Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-03 / 152. szám

XXVIII. é¥foiyam.__________Szubotica, 1927. PÉNTEK, junius 3. ______152. szám Telefen: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden regg.'l, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 (hn. Szerkesztőség: Zmaj Jorin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mitierva-palota) A magyarság elten? Megbízható hírek szerint a bei ügyi kormányzat terén kedvezőtlenül ítélik meg a jugoszláviai magyar­ság most folyó szervezkedését s új­ból 'erélyesebb rendszabályokra ké­szülődnek a magyarsággal szemben. Nem akarunk rémképeket festeni s amikor irt közöljük azt az értesülé­sünket, hogy Vukicsevics Vei ja mi­niszterelnököt kedvezőtlenül infor­málták a jugoszláviai magyarság: magatartásáról és hangulatáról, an- j nak a reménységnek adunk kife>e- : zést. hogy a miniszterelnök, mint belügyminiszter mielőtt bármi tekin­tetben intézkedést tesz. előbb meg­hallgatja a vajdasági politikai élet-1 nek azokat a vezetőit, akik az bteni helyzetről már eddig is értékes in- | formációkat szolgáltattak számára s meghallgatja az itt élő magyarság \ vezetőit is. E tekintetben biztató jc- j lenség, hogy épen Sztrilics Bélát | és Manojlovics Dusánt bízta meg a | kormány, hegy a magyar pirt veze- i tőivel tárgyalásokat kezdien. Ha azonban mégis valóknak bizo-1 nyúlnának azok a hírek, amelyek a kormány magyarellenes hangulatá­ról tudnak, nekünk nemcsak a magyarság szempontjából fáiba az! ha a kormány a helyzet nem ismerő -! se folytán magyarellenes politikát folytatna s olyan ntézkedéseket ten­ne. amelyeknek éle az itteni magyar­ság ellen irányulna, hanem rosszul j esnék ez a kormány érdekében is, | amelynek az igazságosságra, a tör- i vények uralmának visszaállítására törekvő politikáját a jugoszláviai | magyarság a legnagyobb szimpá- j fiával támogatja. ' Ez a kormány' még semmit sem j tett a speciális magyar sérelmek megszüntetése érdekében, a magyar­ság előtt mégis minden előbbi kor-1 Hiánynál szimpatikusabb épen azért, mert úgy látjuk, hogy politikai irányzata az erőszak és az elnyomás helyett a méltányosság s a törvény. \ Nem tudjuk, hogy mennyiben érték j a kormány számára a magyarság j szimpátiája, de úgy érezzük, hogy i nem lehet egészen közömbös ránéz-} ve a magyar dolgozók tízezreinek ; lelkesedése s a kormány a maga szemvont iából sem követheti el azt a gikszert, hogy leién a töt vény es­ség útjáról. Jól tudjuk, hogy a poli­tikában vajmi kevés szerepe van a szentimentálizmusnak, de szentimen­­tálizmusnál jóval több, hogy a Vuki­­csevics-kormány önmagának tarto­zik azzal, hogy nem ül fel egyes, a saját mandátumukat féltő embe­rek információinak s ezek kedvéért sem tesz törvénytelen intézkedése-; két. _ Minden jel arra vall. hogy válasz ! tások előtt állunk. Epen azért, mert i a magyar tömegek a felszabadulás lelkesedésével tömörülnek a kor­mány mellett, a magyarsággal most könnyen lehet választási megegye­zést kötni. A magyarság vezetői parlamenti képviseletet kívánnak a magyar nép számára s a kívánsá­guk teljesítésének mértéke tekinteté­ben nem szerénytelenek. Minden kormány arra törekszik, hogy parlamentáris többsége legyen. Mussolinizmus Jugoszláviában, ahol a szabadságnak tradíciói vannak, I alig képzelhető. A kormánynak te­hát szüksége van arra, hogy a rna­­* gyár voksok, amelyektől a Vajdaság­ban a mandátumok többsége függ, ne az ellenzéki tisztára jussanak. Ha I a magyarságot törvénytelen és erő­­í szakos eszközökkel elkeserítik, fel- i tétlenül azt eredményezné, hogy a ; vezetés nélkül maradt magyarság szabad prédájává lenne az ellenzéki agitációnak. A Radics-párt. amely­nek szervezkedése jóval agilisabb és uedmcny'esebb a Vajdaságban, mim a többi polgári pártoké, már nyújto­gatja is csápjait a magyarság felé. A magyarságban ma még nincs lelki közösség a Radics-párt'tal. amelynek vezére majdnem annyiszor tagadta meg azt. hogy a magyarok iránt megértéssel viseltetik, mint ahány­szor magyar szimpátiákat hangoz­tat olt. A magyarság többsége a kor­mány politikájának hive. A kormány­tól függ. hogy ez a meglévő szim­pátia a kormánypárti urak szá­mára jelenlsen voksot. A magyar-1 Ságnak csak az a kívánsága, hogy ! maradjon a kormány a törvényesség I utján s mérjen egyforma mértékkel. Mi uj érát s uj. szellemet váruPk I a Vukicsevics-kormánytó! s tudunk |és akarunk beleilleszkedni az uj I szellembe. Ne riasszon el oldaléi mel­lől bennünket a Vuklcsevics-kor- I many. A, miniszterelnök maga vizs- I gálja meg, hogy lehetetlent, teljesit­­hetetlent, főleg pedig hogy igazta­lant és törvénytelent kiván-e a ma­gyarság. Tanácskozások a magyar párt és a radikálisok választási együttműködéséről Sántha György dr. tanácskozásai Manojlovics főispánná] Politikai körökben a fővárosban is nagy feltűnést keltett a Búcsmegyei Napló hire, hogy Vukicsevics Velja miniszterelnök megbízta Sztrilics Béla képviselőt és Manojlovics Du­sán szuboticai főispánt, hogy tárgya­lásokat folytassanak a magyar párt­tal a választási evvüttmüköaés biz­tosítására. A kormányelnök megbí­zottjai szombaton délután tanácskoz­nak cisőizben a magyar párt kikül­döttjeivel, amelyen beható tanácsko­zás tárgyává teszik a választási együttműködés lehetőségét. Nagy feltűnést keltett Szuboticán dr. Sántha Györgynek, a magyar párt elnökének látogatása Manojlo­vics Dusán főispánnál. Dr. Sántha Györgv a magyar párt több vezé­rével kedden délután négy órakor meglátogatta hivatalában Manojlo­vics Dusán főispánt, akivel hosszú ideig tanácskoztak. A tárgyalások­ról ■semmi sem szivárgott ki. Jól ér­tesült politikai körökben azonban úgy tudják, hogy a konferencián a radi­kális magyarpárti választási együtt­működésről folytak beható és rész­letes tanácskozások. A jugoszláviai magyarság érthető érdeklődéssel tekint a most megin­duló tanácskozások elé. Beogradban ugyan igyekeznek megnehezíteni a megegyezést s újra kisértenek a szo­kásos vádak a magyarsággal szem­ben. Manojlovics főispán és Sztrilics képviselő azonban sokkal jobban is­merik a magyarságok semhogy a vádaknak valami hatása lehetne rá­juk s hosszük, hogy az ő informá­ciójuk lerontja a beogradi konkoly­hintés hatását. Katasztrofális forgószél pusztított IV érne tor szagban és Hollandiában Az orkán házakat döntött össze és egy robogó személyvonatot borított fel — A m at a szíréin áldozatainak a száma még Ismeretlen Msigest városa elpusztult Berlinből jelentik: Szerdán délután és este Nyugat-Némeíorsz g [cicit szin­te amerikai méretű forgószél pusztított, amely túl a német-hollandi határon és Lingen környékén hallatáin káro­kat okozott. Több községben alig maradt ház, amelynek fedelét el ne sodorta volna a rettenetes orkán. Még két-három emeletes házak falait is kettérepeszíette a tor­­nádószerii szélvihar, évszázados fák törtek derékban ket­té és az orkán ereje telefonpóznákat csavart ki. Neede mellett, ahol a legborzahna­­sabban pusztított a vihar, a forgószél egy személyvonatot kiemelt a sínekből és a kocsi­kat felborította. Hogy ez a katasztrófa hány ember­életet követelt áldozatul, arról még nincs hir, de magában Neede községben tizennyolc embert ástak ki holtan a romok alól. Messze vidékekről autókon indul­tak mentőexpediciók orvosokkal és kötszerekkel a pusztulás színhelyé­re, amelyet katonaság vett körül. A kár még hozzávetőleg sem volt felbecsülhető annál kevésbbé, mert nem tudni, hogy mi történt Lingénben, miután minden összeköttetés megszakadt ezzel a várossal. A jelentések arra vallanak, hogy a forgószél az Ems egész vidékén dúlt, főleg attól nyu­gatra a partvidékig. Osnabruckbó! érkező -jelentések szerint Lingen városa csupa romhal­maz. Szerda délután öt óra tájban egy­szerre elsötétedett a láthatár és dél­nyugat felől néhány száz méter szé­les és hosszú tölcsérformáju fekete felhő közeledett, majd percek alatt ráfeküdt a városra, úgy hogy egész sötét lett. Nem telt bele negyed óra és a hatalmas forgószél mindent el­pusztított. A protestáns templom és a ttörténel­­mi nevezetességű városháza bedőlés­­sel fenyeget. Egyiknek sincs fedele, mert a tetőzet gerendáit a vihar messze elvitte. A legerősebb épüle­tekből is csak a csupasz falak ma­radtak meg és egy likörgyárat telje­sen elpusztított a vihar. Olyan hatalmas volt a ciklon ereje, hogy Lingen íöuccáján fel­kapott egy teherautót és beha­­jitotta egy körülbelül tiz méter távolságra levő divatáruüzlet kirakatába. A széltölcsér, amely körülbelül öt­százméter széles volt, Lingen kör­nyékén a majorságokat feldúlta és a fákat tövestől kicsavarta. A gyümöl­csöskertek teljesen megsemmisültek és a Lingen melletti kis erdőt egészen letarolta a vihar. Az Ems folyó men­tén a ciklon által okozott pusztítás a hollandiai Almeloig és Escheig ter­jed. Esche, egy kis parasztközség tizenhárom majorsággal, teljesen eltűnt a föld sziliéről, Neede környékén és városában, va­lamint Hacksbergenben és Aimeló­­ban is igen nagy a pusztulás. A hollandiai keleti határon egyide­jűleg diónagyságu jég esett. Az el­pusztult hollandiai község felsegité­­sére országos mozgalom indult meg. Vilma királynő Julianna trónörökös­nővel együtt csütörtök reggel a ka­tasztrófa színhelyére utazott. A katasztrófa mérete tulajdonkép­pen még nem bontakoztak ki egé­szen, mert az elpusztult területekkel megszűnt minden táviró- és telefon­­forgalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom