés és magának a bíróságnak határozata állapított meg, keserűséget vált ki és megnehezíti a jó viszonyt. Szerencsére Jugoszlávia részéről aligha kell ily magatartástól tartanunk. A volt magyar vicináüs-vasutak bizonytalan helyzete szintén rendezésre szorul. — A politikai közeledésnek rendszerint a gazdasági közeledés az elöhi írnoké. Ennek nyomait pedig máris léptennyomon észlelhetni. Az a kedvező megítélés, amelyben a külföldi pénzpiac Magyarországot részesíti és amely a budapesti kölcsön feltételeiben is kifejezésre jutott, bizonyára kívánatossá teszi Jugoszláviára nézve a Magyarországgal való kereskedelmi összeköttetést. — Budapesten nagyon jól tudjuk, hogy a »Bdcsmegyei Napló« milyen nagy érdemeket szerzett a kölcsönös megértés ügyének szolgálatában. PROGRAMM A Bácsmegyei Napló uj rovata Minden szégyenkezés és álszemérem nélkül bevalljuk, hogy a lapok nincsenek abban a helyzetben, hogy a jövőben is színházi, műkedvelői előadások, hangversenyek, sportversenyek, futballmérkőzések, bálák, felolvasások, kirándulások, gyűlések, összejövetelek, zászlószentelé sek reklámját díjmentesen közölhessük. A vajdasági lapok néhány hónappal ezelőtt együttes, határozatot hoztak, amely szerint beszüntetik a kommünikék díjmentes közlését. A határozatnak mindössze annyi foganatja volt, hogy azóta még jobban megszaporodtak a díjmentes kommünikék. Amikor most megismételjük azt az elhatározást, hogy kommünikét s rekláöihirt díjtalanul sem arról nem közlünk hogy hol kapható jégbehütött málnaszörp, sem arról, hogy hol látható Harold Lloyd, szűkmarkúság, vágy pénzéhség nem vezet bennünket. Nem hivatkozunk arra, hogy még a leghazafiasabb és tegemberbarátibb ünnepség rendezői is ttief« fizetik a termet, a díszítőt, hanem csak arra hivatkozunk, hogy egyetlen újság sincs, amelytől az áldozatok olyan mértékét lehetne követelni, amilyen mértékkel a legnagyobb vagyon ura sem adakozik. Ezért kellett a Programm cimü rovatot megnyitni, amely, rendszerint minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap jelenik meg s tájékoztat a következő napok szórakoztató, kulturális és sporteseményeiről. Arra való tekintettel, hogy a hangversenyek, műkedvelői előadások rendezői rendszerint jótékonycélra adják az előadások jövedelmét, a kommünikék közlési diját rendkívül alacsonyra szabtuk meg. Egy-egy kommüniké közlési dija öt sorig hatvan dinár, minden további sor tíz dinár. A közlési dij a kommünikével együtt fizetendő be, illetve küldendő be a kiadóhivatalba. Az első Programm vasárnap jelenik meg. „Nincs pénz — mindenki hazamehet“ Csalódottan térnek vissza az ár mentési. ési munkákról a kanizsai magyarok A vajdasági agrárreform égyik szomorú következménye: a magyar és német földmunkások ijesztő elszegényedése. A latifundiumos Bácskának és Bánátnak, ha messze is volt akkor a birtok-elosztás az ideális állapotoktól, meg volt az az előnye, hogy legalább tavaszszal és nyáron munkához juttatta a földnélkülieket. Mióta azonban a kisebbségi földigénylök kizárásával sikerült a nagybirtokokat szétdarabolni és a vajdasági földmunkások elöl a munkaalkalma t elzárni, a szegény magyar és német munkások előtt csak két lehetőség van: vagy Délamerikdba vándorolni, vagy szótlanul viselni az egyre súlyosabb nyomorúságot. A hazai földhöz ragaszkodók, azok, akik még nem veszítették el teljesen a reményt, évrőlévre jobban érzik azonban, hogy a türelem nem sokáig tarthat és végül nekik is elő kell venni a — vándörbotot. Az idén tavasszal még bíztak abban, hogy a Dma-gátak javítása és egyébb közmunkák alkalmat adnak nekik arra, hogy legalább a mindennapi kenyerüket megszerezzék. Kanizsa környékéről, hol a legnagyobb tömegben élnek a magyar földnélküliek. áprilisban, mikor az ármentasitő társulatok végre megkapták a kölcsönt és hozzákezdhettek a gátjavjtásihoz, százával mentek le Gombásba és Apatinba, ahol a földmunkát végezték. De alig telt el pár hét, amikor a vállalkozó közölte velük: — Nincs pénz, nincs munka, mindenki hazamehet. A kőtörő munkásokat, akik között számos kanizsai magyar volt, szintén szétugrasztották, .sőt a Duna-mentén dolgozó répamunkdsokat is pénz nélkül eresztették széjjel. A földmunkások közül többen kocsival, lóval mentek le Apatinba, vissza azonban kocsi és ló nélkül jönnek: a munkán nemcsak, hogy nem kerestek, de a vándorlásra ráment némelyik kis vagyonkája is. Az egyiptomi kormány teljesíti Anglia követeléseit Megegyezésre van kilátás az egyiptomi konfliktus ügyében Dr. Auer Pál budapesti ügyvéd aki a frankhamisitási perben a francia nemzeti bankot képviselte, Beográdban tárgyal egy vicinális vasút ügyében
